Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

MONOR © VIDÉKE • A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • ni. ÉVFOLYAM. 184. fezÁM 1961. OKTÓBER 15, VASÁRNAP iViV«i«íf**r — a ne rés nyugatnémet bé- \ kepap— körútjáról szóló tu- ! dósitást hoztak be a napok- ! bad szerkesztőségünkbe, az j Evangélikus Élet című lapból , kiollózva. Aki behozta: egye- nes tartása, magas öregúr, így, látásra, senki nem hinné róla, hogy már 88 éves. Ben- zing Istvánnak hívják, nyug­díjas vasutas, nagy tapasztó- ; latú, világjárt ember, NiemöllerreJ többszöri le­vélváltás, s egy személyes ta­lálkozás útján teremtődött meg az a baráti kapcsolat, amelynek közös alapja a béke ügyéért miió bátor kiállás. „A béke a mi mindennapi ke­nyerünk'' — hirdette NDK- beli kőrútján Niemöller. S ezt az elvet vallva munkál­kodik 88 éves fejjel Benzing István is. Annak idején ö is azok között volt, akik az ál­lam és az egyház közötti har­monikus viszony kimunkálá­sán fáradoztak, Ezt elemtárt levelezésének halmazával do­kumentálta. S hogy a béke fennmaradásának ügye meny­nyire közel áll a szívéhez, azt dokumentálta a szerkesz­tőségben tett látogatásával, melynek célja az volt, hogy Niemöller példájából kiin­dulva bennünk is felserkentse az indulatot: aktívabban te­vékenykedjünk mi is a ma­gunk vonalán a béke védel­me érdekében. Októberben számos helyen tartanak itt a mi környékün­kön kis- és nagygyűléseket, melynek központi problémája a nemzetközi helyzet megvi­tatása, a békeharc aktuális feladatainak megtárgyalása lesz. Ezeken a gyűléseken ne­künk is, valamennyiünknek ott kell lennünk, s hitet kell tennünk arról — a 88 éves Wknzing István szép példáján is felbuzdulva -r'; hogy szív­béli munkásai, harcáé védel­mezői vagyunk a béke ügyé­nek! r. b. Zsákhiány lesz a monori 21-es sütőüzem­ben a legközelebbi leltározás­nál — akárki meglássa! Mi­ből gondoljuk? Abból a fe­hér kenyér darabból, amelyet T. J. elvtárs az 1-es számú szaküzletben vásárolt, s ame­lyet — néhány keresetlen szó kíséretében — a szerkesztő­ségi asztalra letelt. Tenyér­nyi zsákdarab volt benne! BESZELGETES EGY TSZ-TAGGAL Miért nem épült meg időre a gyömrői tsz üvegháza? Sok beszélgetésnek, alapta- ! lan találgatásnak volt már a i tárgya a gyömrői Petőfi Tsz } épülő üvegháza. Felvilágosí- j tást kérni Klein Pista bácsihoz ! mentem, aki Gyomron talán a I leghozzáértőbb ebben a dolog- I ban. Éppen munka közben zavar - j tam, de nem haragudott, amit I tudott a virágházról — espe- ! dig sokat tudott — elmondta. I — A szövetkezetnek nagy j szüksége van ai-ra, hogy a ker- ! tészetet egy re jobban és job- ! ban fejlessze. Ez talán látszik abból is, hogy . én 800 négyszögöl földön. százezer forint forgalmat csináltam, pedig csak egy kutazn van. Igen sok szövetkezetei fel tud­nék sorolni a megyéből — el is mondott azonnal vagy nyoi­cat —. ahol a kertészetre épí­tik a terv java részét. —• Ezért határoztuk el. hogy építünk egy korszerű házat, ahol nemcsak virágot, de zöld­ségfélét is termelünk. Gyöm- rő zöldségszü-kségletét a tsz idáig nem tudta kielégíteni, más községekből kellett felho­zatni. — Ám az építkezéssel együtt jöttek a problémák. A vezető­ség nem adta ki állami válla­latnak az építést, azt mondták, házilag olcsóbban meg lehet oldani. Véleményem szerint ezt alaposabban kellett volna mérlegelni, minden körül­ményt figyelembe venni. Sze­rintem jobban jártunk volna, ha állami vállalattal építtet­jük. mert úgy 40 százalékkal maga­sabb hitelkeretet kapunk, és Gyerekek a paradicsomban MAI MŰSOR Mozik Ecser: Francis. Gomba: Nap­fény a jégen. Gyömrő: Warren- né mestersége. Matiné: Kis csa­logány. Maglód: Szilveszteri puncs. Mende: Szeptemberi sze­relem. ifjúsági előadásra: Két szeleburdi. Monor: Tacskó. Ma­tiné: Papírsárkány. H: Magasabb elv. Nyáregyháza: Kihívás. Pé­teri: Próbaút. Pilis: Halálhajó. Tápiósáp: Orvos a válaszúton. Tá- piósüly: Rátarti fickó. Úri: Az énekes csavargó. üllő: Ifjúság keresztútjai. Matiné: Cica-Mica és más mesék. Vasad: Szilveszteri puncs. Vecsés: Egy katona meg egy fél. Matiné: Az élet titka. H: Öt töltényhüvely. A monori Ady Endre úti iskola mintegy 260 tanulója egy órai gyalogtúrával és han­gos nótaszóval érkezett meg a Virágzó Tsz paradicsom­földjére, illetve napraforgó- táblájára. Nemes Erzsébet, őr. Huszty Károlyné, ár. lvi- csics Gyuláné, Pólyák Má­ria, Blaskó Mihály, Faits István, Hunyadi László, Mé­száros Győző, Rónay György tanárok vezetésével. A köz­ségi tanács részéről Haár László volt jelen. 10 óra fe­lé megérkezett Mayer Kál­mánná, a tanács kirendeltség- vezetője is. friss ivóvizet vit­tek ki., az erdőről a’gyerekek részére. 62 leány egy-és fél óra alatt már akkorra 67 láda paradi­csomot szedett. A VII. és VIII. osztályo­sok az alsóbb osztályosokkal álltak versenyben, és igen nagy sikerrel dolgoztak, mert déli 12 órakor jelentették: 125 láda paradicsom készen áll a szállításra. A lányok fe­gyelmezettebben dolgoztak ebben a .szakmában” mint ] a fiúk. A fiatalabb koros?.- ;. tálybeli fiúk közül volt aki i lazsált. Különösen szerettek j a szekerekre felkapaszkodni, j Sőt, Sziráki János, Lendvaí j Géza, Fodor József és János í a kocsiderékba ülve azon tör- I ték fejüket, hogyan indítsa- I nak suttyomban paradicsom- | támadást a lányok ellen. De : tanáruk sípjának éles hang­ja hamar véget vetett az. ál­modozásnak. Erős József, Erdős Jenő, Magócsi Zoltán, Jobbágy At­tila szorgalmas munkája nyomán gyorsan teltek a lá­dák. A szekér érkezésekor a friss ivóvízre összeszaladt a gyerekek egy része, de az el­hagyott sorok között egy kékpöttyös kendős kislányt nem érdekelt semmi ese­mény, ő — hallatlan kitar­tással — szedte és rakta ládába a pirosló paradicso­mot. Ez a kislány Magócsi Agnes volt. Derekas munkát végeztek a gyerekek, délig 60 mázsa pa­radicsomot szedtek le. A hatodik osztályból Bara­nyai Ilonka, Pálinlcás Éva 5 ládával, Simon Anna, Nagy Rózsika 8 ládával szedett. Bozsóki Erzsiké, Nó,nai Edit. Tapo lesik IH, Haness Edit és a többiek is mind szorgal­masan dolgoztak. Vadaszné ha egy meghatározott időn be­lül elkezdjük az üzemeltetést, kedvezményeket is kapnánk. Vállaltam volna az első évben 400 000 forintos tervet, a má­sodikban pedig félmilliót is. — De térjünk vissza a tárgy­ra. Az üvegház mintegy 40 százalékos arányban készült el. A Radiátorgyárból két ka­zánt vettünk, mert a virágház melegvízfűtéses lesz. A rajz­ról láttam, hogy szükség van nagy mennyiségű I-vasra. A Nagykátai Föídművesszovetke- zet vállalta volna, hogy 48 órán belül házihoz szállítja, de nem engedték azzal az indok­kal, hogy 6 százalék szállítási díjat keli fizetni. Egy ember a kiutalással kilencszer ment be Pestre. (útiköltség, napidíj), de vas még ma sincs. Baj van a he­gesztéssel ás. Nein akarom le­becsülni Bakó Ignác munká­ját Jó hegesztő szakember, de amit most csinál, az speciális felkészültséget igényel. — Leszerződtünk 3 kertész­tanulót is. Az rendben van, hogy itt nálam tanulják a szakmát, de felkészültsé­gükhöz nemcsak a virágkerté­szetben kell tanulniok. Október 1-re kész kellett volna lenni az üvegkárnak, és a tanulók ott minden mun­kában részt vehette^ volna. — Az üvegház további épí­téséhez szakemberek segítségét kérjük. A munkákba bekap­csolódott Zsíros Lajos és Per- ger Lajos is. Segítségükkel re­mélhetőleg sokkal előbb befe­jezést nyer az építkezés. Gyarmati Sándor ÜGYELETES ORVOS Moaoron: dr. Pálíy Ferenc. Gyomron: dr. Balogh Sándor. Monor alatt Egy pohár borral köszöntőm az őszt, vágyak tüzében izzik a szívem, köszönitek csend, békés lombhullató,s, Monor alatt, a vén Strázsahegyen — az ősz még itt találkozott velem. Régi kancsókban újbor gyöngyözik, a pincékben az óborok érnek, penészes hordón halvány gyertyafény s a szőlőben a hervadt levelek lehullanak mire én elmegyek. De addig is: egészségünkre, ősz! Szól a nóta, hangosak a pincék, ha fogy a bor, akkor újra. töltünk — s ha elmúlnak a szép őszi esték, majd elkísér sok-sok kedves emlék. ŐSZI TÁRLAT w Péterffy Ágnes (Monor): Tanulmányfej Gammel József (Vecsés): Vecséái búcsú Bak Imre (Gyömrő): Városrészlet (Foto: Kalotay) Uj szerv a tsz-tagok biztosításának és önsegélyezésének irányítására Járásunkban is megalakult a tsz tagok biztosítási és ön­segélyező csoportja járási szervező bizottsága, amely pénte­ken, 13-án tartotta alakuló ülését. A szervező bizottságok elnö­kévé Jalzab Sándor elvtársat, a járási pártbizottság mezőgaz- j da sági osztályának vezetőjét, titkárává pedig dr. Kozma Antal elvlársat, az Állami Biztosító monori járási fiókjának vezető- ! jót választották meg. A szervező bizottság feladatául tűzte ki, | hqgy a tsz-tagság érdekében járásunkban az önsegélyező cso- ; poriba eddig beszervezett 2500 tag számát, a legrövidebb : időn belül lényegesen megnövelje és így a szociális alap na­gyobb növekedésével a segélyezések és az üdültetések még nagyobb arányúak lehessenek. Pilisi Pál Mellette megyünk el... A monori főtérnek, az új pártház előtti szakaszát szé­pen rendbehozták, a virág­ágyak is gondozottak, úgy hogy elölről nézve az egész szép képet mutat. Csak a Oroszlán a főtéren Álmodta: Radványi Barna m Folyt már a mozgósítás az üzemekben, intézményekben is. A községi tanács elnök- helyettese t szobáról szobára járva toborozta munkatársait az oroszlánirtásra, Azonban mindenkinek nagy és halaszt­hatatlan volt az elfoglaltsága: a gépírónőknek le kellett má­solni a tavalyelőtti jegyző­könyveket, a kézbesítőknek sürgősen kézbe síteniök, az ; útkarbantartóknak gyorsan : karbantartanak kellett a vá- : ros másik végén. Az egy szál ; utcaseprőnő nem keresett csak j kifogást és egy emberként fel- | sorakozott az elnökhelyettes ■ mögé, utcaseprűvel és lapáttal ! a vállán. ! A cipész szövetkezet madár- l csontú, ifjú főkönyvelőnöje is \ hamar tudatára ébredt annak, \ hogy a távollevő elnök helyett \ neki kell intézkedni. Felsora- ; koztatta Jhát az embereket, s ; példamutatóan maga ragadva \ meg a legnagyobb (48-as szá- í mű) kaptafát, élére állt a nép- J felkelőknek. | Miután a vadásztársaság is * mozgósította embereit, a te- t lepvezető is kerékpárra ült, NEKI IS JUT A VASÁRNAPI EBÉDBŐL s hazament, hogy puskáját előkeresse. Nem is kellett so­káig keresnie: fiacskája ép­pen célratartott vele az ud­varon. A céltábla szerepét — szívességből — a szomszédék kisfia töltötte be. A magánemberek is meg­mozdultak. Egyik körzeti or­vos betelefonált a tanácshoz. Úgy hallja — mondta —, hogy mindenkinek kötelező kivo­nulni oroszlánt kergetni. Neki, sajnos, nincs ideje, de ő szívesen megfizeti annak a napszámját, aki elmegy he­lyette. Mire az elfogó brigádok a főtérre értek, az oroszlán már messze járt. A hentesüz­letben, szerencsére, nem volt semmi húsnemű, békésen el­haladt hát mellette. Kissé lej­jebb, az italboltnál megállt. Az ajtó nyitva volt, a megré­mült vendégek közül senki­nek sem volt bátorsága, hogy odaugorjon és bezárja. Az oroszlán bedugta a fejét, az­tán gyorsan visszahúzta, s el­bődült. Talán azt mondta: ilyen helyre egy jó érzésű oroszlán be nem megy. A falu végén a malom kapuit nyitva találta. Megállt, leült a kapu előtt, tanácstalankodott, nem mert bemenni. Félt. Isten tud­ja, mitől. És akkor eszébe jutott, hogy ő nagyon éhes, hiszen éppen az evését hagyta félbe, mikor eljött. Körülnézett, de csak egy sovány, idősebb költőnő járt a közelben, arra nem volt gusztusa, kapta hát ma­gát, s a kertek alatt, a főte­ret messze kerülve, hazasza­ladt. Az ápoló már várta, megigazította a műfogsorát, beadta a második combot, s rázárta a ketrec ajtaját. A főtér minden zegét-zugát átkutatták miatta, minden házba és udvarba bementek, s tüzetesen megvizsgáltak min­dent. Mikor egy jó óra múlva híre jött az oroszlán visszaté­résének, mindenki megnyu­godva ment haza. Valamennyi hivatalban ko­3 pogni kezdtek az írógépek, ír- > ták a jelentést a Felsőbbí Szervnek, ilyes szöveggel: >; „Városunkban egy elszabadult oroszlán garázdálkodott. Meg- i fékezésére egyesült erővel állt % ki városunk polgársága. Eb- % ben a nemes küzdelemben in-% tézményünk dolgozói is de- ^ rekasan részt vettek...” ^ A Kossuth Tsz-ben éppen £ jelentést készítettek az őszi'/, munkákkal való késlekedés £ okairól. A jelentésbe a gátló j tényezők közé a gépállomáson^ és az aszályon kívül bevették% az oroszlánt is ... ^ * í Az előbb felhívott telefonon f egy jó ismerősöm. — Gratulálok! Hogy neked 'j micsoda álmaid vannak! —^ mondta. — De azt tudod, hogy% ez idegen ötlet? — Tudom. % — Tudod, hogy nagyon ^ sok képtelenség van benne?j — Tudom — mondtam egyt félperces hallgatás után. jj — Tudod, hogy adott eset-% ben a valóságban ez nem így% lenne? Egy teljes percig hallgattam, % s csak azután mondtam: — Tudom. Vége í parkon túl, a Pattermann utcai oldalra nem szabad benézni, mert az embernek elmegy minden illúziója. Pe­dig bizony ezen az oldalon sokan járnak, piacnapokon itt bonyolódik ie a legna­gyobb forgalom, mégis itt van a legnagyobb gondozat- lanság és rendetlenség. Jár­da nincs, az úttest és a gya­logjáró hepehupás, poros, az : emberek csak úgy bukdácsol- : nak rajta. Ugylátszik, hogy : az illetékesek — akik szintén : naponta erre járnak — any- i nyira megszokták ezt a ren- I dezetlenséget, hogy nem is ve- ; szik észre, mert ha észreven- j nék, a rendcsinálás valószí- j nűleg nem sokat késne. Ezért ; hívjuk fel most erre a figyel- ! met.- (—ty) \ \ PICI, GYERE HAZA! I ; A népszerű telefonközpon- • tos lányka panaszkodta: \ — Képzelje, napok óta bá­\ natos vagyok. Bocskai utcai \ lakásunkból eltűnt a kutyánk. \ Egészen kicsike volt, fehér í foltos, barna szőrű, Picinek ; hívtuk ... ! Kedves olvasó! Ha talál va- j lahol egy fehéres-barnás szőr- \ csomót, amely figyel a Pici } névre, nagyon kérjük, szolgáí- i tassa be a telefonközpontba!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom