Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
fwsnr tttCAtt '<= Kívlap 1961. SZEPTEMBER 10. VASÁRNAP Egy holdról hetvenötezer forint Brigddvezető lesz jövőre a kiváló kertész Az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezet kertészetét egy rövid hír kapta szárnyra: ötvenezer forintos jövedelniük lett holdanként a paprikából, ötvenezer forint igazán szép összeg, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy az inárcsi földek rozsból, vagy búzából nem adnak többet 2000—3000 forint értékűnél. Természetes az a kíváncsiság tehát, amely az inárcsi kertészekhez vezetett minket: hogyan sikerült a hagyományosnál hússzorta nagyobb jövedelemre szert tenniük? A tsz-irodaban három kertészről beszéltek, amikor a „kiugró’1 paprikatermés iránt érdeklődtünk Horváth László, Márton László és ifj. Lestár József szorgalmát, szakértelmét dicsérték, akik valamennyien több mint hatvanezer forint értékű paprikát termesztettek égy-egy holdon, s ez a több mint hatvanezer még növekedik is, mivel ugyanezen a területen még több tonna paprika várja a szüretet. Megkérdeztük az irodában, melyik kertésszel beszélhetnénk leghamarabb. Perényi István elnök az ablakon kitekintve válaszolta: — Éppen itt jön a Horváth Laci, akinek a legtöbb munkaegysége van. ö már az ezret is túlhaladta, de a másik kettő sem marad sokkal mögötte. A napbarnította, középkorú Horváth László jókedvűen beszél a munkájáról. Szavaiból nemcsak az tűnik ki nyomban, hogy szeret kertészkedni, hanem az is. hogy elégedett munkája gyümölcsével. Eredményességi munkaegység alapján díjazzák, mégpedig úgy. hogy minden száz forint értékű árúért egy munkaegységet; .'imák javára. Egy munkaegység értéke pedig negyven forint a;szövet-* kezeiben, amelyből húszat minden hónapban előlegként kap. Ezer munkaegység tehát negyvenezer forintot jelent, de még ennél is több már Horváthék idei jövedelme. Az őszi káposztát ugyanis minden évben tavasszal értékesítik és a tavalyiért 10 991 forintot kapott az idén — Mióta kertészkedik, Horváth elvtárs? — Régóta. Hirtelenjében meg sem tudnám mondani pontosan. Már egyéni gazda koromban is termesztettem öntözéses konyhakerti növényeket, szívesen bújtam a szakkönyveket is, — Hallottuk, hogy az idén sikerült a paprika. —1 Életem legszebb eredményével dicsek ed hetem. Igazán elhiheti, hogy egyéni gazda körpmban is igyekeznem. de ilyen nagy termést mint- az idei, még so- hasém szüreteltem. Száztizenöt mázsa volt. a legtöbb, amennyit akkor levettem egy holdról,'1 cte 'az idei ' termés kétszáz korül van. — Mivel magyarázza az idei „kiugrást?” — Két oka van annak. A tsz is megadott mindent a paprikának, meg én is. őszi mélyszántás, négy mázsa pétisó, elegendő víz, na meg a szakértelem és a kapa — ez a jó termés alapja. Meséli ezután, hogy még a karfiol is hátra van. mert azt még csak most kezdik szállítani. Minden kertészeti terményt a MÉK-nek adnak és ezzel ő igen elégedett, mert biztos vevőre támaszkodhat a tsz. Ö csak egy hold paprikát termelt az idén, amelyből csütörtökig 67 000 forintot árult és még 8000— 10 000 forintot vár a paprikából. Az évi jövedelme hetvenezer forint körül lesz az idén és ennek különösen azért örül, hogy bátran taníttathatja a gyerekeit. Három iskolás gyereke A karfiollal sem szégyenkez hét a kertész. A friss, iide és hófehér gyümölcsöket exportra és a budapesti zöldséges boltokba szállítja a MÉK közül a legnagyobb az idén végezte a • nyolcadik általánost és most azon tanakodnak, milyen iskolába írassák. Eközben az elnök. Perényi élvtárs is odalép hozzánk és barátian átölelve Horváth László vállát, megjegyzi: — Úgy nézze meg a Lacit, hogy jövőre már brigadéros :esz. Nagyobb és korszerűbb kertészetet akarunk és az lesz az 6 gondja. — Ugyan. Pista bácsi! — pirult a brigadéros jelölt: — Van énnálam tapasztaltabb kertész is a szövetkezetben. De az elnök csak állítja, kacsint is hozzá derűsen, majd elnézést kérve a pénztárfülkébe lép. Ma hozta meg az előleget a bankból és azt még át kell számolnia. Horváth T.ászló meg a kertészetbe készül motorral és minket is meginvitál. A kertészetben aztán a szem is örülhetett annak, ami a fűinek gyönyörűség. Az üdezöld. s még mindig jó termőeróben .XNXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXWV^ levő paprikán alig látszik, hogy a javát, már leszüretelték. Még harminc mázsára számít a kertésze, aki most már a karfiollal dicsekszik. Gyönyörű, hófehér gyümölcsöket rejtenek a buja levelek, amelyek térden felül érnek. Mellette balról az őszi káposzta fejesedik. ezt újburgonya után ültették. Lesz *ehát jövőre is korai jövedelem min* az idén, mert az idei káposztát is elvermelik. S ahányszor negyven forintot keres a kertész család annyiszor hatvan forintot a közösség ... Nagymlklós István Zárjuk el a „csatornákat“ zennyolc növendékmarhát 'j <5 vásároltak, s ezt nevelik Y $ ^ közös istállójukban. Az ál- ;. í latállomány számára álla- 1 £ mi tartalékföldbe vetettek ; í, szemestakarmányokat, a \ szálastakarmányt pedig a > $ szövetkezeti tagok adták \ í össze. A szövetkezeti ta- £ gok a közös állatállományt : í tovább növelik. í 2 vSzámításon felül jól sikerült a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága által rendezett talajvédelmi bemutató a Törökbálinti Állami Gazdaság Julianna-majori üzemegységében. Igaz, a gazdaság vezetői mindent megtettek a bemutató sikere érdekében, előkészítették a különleges rendeltetésű gépeket, kijelölték a meglátogatásra kerülő táblákat, stb. Arról azonban, hogy a talajvédelmi bemutató a „számításon felül” jól sikerült, már nem ők tehetnek. A betnutató részvevői elismeréssel adóztak a szakemberek munkája iránt. Méltatták azt az eredményes tevékenységet, amely- lyel sikerül megvédeni a dombok és hegyek oldalait a talajeróziótól. Nem csoda tehát, ha a látogatók a gazdaság egész területét látni akarták. így jutottak el az egyik táblához, amelyen egy traktor éppen szántott. Csodálkozva látták azonban a szakemberek, hogy a traktor nem azoknak az elveknek megfelelően szánt, ahogyan azt korábban az előadáson hallották, hanem éppen ellenkező módon. A traktoros gépével hegyvölgy irányban szántott, ők pedig úgy hallották, a domboldalakat úgy lehet a legjobban megvédeni a talajlemosó- dástól, ha minden munkát, így a szántást is a kijelölt szintvonalaknak megfelelően a domboldalra merőlegesen végzik. A gazdaság vezetői a vendégek csodálkozását látva, nem győzték mentegetni magukat: ez a terület már nem az állami gazdasághoz tartozik, hanem a szomszédos nagykovácsi termelőszövetkezeté. A tapasztalatcsere részvevői jót derültek azon, hogy a termelőszövetkezet vezetői mit sem tanulnak a mellettük gazdálkodó kísérleti gazdaság nagyszerű eredményeiből és munka- módszereiből. ök továbbra is a régi, de rossz művelési módot választják. Arra azonban mindenesetre jó volt ez a kis epizód; meggyőződtek a tapasztalatcsere részvevői, hogyan nem szabad a dombos, hegyes fekvésű földeket művelni. (m. s.) Porba vetni, sárban aratni' rr A parasztember évtizedes tapasztalata szülte a címben szereplő mondást. Régi megfigyelés, nem kell attól tartani, hogy ősszel, a vetéskor száraz a föld, tehát porba kerül a mag. Előbb-utóbb csak megérkezik az eső. amely | legjobb, ha már a földben ta- | Iái ja a magot. így gondolkoz- j nak a gyáli Dózsa Termelő- 1 szövetkezet tagjai is. Múlt j hét péntekjén a termelőszövetkezet traktorai megkezd- ! ték az őszi árpa és az őszi takarmánykeverék vetését. A termelőszövetkezet őszi vetésterve: 150 hold búza. 260 ; hold rozs. 200 hold őszi árpa és 60 hold őszi takarmány- i keverék. Amint a számadatokból kitűnik, nagy terüle- ' ten vetnek őszi árpát. Ezt a termelőszövetkezet nagy állatállománya indokolja. A szokásosnál lényegesen nagyobb területen vetnek őszi takarmánykeveréket is. Amint Fehér László megbízott tsz-el- nök mondotta, rendkívül nagy szükségük van a takarmányra, mert a napokban írtak alá nyolcvan szarvasmarhára hiz- lalási szerződést. Az őszi árpa a legkorábban ad zöld takarmányt. Amit nem etetnek fel. azt silóba teszik. Több éves gyakorlat a termelőszövetkezetben, hogy a korán lekaszált őszi takarmány-keverék újra hajtást hoz, s ezt, főként a homokos területen. alászántják, tehát zöldtrágyának használják fel. Nagyjából már tisztán lehet látni a termelőszövetkezetek ez évi eredményeit. A szakemberek a közelmúltban ugyanis mindenütt felmértük, milyen termésre, milyen jövedelemre számíthatnak a tagok. Noha a termelőszövetkezetek egy részénél a többletjövedelem pótolja a szárazság és az egyéb okok miatt történő jövedelemkiesést, mégis több termelőszövetkezetben számolni kell azzal, hogy a munkaegység értéke alatta marad a tervezettnek. A jövedelmet — a tervezetthez képest — főként a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben növelték, ott, ahol a terv szerint is jó eredményre számítottak a tagok. A veszteség pedig főként azoknak a gyengén gazdálkodó szövetkezeteknek a tagságát érinti, amelyek amúgy is szerényebben terveztek. A növénytermelésben már nem lehet növelni a termést, ugyancsak korlátozottak a lehetőségek a jövedelem növelésére az állattenyésztésben is. Noha a gazdálkodás eredményein már nemigen lehet változtatni, mégis adódik lehetőség arra, hogy a termelő- szövetkezetek „javítsanak” eredményeiken. Ez a lehetőség pedig a meglevővel való ésszerű gazdálkodás, vagy úgy is lehet mondani, a takarékosság. A szövetkezeti gazdaságokban egész évben szem előtt kell tartani a közösség vagyonával való ésszerű gazdálkodást, de ennek az év hátralevő időszakában fokozottabban kell érvényesülnie. Az előbbiekben elmondottak is indokolják ezt, de az első félév tapasztalatai is bizonyítják, hogy a termelőszövetkezeti vezetőségek többségé lazára eresztette a gyeplőt. Tíz- és százezrek mentek veszendőbe amiatt, hogy nem kellő kíjjfüiteKill'té^v sél " használtak fel a rendelkezésükre álló pénzt. A ceglédi járás és Cegléd város szövetkezeteinél az általános gazdasági költségek 6 599 000 forinttal haladják meg a tervezetet. Több termelőszövetkezetben laza a pénzügyi fegyelem, másutt nem takarékoskodnak az úgynevezett fogyóeszközzel. Azt tartják néhol: a fogyóeszközöknek mielőbb el kell fogyni. Nem ritkaság, hogy munkaegységet írnák jóvá tagoknak olyan munkáért, amit el sem végeztek. Nem vezetnek nyilvántartást, zsákokról, ládákról, rekeszekről és emiatt iá nagy kár éri a szövetkezet tagságát. De lehetne tovább is sorolni azokat a „csatornákat”, amelyeken sok pénz elfolyik. Ezek az összegek pedig a termelőszövetkezetek tagságának jövedelmét csökkentik. (.sakneni négy hónap van még hátra az 1961-es évből. A termelőszövetkezeti vezetőségek kellő körültekintéssel még jelentős összegeket takaríthatnak meg. Csak néhány olyan ..forrásra” hívjuk fel a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét, amely minden szövetkezetben megtaXXXXXXXXXXXXXXXV,XXWXXXXWXXXXXXXXWOCÄXXX\ lálható és helyes feltárása a tagság jövedelmét növeli. Egyes termelőszövetkezet teknél például az utóbbi időben túlságosan sok alkalmazottat foglalkoztatnak. Az. alkalmazottak nem a termelőszövetkezet gazdálkodásának eredményei alapján részesednek a jövedelemből, hanem havi fizetést kapnak. Olyan szakmunkások és iparosok is havi fizetéssel akarnak elhelyezkedni a szövetkezetben, akiknek a jövedelmet teljesítményük alapján kellene kap- niok. Még inkább megterhelést jelent a szövetkezet számára, ha túlságosan sok adminisztratív munkaerőt alkalmaznak. A javítási, tatarozási és karbantartási költségek mindegyik szövetkezet tervében szerepelnek. Érdemes felülvizsgálni, hogy feltétlenül szükséges-e a tervezett munkákat elvégezni. Jelentős mennyiségű pénzt, anyagot és munkaegységet takaríthatnak meg a vezetőségek a felülvizsgálattal. Korábban már szóltunk a fogyóeszközökkel való felelőtlen gazdálkodásról. A szigorú ellenőrzéssel, az egyes fogyóeszközök és szerszámok használati idejének meghatározásával, biztosíthatják a tsz- vezetőségek, hogy használóik nagyobb becsben tartsák azokat. Ugyanezt javasoljuk a göngyöleggel való gazdálkodás megjavítására is. Ezekről vezessenek pontos nyilvántartást, ellenőrizzék azok fel- használását. Az igazgatási költségekkel való takarékosság is a közösség javát szolgálja. Az utazási és napidíj költségek csökkentésében a vezetőség mutasson példát. A nyomtatvány-, írószer- és telefonfelhasználást is ellenőrizzék. A szállítások jó megszervezésével szüntessék meg a kocsiállásokat és küszöböljék ki a fekbérek és kötbérek fizetésé}. ..........„........ K „ * A z őszi betakarítás és vetés után helyes, ha a termelőszövetkezeti vezetők megtárgyalják: jövőre mennyi lófogatra lesz szüksége a tsz- nek. A felesleges Ióállományt mihamarabb értékesítsék. A megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedett, hogy a felesleges ióállományt elsősorban a takarmányhiánnyal küzdő tsz-ekből vásárolják fel. A termelőszövetkezeti vezetőségek nézzenek körül portájukon és mielőbb hozzanak határozott intézkedéseket a takarékosság érvényesítésére. Zárják el a „csatornákat”, mert ezt követeli a szövetkezeti tagság érdeke. Mihók Sándor Befejeződtek a Georgikon akadémiai napok A Georgikon akadémiai napok szombati tanácskozásán a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanárai a kutató munka legújabb eredményeiről számoltak be az ország minden részéből összegyűlt mezőgazdasági szakembereknek. Ezzel az akadémiai napok befejeződtek. .XNXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXHideg szárítóberendezés. A háttérben látható vasvázra építhető a kazal. Előnye, hogy már 50 százalékos nedvességtartalmú szénát is lehet rá kazalozni. A bemutató részvevői nagy érdeklődéssel tekintették meg az új módszerrel készült kazlakat. A képünkön lálható kazalban 130 tonna légszáraz lucernaszéna áll Hatalmas, „mamniut”-silókat készítenek a gazdaságban. A traktor 400 vagonos silót tömörít, amelyet nem földelnek el, hanem bevetik rozssal. így még a „takarót” is megehetik az állatok Takarmányozási bemutató képekben A napokban tartották meg a megye tsz- és tanácsveze- töinek takarmányozási ankétját a Herceghalmi Állami Gazdaságban. A kiválóan gazdálkodó szocialista nagyüzemben értékes tapasztalatokat szereztek az ankét részi-evői. Alábbi képriportunk a gazdaságban alkalmazott legkorszerűbb ta- , karmánytartósitó módszerekből ad ízelítőt.
