Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI v. Évfolyam, 243. szám AfH 50 Hl I.ÉR 1951. OKTÓBER 14, SZOMBAT Szilárú hi%tomsáy9 /©Hős remény Népünk megszokta és ter­mészetesnek tartja, hogy a nevében és érette folytatott politikának nemcsak kizáróla­gos érdekeltje, hanem tuda­tos részese is végrehajtásá­nak. Következésképpen ter­mészetesnek tartja, hogy a szocializmus építése nagy munkájának egy-egy fontos állomásához . érve, számba- vegye eredményeit és a he­lyes következtetéseket le­vonva, újult erővel lásson munkához. Ez történt most, is az or­szággyűlés két nappal ezelőtt befejeződött ülésszakán, ami­kor a magyar dolgozó nép hivatott képviselői, vezetői az elvégzendő munkáról mond­ták el véleményüket, és al­kottak két nagy horderejű törvényt. E nagy alkotó munkával foglalkozott a záróülésen Ká­dár János, távlatokat mutató felszólalásában. Beszéde beve­zetőjében azzal kezdte, hogy az átszervezett kormánynak új programra nincs szüksége, a Magyar Népköztársaság for­radalmi munkás-paraszt kor­mánya az eddigi program alapján dolgozik tovább. Be miért is kellene más program, mint az, amelyet a párt VII. kongresszusa jóvá­hagyott, s amelynek megvaló­sítását a páit körül szorosan tömörülő dolgozók messzeme­nően helyeslik? Vajon az öt­eves tervben megjelölt célok nem annak az alapján voltak kitűzhetek, hogy a munkás- osztály, a szövetkező paraszt­ság, vállvetve az új és az újjáformálódó értelmiséggel, becsülettel tett eleget a há­roméves tervből reáhárult kö­telességének? Mennyire igaz, mennyire a marxizmus'—leninizmus forra­dalmi szellemében gyökerező az a méltatás, ahogyan Ká­dár elvtárs a nép teremtő munkájáról szólott: „Mi kom­munisták vagyunk, és vall­juk, hogy a kommunisták ké­pesek helyes irányt mutatni, képesek embereket megszer­vezni és mozgósítani a fel­adatokra, de egy ország fej­lődését csak maga a dolgozó nép képes előbbre vinni. Eredményeink tehát népünket dicsérik.’’ áfa már messze túlvagyunk a „jelmondatok” korszakán. Politikailag megérett népünk szívesen mellőzi a gyakran mechanikus, „előregyártott’' villám-téziseket. Gondolkozá­sában mind nagyobb önálló­ságra és ítéletalkotásra tett szert, tudatát át- meg átszö­vik a marxizmus—leninizmus eszméi, igazságai. Mégsem ár­tana, különösen a nagyüzemi gazdaságok egy része számá­ra, ha okulásképpen szó sze­rint megjegyeznék Kádár elv­társ róluk mondott szavait. A nagyüzemi mezőgazdaság termelésének — mondotta — öt év alatt mindenképpen 23 százalékkal kel] növekednie. £s ez nem függhet csupán az időjárástól, attól, hogy el keU-e szenvednünk még egy­szer egy ideihez hasonló aszályt. Aki az elmúlt hetekben vé­gignézett községe, városa ha­tárában. az különösebb agro­nómiái jártasság nélkül is megállapíthatta: melyik szö­vetkezet viselte jó gazdaként gondját földjeinek, s melyik ,.bűn tette" meg magát — és a közösséget — az időbeni munka el nem végzésével. ' Most, hogy a parasztság az egész földinek a gazdája, még inkább érvényes az az igaz­ság: a föld csak annak fizet, aki nem sajnálja tőle a jó munkát. A statisztika az a tudo­mány, amely az értő ember számára a legszűkszavúbban is nagyon sokat tud mondani egy adott társadalom adott állapotáról. Az oktatási tör­vény, amelynek alapján ifjú­ságunkat készítjük elő a szo­cialista, majd a kommunista holnapra, forradalmian nagy jelentőségű. De hogy megszü­lethetett, ahhoz olyan társa­dalom kellett, amelyben ma ötször annyi diák járhat kö­zépiskolába és ugyancsak any- nyi főiskolákra — zömmel a munkások és parasztok gyer­mekei —, mint a letűnt kapi­talista rendszerben. Ám lehe­tetlen lett volna ilyen tör­vényt megalkotni, ha annak legfőbb végrehajtói, társa­dalmi rendszerünk hivatástu­dattól fűtött lelkes gárdája: a pedagógusok, nem állnának olyan szilárdan a szocializmus ügye mellett, mint ahogy áll­nak. A kormány elnöke szívet- dobogtató melegséggel beszélt róluk. Megérdemlik a bizal­mat, az őszinte elismerést. De hogy miért oly fontos szá­munkra az új oktatási tör­vény megvalósítása, azt Kádár elvtárs az első szovjet szput- nyikkal kapcsolatban tett visszaemlékezésében fejtette ki a legvilágosabban. Az im­perialista köröket megrémítő „bip-bip”-hangok nemcsak egy csodálatos technikai alkotás közvetlen jelzései voltak, ha­nem egy olyan társadalomé, amelynek tudománya és tu­dósképző oktatási rendszere messze maga mögött hagyta az alaptalanul hivalkodó Nyu­gatét. A mi gyermekeink tu­dományos, mindenekelőtt ter­mészettudományos érdeklő­dése hasonlíthatatlanul na­gyobb, mint a kapitalista Ma­gyarország ifjúságáé volt. Ezt az érdeklődést nemcsak táp­lálja és serkenti uralkodó vi­lágnézetünk, de egyenesen feltételezi is. A szocializmus felépítése, a kommunista tár­sadalom megteremtése nem csupán a boldogságra és bé­kére vágyó ember magasztos igénye. Távolról sem, A szo­cializmus, s még inkább a kommunizmus alapvető felté­tele, hogy a kultúra, a tudo­mány és a termelési technika tömegméretekben is magasabb fokot érjen el, mint a meg­előző társadalmi rendszer el­ért. Mi a legmagasabbrendú társadalmat építjük, termé­szetes tehát, hogy erre ké­szítjük fel iskoláinkat, gyer­mekeinket. E felkészítés azon­ban nem kizárólag magas tu­dású „szakember”-képzést je­lent. Azaz szakembert, új tí­pusú, marxista—leninista mű­veltséggel felvértezett szak­embert. Mindehhez azonban legelő­ször a békét kell biztosítani. E cél érdekében helyeselte és erősítette meg az országgyű­lés kormányunknak az NDK- val kötendő békeszerződésről tett korábbi nyilatkozatát. En­nek megfelelően gondoskodik népünk szocialista vívmányai határozott védelméről. A szo­cialista országok igazságát az oldalunkon álló nagyobb erő is támogatja. Ez adja szilárd biztonságunkat, ez táplálja jo­gos reményeinket. Kínai államférfiak távirata magyar államférfiakhoz Mao Ce-tung, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága elnöke, Liu Sao-csi, a Kí­nai Népköztársaság elnöke, Csou En-laj. a Kínai Népköz- társaság államtanácsa elnöke és Csu Te, a Kínai Népköztár­saság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnöke táv­iratban mondtak köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tar- nács elnökének és Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökének a Kínai Népköztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából küldött jókívánságai­kért. Csen Ji, a Kínai Népköztár­saság külügyminisztere táv­iratban köszönte meg Péter János külügyminiszternek a nemzeti ünnep alkalmából kül­dött üdvözlő táviratát. Elutazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusára Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével péntek délután a Nyugati pályaudvarról különvonattal elindult a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Maro­sán György, Nemes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, továbbá Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövete, aki a szov­jet fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására megjelent Ap­ró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Fock Je­nő, Kiss Károly, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Sán­dor József, a Központi Bizottság tagja. Hollai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályá­nak vezetője, Péter János külügyminiszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Pap János belügyminiszter. Ott volt a búcsúztatásnál V. 1. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Még mindig lassú a szántás-vetés üteme! Az őszi munkák meggyorsításáról tárgyaltak a járási tanácselnökök A román főváros uagv izgalommal várja German T riíovoí A Román Népköztársaság Minisztertanácsának meghívá­sára szombaton délelőtt érke­zik Bukarestbe German Sztye- panovics Tyitov, a világ máso­dik űrhajós pilótája, a Vosztok 2. úrhajó-szputnyik hőse. A román főváros nagy izga­lommal várja Tyitov őrna­gyot. (Tudósítónktól) Kedden a járási és városi pártbizottságok titkárai be­szélték meg, hogyan kell meggyorsítani az őszi munka ütemét — tegnap a járási ta­nácselnökök és mezőgazda- sági osztályvezetők tartottak — ugyanebben a tárgyban — értekezletet a megyei tanács­házán. Amint a megyei főag- ronómus, Prezenczki Gábor beszámolójából kiderült, az utóbbi napokban is vontatot­tan haladt termelőszövetkeze­teinkben a szántás-vetés. A betakarítás sem folyt olyan lendülettel, mint ezt a talaj­előkészítés megkívánná. Sok helyütt még mindig az esőt várják, ahelyett, hogy minden erőt a szán­tásra és a vetésre össz­pontosítanának. Számadatokkal bizonyította, mennyi még a teendő, s ok­tóber közepéhez képest mek­kora az elmaradás. Szövetke­zeteinkben eddig mindössze harmincnégy-harmincöt szá­zalékra teljesítették az őszi vetési tervet. Igaz, hogy szo­katlanul kedvezőtlen az idő­járás, nagyobb feladat hárul a gépállomásokra, de ezek a körülmények sem indokolhat­ják a közel hetvenszázalékos elmaradást. Szép számmal akad még olyan község, ahol a tanácsi vezetők nem tudják, hogyan halad a falu határában az A SZOVJET FILM ÜNNEPI HETE: NOVEMBER 2-8 AZ MSZBT MEGYEI ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE (Tudósítónktól.) Pénteken délelőtt ülést tartott a Magyar—Szovjet Baiáti Társaság Pest megyei elnöksége. Az ülésen részt vett Horváth András elv­társ, a Pest megyei Pártbi­zottság első titkára. Dr. Farkas Mihálynak, az MSZBT Pest megyei elnöké­nek megnyitó szavai után Horváth András elvtárs tar­tott tájékoztatót a német bé­keszerződés és Nyugat-Ber- lin kérdéséről. Bevezetőben Horváth elvtárs hangsúlyoz­ta: sokan teszik fel nap­jainkban a kérdést; szüksé­ges -e most bolygatni a né­met problémát, sürgetni a né­met békeszerződés megköté­sét? Hozzáteszik azt is: ha tizenhat évig megvoltunk e nélkül, egy darabig még megleszünk. Kár lenne — mondják — tovább fesze­getni, hiszen szemmellátha- tóan élezi a nemzetközi fe­szültséget. — Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy meg­magyarázzuk ezeknek az embereknek: a béke fenntartása döntő mértékben függ a nyu­gatnémet militarizmus megfékezésétől, a fasiz­mus újjáéledésének meg­gátolásától. Nyugat-Németország újjá­éledt hadipotenciáljával, a kitartóan szított revans- vágyával eszköz, mégpedig veszélyessé válható eszköz az imperializmus kezében. ■— Az imperialisták azt mondják — folytatta Hor­váth elvtárs —, hogy a szo­cialista tábor agresszióval fenyegeti a „szabad vilá­got”. Ezzel a jelszóval sró­folják egyre feljebb a hadi­költségvetést, s fokozzák a fegyverkezési hajszát. Csak­ugyan ettől félnek Wash­ingtonban? Nem! Sokkal in­kább a békés egymás mel­lett élés elkerülhetetlen kö­vetkezményeitől : a szocialista tábor nö­vekvő fölényétől; a szo­cializmus világméretű győzelmétől. Ezt szeret­nék meggátolni, akár háborúval is. — Ilyen helyzetben bűnt követnénk el a békeszerető emberiséggel szemben, ha nem tennénk meg mindent a háborús tűzfészek elfoj­tására. Nyugat-Németország pedig ma a legveszélyesebb háborús tűzfészek. Megféke­zésére minden eszközt igény­be kell vennünk: a béke- szerződést, s a diverziós köz­ponttá alakított Nyugat-Ber- lin ügyének rendezését is. — Rendkívül nagy jelen­tőségű — folytatta Horváth elvtárs—, hogy van egy má­sik német állam is: az első demokratikus munkás-paraszt német állam, amely velünk egy úton haladva építi a szocializmust és védi a vi­lágbékét. Ezt a német államot kö­telességünk támogatni, erősíteni, egyebek között azzal is, hogy szuveré- nitásának, nemzetközi te­kintélyének megszilárdí­tása érdekében megköt­jük vele a békeszerző­dést — mondotta befejezésül Hor­váth András elvtárs. A nagy tetszéssel fogadott nemzetközi tájékoztató után Gutrai József né, a Pest me­gyei Moziüzemi Vállalat osz­tályvezetője ismertette a kö­zelgő szovjet film ünnepi hetének programját. Az ün­nepi filmhetet ez évben no­vember 2—8 között rende­zik Pest megye hatvannégy községében, illetve városá­ban. A bemutatásra kerülő tizenöt film mindegyike mél­tóan reprezentálja a szovjet filmművészetet. Ünnepi bemutatóra Vácott és Gödöllőn kerül sor, ahol a moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert Tiszta ég­bolt című filmet vetítik. El­ső Ízben láthatja majd a Pest megyei közönség a Két élet című új szovjet film­alkotást is. Néhány község­ben pedig felújítják az előző években nagy sikert aratott szovjet filmeket. A második napirendi pon­tot követő vitá után az el­nökség tagjai megtárgyalták és javaslataikkal kiegészítve elfogadták egyéves munka­tervüket. ny. é. őszi betakarítási munka és a vetés. Legutóbb például Döm- sö-dröl küldtek hamis jelen­tést. amely szerint befejezték a burgonyaszedést. Kiderült, hogy ez a munka még a mai napig sem ért véget. A hamij jelentések összeállítóit szigorúan felelősségre keli vonni. Hathatósabb segítséget vár­nak az újonnan alakult közös gazdaságok a gépállomásoktól, A járási és helyi taná­csok fogjanak össze a ter­melőszövetkezetekkel és gépállomással. Közös erővel, megfelelő gép- átcsoportosítással és munka­erő-összevonással idejében földbe kerülhet még a jövő évi kenyérnek való. Borbás Lajos, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője ugyancsak az őszi munka gyorsításának szükségességét hangsúlyozta. Részletesen beszélt a takar­mányellátás feladatairól, kü­lönös tekintettel az őszi ta­karmánykeverék fontosságá­ra. Ezt követően a járási tanácselnökök és mezőgaz­dasági osztályvezetők szá­moltak be, hogyan halad köz­ségeikben a betakarítás, mi akadályozza a szántás-vetést, és milyen gyors intézkedé­sekkel akarják meggyorsíta­ni a percnyi halasztást sem tűrő munkát. A beküldött jelentések, de a hozzászó­lások is tanúsítják, hogy valamennyi járatban visz- szaesett a munka len­dülete. A Földművelésügyi Mi­nisztérium képviselője nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy Pest megyének is min­den körülmények között teljesítenie kell az őszi gabona vetési tervét. 1962-ben ugyanis már any- nyi gabonát akarunk termel­ni, hogy ne szoruljunk be­hozatalra. Ehhez megyénk­ben is megvannak az adott­ságok. Király László elv­társ, a megyei pártbizottság titkára arról beszélt, hogyan lehet pótolni az elmaradást. Utalt a monoriak kezdemé­nyezésére, s hangsúlyozta a tanácsi szervek támogatásá­nak fontosságát. Mint mon­dotta. helytelen lenne csu­pán a gépállomásokat elma­rasztalni, hiszen a termelő- szövetkezetek is felelősek az elmaradásért. A monori já­rás termelőszövetkezeteiben például 38 traktor működik már (ebből 21 szántótrak­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom