Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

fwsnr tttCAtt '<= Kívlap 1961. SZEPTEMBER 10. VASÁRNAP Egy holdról hetvenötezer forint Brigddvezető lesz jövőre a kiváló kertész Az inárcsi Március 21 Ter­melőszövetkezet kertészetét egy rövid hír kapta szárny­ra: ötvenezer forintos jöve­delniük lett holdanként a paprikából, ötvenezer forint igazán szép összeg, különö­sen akkor, ha arra gondo­lunk, hogy az inárcsi földek rozsból, vagy búzából nem adnak többet 2000—3000 fo­rint értékűnél. Természetes az a kíváncsiság tehát, amely az inárcsi kertészekhez ve­zetett minket: hogyan sike­rült a hagyományosnál hússzorta nagyobb jövedelemre szert tenniük? A tsz-irodaban három ker­tészről beszéltek, amikor a „kiugró’1 paprikatermés iránt érdeklődtünk Horváth Lász­ló, Márton László és ifj. Les­tár József szorgalmát, szak­értelmét dicsérték, akik va­lamennyien több mint hat­vanezer forint értékű pap­rikát termesztettek égy-egy holdon, s ez a több mint hat­vanezer még növekedik is, mivel ugyanezen a terüle­ten még több tonna papri­ka várja a szüretet. Megkérdeztük az irodában, melyik kertésszel beszélhet­nénk leghamarabb. Perényi István elnök az ablakon ki­tekintve válaszolta: — Éppen itt jön a Horváth Laci, akinek a legtöbb mun­kaegysége van. ö már az ez­ret is túlhaladta, de a má­sik kettő sem marad sokkal mögötte. A napbarnította, középko­rú Horváth László jóked­vűen beszél a munkájáról. Szavaiból nemcsak az tűnik ki nyomban, hogy szeret ker­tészkedni, hanem az is. hogy elégedett munkája gyümöl­csével. Eredményességi mun­kaegység alapján díjazzák, mégpedig úgy. hogy minden száz forint értékű árúért egy munkaegységet; .'imák javára. Egy munkaegység értéke pe­dig negyven forint a;szövet-* kezeiben, amelyből húszat minden hónapban előlegként kap. Ezer munkaegység te­hát negyvenezer forintot jelent, de még ennél is több már Horváthék idei jöve­delme. Az őszi káposztát ugyanis minden évben ta­vasszal értékesítik és a ta­valyiért 10 991 forintot ka­pott az idén — Mióta kertészkedik, Hor­váth elvtárs? — Régóta. Hirtelenjében meg sem tudnám mondani pontosan. Már egyéni gazda koromban is termesztettem öntözéses konyhakerti növé­nyeket, szívesen bújtam a szakkönyveket is, — Hallottuk, hogy az idén sikerült a paprika. —1 Életem legszebb eredmé­nyével dicsek ed hetem. Iga­zán elhiheti, hogy egyéni gazda körpmban is igye­keznem. de ilyen nagy ter­mést mint- az idei, még so- hasém szüreteltem. Százti­zenöt mázsa volt. a legtöbb, amennyit akkor levettem egy holdról,'1 cte 'az idei ' termés kétszáz korül van. — Mivel magyarázza az idei „kiugrást?” — Két oka van annak. A tsz is megadott mindent a paprikának, meg én is. őszi mélyszántás, négy mázsa pé­tisó, elegendő víz, na meg a szakértelem és a kapa — ez a jó termés alapja. Meséli ezután, hogy még a karfiol is hátra van. mert azt még csak most kezdik szállí­tani. Minden kertészeti ter­ményt a MÉK-nek adnak és ezzel ő igen elégedett, mert biztos vevőre támaszkodhat a tsz. Ö csak egy hold paprikát termelt az idén, amelyből csütörtökig 67 000 forintot árult és még 8000— 10 000 fo­rintot vár a paprikából. Az évi jövedelme hetvenezer fo­rint körül lesz az idén és en­nek különösen azért örül, hogy bátran taníttathatja a gyere­keit. Három iskolás gyereke A karfiollal sem szégyenkez hét a kertész. A friss, iide és hófehér gyümölcsöket export­ra és a budapesti zöldséges boltokba szállítja a MÉK közül a legnagyobb az idén végezte a • nyolcadik általá­nost és most azon tanakod­nak, milyen iskolába írassák. Eközben az elnök. Perényi élvtárs is odalép hozzánk és barátian átölelve Horváth László vállát, megjegyzi: — Úgy nézze meg a Lacit, hogy jövőre már brigadéros :esz. Nagyobb és korszerűbb kertészetet akarunk és az lesz az 6 gondja. — Ugyan. Pista bácsi! — pirult a brigadéros jelölt: — Van énnálam tapasztaltabb kertész is a szövetkezetben. De az elnök csak állítja, kacsint is hozzá derűsen, majd elnézést kérve a pénztárfülké­be lép. Ma hozta meg az elő­leget a bankból és azt még át kell számolnia. Horváth T.ász­ló meg a kertészetbe készül motorral és minket is megin­vitál. A kertészetben aztán a szem is örülhetett annak, ami a fűi­nek gyönyörűség. Az üdezöld. s még mindig jó termőeróben .XNXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXWV^ levő paprikán alig látszik, hogy a javát, már leszüretel­ték. Még harminc mázsára számít a kertésze, aki most már a karfiollal dicsekszik. Gyönyörű, hófehér gyümölcsö­ket rejtenek a buja levelek, amelyek térden felül érnek. Mellette balról az őszi káposz­ta fejesedik. ezt újburgonya után ültették. Lesz *ehát jö­vőre is korai jövedelem min* az idén, mert az idei káposz­tát is elvermelik. S ahányszor negyven forintot keres a ker­tész család annyiszor hatvan forintot a közösség ... Nagymlklós István Zárjuk el a „csatornákat“ zennyolc növendékmarhát 'j <5 vásároltak, s ezt nevelik ­Y $ ^ közös istállójukban. Az ál- ;. í latállomány számára álla- 1 £ mi tartalékföldbe vetettek ; í, szemestakarmányokat, a \ szálastakarmányt pedig a > $ szövetkezeti tagok adták \ í össze. A szövetkezeti ta- £ gok a közös állatállományt : í tovább növelik. í 2 v­Számításon felül jól sikerült a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága által rendezett talajvédelmi bemu­tató a Törökbálinti Állami Gazdaság Julianna-majori üzemegységében. Igaz, a gaz­daság vezetői mindent megtet­tek a bemutató sikere érdeké­ben, előkészítették a különle­ges rendeltetésű gépeket, kije­lölték a meglátogatásra kerülő táblákat, stb. Arról azonban, hogy a talajvédelmi bemutató a „számításon felül” jól sike­rült, már nem ők tehetnek. A betnutató részvevői elis­meréssel adóztak a szakembe­rek munkája iránt. Méltatták azt az eredmé­nyes tevékenységet, amely- lyel sikerül megvédeni a dombok és hegyek oldalait a talajeróziótól. Nem csoda tehát, ha a látoga­tók a gazdaság egész területét látni akarták. így jutottak el az egyik táblához, amelyen egy traktor éppen szántott. Csodálkozva látták azonban a szakemberek, hogy a traktor nem azoknak az elveknek meg­felelően szánt, ahogyan azt ko­rábban az előadáson hallották, hanem éppen ellenkező módon. A traktoros gépével hegy­völgy irányban szántott, ők pedig úgy hallották, a domb­oldalakat úgy lehet a legjob­ban megvédeni a talajlemosó- dástól, ha minden munkát, így a szántást is a kijelölt szint­vonalaknak megfelelően a domboldalra merőlegesen vég­zik. A gazdaság vezetői a vendé­gek csodálkozását látva, nem győzték mentegetni magukat: ez a terület már nem az álla­mi gazdasághoz tartozik, ha­nem a szomszédos nagykovácsi termelőszövetkezeté. A tapasz­talatcsere részvevői jót derül­tek azon, hogy a termelőszövetkezet veze­tői mit sem tanulnak a mellettük gazdálkodó kí­sérleti gazdaság nagyszerű eredményeiből és munka- módszereiből. ök továbbra is a régi, de rossz művelési módot választják. Arra azonban mindenesetre jó volt ez a kis epizód; meg­győződtek a tapasztalatcsere részvevői, hogyan nem szabad a dombos, hegyes fekvésű föl­deket művelni. (m. s.) Porba vetni, sárban aratni' rr A parasztember évtizedes tapasztalata szülte a címben szereplő mondást. Régi meg­figyelés, nem kell attól tarta­ni, hogy ősszel, a vetéskor száraz a föld, tehát porba ke­rül a mag. Előbb-utóbb csak megérkezik az eső. amely | legjobb, ha már a földben ta- | Iái ja a magot. így gondolkoz- j nak a gyáli Dózsa Termelő- 1 szövetkezet tagjai is. Múlt j hét péntekjén a termelőszö­vetkezet traktorai megkezd- ! ték az őszi árpa és az őszi takarmánykeverék vetését. A termelőszövetkezet őszi vetésterve: 150 hold búza. 260 ; hold rozs. 200 hold őszi árpa és 60 hold őszi takarmány- i keverék. Amint a számada­tokból kitűnik, nagy terüle- ' ten vetnek őszi árpát. Ezt a termelőszövetkezet nagy ál­latállománya indokolja. A szo­kásosnál lényegesen nagyobb területen vetnek őszi takar­mánykeveréket is. Amint Fe­hér László megbízott tsz-el- nök mondotta, rendkívül nagy szükségük van a takarmány­ra, mert a napokban írtak alá nyolcvan szarvasmarhára hiz- lalási szerződést. Az őszi árpa a legkorábban ad zöld takar­mányt. Amit nem etetnek fel. azt silóba teszik. Több éves gyakorlat a ter­melőszövetkezetben, hogy a korán lekaszált őszi takar­mány-keverék újra hajtást hoz, s ezt, főként a homokos terü­leten. alászántják, tehát zöld­trágyának használják fel. Nagyjából már tisztán le­het látni a termelőszövetkeze­tek ez évi eredményeit. A szakemberek a közelmúltban ugyanis mindenütt felmér­tük, milyen termésre, milyen jövedelemre számíthatnak a tagok. Noha a termelőszövetkeze­tek egy részénél a többletjö­vedelem pótolja a szárazság és az egyéb okok miatt tör­ténő jövedelemkiesést, még­is több termelőszövetkezet­ben számolni kell azzal, hogy a munkaegység értéke alatta marad a tervezettnek. A jö­vedelmet — a tervezetthez képest — főként a jól gazdál­kodó termelőszövetkezetekben növelték, ott, ahol a terv szerint is jó eredményre szá­mítottak a tagok. A vesz­teség pedig főként azoknak a gyengén gazdálkodó szövet­kezeteknek a tagságát érinti, amelyek amúgy is szerényeb­ben terveztek. A növénytermelésben már nem lehet növelni a termést, ugyancsak korlátozottak a lehetőségek a jövedelem nö­velésére az állattenyésztésben is. Noha a gazdálkodás ered­ményein már nemigen lehet változtatni, mégis adódik le­hetőség arra, hogy a termelő- szövetkezetek „javítsanak” eredményeiken. Ez a lehető­ség pedig a meglevővel való ésszerű gazdálkodás, vagy úgy is lehet mondani, a ta­karékosság. A szövetkezeti gazdaságok­ban egész évben szem előtt kell tartani a közösség va­gyonával való ésszerű gaz­dálkodást, de ennek az év hátralevő időszakában foko­zottabban kell érvényesül­nie. Az előbbiekben elmon­dottak is indokolják ezt, de az első félév tapasztalatai is bizonyítják, hogy a termelő­szövetkezeti vezetőségek több­ségé lazára eresztette a gyep­lőt. Tíz- és százezrek men­tek veszendőbe amiatt, hogy nem kellő kíjjfüiteKill'té^v sél " használtak fel a rendel­kezésükre álló pénzt. A ceg­lédi járás és Cegléd város szövetkezeteinél az általános gazdasági költségek 6 599 000 forinttal haladják meg a ter­vezetet. Több termelőszövet­kezetben laza a pénzügyi fe­gyelem, másutt nem takaré­koskodnak az úgynevezett fogyóeszközzel. Azt tartják néhol: a fogyóeszközöknek mi­előbb el kell fogyni. Nem rit­kaság, hogy munkaegységet írnák jóvá tagoknak olyan munkáért, amit el sem végez­tek. Nem vezetnek nyilván­tartást, zsákokról, ládákról, rekeszekről és emiatt iá nagy kár éri a szövetkezet tagsá­gát. De lehetne tovább is so­rolni azokat a „csatornákat”, amelyeken sok pénz elfolyik. Ezek az összegek pedig a termelőszövetkezetek tagsá­gának jövedelmét csökkentik. (.sakneni négy hónap van még hátra az 1961-es évből. A termelőszövetkezeti veze­tőségek kellő körültekintéssel még jelentős összegeket ta­karíthatnak meg. Csak né­hány olyan ..forrásra” hívjuk fel a termelőszövetkezeti ve­zetők figyelmét, amely min­den szövetkezetben megta­XXXXXXXXXXXXXXXV,XXWXXXXWXXXXXXXXWOCÄXXX\ lálható és helyes feltárása a tagság jövedelmét növeli. Egyes termelőszövetkezet teknél például az utóbbi idő­ben túlságosan sok alkal­mazottat foglalkoztatnak. Az. alkalmazottak nem a ter­melőszövetkezet gazdálkodásá­nak eredményei alapján része­sednek a jövedelemből, hanem havi fizetést kapnak. Olyan szakmunkások és iparosok is havi fizetéssel akarnak elhe­lyezkedni a szövetkezetben, akiknek a jövedelmet teljesít­ményük alapján kellene kap- niok. Még inkább megterhe­lést jelent a szövetkezet szá­mára, ha túlságosan sok ad­minisztratív munkaerőt al­kalmaznak. A javítási, tatarozási és karbantartási költségek mind­egyik szövetkezet tervében szerepelnek. Érdemes felül­vizsgálni, hogy feltétlenül szükséges-e a tervezett mun­kákat elvégezni. Jelentős mennyiségű pénzt, anyagot és munkaegységet takaríthatnak meg a vezetőségek a felülvizs­gálattal. Korábban már szóltunk a fogyóeszközökkel való fele­lőtlen gazdálkodásról. A szi­gorú ellenőrzéssel, az egyes fogyóeszközök és szerszámok használati idejének meghatá­rozásával, biztosíthatják a tsz- vezetőségek, hogy használóik nagyobb becsben tartsák azo­kat. Ugyanezt javasoljuk a göngyöleggel való gazdálkodás megjavítására is. Ezekről ve­zessenek pontos nyilvántar­tást, ellenőrizzék azok fel- használását. Az igazgatási költségekkel való takarékosság is a kö­zösség javát szolgálja. Az utazási és napidíj költségek csökkentésében a vezetőség mutasson példát. A nyomtat­vány-, írószer- és telefonfel­használást is ellenőrizzék. A szállítások jó megszervezé­sével szüntessék meg a kocsi­állásokat és küszöböljék ki a fekbérek és kötbérek fize­tésé}. ..........„........ K „ * A z őszi betakarítás és ve­tés után helyes, ha a termelő­szövetkezeti vezetők megtár­gyalják: jövőre mennyi ló­fogatra lesz szüksége a tsz- nek. A felesleges Ióállományt mihamarabb értékesítsék. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága intézkedett, hogy a felesleges ióállományt első­sorban a takarmányhiánnyal küzdő tsz-ekből vásárolják fel. A termelőszövetkezeti ve­zetőségek nézzenek körül portájukon és mielőbb hoz­zanak határozott intézkedése­ket a takarékosság érvénye­sítésére. Zárják el a „csator­nákat”, mert ezt követeli a szövetkezeti tagság érdeke. Mihók Sándor Befejeződtek a Georgikon akadémiai napok A Georgikon akadémiai na­pok szombati tanácskozásán a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanárai a kutató munka legújabb eredményei­ről számoltak be az ország minden részéből összegyűlt mezőgazdasági szakemberek­nek. Ezzel az akadémiai na­pok befejeződtek. .XNXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXX­Hideg szárítóberendezés. A háttérben látható vasvázra építhető a kazal. Előnye, hogy már 50 százalékos nedves­ségtartalmú szénát is lehet rá kazalozni. A bemutató részvevői nagy érdeklődéssel tekintették meg az új módszerrel készült kazlakat. A képünkön lálható kazalban 130 tonna légszáraz lucernaszéna áll Hatalmas, „mamniut”-silókat készítenek a gazdaságban. A traktor 400 vagonos silót tömörít, amelyet nem földel­nek el, hanem bevetik rozssal. így még a „takarót” is megehetik az állatok Takarmányozási bemutató képekben A napokban tartották meg a megye tsz- és tanácsveze- töinek takarmányozási ankétját a Herceghalmi Állami Gaz­daságban. A kiválóan gazdálkodó szocialista nagyüzemben ér­tékes tapasztalatokat szereztek az ankét részi-evői. Alábbi képriportunk a gazdaságban alkalmazott legkorszerűbb ta- , karmánytartósitó módszerekből ad ízelítőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom