Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

4tecrt» ’í&ftiMtm 1861, OKTÓBES 1, VASÁRNAP Új gép a szikesek mechanikai javítására Dr. Prettenhoffer Imre sze­gedi tudományos kutató a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet talaj javítási osztá­lyának vezetője új gépet szer­kesztett a szikes talajok javí­tására. A lánctalpas traktorra függeszthető, háromkéses szer­kezettel 40—50 centiméi er es mélységben lazíthatják meg az altalajt. A különlegesen ki­képzett kések nemcsak meg­hasogatják a vízzáró anyagot, hanem kissé meg is emelik, s így levegőt juttatnak az ösz- szetömött földbe. Az új mun­kagéppel meglazított talajba a csapadék könnyebben behatol, erőteljesebb a szikesek kilúgo- zódása, a káros sók kimosó- dása. A mechanikai javítást természetesen össze kell kap­csolni a talaj kémiai javításá­val is. A Prettenhofíer-féle al­talajlazító szerkezetet a gép­állomások házilag.' saját műhe­lyükben is elkészíthetik. (IvITI) Ha tvan asszony - Szigetbecsén Jó ütemben lialari a betakarító* Vajon a Csepel-szigeti Szi­getbecse gazdái — őket láto­gattuk meg — gondoltak-e a i téli napokra, hogyan haladnak az őszi betakarítással? — Nézzünk talán körül — invitál az irodáról ki a ha­tárba az Uj Élet Tsz fiatal elnöke. Kiss Jenő. Csak úgy találomra indulunk el a ma- kádi országúton, ám alig mé­rvünk másfél kilométert, vi­dám asszonycsoporttal találko­zunk. ♦ Szedik a csemegeszőlőt a regvvenholdas tábláról. Pompás fürtökkel telnek a lá­dák. amelyeket még külön j átválogatnak. Lelner Mihály j brigádvezető irányítja a mun- j kát, s ő mondja el. hogy idáig már három fuvarral j fordult meg a teherautó, ösz- i szesen száztíz mázsa szőlőt í szednek le csemegeként. En­Exportra csomagolják a szigetbecsei Üj Élet Termelőszövetkezet asszonyai a csemegeszőlőt. A termelőszövetkezet ncgyvcnfcoldas táb­láján húsz asszony szedi, válogatja, csomagolja a zamatos fajtákat. Jelentős mennyiséget szállítanak innét belföldre, 114 mázsát pedig külföldre küldenek nek egy részét külföldre kül­dik. Szép a termés, látszik a tőkéken a gondos munka. „No. ugye, hogy még ben­nünket is lehet használni" — szólal meg. nem kis büszke­séggel az égvik idős asz- szony. Az elnök mondia el, hogy a szőlőt ebben az év­ben a szövetkezet nyugdíja­sai műve'ték Akárcsak a nö­vénytermesztők vagy pedig a kertészek, ók is brigádot alakítottak. Munkájuk mé° a fiataloknak is becsületére válna. Különben a „rendes" szüret október első napiaiban kezdődik, „búcsú után”. Ez már hagyomány a faluban — ísv lesz maid erős a bor. Ad­digra leszedik a szilvát, diót és az almát is. A kertészetben szintén asz- szonyokkal találkozunk. Para­dicsomot, paprikát, karfiolt és különféle zöldséget szed­nek. Külföldre is visznek zöld­ségfélét az idén a szigetbe­csei termelőszövetkezetből. Huszonhét asszony dolgozik itt rendszeresen. Méri Jenő, a brigádvezető, igen elégedett, mint mondja, megérdemlik az asszonyok az elismerést, nélkülük nem sokra ment volna a kertészet. Kik dol­goztak itt legjobban — hiá­ba kérdezzük, a brigádvezető csak ennyit mond: valameny- nyien. Sárguló kukoricatáblák kö­zött megyünk tovább, a poros dülőúton. Milyen lesz a ku­koricatermés? Az elnök sze­rint gyenge, az időjárás ki­vette a maga „vámját”. Eddig tizenöt hold korairól törték le a kukoricát, mivel itt-ott még nem értek be a csöveik, később kezdik a törést. Ad­digra be akarják fejezni a krumpli szedését. Jankovics Ernő, a nővén ytermesz tők brigédvezetője, azt állítja, 45— 50 mázsát szednek fel egy-egy holdról. Szép nagyok a krump­lik — csak éppen kevés van a bokrok alatt. Máskülönben Fejlesztik, korszerűsítik a zsámbéki „baromfigyárat“ Az idén hatvanezer pecsenyebaromfit nevel az Új Élet Tsz Zsámbékon, Tökön és Perbá­lon járva gyakran megütötte a fülünket ez a kifejezés: „ba­romfigyár”. Hol van és milyen is az a baromfigyár? Ez iránt érdeklődve léptünk be a zsárn- béki Uj Elet Teimelószoveíkc- zet irodájába. — Valóban, az egész környé­ken ismerik és emlegetik a mi baromfiüzemünket mondja jókedvűen Pákozd Zoltán tea-elnök. — Bár még csak az idén kezdtük el igazán nagy­üzemien a baromfitenyész­tést, máris jó eredmé­nyekkel dicsekedhetünk. S ezek a komoly eredmé­nyek a következők: hatvankét- ezerháromszáztizenegy napos- csirkét, csaknem háromezer napospulykát és ezerkétszáz- hatvanhárcm naposkacsát vá- | súroltak, illetve neveltek fel j az idén. Még szebbek ezek a I számok, ha részleteikben vizs­gáljuk őket. A pecsenyecsir­kék számát az teszi például széppé, hogy több mint ötven százalékkal nagyobb a terve- | zeítnél. A pulykákat terven j i felül, az idén csak kísérlet- i i képpen tenyésztették, de nem j i fizettek rá. Jövőre ötezret ki- j i vannak felnevelni, amihez' megfelelő alapul szolgál az öt- : százas törzsállomány. S a ka- í csak? Nos, itt meg a felneve­lés aránya és a súlygyarapodás dicséretes. Mindössze egyszá­zalékos elhullás volt a kacsák­nál és ötvenhat napos korban 2,45 kilós átlagsúlyban adták el őket. Míg az idén vásárlással sze­rezték be a nevelési anyagot, addig jövőre maguk állítják elő. E célból 2700-as tyúktör­zset létesítenek az idei mércék­ből. amelyek már meg is kezd­ték a tojástermelést. Darálják a lucernát A Herceghalmi Kísérleti Állami Gazdaságban gondosan szárították és gyűjtötték be a lucernát. A gazdaságban ugyanis a lucernát nemcsak a szarvasmarhákkal eíetik. hanem jut belőle bőven a sertéseknek is. A finomra őrölt lucernát szívesen fogyasztják a sertések. A kis kala­pácsos daráló — amint ez a képen is látható — szorgal­masan „fogyasztja” a nagy lucernakazlakat. Vásárolnak egy 10 000 to­jásos keltetőgépeí, amelyet jövő januárban kezdenek üzemeltetni. A folyamatos keltetéssel nem­csak a saját, hanem a környe­ző falvak tsz-einek illetve ház­táji gazdaságainak napos- csirke-igényét is kielégítik. A keltető állomás felállításával azt a célt is szolgálják, hogy egyöntetűbb, piacképesebb tyúkállományt alakítsanak ki a környéken. E célból a ma­gyar sárga tyúktörzshöz nagy testű Hampshire kakasokat vá­sárolnak. Fejlesztik a kacsanevelést is az Uj Élet Tsz-ben. Jövőre például három turnusban ösz- szesen mintegy 3600—4000 na­poskacsát nevelnek fel. A pulykanevelésnél jövőre is al­kalmazzák az idén jól bevált legeltetési módszert. Az idén ugyanis az utóbbi három hó­napban reggeltől estig a tarló­kon és a szántásokon tartották a pulykákat, amelyek minden­nap keményre duzzadt bö- gyökkel tértek haza. Ily mó­don rengeteg abraktakarmányt pótoltak, mert ez' idő alatt nem 'kellett külön takarmá- nyozni a pulykákat. Az idén kipróbált és jól bevált módszerek mellett újakat is alkalmaznak jö­vőre. Május elsejétől kezdve például a szarvasmarha- és a birka- istállókbam nevelik tovább az öt-hat hetes korig előnevelt pulykákat. Ugyanakkor áttér­nek a fokozottabb céltakarmá­nyozásra is, amihez a Ter­ményforgalmi Vállalat takar­mánykeverő üzemei nyújtanak segítséget. Más módszerekkel is arra törekednek az Uj Élet Termelőszövetkezetben, hogy jövőre még az ideinél is na­gyobbá, jövedelmezőbbé és hí­resebbé fejlesszék a zsámbéki „baeomf így árat”, (n. i.) idejében megszervezték a ka­pásnövények betakarítását, lesz elegendő fogat, zavarta­lanul folyhat a munka. Ked­vező lendülettel halad a cu- korrépaszedés is. A szövetkezet gépei már a vetéshez is hozzákezdtek. Porzik a föld. de tovább nem várhattak. Eddig a vetések 80 százaléka alá már előkészí­tették a talajt, ötven hold árpát vetettek el és 12 hold őszi takarmánykeveréket tet­tek a földbe. Jól bevált a szovjet búza a nyáron, most már csakis Bezosztáját, meg olasz búzát vetnek. Takarmányból sem lesz hiány, idejében gondoltak az álla­tok eleségére. Kiss Jenő sze­rint két évre elég az a szá­las-, szemes- és silótakarmány, amit eddig elraktároztak. 400 köbméter siló került a göd­rökbe. még vagy 300 köbmé­ternyit silóznak kukoricaszár­ból. „biztosítékként”. A szö­vetkezet tagjai valamennyi munkát idejében elvégeztek az idén. A munkaképes tagok 85 százaléka rendszeresen dol­gozik most is — sőt, a család­tagokat is bevonják az őszi betakarításba. Ismét az asz- szonyokra kell hivatkoznunk, akik valóban példamutatóan dolgoznak. 60—70 asszony ál­landóan a földeken van. Tavaly februárban lett „szö­vetkezeti” a község, s amikor az asszonyok megkezdték a szövetkezeti, munkái, kijelen­tették, azért léptek be, *hogy ezentúl valamennyi munkát közösen végezzenek. Biztatóak a kilátások a szorgalmas munkának már most látszik a gyümölcse. 28 forintot terveztek munkaegy­ségenként — s az aszályos időjárás ellenére — máris 30—.32 forintot mutat a mér­leg. Az állammal szemben vállalt kötelezettségeket is tteljesítik az Űj Élet tagjai. Néhány nap múlva átadják a szerződéses állatokat. Szigetbecsén tehát jól ha­lad a betakarítás — jó gazda módjára dolgoznak az új útra tért gazdák és asszonyaik. Súlyán Pál Növekedjék a termelékenység a mezőgazdaságban Csaknem égj esztendeje, hogy az ötéves terv irányel- I vei és főbb számadatai a köz­vélemény elé kerüllek. Azóta száz és százezrek ismerkedtek meg az ötéves terv nagyszerű céljaival, sőt nap mint nap munkálkodnak annak megva­lósítása érdekében. A fontos okmány, amely megszabja a következő négy esztendő mun­kás hétköznapjainak célját, a közelmúltban került az MSZMP Központi Bizottságá­nak ülése elé. A Központi Bi­zottság beható vita után elfo­gadta az ötéves terv főbb elő­irányzatait, de a mezőgazda­sági termelés növelésének irányelvein belül bizonyos módosítást hajtott végre. A mezőgazdasági termelés az ötéves terv irányelveinek megfelelően. harminc-har- minckét százalékkal növek­szik a terv időszaka alatt. A terv realitását bizonyítják Pest megye mezőgazdaságának ez évben elért eredményéi is. Ma már megállapítható, hogy ez évben — a kapásokra rend­kívül aszályos időjárás ellené­re is — mintegy nyolc száza­lékkal növekszik a termelés az előző öt esztendő átlagai­hoz képest. A terv realitása mellett mást is bizonyít ez a szám: mégpedig azt. hogy az új szövetkezeti gazdaságok a kezdeti nehézségek ellenére is megállják helyüket, túlszár­nyalják a kisüzemi gazdasá­gok termelését. A nyolcszázalékos termés- növelésért dicséret illeti a fal­vak népét. Az ötéves terv célul tűzi, hogy a növénytermelés gyors ütemben fejlődjön a belter­jesség irányában. A megyé­ben például az 5955 hold ön­tözéses terület 13 071 holdra növekszik a terv szerint. Két- ezerkilencszáz hold szikes és 9200 hold savanyú talaj kerül javításra. A jelenlegi traktor­állomány az ötéves terv végé­re megduplázódik. 1965-ben 834. gabonakombájn ckúgpzik a megye földjein. Tavaly 150 kombájn volt a gépállomások tulajdonában. Ugyanígy roha­mosan növekszik a betakarí­tó gépek száma is a megyé­ben. Az MSZMP Központi Bi­zottsága szeptember 12-i ülé­sének közleményét olvasva még nagyszerűbb távlatok nyílnak a növénytermesztés előtt. A Köziponti Bizottság ugyanis úgy határozott, hogy a terv időszakában — a me­zőgazdasági termelés növeke­désének az irányelvekben le­fektetett mértékét fenntartva — az állattenyésztés terme­lési előirányzatát kismérték­ben csökkenti, ugyanakkor a növénytei'melesi előirányzato­kat növeli. Sok még a növénytermelés­ben rejlő kihasználatlan lehe­tőség. A Központi Bizottság nyilván számított ezek fel- használására, amikor a nö­vénytermelés fokozott fejlesz­tését irányozta élő. Mégsem elsősorban erre alapozza a mezőgazdasági termelés növe­lését. Amint a közlemény mondja, „...a tudomány leg­újabb eredményeire támasz­kodva, kihasználva a nagy­üzemi gazdaság előnyeit, a mezőgazdaságban á termelés emelkedését a munka terme­lékenységének növekedése út­ján érjük el". A korábban tervezettnél több műtrágyáit kap a mező- gazdaság, több gép jut a ter­melőszövetkezetek földjeire, még gyorsabban növekszik az öntözött terület. Nyilvánvaló, hogy az előbbiek során közölt adatok „idejüket múlták’1* hisz az élet már az ötéves terv első évében azt diktálja, hogy gyorsabb legyen az ütem a növénytermelés fej­lesztésében. A Központi Bizottság a nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés előirányzatainak mó­dosításánál abból az elgondo­lásból indul ki: a növényter­mesztésbe fektetett anyagi eszközök gyorsabban térülnek meg. Az idén felhasznált mű­trágya már jövőre nagyobb termést eredményez. A nö­vénytermelésbe beállított trak­tor munkája megkezdésétől számítva hasznot; hajt, az ön­tözött területek legalább öt­szörös hasznot hoznak. üjnkifwcmyA A mezőgazdaság dolgod. a termelőszövetkezeti tagok meg­elégedéssel nyugtázzák a Köz­ponti Bizottság alapos körül­tekintéssel meghozott határo­zatát. Az elfogadott és némi­leg módosított terv a paraszt— ság érdekeit szolgálja. Mihók Sándor Töretlen n verseny lendülete A taksonyiak a sertéshízfelósban, a szigetújfaluisk a bsromfinevelésben győztek A megyei pártbizottság fel­felhívása nyomán keltek áru- termelési versenyre a taksonyi Egyesült Erő és a szigetúj fa­lui Béke Termelőszövetkezet tagjai. A nagyjából azonos adottságokkal rendelkező tsz- ek elhatározták, hogy a ter­melési terveikben vállalt árumennyiségnél jelentősen többet termelnek. Májusban hírt adtunk már a két tsz közötti párosversenyről, amelynek eredményeit most már értékelni lehet. A taksonyi Egyesült Erő Tsz-ben Fábián Zoltán fő- agronómus ismertette az árutermelés helyzetét. Fá­bián elvtárs elmondotta, hogy az idei aszály következtében a növénytermesztés áruter­melési tervét nem tudták túlteljesíteni, de a tervet tel­jesítették a főbb termények­ből. így például a négyszáz mázsás árugabona-tervet is maradéktalanul teljesí­tették. Burgonyából kevesebbet ad­tak el a tervezettnél, mert hatvan hold helyett csak 38 holdon vetettek, vetőgumó­hiány miatt. Jelentősen túlteljesítették azonban a taksomyiak az ál­lattenyésztési árutermelés tervété Ámbár az idei áru­termelés itt még javában tart, az eddigi eredmények alapján már kiszámíthatjuk a tervteljesítés mértékét. Az Egyesült Erő Tsz szeptem­ber 16-ig 146 hízott sertést adott el az Állatforgalmi Vál­, lalatn&k, szemben a tervezett I 140-nél. Az évi sertéshizla- i lási és értékesítési tervet te­hát máris túlteljesítették, de ezzel még nem fejezték be a dolgot. Idei átadásra még hat­vanhét sertés hizlalásá­ra kötöttek pótszerződést és így mintegy 50 száza­lékkal teljesítik túl az árusertés-tervet. Tőlük telhetőén igyekez­tek túlteljesíteni a hízómarha­értékesítési tervüket Is a taksonyiak. Hatvan vágó­marha eladására kötöttek szerződést az állammal, de ők 84-et hizlalnak meg el­adásra. Az idei hatvanas ter­vet azonban mégsem tudják teljesíteni, mert a járási ki­vágási keret csak 58 hízó- marha-eladást engedélyezett az év végéig. A népgazdaság téli húsellátásához azonban a kereten kívüli hízómar­hákkal is hozzájárulnak, mert azokat .1962 januárjában át­adják az államnak. Kiemelkedő eredményt ér­tek el a tejértékesítési terv teljesítésében is , az Egyesült Erő tagjai. Harminchárom százalékkal teljesítették túl ezt a tervet, bár mintegy 25 000 literrel több boriútej fogyott el a tervezettnél. Az üzemi tejfogyasztás növeke­dését az okozta, hogy 32 szopós borjút vásároltak fel a háztáji gazdaságokból. Karika Károly elvtárs, a szigetújfalui Béke Tsz el­nöke a baromfiértékesítést említette elsőnek, amikor az árutermelési verseny iránt érdeklődtünk, nála. Elmondotta, hogy a Béke Tsz több mint ötven százalékkal teljesítette túl ezt a tervet, vagyis nyolc­van mázsa é!5 baromfit adtak el a vállalt ötven mázsa helyett. A marhahús-értékesítési ter­vet már a múlt hónapban tel­jesítették, míg a tervezett 110 .hízott sertésből harmin­cat még ezután adnak el. A növénytermesztés árutervét is túlteljesítették, mert bur­gonyából 12.5 százalékkal, konyhakerti növényekből pe­dig ötven százalékkal adtak el többet a tervezettnél. Mindkét termelőszövetke­zetben azt vallják, hogy ők vezetnek a. párosversenyben. Az igaz, hogy összességében m i n d két termelő? zö vetkezet túlteljesítette, az árutermelési tervet, de hogy pontosan milyen arányban, azt még nem lehet látni. Amikor a verseny alapos és pártatlan értékelése iránt érdeklőd­tünk, öl mondották a páros­versenyben' álló tsz-ek veze­tői, hogy azt a járási tanács mezőgazdasági osztályától várják. A mezőgazdasági osz­tály azonban nem tartja túl­ságosan fontosnak ezt. mert még a mai napig sem látott hozzá. Az egész évben lelke­sen versenyző tsz-ek tagjai ez úton kérik a Ráckevei Já­rási Tanács mezőgazdasági osztályát, hogy mielőbb pó­tolja ezt a mulasztását. Nagymiklós István

Next

/
Oldalképek
Tartalom