Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
V. ÉVFOLYAM. 314. SZÄM 1961. SZEPTEMBER 10. VASÁRNAP Építeni 1 — e% bi&iosabb9 mint vús*ni és köeeteló&ni! Az országgyűlési képviselő fogadónapja — Hát bizony az iratokat a nagy sietségben elfelejtettem, mert tetszik tudni útközben hallottam, hogy a képviselő úr fogadónapot tart — mondja egyszuszra özv. Veszprémi Jánosné. Nagyot lélegzik, s máris folytatja gyermekei házvételének bonyolult ügyét_ — Küldje el az iratokat hozzám, utána nézünk panaszának és elintézzük — mondja neki a város országgyűlési képviselője, Horváth András elvtárs. — A jó isten áldja meg a képviselő urat — hálálkodik s közben gondosan igazít fejkendőjén. elteszi a kapott címet. — De ugye tetszik értesíteni? — kérdezi még egyszer a kijáratnál. Fiatalasszony lép az irodába. Lakásügyben ő már a tizedik reggel óta. Először szelíden kéri, adjon a képviselő lakást. Horváth elvtárs nyűgöd* tan végighallgatja és próbál szót érteni, emberi szívvel, emberi szóval, — Sajnos, magának is azt kell mondanom, amit a korábban jött kérelmezőknek, nincs módom adni. Maga is tudja, hogy nincs lakás. Nézze, maga fiatal, nyilván a férje is az, értse meg. hogy az állam nem tud lakást, adni erején felül. Lakásépítéssel kell próbálkozni Égj' kicsit -;ie kell mondani egypér évig egyről, s másról, és ha kölcsönnel is. de építeni kell. — fiát miért van akkor a tanács? — csattan fel a sze- lid asszonyka. — Miért nem intézkedik? Tudják, hogy milyen lakásban lakok, s mégsem tesznek semmit! — Igen. értem. De sajnos a maguk kérelmén kívül félszáznál is több jogosnak vélt kérelem fekszik a lakáshivatal előtt. Ebben az évben ösz- szesen öt lakás ürült ki, több mint ötszáz kérelmező között kellett dönteni, kié legyen. — Szóval nem intézkedik? — kérdezi az asszony. — Hiába mondanék igent, a nincsbő! én sem tudok lakást varázsolni. — Majd én megmutatom, felmegyek Pestre! — ugrik fél a nő és rohan kifelé ... Az őt követő fiatalember is lakást kér. Szemrehányóan mondja, van már. szobabútora. konyhabútora is összezsúfolva a sarokban, ő pedig az anyósával lakik. — Adjanak lakást! Köteles az áliam adni! — Ebben téved jó ember! Az állam nem köteles lakást adni — szól nyugodtan a képviselő. — Az embernek kell lakást teremtenie az adott lehetőségeken belül. Tizenöt év alatt persze megoldódik ez a dolog is, de addig más utal kell keresni. Építeni! A 25 évi részTetfi- zetéses házépítés előnyös és biztosabb, mint a várás. Földjáradék, lakók közti viták, egyetemi felvételi kérelem, lakásügyi panaszok váltják egymást. Horváth András elvtárs türelemmel hallgatja a sok-sok panaszt. A jogos sérelemnél azonnal intézkedik. Bekerül a feljegyzések közé ez is, az is, akárcsak azok a panaszok, amin segíteni csak jó tanácscsal lehet. Halápi József is tanácsért jött. A Losonczi utcában félig felépített házát 1952-ben a tanács kiutalta a konzervgyárnak <5 akkor nem élt a fellebbezés jogával. A házat a konzervgyár 74 000 forintért rendbehozatta és két munkás- családnak adta lakásnák. Idáig egyet is ért ő, csakhogy a lakbért kéri, miért nem kapja meg? A gyár alkalmazottai készségesen fizetnek. De a beépített összeget ki kell egyenlítenie a gyárnak, a lakbér tehát őt illeti. — Nem lehetne másképp, hogy ne kelljen kifizetni, s a lakbért felvehessen!? — Nem! Ingyen semmit nem adnak. A romos házat felépítette a gyár, lakhatóvá tette. Meg kell egyezni, vagy így, vagy úgy. Adja el a házat és máris vége a vitának. — Hátha mégis úgy lehetne? — szól közbe Halápi József. — Fellebbezett 1952-ben? — Nem... — Akkor ennek nincs „hátha” útja. — Tudom én kérem, de mégis kellene valamit csinálni. — Feltétlenül beszélünk a gyár vezetőivel, hogy végleg zárják le e hosszú vitát. De csak e kétféle módon. Más út nincs. Már elhúzták a delet, és még mindig jönnek a képviselőhöz a panaszok. Bizalom van. Türelemmel, okos szóval igazgatja a panaszosok ügyét. Aztán, hogy ebéd felé hajlik az óra kereke — elfogynak a panaszosok. Majd legközelebb korábban jönnek (t. p.) Hetiden kezdődik. a levelező »ktatős A gimnázium levelező tagozatán szeptember 12-én kedden délután 4 órakor kezdődik a tanítás. Közvetlenül a tanítás megkezdése előtt, délután 3 és 4 óra között vásárolhatják meg a hallgatók a tankönyveket a gimnáziumban. A tankönyvek vásárlásáról Becser Ernőné tanárnő, a tanszerekről és a füzetekről a szaktanárok adnak felvilágosítást. Amennyiben az első osztályba beiratkozottak többsége esti tagozaton kíván tanulni (hetenként háromszor), az I. osztályban megkezdik az esti tagozatos tanítási formát. Az esti tagozatra, a rendtartás szerint, szeptember második hetében még be lehet iratkozni. Jelentés u pú Iff tut ti rti rrtil Átlag 3-4000 kocsit raknak meg és ürítenek ki havonta a vasútállomáson Ha az állomáson a forgalmi irodába akar belépni az ember, az ajtó mellett, a falon, egy táblán akad meg a szeme. Rajta az augusztus havi versenykiértékelés két adata: Kocsi tartózkodás 110 százalék, kocsikihasználás 104 százalék. A forgalmi irodába belépve, a forgalmi szolgálattevőben Bartus László intézőre ismerek, aki egyben az állomás versenyfelelőse is. Itt találtam Szűcs Ambrus állomáselöljárót. a párttitkárt is. valamint Bakó István förak- tárnokot. Az első kérdést a versenyfelelőshöz intéztem. — Szíveskedjék megmagyarázni. mit jelent az ajtó előtti táblán a két felírás: Kocsi- tartózkodás 110 százalék, és kocsikihasználás 104 százalék? — Az állomásra augusztus hónapban 1916 darab kocsi érkezett. Egy kocsi maximum 39.2 órát tartózkodhat az állomáson. Ha ez alatt az idő alatt minden kocsit kiraknak, úgy a kocsitartózkodás 100 százalékra sikerült. Mivel 110 százalék eredményt értünk el — tehát jól dolgoztunk. A kocsi- kihasználásról annyit: átlagosan 8,05 tonnát kell egy kocsiba rakni, mi 8.38 tonnát raktunk, átlagosan ez 104 százalékos eredmény. — Mi a helyzet, ha a felek nem tartják a kirakási határidőt? — A vasútnak a kocsiállás- nénzzel látszólan megtérül a kár. Azért mondjuk, hogy látszólag. mert az ideiében kirakott kocsi újra megrakva, tehát újra fuvarképes állapotban, lényegesen többet jövedelmez. S ami a fontos még a felhalmozott áruk elszállítása gyorsabban megtörténik. — A vasútnak nem kocsi- állás-nénz kell. hanem a gyorsan kiürült kocsi hogy azt új fuvarral lehessen kihasználni — szól közbe a beszédbe Bakó István főraktárnok. Szűcs Ambrus se marad szőtlan: — Szeretnénk — mondotta —, ha az üzemek nagyobb súlyt helyeznének a rakott kocsik kiürítésére, mert a kocsiállás-pénz megfizetése nem minden. — Mennyi kocsi érkezik és mennyit raknak naponta az állomáson? — kérdezem újra a versenyfelelőst. — Naponta 50—70 vagon a leadási gyümölcs, ugyananynyi a feladás is, beleértve a ládaforgalmat. Ez havi 3—4000 vagonnak felel meg. Ez még az őszi forgalom kezdete. E hó 15-én számítani‘ lehet a gaboná-, cukoi répaszállításokra is, majd a tüzelő építési anyagok. rönkök érkezése is várható. Fehér Szilárd Újdonság! Itt a meleg víz / Mi sajkás* a íaáru^árban? A város egy;k legforgalmasabb részén áll a faáragyár. Nap mint nap olt jártam el előtte, de sajnos még a gyárról. s a benne dolgozó emberekről nem '-sokat tudtam. A minap aztán úgy hozta a szerencse, hogy felkereshettem a gyárat, elbeszélgettem az ott dolgozó emberekkel. Kmetty Dezső kalauzolt végig felfedező utamon, és bármit kérdeztem. készségesen magyarázott. Elmondta nekem, hogy milyen utat tesz meg a bútor, míg a nyers fából a vásárlók elé nem kerül. A faanyagot az előkészítőben állítják össze. Először tehát mi is az előkészítő műhelyben jártunk, ahol a híres nagykőrösi háromajtós szekrényt készítik. Itt a magyarázást kísérőmtől átvette Hamza Kálmán bácsi, a gyár párttitkára, ő mesélte el, hogy az előkészítőben elkészített anyag a csiszolóba keiül. Itt megpucolják, simára csiszolják a fát. Innen kerül a fényezőbe. Itt kapja a bútor a végleges színét, itt politúrozzák be is. Innen továbbkerülve. már csak összeállítják és a ralctárba kerül, majd a megrendelőhöz. öt részlegük dolgozik. Biztosan kevesen tudják, hogy a most készülő modern áruházunkban látható felszerelés itt, a faárugyárban készült, a mozgó brigádnak is nagy része van benne. Hogy miért „mozgó”? A gyár készítményeit ők, maguk szerelik fel. — Mit gyártanak most? — A háromajtós szekrényen kívül, az úgynevezett Erzsébet hálót és príma szipkát meg pipát is. Amint az udvaron mentünk át, kísérőm büszkén mutatta a gyár egyik újdonságát, a szárítót. Az új artézi kút vize tóvá terebélyesedett Kőházi Judit és Köházi Pálné meleg vizet visznek a mosáshoz Az első fürdőzők Fábián János konzervgyári munkás és Fajka Lacika (Foto: Fehér Szilárd) Régi piobléma oldódik meg a szárító üzembe helyezésével, mert az udvaron tárolt fa ki van téve az időjárás viszontagságainak, és bizony akármilyen fával nem lehet dolgozni. Most, hogy a szárítót üzembe helyezik, megszűnik ez a probléma is. — Hogy állnak a tervteljesí- : téssel? — kérdezem. — A második negyedévi tér- í vet túlteljesítettük. Ebben nagy | része van a mozgó brigádnak j — reméljük, a III. negyedév- i vei sem lesz baj — mondják i búcsúzóul. — s. k. — A NŐTANÁCS TERVEIBŐL ■. Háziasszonyok konferenciája A nőtanács városi bizottsága ez évi programjában szerepel a háziasszonyok szeptember végén tartandó konferenciája. Ezenkívül megindul a különféle társadalmi szervek közreműködésével a nők akadémiája is. Az akadémia tematikáját 5 témakörből állították össze. A PIROSHAJÚ KISLÁNY A név és a történet közelebbi színhelye sem fontos, talán csak ennyit: fodrászüzletben történt. Kétségbeesett mama és tizenöt év körüli kislány lép be a fodrászhoz. A kísérő kétségbeesve panaszolja: a kislány még a nyáron hamvas színűre szőkítette a haját. Nem is volt baj a tanév kezdetéig, hanem most bonyodalmak támadtak. Ilyen hajjal — mondták az iskolában — nem mehet társai közé a meggondolatlan ifjú divathölgy. S a kislány mit csinált? Hajfestéket vásárolt és házilag vette kezelésbe a szőke hajtincseket. A festék állítólag barna volt — nehéz lenne ezt már ellenőrizni —. a hajszín viszont a festés után pirosra változott. S most itt áll a piros hajú leányzó, meg a kísérője, várva megmentő varázsigét, a fodrász szakavatott segítségét. Szerencsére ez nem késik soká. Valamilyen vegyszeres kezelés, aztán újrafestés, » — BEFEJEZTE a fűszéna — LELTÁROZZÁK az „Ete- betakarítását a Rákóczi Tér- gancia” készruha-boltot. A melőszövetkezet. leltározást hétfőn befejezik és kedden már a vásárlók szolgálatába álltnak. — A HUNYADI Termelőszövetkezet a most épülő 50 férőhelyes növendékmarha- istállót zsúppal fedi le, amelyet kézi csépléssel biztosítanak nem telik bele egy óra, a piros hajú, volt szőke kislányból barna hajú lány lett. A barna ugyan egy kissé még bronzba játszik, de ez talán már nem szúr szemet a tanár néninek . Bonyodalmakra csak odahaza lehet számítani — a ma- ma szavai után ítélve —, mert a gyanútlan édesapa minderről még semmit nem tud, s talán egy kissé meglepődik majd estére, amikor munkából hazaérve az ő szőke kislánya helyett barnával találja magát szembe. Most pedig a szigorú tanulság következne, ha e sorok írója nem szemlélné enyhe megbocsátó mosollyal az egész történetet. így hát csupán ennyit fűz hozzá intelemül: — Kislányok, a hajfesték vásárlásnál vigyázzatok, mert nem mind barna, ami barna — lehet néha piros is. S inkább a masnitok legyen piros, mint a hajatok... F, T. P. — MEGTÖRTÉNT a gabonaelőleg kiosztása a Petőfi Termelőszövetkezetben. A VÖRÖSKERESZT VÁROSI ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Péntek délután az MSZMP klubhelyiségében ülést tartott a vöröskereszt városi elnöksége. a megjelent aktivisták megvitatták a vörös- kereszt előtt álló jelenlegi feladatokat. Szó volt a tisztasági mozgalom erősítéséről, kiterjesztéséről, mert e téren van mit tenni a városban. A tbc-bizottság megszervezése is a fontos feladatok közé tartozik. Ezt rendelet is előírja. Sajnos e téren lemaradtunk a megye többi városai mögött. Az elnökség a tanácskozás végén a folyó ügyekről tárgyalt.
