Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

1 V. ÉVFOLYAM. 244. RZÄM 1961. OKTOBER 15, VASÁRNAP Miért nem seprik rendesen a lakóházak kéményeit? Hanyagok a helybeli Kéményseprő Vállalat dolgozói Most. amikor a fűtési idény kezdetén vagyunk, ismét egy kellemetlen problémával kell számolni a háztulajdonosok­nak. A probléma sajnos nevt új. Nagyon sokan már hosszú évek óta bosszankodnak a ké­ményseprők hanyag munká­ján. A helyzet e téren semmit sem javult, sőt az utóbbi idők­ben szinte tűrhetetlenné kezd válni. Ezért szeretnénk a Pest megyei Kéményseprő Vállalat nagykőrösi kirendeltsége ve­zetőségének szíves ügyeimébe ajánlani azokat a hiányossá­gokat. amelyek igen sok eset­ben a lakók jogos felháboro­dását váltják ki. és nem vet­nek jó fényt a vállalat mun­kájára. A körösi lakástulajdonosok már évek óta tapasztalatból tudják, hogy a babonás embe­rek számára szerencsét hozó kéményseprők megjelenése kevés esetben jár szerencsé­vel. Nem tudni mi okból, de a legtöbb kéményseprő (tisz­telet a kivételnek) nem­törődömségből, avagy szánt-szándékkal, egysze­rűen nem hajlandó elvé­gezni a számára előírt munkát. Sorozatosan előfordul, hogy egy-egy lakóházat csak éven­ként egyszer-kétszer látogat­nak meg, holott havonként kellene a kémények seprését elvégezniök. A téli hónapok­ban lenne erre szükség, ami­kor a fokozott tüzelés követ­keztében a kémények hama­rabb kormolódnak. Szeretnék egy példát leírni a sokból: Bocsát Balázs Vitéz u. 15. szám alatti lakos laká­sának kéményét utoljára ez év márciusában seperte meg a kéményseprő. A nyár folyamán júliusban egyszer azután ismét megje­lent a vállalat „munkaszere- tö" dolgozója és a következő szavakkal kiáltott be a kisaj­tóból a házigazdának: — Van pénze? Mire ő kijelentette, hogy je­lenleg nem tud fizetni. ..Ak­kor nem söprök”, hangzott az erőteljes és kurta válasz, majd nyomban sarkon fordult a kéményseprő és azóta is nyo­ma veszett. A legbosszantóbb persze az. hogy a szóbanforgó háztulajdonos, akinek egyszer sikerült betekinteni a kémény­seprő nyugta könyvecskéjébe, meglepődve tapasztalta, hogy a havonkénti seprés elismeré­seként a neve minden eset­ben ott szerepel. Hangsúlyoz­ni kívánom, hogy nem az aláírása, hanem a neve. A napnál is világosabb a csa­lafintaság. hiszen ha egy esz­tendőben kétszer-háromszor jut el a kéményseprő egy ház­hoz, a többi hónapokat csak úgy tudja a főnöknél igazol­ni, ha saját maga pótolja a ház- tulajdonosok aláírásával. Így azután fedve van az esetleges felelősségrevonástól. Az ilyen és hasonló elég gya­kori esetek / szinte azt a lát­szatot keltik, mintha nem len­ne ennék á vállalatnak veze­tője. Miffdeftesétré a helyi kirendeltség veze­tője nagyon is megbízik dolgozóiban és elmulaszt­ja az ellenőrzést. Szeretnénk már egyszer tisz­ta képet látni. Vajon jogos-e a Megérkezett a fiú. De lám, nekünk milyen szokatlan, a lábán fapapucs van. Kip-kop, megérkezett a lány. Színes tarka ruhában, köténykében, kis copffal. Hogy ilyenkor mit szoktak egymásnak mon­dani, ezt mi nem értjük, mert ők németül beszélnek, de ne­künk „elmesélték” érzéseiket táncban. A táncot, amelyet a ha­zánkban tartózkodó, nemzeti díjjal kitüntetett 32 tagú né­met táncegyüttes szólistái mu­tattak be, hatalmas taps kö­vette. Zúgott a színházterem. Két- szer-háromszor visszatapsolták a mosolygós, fapapucsos sze­relmespárt. A taps alig csendesült, amikor vidám kacajjal mun­kásfiúk és lányok táncoltak be. Hajladoztak, eltáncolták az aratást. A fiúk kaszáltak, a lányok a markot szedték. Egy kis falu határában történik mindez. Egyszerre feltűnő ru­hában megérkeznek a városi fiatalok. Idegenül nézi a bő- szoknyás, fejkendős lány a most érkezett kockás halász- naörágos lányt. Az idegenke­dés nem sokáig tart, máris megszületett a barátság és eg>ütt táncolják el azt, hogy hogyan segít egymásnak a vá­róé1 és falusi fiatalság az ara­tásnál. A zene is szinte az aratás hangulatát, a Zetorok doho- gását utánozta. Közben betán­colt egy traktor is. A gépet négy fiú alkotta, míg az irá­nyító a vidám kombájnos lány. Taps... Taps... Szinte tombol a nézőtér. A konferanszié bekonferálta a következő műsorszámot. Következett a „gátyarázós”, egy vidám tánc. Sokat derül­tünk ezen a számon. Az együttest, amelynek a vezetője Andreas Henks, azt hiszem, örökre a szívünkbe zártuk, Következett egy három kép­ből álló tánc. A címe: „Egy tsz egy napja”. Láttuk, hogyan szórakoznak, táncolnak a német fiatalok. A kedves együttes átadta nekünk mindazt, ami náluk szokás, játék. Bemutattak egy dél-németországi népszokást, a télűzést is. A tánc kezdetén beszélgetőket látunk. Megér­kezik a tél. Bundás, fehér ru­hában táncol, de nem sokáig. Színes, tarka ruhában, csengő- bongó övvel a derekukon, sep­rűvel a kezükben táncolnak be a télűzők. Hajtották, űz­ték, verték a telet. Végül nagy volt az öröm, elmúlt a ,tél, mert kiseprűzték a bátor télűzők. Sokfelé járt a német együt­tes, sokat láttak. Igyekeztek, hogy minden vidéken egy új táncot tanuljanak, Legutóbb Koreában jártak, ahonnan a kecses legyező­táncot hozták magukkal és mutatták be nekünk, óriási sikerrel. Egyfolytában zúgott a vas­taps, különösen akkor, ami­kor a konferanszié szavai így hangzottak: „A lelkes nagy­kőrösi közönségtől ropogós csárdással búcsúzunk.” Magyaros ruhában, magya­ros lendülettel ropták a csár­dást. A siker csak tetőződötf, amikor magyarul énekeltek. A műsor végén virágcso­korral kedveskedtek a vendé­geknek. ók pedig egy plaket­tet nyújtottak át a város kép­viselőinek. (seri) havonkénti seprés kérelme? S ha igen, akkor jó lenne, ha a Kéményseprő Vállalat vezető­je felülvizsgálná a beosztot­tak munkaterületeit és kikér­né a lakástulajdonosok véle­ményét a kéményseprők mun­kájáról. Hogy sok a javítani­való, az biztos. Szabó Gyula Túra Sopronba A TIT Pest megyei szerve­zete és az Arany János Mű­velődési Ház 1961. november 12-én (vasárnap) külön vonatot indít Nagykörös, Cegléd és Monot dolgozói részére Sop­ronba. A kirándulás alkalmával megtekintik a város neveze­tességeit. A részvételi díj 93 forint. Jelentkezni lehet október 31-ig a művelődési ház irodájában. Az életet köszöntőm Az elmúlást csak énekelje más, én az jéletet köszöntöm — az őszi lombok rőt aranyával, mely zizegve száll ha köd jön, de virít is. mint kacér szivárvány és magasztal — dús színekkel — mindent, mi élő, ezen a földön. Az elmúlást csak zengedezze más, nekem az ősz tiszta otthon, derű. fény, érzések sodra, árja és vér — bennünk hadd buzogjon! — termés, az élet, munkánk szüretje, lakodalom, dudák hangja... Nekem az ősz az örök tanulság: hitünk soha ki ne fogyjon! Az elmúlást csak zengedezze más, én a szívemet kitárom, és belé zúdul mindig új öröm, mely győz a röpke perc-halálon. F. Tóth Pál i\c irisúk a sz«;p fákaí A városi tanács irányítása mellett sokan azon fáradoz­nak, hogy városunkat minél szebbé és virágosabbá tegyék. Mi is nagyon sok fát elül­tettünk már. Fájdalom, hogy sokszor feleslegesen buzgólko- dunk, ha a DAV dolgozói le- dibolják a legszebb fakat, az­zal a jeligével, hogy az áram­szolgáltatást veszélyeztetik. Ez történt a múlt hét vé­gén is a Szalay—V Faragó iskola előtti gömbakácfával, melyet sajátkezüleg ültettem. Fájt a szivem látni, hogy mi lett a szemet gyönyörköd­tető fákkal. Pedig meg lehetett volna oldani, s hogy ne csak bírálat legyen levelem, a megoldást is javaslom, s akkor sok szép fánk egészséges és szép ma­rad. Megoldás: ahol úgy látják a DAV dolgozói, hogy a ma­gasra nőtt ágak veszélyezte­tik az áramszolgáltatást, be­szólnának az illetékes ház tu­lajdonosának, hogy hajlandó-e haladéktalanul, a szemnek is ízlésesen megmetszeni fáit2 Ha nem, úgy természetesen vágják le a DÁV dolgozói, de annak figyelembe tartásával, hogy az szép is maradjon le­hetőleg, különösen a város fő­utcáin. Feltételezem, hogy velem együtt nagyon sokan leszünk, akik szívesen vállaljuk a fák ízléses lenyesését, csakhogy szép maradjon a fa és to­vábbra is dísze lehessen há­zunknak és városunknak. K. Varga Dénes taiuír SPORT Nagykőrösi Kinizsi-Monori SE mérkőzés ménységet, gyorsaságot és lel­kes győzniaikarást keli belé- vinni. Bakonyi az utóbbi hetek­ben nem edzett, Csikós l és Decsi katonai szolgálatot tel­jesíti így valószínű a követ­kező csapat játszik: Gömöri — Vass, Bélteki, Szabó II — Botocska I, Aszódi — Kor- nyik, Toricska, Csikós 11, Pé­csi, Tornyi. A 11 ponttal 3. helyen álló ifjúsági csapat is nehéz fel­adat előtt áll, mert a monori csapat 15 ponttal veretlenül az első az ifjúsági bajnokság­ban. Hétközben mind az első, mind az ifjúsági csapat komo­lyan készült a találkozóra és reméljük, a hazai pálya elő­nyét s a szurkolók lelkes buz­dítását figyelembe véve, hogy kettős hazai győzelem szüle­tik. Az ifjúsági mérkőzés fél 2 órakor, a felnőtt 3 órakor kezdődik. P. S. Ma a Kinizsi labdarúgó- csapata az őszi forduló hazai mérkőzései közül á legnehe­zebb és a legjelentősebb mér­kőzését játssza Monor ellen, Nézzük a tabellát: 2. Monor 7 4 1 2 13:8 9, 10. Nagykörös 7 3 1 3 9:7 7. A számok a Monor javára billentik a mérleget, bár Mo­nor négyszer, míg a Kinizsi csak háromszor játszott hazai pályán. A Kinizsi szempont­jából azért jelentős ez a mér­kőzés,. mert győzelem esetén felzárkózhat az élmezőnyhöz, míg vesztés esetén teljesen leszakadhat és még a 13. helyre is kerülhet. A két hasonló képességű csapat találkozóját a támadó­sorok közötti különbség fogja eldönteni. A szerdai KTE el­leni edzőmérkőzés első felé« ben már javuló csatárjátékot lehetett látni, de ha a Kini­zsi győzni akar, úgy a jó, pontos, önzetlen összjátékot a mérkőzés végéig kell játszani és a csapatjátékban kellő ke­Megkezdődött a gazdakörökben az élet KEPEKBEN JELENTJÜK t Száraz Dezső a konzervgyár munkása a birsalma velővel telt hordót címkézi Pálfi Gyula tanműhelyvezető a gépállomáson oktatja a ta­nulókat (Foto: Fehér Szilárd, Kovács Sándor. Tamasovszky Mihály) twt, Pincéből az áruházba Az új földművesszövetkezeti áruház megnyitásával egyide­jűleg ismét visszaköltözhet ré­gi helyére a Kecskeméti úti puicehelyiségből a bútorrész­leg. Egyelőre csak annyi helyet kaptak, hogy két szobagami- túrát állíthatnak be, a többi a város különböző részeiben ta­lálható raktárakban marad. Amint a boltvezető, Mukus József mondta, egyáltalán nem volt könnyű dolog, hogy a ne­gyedéves terveket teljesíteni tudják. Mégis sikerült. Sokat várnak a forgalom fellendülé­se terén, ha ismét a régi for­mában árusíthatnak. Mert áruban nincsen hiány, az üzlet élelmes boltosai igye­keznek beszerezni minden ke­lendő portékát, gyakrabban keresett bútorfélét. Most a ne­gyedév elején újabb áruszállít­mányokat várnak. Jelenleg raktáraikban 9500 forintos NDK hálószobabútorok várják a vásárlókat a többi áru mel­lett. Valószínű, hamar vevőre ta­lál a kedvelf magyar Varia- garriitúra is, amely komplett szobaberendezést ad tizennyolc darabjávaL Nagyon kelendőek a konyha­bútorok is, azokból is várják az utánpótlást. A negyedév vé­gére megérkeznek a külföldi áruk is, jugoszláv, csehszlo­vák, keletnémet bútorokkal fog bővülni az így is gazdag választék. — NEMRÉGIBEN kapott a konzervgyár egy palackmosó­gépet, amelynek teljesítménye 6000 darab palack óránként. Ez a mosógép lényegesen meg­könnyíti az ott dolgozók mun­káját. — A PETŐFI Termelőszö­vetkezet területe megnagyob­bodik a földrendezés során. 588 holdat ugyan lead a tör­ten területből a Nagykőrösi Állami Gazdaságnak, viszont a Szabadság Termelőszövetkezet használatában levő állami tar­taléktőidből 836 holdat kap. A Rákóczi Tsz területéből is 841 holdat csatolnak hozzá. így jó­val nagyobb lesz a tsz terüle­te és megnehezíti a tervezési munkákat. — NEM VIGYÁZOTT elég­gé személyi igazolványára és elvesztette Juhász Imre, 2. já­rás Homolytája dűlő 61. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság 60 forint bírságot rótt rá. — A DÓZSA Termelőszö­vetkezet 18 678 darab baromfit értékesített ez évben, összesen 438 000 forint értékben. — MOTORKERÉKPÁRJÁ­VAL a járdán közlekedett és veszélyeztette mások testi ép­ségét Kaczur József II., Csip- vári u. 15. szám alatti lakos. 100 forint bírságot szabott rá a szabálysértési hatóság. — A SZABADSÁG Terme­lőszövetkezet ez ideig 25 vagon paradicsomot, 24 vagon zöld­paprikát és 21 vagon szőlőt ér­tékesített. / POLKA - FAPAPUCSBAN Hatalmas sikerrel szerepelt a nemzeti díjjal kitünteteti NDK táncegyüttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom