Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

1961. OKTÓBER 14, SZOMBAT rrevti A német békeszerződés senkit nem veszélyeztet, hanem a béke érdekeit szolgaija! Wilhelm Meissnernek, az NDK magyarországi nagykövetének beszéde a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen LEFORDÍTOTTÁK A GYAKOR LAT NYELVÉRE (Tudósítónktól) Tegnap a déli óráikban Wil­helm Meissner, az NDK ma­gyarországi nagykövete láto­gatást tett a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. Meg­tekintette az egyelem tanszé­keit, elbeszélgetett az egyete­mi oktatókkal, a délutáni órák folyamán pedig megjelent és beszédet mondott az NDK megalakulásának 12. évfordu­lója tiszteletére rendezett egyetemi ünnepségen. Az egyetemi ünnepségen jelen volt Horváth András elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának póttagja, az MSZMP Pest megyei Bizottságának el­ső titkára, dr. Magyart And­rás, a biológiai tudományok doktora, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem rektora, és a gödöllői járási szervek kép­viselői. A színpompásan feldíszí­tett, több száz személyes, ha­talmas egyetemi előadótermet zsúfolásig megtöltötték az ün­nepség résztvevői! az egye­tem oktatói, hallgatói és dol­gozói. A német és a magyar himnusz elhangzása után dr. Virág Árpád docens, az egye­temi pártbizottság első titká­ra mondott bevezetőt és üd­vözölte Wilhelm Meissnert, valamint az ünnepi gyűlés va­lamennyi vendégét és részve­vőjét. Ezután az egyetemi munkás­őrök küldöttsége üdvözölte az NDK nagykövetét, és kér­ték, tolmácsolja baráti üd­vözletüket a berlini munkás- őröknek. Ezután került, sor Wilhelm Meissnernek. az NDK ma­gyarországi nagykövetének beszédére. Bevezetőjében haji gsúlyozta: — A német kérdés békés ' "rfehdézésé, ~ ‘ ValáffiénnjT' béke­szerető ember ügye, nemcsak a német nép sorsdöntő kérdé­se. Németország kettészakí­tottsága, és ezen túl, N y ugat-N cm etorszá g fel­fegyverzése és revanspo- litikája, veszélyezteti Eu­rópa békéjét. Németország kettészakítottsá­géért és Ny ugat-Németország katonai megerősítéséért a nyu­gati hatalmak a felelősek, akik a háború alatt aláírták ugyan a potsdami egyezményt, de a német fasizmus összeomlása után keveset törődtek azzal, hogy Nyugat-Németország te­rületén érvényt is szerezze­nek a potsdami egyezmény­nek. Az előadó ezután elemezte a két német állam létrejötté­nek körülményeit, majd töb­bek között a következőket mondotta: — A nyugati nagyhatalmak által megszállt területen nem következett be a potsdami szerződés által kitűzött defa- sizálás és demilitarizálás, sőt, az évek múlásával egyre inkább hatalmi pozícióba kerültek Hitler volt csat­lósai és nyugati anyagi támogatással talpraállt a háborúban nagy szerepet játszó nyugatnémet mono­poltőke. A nyugati nagyhatalmaknak szükségük volt Németország kettészakítottságára, hogy Európában biztos támasza le­gyen az imperializmusnak. Engedték feléledni a revans­szellemet, szemethunylak a nyugatnémet vezető körök te­rületi követelései fölött és nemzetközi katonai szerződés alapján lehetővé tették, hogy kifejlődjön az a nyugatnémet hadsereg, amely ma külföldi támaszpontokkal rendelkezik és Nyugat-Európa legnagyobb hadserege. A nemzetközi ka- tonai szerződések azt is lehe­tővé telték, hogy gátlástala­nul folyjék Nyugat-Németor- szág gyáraiban a hadianya­gok korlátlan mennyiségű ter­melése. — A Német Demokratikus Köztársaság ezzel szemben a demokratikus fejlődést tűzte ki célul és végrehajtotta a demiütarizálást, a defasizá- ifist és a szocialista tábor or­szágainak segítségével szocia­lista alapokon építi jövőjét. Természetes, hogy a nyugat­német köröknek ez nem tet­szik. A Német Demokratikus Köztársaság békepoiitikát folytat, az ország vezetői felelősséget éreznek a né­pek előtt Európa béké­jéért, és igyekeznek gátat állítani a nyugatnémet revansista. agressziós tö­rekvéseknek. Ezt célozták az augusztus 13-i intézkedések is. amikor a Né­met Demokratikus Köztársa-, ság erői véget vetettek a Bér­űn kettészakítottságából ere­dő nyugati üzelmeknek. A nyugati hatalmak és elsősor­ban a bonni vezető körök a Berlinben fennálló helyzetet arra igyekeztek kihasználni. hogy zavarják a Német De­mokratikus Köztársaság békés fejlődését, és hogy kémeket, diverzár.sokat csempésszenek át a Német Demokratikus Köztársaságba, s ezen túlme­nően pedig pénzügyi és gaz­dasági manipulációkkal za­varják a közhangulatot. Ezt a helyzetet tovább tűrni felelőt- ; íenség lett volna. — Mi hívei vagyunk a bé- j keszerződésnek, mert meggyő- ! ződésünk, hogy ez a békés f törekvéseket erősíti, ugyanak- | kor megteremti alapját a két német állam jövőbeni közele- | dósének. amit eddig is csak j Bonn elutasító, merev politi- j kaja akadályozott meg. Mi, békés építőmun- kánkban és a béke érde- j kében kifejtett -tevékeny­ségünkben támaszkodunk a Szovjetunió, a szoeia- | lista tábor és az egész békeszeretó emberiség szo­lidaritására. í Ez erőt ad ahhoz, hogy ható* I rozoítán járjuk a magunk út- I .iát, gátat vessünk minden I háborús törekvésnek és Euró­pa békéje érdekében munkál­kodjunk. Mi hiszünk a békés, szebb és jobb életben — fe­jezte be nagy tetszéssel foga­dott beszédét Wilhelm Meiss­ner. Az ünnepség kedves epi­zóddal ért véget: az egyetemi KISZ-szervezet egyenruhás fiataljai virágcsokorral kö­szöntötték a vendéget és üd­vözletüket küldték a szocia­lizmust építő német ifjúság­nak. (tm) — Megmutathatom a mun­katervet, amit külön a vezetö- ségválasztás előkészítésére ál­lítottunk össze, de ez inkább amolyan „menetrend’1 — ma­gyarázza Szalisznyó Ferenc, a ceglédi Dózsa Népe Tsz párt­titkára. — Az áll benne, hogy hány­szor tartunk vezetőségi ülést, mikor hívjuk össze a pártbi­zalmiakat, megbeszélni velük a választással kapcsolatos fel­adatokat. melyik üzemrészben mikor lesz a pártcsoport-érte- kezlet, melyik napon tartjuk az előkészítő taggyűlést, stb. Beosztottuk, hogy a hét veze­tőségi tag közül ki, melyik pártcsoportért felelős, s mi­korra kell elkészítenie a saját beszámolóját, ami majd beke­rül a pártvezetőség kollektív beszámolójába. Erről szól a munkaterv. A többi a fejünkben van, sok lett volna mindent papírra vetni — mosolyog a párttit­kár. — Engem pedig főleg az a „többi'’ érdekel — sietek meg­jegyezni. ■— Akkor hadd kezdjem az­zal, amit a pártvezetöségi ülés úgy fogalmazott meg, hogy a vezetőségválasztási előkészületek soi’án végzett politikai nevelő munkát össze kell kapcsolni a legfontosabb gazdasági feladatokra való mozgósítással. Brosúra-ízűén hangzik? De mi lefordítottuk a gyakorlat nyelvére is! S mindjárt elmagyarázza, hogyan. A pártvezetőség javaslatá­ra a tsz csatlakozott a szarvasi és a gyomai járás termelőszö­vetkezeteinek munka verseny- felhívásához. A tagság vállal­ta, hogy október 26-ra befeje­zi az őszi betakarítást és az őszi vetést. Nemrégiben a gazdasági- és pártvezetőség értékelte a ver­senyt s megállapította: a be­takarítás jó ütemben halad, az őszi vetésben azonban elma­radtak. Oka részben a gép­hiány volt, részben pedig az, hogy a nagy szárazság megne­hezítette a taíajmunkákát. A pártvezetőség akkor intézke­dett, sürgetésére megérkeztek a szükséges gépek a gépállo­másról, Javaslatára az üzem­gazdászt mentesítették min­den más elfoglaltság alól s megbízták a vetési munkák irányításával. Ez lehetővé tet­te. hogy a brigádvezetők min­den erejüket a betakarításra összpontosítsák. Végül a párt­vezetőség javaslatára bevezették a két műszakot a talajmunkákban és a vető­mag előkészítésben. Az intézkedések hatására a vetés üteme lényegesen meg­gyorsult, megszüntetik az el­maradást. Mindezek azt bizonyítják, hogy a pártvezetőség helye­sen hangolta össze munkájá­ban a politikai ésx gazdasági feladatokat. És a kommunis­ták, a többi párttag? — Az ő támogatásuk nélkül a pártvezetőség nem sokra menne — veszi át a szót Mol­nár Mátyás főagronómus, párt­vezetőségi tag. — Párttagjaink szorgalma, munkafegyelme példamutató. Elsők között ér­tették meg a két műszak szük­ségességét. Ez nem jelenti azt — mondja figyelmeztetőleg —, hogy a pártonkívüii tsz-tagok rosszul dolgoznak! De elsősor­ban mindig a kommunistákra és a kisz'istákra számíthatunk. Egy példával bizohyítja sza­vait. Egy-egy növénytermesz­tési brigádnak holdanként 25 mázsás kukoricatermést ír elő a terv. Ha többet takarítanak be, a többlet 40 százalékát megkapják természetbeni prémiumként. Mivel az eddig betakarított te­rületről 28—30 mázsa kukori­cát hordtak be, egy-egy bri­gádtag 7—8 mázsa prémium- kukoricára számíthat! S vala­mennyi közül a kiszisták ku­koricája ígérkezik a legszebb­nek. A Dózsa Népe Tsz különben is a szilárd, jól működő szö­vetkezetek közé tartozik. A 3000 holdas gazdaságnak van szőlészete, kertészete, kiszol­gáló üzemrészlege, baromfi- farmja, szántóterülete, fejlett állattenyésztése. Az aratás- cséplést határidőre elvégezték. A tervben előirt 1500 mázsa búza helyett 2500 mázsát adtak át az államnak. Szerződéses hizlalási kötelezettségeiket az Társadalmi munkában bővítik a gyáli művelődési házat Grálon; á' község liözeppont-; jóban áll a régi művelődési otthon, amely egyetlen helyi­ségével, s elhanyagoltságával már rég nem elégítette ki a község lakosságának igényeit. Már az elmúlt évben meg­kezdték ennek a volt kocsma- épületnek a kibővítését, de a munka elhúzódott, nem sike­rült a kitűzött időre befejezni. Az elmúlt hetekben aztán a leglelkesebb falubeliek — zöm­mel a fővárosba járó munká­sok — elhatározták, hogy tár­sadalmi munkára mozgósítják ismerőseiket, s így meggyorsít­ják az építkezés befejezését. A társadalmi munkában dol­gozó emberek élén olyan ipa­rosok állanak, mint Cserép László nyugdíjas kőműves, Guttyán Géza szobafestő, Czen- ke Béla műszaki és Hámori László nyomdász, aki első kez­deményezője volt ennek az ak­ciónak. Rajtuk kívül még so­kan járnak esténként, hogy ki­vegyék részüket a munkából: Csesznek! Gyula, Tóth Rudolf, Karácsonyi György, Varga Jó­zsef és mások. A legfontosabb munkák egyike a villanyszerelés volt, amelyhez alapos felkészültség kell, a lelkesedés kevés hozzá. Megoldást Péntek László, az Állatorvosi Főiskola dolgozója talált, aki munkahelyének villanyszerelőit kérte fel egy kis társadalmi munkára. A kibővített, felújított műve­lődési házban gazdag program szórakoztatja majd a közönsé­get. Zenekar és színjátszócso­port készül a fellépésre, A DCM MA ezenkívül pedig' sodr "kellemes estét szerez majd a közös te­levíziónézők is. S mindezt á szórakozási lehetőséget néhány ember lelkes, áldozatkész, pél­damutató munkája teremti meg. ' (tm) 1700 ezüstkalászos tanfolyam, 1000 falusi akadémia, 2500 szövetkezeti téli este A Földművelésügyi Minisz­térium szakoktatási osztá­lyán, a tanácsoknál, a tudo­mányos ismeretterjesztő tár­sulatnál és a tömegszerveze­teknél már készülnek a fal­vak téli oktatási művelődé­si programjának tervei. A mezőgazdasági tanulók kép­zése most bontakozik ki, amikor — a tavalyi szórvá­nyos kísérletek után — a termelőszövetkezetek is nagy számban szerződtettek tanu­lókat. Az 1500 másodéves mel­lett az idén 4800 falusi fiatal kezdi meg 20 kü­lönböző szakma elsajátí­tását. Az állami gazdaságok 2000, a szövetkezetek ennél vala­mivel több tanulót szerződ­tettek, a többiek mezőgazda­sági vállalatoknál tanulnak. A legnépesebb szakma, 800 elsőévessel, a baromfite­nyésztés, utána a zöldség-, a gyümölcs- és a szántóföldi növénytermesztés következik. Száznál többen tanulják az olyan új szakmákat is, mint az öntözéses növénytermesz­tés vagy a növényvédelmi gépészet. örvendetes tény, hogy a hallgatóknak viszonylag nagy része, kereken 40 százaléka leány. Az eddigi jelentkezések és a tanácsok előkészületei sze­rint az ezüstkalászos tanfolya­moknak az idén több mint kétszer annyi hallgatójuk lesz, mint tavaly. Összesen 1700 tanfolyam indul; s az első évfolyamon 25 000 termelőszö­vetkezeti tag kezdi rrleg ta­nulmányait. A harmadik, a szakmunkás-vizsgára előké­szítő évfolyamra hét-nyolc­ezer hallgatót várnak. Nagymértékben fokozódik a mezőgazdasági dolgozók ér­deklődése a magasabb fokú, már technikusi képzettséget biztosító tanulás iránt. A mezőgazdasági technikumok .levelező tagozatán tavaly az első osztályokba 5300-an je- J lentkeztek — az idén hét- ^ ezren. Mind jobban tért hó- ^ dít a két évvel ezelőtt ki- ■j alakult új forma: a kihelye- zett osztály.-/ Az idei télen több mint száz kihelyezett osztály í nyílik az első évfolya- í mon, í v, túlnyomó többségben szövet­ig kezeti tagok és állami gaz- ■í dasági dolgozók részére. A januárban kezdődő új tan­évben a mezőgazdasági tech­nikumoknak már csaknem 14 000 levelező hallgatójuk lesz. A szövetkezeti parasztság általános ismeretei is gaz­Az idei nyáron magasra nőttek a kémények, csarnokok óriástartályok. A pályaudvar sínéi forgalomra készek. Lassan kirajzolódik a nagy építkezés végleges képe dagodnak. A többféle okta­tási forma közül a legjelen­tősebbek a TIT különböző fa­lusi akadémiái. Ezek általá­ban hároméves, összefüggő, de több irányú előadássoro­zatok, gyakorlati bemutatók­kal, változatos programmal. A termelőszövetkezetekben körülbelül háromszázat szer­veznek, növénytermesztési, állattenyésztési, vagy kerté­szeti tagozattal és több ál­talános természettudományi és mezőgazdasági előadással. Az állami gazdasági és gép­állomási dolgozók, illetve a falusi asszonyok és a paraszt­fiatalok részére más-más te­matikával külön akadémiá­kat szerveznek, összesen mintegy hatszázat. A szervezett mezőgazda- sági szakoktatás és is­meretterjesztés az idei télen a mezőgazdasági dolgozóknak 15—20 szá­zalékára terjed ki. A többieket a közös műve­lődés kevésbé kötött for­mái várják. Uj kezdeménye­zés a régi, annak idején igen népszerű Szabad Föld téli esték felelevenítése új, nagy­üzemi formában. A szövet­kezetek tagjai — a művelő­dési otthonok segítségével összeállított program alap­ján — az idén mintegy két és félezer szövetkezeti téli estén beszélik meg az idő­szerű problémákat, gyara­pítják szakmai és kulturá­lis ismereteiket. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat szervezésében több száz tanulmányút, országjáró kirándulás, üzem- és mú­zeumlátogatás is szerepel a falusi lakosság téli program­jában. (MTI) év végéig igyekeznek túltelje­síteni. Befejezték a maglucer­na cséplését, betakarították a napraforgót. A háromnegyed évi felmérés eredményei az aszály okozta kiesés ellenére igen biztatóak: az 1961-re ter­vezett 33,60 forint helyett elő­reláthatólag 35,10 forintot fi­zethetnek egy munkaegységre. Eredményeiket négy dolog magyarázza: a szakszerű gaz­dasági irányítás, a pártszerve­zet állandó segítsége és jó po­litikai munkája, a tagság szor­galma és a helyesen alkalma­zott anyagi ösztönzés. A beszélgetés visszakanyaro­dik a vezetőségválasztási fel­adatokra, s a politikai agitá- ciós munkára. Móricz Ferenc üzemgazdász szerint a pártve­zetőség tiszta lelkiismerettel állhat a taggyűlés elé. Sosem volt még ekkora tekintélye a pártszervezetnek a termelőszö­vetkezetben, mint a mostani vezetőség működése idején. Abból indul ki — mondja — ami öt közelről érinti: az ok­tatásból. Pártszervezetükben éveken keresztül nem folyt rendszeres oktatás. Az embe­rek húzódoztak a tanulástól, a pártvezetőség meg nem szor­galmazta. Most másképp van: bár az oktatási időszak csak januárban kezdődik, már fo­lyik a gondos előkészítés. Ti­zennyolcán jelentkeztek az időszerű kérdések tanfolyamá­ra, huszonnégyen a gazdaság- politikai kérdések mezőgazda- sági tagozatára. Az ezüstka­lászos tanfolyam második év­folyamán negyvenen, a KISZ- oktatásban tizenheten vesznek ! részt. Négy tsz-tag jár a há~ j roméves népfőiskolára, nyolc i pedig az általános iskola esti | tagozatára — sorolja elágedet- j len. Radosza Miklós tsz-elnök az j egészséges bírálat szellemének - megteremtését írja a mostani ! pártvezetőség javára. | — A pártvezetőségben nyo­ma sincs annak az erélytelen- ségnek, elnézésnek, any ré­gebben sok problémát okozott — mondja. — A párttagokkal szemben igényes, megköveteli tőlük, hogy példát mutassanak a munkában és a fegyelemben. Az igazgatósági üléseken, kö­zös megbeszéléseinken sem­mit sem fogad el megfontolás nélkül. Ez nem baj: mindig az győzi meg a másikat, aki­nek igaza van. Ha pedig meggyőztük egymást és vala­miről határozatot hozunk, ah­hoz a pártvezetőség minden esetben ragaszkodik, elősegíti és ellenőrzi a végrehajtást. Megmondom őszintén: engem régebben sosem bírált a párt­titkár vagy a pártvezetőség tagjai. Pedig akkor sem dol­goztam hibátlanul. Most? A legkisebb hibámért is megbí- nálnak, néha élesen. De min­dig a szemembe, ez a jó. S azóta valahogy nyugodtabb, magabiztosabb vagyok. Erényei mellett Radosza elvtárs látja a pártvezetőség munkájának fogyatékosságait is. Elmondja: amennyire he­lyes, hogy a pártszervezet ál­landóan segíti a szakvezetést, törődik a gazdasági felada­tokkal, annyira nem helyes, hogy bizonyos politikai fel­adatokat elhanyagol. Hosszú ideje nem vitatták meg pél­dául taggyűlésen a pártcso­portok működését, s a párt­bizalmiak munkáját. — Pedig lenne rá ok — szól közbe Fodor József magtáros. — A pártvezetőség nem min­den tagja érdemel dicséretet azért, hogy fellendült a párt­élet, megszilárdult a munkafe­gyelem. Van a vezetőségben egy olyan elvtárs is, aki gaz­dasági munkáját nem jól vég­zi, de még nem kapott ezért komoly figyelmeztetést. Nagy Lajos raktáros sze­rint a mostani pártvezetőség legnagyobb érdeme az, hogy segített megszüntetni a "régi bajok fő forrását: az intrikát, s helyette megteremtette az őszinteség és a bizalom légkö­rét. Lassanként tehát összeállt a kép: a mostani pártvezető- ség munkájában több volt a jó, mint a fogyatékosság. Ed­digi működésével méltán ér­demelte ki a kommunisták és a pártonkívüliek bizalmát. Nyíri Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom