Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
Ntcrci P 1961. SZEPTEMBER 10. VASÁRNAP 3 Közlemény a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról (Folytatás az első oldalról) csolatok fejlődéséhez és előirányzatai sikeresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok terén az 1957—1960-as években az árucsereforgalom megkétszereződött, a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény az 1961—1965 évekre szóló csere volumenének további növekedését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti gazdasági tervegyeztető munkálatok keretében a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság és a Magyar Országos Tervhivatal, valamint a Román Állami Tervbizottság megállapodott az 1960— 1965. évekre szóló együtt- vjűködés területeiben és megkezdte az 1965—1980-as távlati időszak főbb együttműködési kérdéseinek megvizsgálását. 2. A két küldöttség különös figyelemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit. A küldöttségek megerősítették; a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányának elhatározása az, hogy a jövőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és következetesen harcol valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján történő megoldásáért. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Szovjetuniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kezdeményezését és intézkedéseit. Kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világháború elkerülhető. Amíg a szocialista tábor országai erőfeszítéseket tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, s a világháborúi tűzfészkeinek felszámolásáért,, a nemzetközi politikában az egyetértés és az enyhülés légkörének megteremtéséért, addig az imperialista hatalmak vezető körei fokozzák a katonai előkészületeket és háborús hisztériát szítanak. A magyar és a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kormánya úgy tekinti, hogy Európa és az egész világ népeinek békéje és biztonsága érdekében szükséges a német békeszerződés halaszthatatlan megkötése és ezen az alapon Nyugat-Berlin problémájának megoldása oly módon, hogy szabad, demilitarizált várossá változtatják. A két kormány hangsúlyozza, hogy a második világháború maradványainak felszámolása a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatainak alapján a meglevő két német állam közötti közeledés és együttműködés legjobb feltételeit teremtené meg, s biztosítaná mind Németország, mind valamennyi európai állam békés fejlődésének feltételeit. Ha a nyugati hatalmak továbbra is kitérnek a német békeszerződés megkötése elől, akkor a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság, a többi érdekelt országokkal együtt még ebben az évben aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ahogyan azt a varsói szerződésben részvevő országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak tanácskozásáról szóló közlemény megállapította. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és népének a varsói szerződés tagállamai javaslatainak alapján hozott intézkedéseit. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége teljes egészében támogatja a szovjet kormánynak a nukleáris fegyverekkel való kísérleti robbantásokra vonatkozó határozatát. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megelőzze azt a katasztrófát, amellyel a béke és a civilizáció ellenségei fenyegetik az emberiséget. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a varsói szerződés tagjaiként a jövőben is hozzájárul a nagy szocialista tábor védelmi képességének állandó erősítéséhez és a többi szocialista országgal együtt továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy megegyezés jöjjön létre az általános és teljes leszerelés megvalósításáról a Szovjetunió építő és ésszerű javaslatai alapján, amelyek széles nemzetközi elismerésnek örvendenek. A magyar és a román nép üdvözli a nemzetközi felszabadító mozgalmak sikereit és kötelességének tekinti, hogy támogassa azokat a népeket, amelyek harcolnak a gyarmatosítás ellen a szabadság, a nemzeti függetlenség kivívásáért és megvédéséért. A gyarmattartó hatalmak mesterkedései, hogy rabságban tartsák ezeket a népeket, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének tizenötödik ülésszakán a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról elfogadott nyilatkozat megsértését jelentik. A két fél mély együttérzéséről és teljes támogatásáról biztosítja Kongó, Algéria, Laosz, Tunézia, Angola népeit és valamennyi népet, amelyek hősiesen harcolnak az imperializmus ellen, a szabadságért és jobb életért. Kinyilvánítják a magyar és a román nép teljes szolidaritását a kubai népnek a nemzeti függetlenségéért és forradalmi vívmányai megszilárdításáért vívott hősi harcával. A két küldöttség meggyőződését fejezi ki, hogy a nagy szocialista tábor, valamennyi békeszerető állam, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom és az összes békeszerető erők együttes erőfeszítésükkel képesek meghiúsítani az agresz- szív imperialista terveket és a béke ügye győzni fog. ' ? ITT?? 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviselői a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Mindkét küldöttség megállapítja hogy a nemzetközi helyzet egész jelenlegi fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista és munkáspártok képviselői 1960. novemberi moszkvai tanácskozásainak következtetéseit és úgy véli, hogy a szocializmusért és kommunizmusért folytatott harcban az új győzelmek elérésének záloga a szocialista országok közösségének, a világ kommunista mozgalmának megbonthatatlan összefogása és a marxizmus— leninizmus iránti hűség. A küldöttségek megállapították, hogy a két testvérpárt között szélesedtek a pártmunka tapasztalatait kölcsönösen tanulmányozó küldöttségcserék és elhatározták, hogy a jövőben is továbbfejlesztik együttműködésüket és az internacionalizmus elvein, a magyar és a román nép közötti megbonthatatlan barátságon alapuló testvéri kapcsolatukat. ★ A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatása jelentős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolatok állandó erősödéséhez és fejlődéséhez, a hatalmas szocialista tábor egységének és összefor- rottságának megszilárdításához, a világbéke megerősítéséhez. Kelt, Budapest, 1961. évi szeptember hó 7. napján. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány államminisztere GH. GHEORGHIU-DEJ, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke Már egy hete iskolások A nagybörzsönyi általános iskolában negyven kisfiú, kislány alig egy hete koptatja még csak az iskola padját. Már tanultak egy-két szép éneket és már tudnak egyenes meg ferde vonalat is húzni. — Alulról fel, felülről le — mondja a tanító néni és kezével a levegőben vonalat húz. A gyerekek utána csinálják Előkerül a papír meg a ceruza, most azon húzzák meg a vonalat. Vajon tudják-e a gyerekek, hogy ebből lesz majd a nyomtatott nagy A? Jancskár Pálné a tanító néni segít meghúzni a vonalat Hirt Margitkának de ezt még .VASÁRNAPI POSTA: ia és fiú az V/B-ben Apj neki sem árulja el. Talán majd a jövő héten megmondja az egész osztálynak — Képzeld, magánszorgalomból kijárom az általános iskola ötödik osztályát — ezzel a meglepő hírrel fogadott tegnap a barátom. Álmélkodtam. Ha még azzal fogad, hogy esti egyetemre jár,, nem csodálkozom. Érettségizett ember, két idegen nyelvet kitűnően beszél, érdeklődése és tudása sokirányú. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy széles látókörű. Nem is fiatal ember, már közelebb jár a negyedik X-hez, mint a harmadikhoz. — Miért? — kérdeztem. — Egyszerű az ok. Én még valaha elemi iskolába jártam. Az 1930-as esztendőkben. Azóta nagyot változott a világ. Mások az iskolakönyvek — mondta a barátom. — Akkor tudtam ezt meg igazán, amikor az új tanév első napján bepillantottam fiam táskájába. Belelapoztam a könyvekbe. Kezdtem a számtannal és mértannal. A mi diákkorunkban a matematika a „száraz” tantárgyak közé tartozott. Utólag bevallhatom, nem mintha tanárom nem tudta volna rólam már akkor is, hogy nem lelkesedtem a szám- tanpéldákért. Az én fiam azonban nyilván sokkal nagyobb kedvvel-lelkesedéssel oldja majd meg a házi feladatokat. Íme egy-két példa az ötödikes számtankönyvből: „Az egyik legragyogóbb égitest, a Szíriusz kereken 12 fényévnyire van Földünktől. Mennyi ez kilométerben kifejezve?” „Az időjárás-jelentések megszerkesztéséhez sok ezer adatot kell tekintetbe venni, és ezekből valósággal kiszámítani a várható időjárást. A pontos számításhoz 64 millió szorzást kell elvégezni. Ehhez Moszkvában olyan elektronikus számológépet szerkesztettek, amely másodpercenként 8000 szorzást képes elvégezni. Mennyi idő alatt számítja ki ez a gép a várható időjárást?” — Ugye érdekesebbek, izgalmasabbak a példák, mint a mi időnkben? Az életet, szinte naponta változó életünket tükrözi a számtan- könyv is. A példák hasznosak, mert a megoldás közben nemcsak a matematika törvényeivel barátkozik meg a diák. hanem a technika, a tudomány néhány újabb eredményével is. A mértani rész szerkesztői figyelembe vették a tanulók sportszeretetét is. Íme a 105. példa: „Jelöljétek ki az udvaron egy röplabda- pálya helyét! A pálya alaprajzát a 89. ábra mutatja. Mekkora a pálya kerülete és a területe?" — Még nagyobb érdeklődéssel lapozgattam a növény- és állattan könyvben. Már az 5. oldalon kellemes meglepetés ért. Ezt olvashattam: „Szabad vitatkozni! Elölé- nyek-e a növények? Termés-e a gyümölcs? Gyümölcs-e a petunia termése? Gyümölcs-e a tök? Hát a dinnye?” A múlt iskolakönyveivel ellentétben a mai könyvek gondolkozásra, vitatkozásra is ösztönzik a diákokat. Megtanítják a gyerekeket arra, hogy csak olvasva nem lehet megtanulni a természet dolgait. „A természet élő világát figyelni, vizsgálni, gyűjteni, s velük kísérletezni kell.” Vizsgálódjunk és érdeklődjünk tehát magunk is — erre szólítja fel fiatal olvasóit a növény- és állattan könyv szerzője. Minden egyes fejezetnél újabb érdekes megbízatást ad a könyv a gyerekeknek. A baromfitenyésztésnél például: „Gondolkozzatok rajta! Nézzetek szét a baromfiudvarban! Az ólban is! Megfelelő-e nálatok a baromfiak elhelyezése? Kérdezzétek meg édesanyátokat, meg van-e elégedve szárnyasaival, van-e neki is terve a jövőre?” A könyv kérdései arra biztatják az általános iskolai tanulókat, hogy nyitott szemmel járjanak a ház körül és lépésről lépésre megismerkedjenek szüleik örömeivel és gondjaival. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — hangoztatta egy ősrégi római közmondás, de ez a dicséretes elv csak manapság válik gyakorlattá, iskolás-könyveink legalábbis ezt a nemes célt segítik. — Kíváncsian nézegettem a földrajzkönyvet — folytatta egyre tüzesebben barátom. — Nem lennék Pest megyei, ha először nem arra lettem volna kíváncsi, mit ír fiam könyve rólunk. A 44. oldalon ezt is megtaláltam: „Pest megye. Területének csak a déli része fekszik az Alföldön, a többi átnyúlik a Dunántúlra és az Északi-középhegység vidékére. Székhelye — egyber az egész ország fővárosa — Budapest. Ipara az első a; országban. Lakosságának ellátására a város környékéi sok zöldséget és gyümölcsé' termelnek. A megye ké nagy mezőgazdasági várost Cegléd és Nagykőrös ... Természetes, hogy megyénkrő másutt is szó esik a könyvben így például szép kép mutat ! ja be a Duna kanyarulatát Ez még nem számtanóra. Párt Sárika egyelőre csak magánszorgalomból a szünetben ismerkedik a számológéppel (Gábor felv.) Háromezer népfront-aktíva a megye falvaiban Az őszi-téli idény közeledtére Pest megye falvaiban is megélénkült a Hazafias Népfront tevékenysége. A helyi népfront-bizottságok mintegy háromezer tagja tanulmányozza lakóhelyének időszerű gazdasági, társadalmi, kulturális problémáit, s mindazokat a módszereket, amelyekkel társadalmi úton segíthetik ezek megoldását. A munka fő formája továbbra is az ismeretterjesztés lesz. Minden községben legalább tíz ismeretterjesztő előadást terveznek. Megemlékeznek a történelmi évfordulókról, más országok ünnepeiről. A megyében széleskörű olvasó- mozgalmat indítanak. A népfront-aktivisták vállalták egy-egy irodalmi mű ismertetését a népfront-összejöveteleken. (MTI) Visegrád mellett. Kíváncsian £ olvasgattam a hazánk meg- £ újuló arcát bemutató részle- £ teket is, hogy mit tanulnak f fiaink új városainkról, meg- ? vádtozó tájainkról. Közben í pedig arra is gondoltam, nem í is olyan könnyű napjainkban $ a tankönyvírók feladata, mert % állandóan változik az ország, A földrajzkönyv 1960 májú- ^ sában jelent meg, nem említi ^ a DCM tájformáló építke- zéseit, de nem ismertetheti j meg a gyerekeket a „Barát- ^ ság” olajvezeték térképet vál- J toztató vonalával sem. Mind- J ezt csak majd az újabb, ja- \ vított és bővített kiadásból ta- nulhatják meg a diákok — ^ magyarázta barátom, majd ^ szónoki kérdést tett fel: — Még mindig csodálkozol,: hogy titokban ugyan, magán- j úton és magánszorgalomból ; nem nyugodva érettségi bizo- ; nyítványom babérjain, titok- j ban elvégzem az általános is- í kola ötödik B osztályát? Most: csak belelapoztam a köny- j vekbe. Ez azonban kevés.: Kedvet kaptam, hogy rend- : szeresen elővegyem a kék pa- \ pírba kötött vékony, de mégis j sokat mondó olvasmányokat. \ Igaz ugyan, hogy csak késő \ este tehetem. Amikor már | fiam alszik. Talán szégyelleném, hogy egy könyvből tanul apa és fiú. Fura lenne, ha melléülnék az iskolapadban Igaz ugyan, ha megpillantaná kezemben a könyveit, azt is mondhatnám: csak azért nézegetem, hogy segíteni tudjak a tanulásban. Ez azonban csak félig lenne igaz. — Nem csodálkozom — válaszoltam barátomnak. — Most már megértelek. Hasz- nosnak tartod, ha felnőtt lé- ' tünkre időnként elővesszük a 1 kezünk ügyébe eső tanköny- I veket. Jó olvasni a máról. Még a matematikai példákban ■ is. Molnár Károly
