Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

4-&Orlai> 1961. OKTÓBER 14, SZOMBAT Sztrájkolnak a Mont Blanc alatti alagút építőmunkásai A Mont Blanc alatt épülő alagút munkásai kedd óta sztrájkba Léptek és követelik, hogy az építővállalat tegye meg a szükséges intézkedése­ket az egyre gyakoribb bal­esetek elhárítására. Az építkezés két esztendeje alatt eddig öt ember vesztette eletét, ötven munkás pedig súlyosan megsebesült. E hé­ten ismét hat munkás sebe­sült meg súlyosan. A SZÁZEGYEDIK ŐSZ IGAZ, HOGY ősz van hiva­talosan, de a nap fenn az égen júliust játszik, hétágra süt. Aki teheti, az árnyékos oldalt választja. Az egyik udvaron azonban fekete posztóban, tel­jesen felöltözött bácsika üldö­gél. Még egy nagykabát is van a keze ügyében, arra az eset­re, ha fázna. Nincs ezen csodálkoznivaló, Műanyagfólia az öntözés szolgálatában A Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet az idén első ízben alkalmazta a mű­anyagfóliát az öntözésnél. A kisújszállási Búzakalász Ter­melőszövetkezet öntözőcsatör- náit egytized milliméter vas­tagságú műanyagfóliával bé­lelték ki és ezekben a bé­lelt csatornákban vezet­ték a vizet az öntözőte­lepekre. E módszerrel szinte teljesen megszűnt a vízszivár­gás és így mintegy 30 száza­lékkal kevesebb víz kell az öntözéshez. Egy hold átlagá­ban 80—100 milliméter víz szi­várgását akadályozták meg. Első ízben alkalmazták aPVC- csöveket is a terepmélyedesek áthidalására. A 300 milliméter átmérőjű PVC-csövefc nagy előnye, hogy percek alatt szét­szedhetők és könnyen, gyor­san szállíthatók-:. A kedvező tapasztalatok alapján Kisúj­szállás határában több kilo­méter hosszú csatornát bélel­nek műanyagfóliával, amely­nek élettartama a számítások szerint három év, és így a rá­fordított költség a víztakaré­kosság révén sokszorosan meg­térül. (MTI) mert a bácsika, vagyis Pesti Antal immár százegy eszten­dős. Az öreg csontoknak pedig már kevés a nap melege, akár­milyen heves is. Az aj tócsattanásra felnéz és hunyorogva köszön. — Tessék hangosan beszél­ni, biztat egy néni, ki a lépé­sek zajára került elő. Rosszul hall már a sógor. — Ha csak ez kell — s már­is kiabálok a bácsi fülébe. — Aha, aha, hajtogatja foly­ton, de az arcán látom, egy szavam sem érti. Végül mégis belelendülünk mind a ketten. Én a kérdezésbe, ő a feleletbe. — Hogy hogy vagyok? Hála istenkének, jól, jó egészségben. Csak a fülekkel meg a fogak­kal ne lenne baj. Nem ad az A gépipar ötéves tervéből A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium általános gépipa­ri Igazgatóságának feladatai­ról Eredies Károly iparigaz­gató a következőket mondta: Az általános gépipar ter­melése 1961. és 1965. között mintegy nyolcvan százalék­kal- növekszik, az export pe­dig majdnem megkétszerező­dik. az élelmiszeripari és a vegyipari gépek gyártását, kö­rülbelül két és félszeresére, illetve majdnem négyszere­sére fejlesztjük. Elsősorban a komplett kon­zervgyári berendezésein': ke­resettek a nemzetközi piacon, főleg a Szovjetunióban, öt év alatt összesen 190 kon­zervgyárat kell készítenünk exportra. Kötelezettségünk évről évre növekszik: az idén még csak húszat, 1985-ben azonban már 60 különböző típusú konzervgyárat készí­tünk. Húsipari gépgyártásunk a legfiatalabb, világhírneve már most is tekintélyes. Az a tervünk, hogy a most gyár­tott 60—70 féle húsfeldolgo­zó gépen kívül mintegy 15 teljesen új, korszerű, a világ­piacon is versenyképes hús- gépet hozzunk létre. Ezen- e.kívül már megkezdtük komp­lett vágóhíd és húsfeldolgozó üzem tervezését is. A Szov­jetunió máris mintegy száz vágóhidat és húsfeldolgozó üzemet rendelt. (MTI) Úton az elektronmikroszkóp VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ^alíiU^lHanf j •awnffnrmuBranBvm min— Nagyobb gondot az utakra Kaczur Pálné ceglédi ta­nácstag fogadónapján főleg az utak állapota került szóba. Általában a lakók örömmel i vennék, ha a Hazafias Nép­front-bizottság mozgósítaná társadalmi munkára az utcák lakóit, mert az esős idő be­álltával a gyalogos közleke­dés sokfelé lehetetlenné válik. Többfelé elhatározták — de­rült ki a fogadónapon —, hogy az utcák kijavítása után végig virággal szegélyezik a járdákat. A tanácstag türe­lemmel és szívesen végighall­gatta a körzet problémáit és az indokolt kívánságokat ha­ladéktalanul továbbította az illetékeseknek. A Ira-ek versenye A ceglédi járás termelőszö­vetkezetei, mint ismeretes, betakarítási ' versenyben áll­nak egymással. A versenybi­zottság legfrissebb értékelése alapján a járás tsz-ei közül az abonyi Vörös Csepel, a csemői Rákóczi és a nyárs­apáti Haladás tsz került a verseny élére. Az abonyi Jó­zsef Attila Tsz a másodikról a tizenharmadik helyre, az abonyi Lenin Tsz pedig az elsőről a hetedik helyre esett vissza. A vetést a járás vala­mennyi közös gazdaságában fokozni kell. Ebben a mun­kában jó eredményt ért el az abonyi Lenin, Kossuth és a dánszentmiklósi Micsurin tsz tagsága: vetéstervüket már több mint ötven sázalékban teljesítették. Az őszi munkák együttes értékelése alapján a járás legjobb tsz-ei az abo- nyiak. Közeleg az év vége A Ceglédi Téglagyárban két-három hét múlva befeje­zik az 1961. évi munkát. Az idén a terv szerint hétmil­lió-háromszázezer téglát kel­lett volna készíteniük. Ezzel szemben a gyárból hétmillió­ötszázezer tégla került ki ed­dig. A szorgalmas téglagyá­riak szeretnének még három- százezer téglát gyártani az év befejezéséig, majd hozzálát­nak a gépek előkészítéséhez, a jövő évi sikeres munka feltételeinek biztosításáho|. MQNORoVIDÉ&C Felébredtek Sokan úgy vélekedtek a gyömrői népfront-bizottságról, hogy az alighanem hosszú ide­je már téli álmát alussza. Újabban azonban számos olyan jel mutatkozik, amely arra en­ged következtetni, hogy Györn- rőn mégsem „alszik” a nép­front-mozgalom. Az elmúlt napokban például megbeszé­lésre gyűlt össze a népfront vezetősége, hogy a községíej- lesztési tervek megvalósításá­nak lehetőségeit megvitassák. Itt beszélték meg az októberi béke-kisgy ülések rendjét is. Október 20-án kibővített köz­ségi népfront-aktívaülést tar­tanak. Ezen döntik majd el, hogyan, milyen módszerekkel mozgósíthatnák legjobban a gyömrőieket a járdák és az útszakaszok rendbehozatalára. Ha sikerül a terveket megvaló­sítani, november 7-ig Gyom­rán is teljesíthetik a társadal­mi munka végzésére előirány­zott tervet, összesen 210 ezer forint értekben vállaltak a gyömrőiek társadalmi munkát. Augusztusig több mint félszáz- ezer forint értékben teljesítet­ték a tervet. Jól szervezett verseny a vecsési fehérnemű ktsz-ben A vecsési fehérnemű' ktsz- ben a munkaversenyt nagyon komolyan veszik a dolgozók. A többi között ennek köszönhető, hogy minden elismerést meg­érdemel a ktsz munkája. Férfi és női fehérneműt, ágyneműt, női kabátot, alakítást és javí­tást végeznek a ktsz tagjai. Elsődleges feladatuknak tekin­tik, hogy a lakosság részére a jövőben fokozzák a szolgálta­tásokat. Tizenhat KISZ-alapsiervezct A nagykőrösi Arany János Gimnázium KlSZ-szervezeté- nek legutóbbi taggyűlésén Gönczöl Katalin KISZ-titkár ismertette az évi munkater­vet. Ebben a többi között sze­repel az is, hogy jobban és körültekintőbb módszerekkel kell segíteni az úttörőcsapato­kat. A huliganizmus elleni harc is egyik pontja a gimná­zium kiszistái által készített programnak. Megalakult az if­jú gárda, amelynek tagjai az utcán és az iskolában, a szó­rakozóhelyeken figyelemmel kísérik a tanulók magavisele­tét, öltözködését. Ellenőrzik például a sapka és a jelvény viselését. A taggyűlés második részében megalakult a tizen­hat alapszerv a gimnázium­ban. Az újonnan megválasz­tott alapszervi titkárok to­vábbképzésen vesznek részt. Országjáró tszparasztok Hajdú Lajos szerelő Zetor-típusú traktort szerel, előkészíti az őszi vetéshez Javílják, tisztítják az arató-cséplő kombájnokat is. Ezek télire a gépszínbe kerülnek (Szentiványi Ferenc felvételei) gatták egymásnak, s azzal búcsúztak el sármelléki bará­taiktól, hogy a tapasztalato­kat felhasználják termelőszö­vetkezetükben. Sokat lehetne írni a keszthelyi élményekről is. Este még a város mula­tóiba is ellátogattak néhányan. Vasárnap réggel Badacsonyba mentek át, s egyik-másik pincében a kedvderítő szür­kebarátot is megkóstolták. Az asszonyok beszélgettek a szü- retelőkkel, többen felsétáltak a híres Kisfaludy-házhoz. Tihany ugyancsak meghódí­totta a Pest megyei tsz-parasz- tokat. Itt a múzeumot néz­ték meg, mások fölkapaszkod­tak a legmagasabban fekvő kilátóhelyre, s megcsodálták a már, őszi színekben pompázó bakonyi hegyeket és a Ba­latont, A délutánt Veszp­rémben töltötték, megismer­kedtek az ősi város régi emlékeivel, új látnivalóival. Felejthetetlen élményekkel gazdagodva, és azzal az el­határozással búcsúztak el egymástól a kétnapos autó­buszkirándulás résztvevői, hogy jövőre is meglátogatják az ország valamelyik szép vi­dékét. Súlyán Pál istenke újat helyette — kun­cog — pedig de sokat kérem! — Miből él, Pesti bácsi, mi a jövedelem —■ kiáltom olyan hangosan, hogy két cirmos ijedten ugrik fel a szék alól. — Miből-e? Nyugdíjból. Én vagyok a legöregebb tsz-tag. Megkapom . azt, amire egy ilyen vénembernek szüksége van. Szeretnek ám engem. Augusztusban is kaptam tőlük egy zsák búzát ajándékba. Né­ha még borocskát is hoznak, pedig nem voltam nagy bor­barát életemben. Nagy lassan megfordul a széken, kinéz a kerítésen. '— Autóval jött? Tavaly én is autóztam — dicsekszik ár­tatlanul. Mikor a százéves születésnapom volt, akkor küldték értem, azzal menjek az ünnepségre. AZTÁN ELHALLGAT, csak a fejét csóválja sokáig. Ko­ponyája fényes, sárga, mint az elefántcsontgolyó. — Hogy ez az asszony miért nem várt még egy pár évet — szólal meg végül. Ha nem siet úgy meghalni, jöhetett volna velem ő is. Ejnye, ejnye. Meghalt... Aztán még nem is üit autóban... Én meg, lássa, injekciót is kaptam a doktor­tól most egy éve, hogy meg ne haljak tüdőgyulladásban. Nem is akarok. A termelőszö­vetkezet eltart, a sógorék meg gondomat látják. Jó emberek. i Aztán csak szótlanul ülünk egymás mellett. Őszintén szól­va, mindkettőnket kifárasztott ez a „hangos” beszélgetés. Fel­állók, kezem nyújtom. — Köszönöm a megtisztelést. Aztán ha erre jár. jöjjön be jövőre is — búcsúzkodik. — Jövök szívesen — ígérem. Ha megérem, be is tartom... Komáromi Magda XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV GONDOS GAZDÁK Szorgalmas munka folyik a Kiskunsági Állami Gazdaság ] gépjavító műhelyeiben. Traktorok, kombájnok sorakoznak • javításra várva. A gépjavító műhely szerelői, a géppark gon- ; dós gazdái, számos gépet a további őszi munkára készítenek ! elő, a többit pedig kijavítják a jövő idényre. | Várták a telefont. Nem a ; szerkesztőségtől, az igaz. \ — Mi is hírre várunk, nem­; csak télefonrovatuk. : — Helyi újság készül? • — Megmaradtunk régi szak- : mánknál. Várjuk a több mint • egymilliós értékű elektron­• mikroszkóp érkezését. ! A Váci Híradástechnikai i Anyagok Gyárának laborveze- | tője, Steiner Iván egy kér- \ désre való szünetet tart. — Nagyszerű! Mit tudhatunk \ még róla? í — Három nappal ezelőtt át- ! lépte a határt és felénk uta- ! zik. ; — Honnan? f — A Szovjetunióból vásárol- ; tűk. — Készen állna.k a fogadta­tásra? — Szálláshelye elkészült. Várjuk az értesítést, hogy megérkezett Vácra. — Feladata? — A ferritkutatásnál hasz­náljuk. Az anyag szerkezetét kutatjuk segítségével, hogy ha­marább, s tudományos pon­tossággal és következetességgel jussunk eredményhez. Sok időt nyerünk a drága műszerrel. — Teljesítménye? — Nyolcvanezerszeres na­gyítás. — Mikor állítják szolgálat­ba? — Novemberben már az elektronmikroszkóp közremű­ködésével folytatja munkáját a gyári laboratórium. (t. gy.) a látottaknak. Fazekas Má­tyást, a nagylcátai Magyar— Koreai Barátság Tsz tagját főként a munkaszervezés ér­dekelte. Sokan megkérdez­ték, milyen jövedelmet ér el egy-egy tag. Aki egész év­ben rendszeresen dolgozik, a háztájit nem is számítva, meg­keresi a 23—24 ezer forintot. Legtöbb csodálója talán a kukoricaföldeknek akadt. Ha­talmas csöveket törtek le a két méter magas kukoricaszá- rakról. Elismerték, hogy a holdankénti negyven mázsa csakugyan meglesz. Keméndi Géza, a vendéglátó termelő- szövetkezet elnöke elmondotta, az idén valamennyi növényfé­leségből többet takarítottak be, mint tervezték. Az asszonyok a baromfite­nyészetet, a naposcsirkéket meg a hízásra fogott libákat vizsgáig atták. Kemény Jó- zsefné a toki Egyetértés Tsz- ből, s a szobiak is elhatároz­ták. ha hazamennek, „ráve­szik" az elnököt: érdemes baromfit tartam. pESÖTETEDETT, mire aia. D posan körülnéztek a gazdaságban a vendégek. Ér­demes volt eljönni, mondo­Sokan a csoport tagjai közül most látták először a Bala­tont. Csodálkozva figyelték a kékeszöld vizet, meg az Ut­óit még a vizet szántó fehér vitorlásokat. Az út program­ját egyébként — nagy gond­dal — a termelőszövetkezeti tagok önsegélyező és biztosí­tási csoportjának megyei in­téző bizottsága állította ösz- sze. Nem is panaszkodhattak a részvevők: bőven akadt látnivaló. D ÉLUTÁN a sármelléki Biztos Jövő Tsz-be láto­gattak. Alig két esztendeje alakult ez a szövetkezet, s máris a környék egyik leg­jobban működő közös gaz­dasága. A Pest megyeiek leg­inkább arra voltak kíváncsiak, hogyan sikerült ezt a jó eredményt ilyen rövid idő alatt elérnie a fiatal ter­melőszövetkezetnek. Varga Benjámin, a nyáregyházi Béke Tsz állattenyésztője, egész kis tanulmányra valót állított össze a sármelléki mintaszerű állattenyésztésről. Mint mon­dotta is, odahaza sertéste­nyésztéssel akarnak foglalkoz­ni, s nagy hasznát veszik majd j CSÓKÁIG emlékezetes marad l O az elmúlt hét két utolsó ! napja negyven Pest megyei \ szövetkezeti tagnak. Autóbusz- l kirándulás keretében ugyanis \ hazánk egyik legszebb vidé- í kével, a Balaton■ környékkel \ ismerkedtek meg. Legtöbb- \ jüket úgy kellett erre az útra \ rábeszélni. Bori Antalné, az ; úri Béke Tsz-böl például hal- í lani sem akart róla. Füstös ! István, a maglódi Micsurin \ Tsz növénytermesztője sem {járt még errefelé, ugyanúgy, \ mint Alapi József, a gombai í Uj Életből vagy Fridmann ! Zoltánné a szobi Uj Baráz- ; dából. Annál jobban megörültek, \ amikor szombat reggel a me- í gyei tanácsháza elől kigör- ! dűlt velük a nagytestű, ké- / nyelmes Ikarus autóbusz. Ze- neszó mellett suhantak a fes- ! tői dunántúli lankák között. Székesfehérváron városnézés í tarkította a programot. Bala- l tonföldváron egymás egész- ; ségére koccintottak, s mire a i túlsó part híres szőlőhegye > kibontakozott a távolból, a í nap is elö-előbukkant az őszi \ fellegek mögül. \ Tóth Istvánná, az IBUSZ j idegenvezetője, sorra ismertet- ; te, merre jár az autóbusz. '• miről nevezetes a környék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom