Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-12 / 215. szám

V. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM VEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* Két város üzenete Vasárnapi számunkban kö­zöltük Cegléd és Nagykő­rös '’áros párt-, tanócsveze- tóinek, szocialista nagyüze­meinek őszi mezőgazdasági munkaverseny-felhívását. A két város az egész ország já­rásaival és járási jogú vá­rosaival kíván versenyezni az őszi betakarításban, szán­tásban és a vetésben. A két város üzenete az egész országnak szól. első­ként a megye járásainak és járás-i jogú városainak kell meghallaniuk. Nemcsak a földrajzi közelség, hanem a gondok és örömök közössé­ge is arra kötelez, hogy el­sősorban Pest megye járá­sai, városai válaszoljanak Ceglédnek és Nagykőrösnek. Azok a feladatok és azok a dátumok, amelyeket a felhí­vás érint, valamennyi járás­ban és városban megvalósít­hatók, s mindenütt a helyi, illetve országos érdekeket szolgálják. Minden járásnak és város­nak, minden községnek és mezőgazdasági dolgozónak ér­deke. hogy a silókukoricát lehetőleg szeptember 20-ig, a kukoricát november 1-ig. a cukorrépáét pedig novem­ber tízig betakarítsuk s ak­korra végezzünk a vetési, szántási munkával is. Az idén ez fontosabb mint más­kor, s tehetségesebb, mint bár­mikor. Fontosabb mint máskor az őszi munkák befejezése azért, mert népünk jövőre már töb­bet vár a szocialista mezőgaz­daságtól, mint amennyit a nadrágszijparcellák adtak. Az idén már döntő és visszavon­hatatlan fölényben van a szocialista gazdálkodási forma falun és ennek az áruter­melésben is jelentkeznie kell. Több kenyeret, húst és ipari alapanyagot vár jövőre már a munkás és a falunak többet is kell adnia, nagyobb jövedel­met kíván a mezőgazdasági dolgozó, s többet is kell kap­nia jövőre. Mindennek alapja az idei őszi munkák sikeres és gyors' befejezése. Lehetségesebb, mint bármi­kor, az őszi munkák gyors befejezése, több ok folytán is. Első és legdöntőbb lehe­tőség a szocialista gazdálko­dási módban rejlik. A szocia­lista termelési mód most már falun is korlátlan lehetősé­get nyújt az erők egyesítésé­re, a nagyüzemi termelési módszerek és eszközök al­kalmazására csakúgy, mint az egyéni teljesítmények, tehet­ségek kibontakoztatására. S ezek mellett az állandóan ható tényezők mellett az idén olyan előnyre is számíthatunk, amellyel más években nem dicsekedhettünk. Míg tavaly nyáron például csak tízezer hold mélyszántást végeztünk el a megyében, addig az idén már hatvanezret. Míg tavaly­ról 140 ezer hold szántani való maradt a tavaszra, ad­dig az idén lehetőség nyílik arra, hogy minden talpalatnyi mezőt felszántsunk. Mindezeket a lehetőségeket úgy használjuk ki legjobban, ha szocialista munkaverseny- nyel szervezzük egységessé az erőket. Erre hív fel minden községet és járást a ceglédi tájértekezlet, ezt javasolja minden mezőgazdasági dolgo­zónak a két város üzenete. Nagymiklós István Ünnepi nagygyűlés Volzsszkijban Az , SZKP huszonkette­dik kongresszusáról elneve­zett volgai vízierőmű fel­avatása alkalmából Volzsszkij városában vasárnap nagygyű­lést tartottak. A megjelentek lelkes tapsá­tól kísérve, beszédet mondott Hruscsov szovjet kormányfő. Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány nevében for­ró üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta az erőmű épí­tőinek kiemelkedő teljesít­ményükért. — A vízierőmű felépítése — Vnondotta — valóban neve­zetes mozzanat a kommuniz­mus hősies építésében, a szovjet dolgozók méltó aján­déka a XXII. pártkongresz- szusnak. A nemzetközi helyzetre át­térve, Hruscsov rámutatott arra, hogy pénteken Moszkvá­ban, a szovjet—indiai barát­sági nagygyűlésen részletesen kifejtette a Szovjetunió ál­láspontját a legfontosabb nem­zetközi problémákról. Ahhoz, amit e nagygyűlésen elmon­dott, csak azt lehet hozzá­tenni, hogy a világon fenyegető hely­zet alakult ki. A vezető imperialista hatalmak mindenképpen folytatják a fegyverkezési hajszát, nyíltan fenyegetőznek és ugyanakkor a kézenfekvő tények ellenére — a Szov­jetuniót próbálják fel­tüntetni a nemzetközi fe­szültség fő okozójának. — De Gaulle francia köz- társasági elnök szeptember 5-i sajtóértekezletén azt mondta, hogy a Szovjetunió tizenhat évig eltűrte a berlini helyze­tet, „amelyet ő maga az Egyesült Államokkal és Ang­liával egyetemben a potsdami értekezleten hozott létre, te­remtett meg”, most pedig egy­szerre e helyzet megváltozta­tását követeli. Amikor így beszél, a francia köztársasági elnök szemlátomást azt a sza­bályt követi, hogy ha a tények nem egyeznek az ő elgondolásával, an­nál rosszabb a tényeknek. Ez a módszer azonban nem sok jóval kecsegtet. — Vajon Polsdamban arról egyeztünk-e meg — jelentette ki Hruscsov —, hogyan vál­toztassuk Nyugat-Berlint a felforgatás és a kémkedés támpontjává. vajon annak feltételeit állapítottuk meg ott, hogyan támasszuk fel a német militarizmust, és ad­junk kezébe újra fegyvert? A Német Szövetségi Köztár­saságban és Nyugat-Berlin- ben jelenleg fennálló hely­zetnek semmi köze ahhoz, amit a potsdami egyezmény­ben lefektettünk. Mi soha­sem törődtünk abba bele, hogy a militarizmus erői új­ból mozgolódnak Nyjgat- Németországban. — A Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és sok más állam hosszú évek óta szívósan harcol a nyu­gat-németországi revansvágy és militarizmus ellen, a nyu­gat-berlini helyzet rendezé­séért. az európai népek éle­tét és biztonságát megbízha­tóan védelmező, a világbéke megszilárdítását előmozdító német békeszerződés megkö­téséért. — A német békeszerződés kérdése nem ma keletke­zett, és nem is tegnap — mondotta Hruscsov, majd emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány 1952­ben, 1954-ben, 1958-ban és 1959-ben egymásután tette a javaslatokat a német .békeszerződés mi­előbbi megkötésére. — Hogyan válaszolnak erre a nyugati hatalmak? Elferdí­tik békés javaslatainkat, ál­láspontunkat, valamiféle ag­resszivitással vádolnak ben­nünket, amikor ragaszkodunk a német kérdés megoldásához és azt mondjuk, megkötjük, feltétlenül megkötjük a béke- szerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal abban az esetben, ha a nyugati hatal­mak és a Német Szövetségi Köztársaság nem akarja alá­írni a békeszerződést. A dolognak az a látszata, mintha a békeszerződés megkötése fenyegetés len­ne, de a múlt háború ma­radványainak fenntartása szinte elősegíti a béke ügyét. — Egyes államférfiak, kü­lönösen Adenauer kancellár, De Gaulle elnök és Macmil­lan angol miniszterelnök most „szilárd magatartást” sürget­nek a szovjet békés javasla­tokkal szemben. De hiszen nemzetközi kapcsolatokban a szilárdságnak mindig páro­sulnia kell a józan ésszel és hajlékonysággal. Hruscsov emlékezteit arra, hogy a sajtóértekezletén De Gaulle azt jósolta, háború esetén „kő kövön nem ma­rad Oroszországból1’, sőt, „a szovjethatalom is elpusztul”. Természetesen súlyos ká­rok érnének bennünket egy háborúban — mon­dotta Hruscsov. — De meg kell kérdezni a fran­cia köztársasági elnököt afelől, amiről hallgatott: vajon mi marad az ő or­szágából, ha az imperia­listák háborúba sodor­ják a világot? — Ezért — folytatta Hrus­csov — jobb, ha nem annak megjósolgatásával foglalko­zunk, hogy ki fog elpusz­tulni és ki marad meg — mindenkit érne kár és len­nének olyanok is, akik egyál­talán nem élnék túl. Jobb nem azt találgatni, mi lesz háború esetén, hanem inkább felhasz­nálni minden lehetőséget arra, hogy tárgyalások útján oldjuk meg az ál­lamok közötti vitás kér­déseket, olyan ésszerű megoldást találjunk, amely elősegíti a béke megszilárdítását, és nem­csak napjainkban, hanem (Folytatás az 5. oldalon) Az I., az V. és a VI. békekölcsön nyereménylistája Az életmentő orvos Inárcsiak — Csehszlovákiában Új gyártmány a Csepel Autógyárban Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Végrehajtó Bizottsága hétfőn, szeptember 11-én ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a megyei sportmozgalom helyzetéről, a Kilián testnevelés és sportmozgalom eredményeiről szóló jelentést, majd különböző tájékoztató jellegű jelentéseket tárgyalt és vett tudomásul. Az egyes napirendi pontokkal kapcsolatosan megfelelő határozatokat hozott a végrehajtó bizottság. ERDEI RENDESZET ALAKUL Miről tárgyaltak a magyar erdészek, vadászok, turisták első találkozóján ? Vannak az életben fura dolgok. Szinte elképzelhetet­len, hogy emberek, akik rend­szeresen megfordulnak ugyan­abban az utcában, soha ne ta­lálkozzanak egymással. Már­pedig az erdészek, a vadászok és a turisták között valami ilyesféléről volt eddig szó. Va­lamennyien rendületlenül rót­ták a hegyek, erdők, csalitok csodálatos világát, egymástu! függetlenül, sőt, nemegyszer egymás ellenére. Ha egyszer­egyszer találkoztak, arra in­kább azt mondhatnánk: ösz- szeakadtak, bajuszt akasztot­tak. S most, vasárnap, a szent­endrei Lajos-forrásinál, annyi évtized után végre megtört a jég! A magyar erdészet, va­dászat és természetjárás tör­ténetében első ízben találkoz­tak a vadregényes erdő örök vándorai. A Vörös Meteor Természetbarát Egyesület el­nöksége találkozóra, megbe­szélésre hívta a Lajos-forrási Ságvári Turistaházba az er­dészeket és a vadászokat. A jelentős összejövetelen több mint százan vették részt. Meg­jelent a többi között dr. Mol­nár Lajos és Nagy Mihály az Erdészeti Főigazgatóság, Vég­vári Jenő á pilisi erdőgazda­ság, Szűcs Sándor a ' Magyar A következő lépés: iskolaépítés Szadán Visegrádi látkép (MTI foto, Herczeg felv.) Vadász Szövetség, Székely Miklós a Magyar Természet- barát Szövetség képviseleté­ben, ott volt továbbá Csa- mangó Henrik országgyűlési képviselő, Tokaji Tibor és dr. Dénes György a Vörös Meteor Természetbarát Egyesület ve­zetőségéből, mintegy 4500 tu­rista képviseletében. A találkozón szóba került, hogy az erdőben járnak olyan emberek is, akik elővigyázat­lanul, vagy éppen vandál mó­don pusztítanak mindfent, amit érnek. Évente több mil­lió forintos tűzkárt okoznak, tapossák a kaszálókat, pusz­títják a csemetéket, irtják a madarakat, tördelik a fákat és bokrokat, rongálják a turista- jelzéseket, tönkreteszik a for­rásokat, berondítják mindazt, ami másnak örömet, pihe­nést, az erdészeknek minden­napos munkát jelent. Ezek ellen az erdészeknek, a szer­vezett vadászoknak és a szer­vezett természetjáróknak együttesen kell fellépniük. Az erdészek felkérték a szervezett természetjárókat, hogy alakítsanak erdei ren­dészetet, s együtt az erdőgaz­daságok alkalmazottaival, kö­zös erővel neveljék meg a ga- rázdálkodókat. Egyetértésre jutottak abban is, hogy a szervezett turisták minden erdei utat használhatnak, a ki­rándulók csak a jelzett turis­tautakon járhatnak. A találkozó részvevőiben megerősödött a felismerés: a természetjárás az erdészet üzemében folyik. A növények és az állatvilág gondozása, a természet kincseinek megóvá­sa valamennyiünk közös ügye, s népgazdasági érdek is. __________ (f. a) K ubai kulturális küldöttség érkezett hazánkba A magyar—kubai kulturá­lis egyezmény alapján a Kul­turális Kapcsolatok Intézete vendégeként Aguillera Ma- ceira művelődésügyi állam­titkár vezetésével néhány na­pos látogatásra kulturális küldöttség érkezett hazánk­ba. (MTI) Megérkezett Anglia új magyarországi követe Megérkezett Budapestre Ivor Montague Pink, Nagy- Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság új magyar- országi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. dásban nincs semmi hiba. Ab­ban valamennyien megegyez­tünk, hogy új iskolánk lesz, ha a föld alól is kell előteremte­ni. Háromszázötven általános iskolásunk van, de ez a szám } jövőre még nagyobb lesz. Eh- 5 hez a létszámhoz mindössze öt Í tantermünk van. Igaz, hogy a \ gyerekek két váltásban tanul- ; nak, de még így is nagyon zsú- ; foltak az osztályok. \ — Tehát? / — Tehát egy nyolctantermes £ épületre van szükségünk, köz- J ponti helyen, hogy mindenün- £ nen egyformán jól elérjék, í Legalkalmasabbnak gondol- í" juk az iskola melletti telket. !. Ez az építkezés kettős haszon- • nal járna. Megoldaná a gyere- kék problémáját s egyúttal le- hetőséget nyitna a további fej- á lődésre is. A termelőszövetke- £ zetnek nincs rendes központi 7 irodája, ügy gondoljuk, a régi \ iskolát csekély alakítással há- '•} rom részre oszthatnánk. Böi- ^ csődé, napközi és óvoda nyer- ne benne elhelyezést. így a je- 2 lenlegi óvodát átengednénk a $ tsz-irodának. Napközije eddig $ még nem volt a falunak, de \ mindjobban igénylik, hogy le- t gyen. Mind több asszony dol- gozik a termelőszövetkezetben, f egyre nagyobb gond, hol le- S gyének napközben az iskolás- £ gyerekek. \ — Ezek a tervek mikor rea­lizálódnak? 5* J — Nem szeretnék elhamar- ' kodéit kijelentést tenni. Most £ minden erőnket a művelődési I> ház építésére fordítjuk. De ha J azzal elkészültünk, az iskola- f építés kerül sorra. f (k- m.) — Eldőlt-e a vita, hol és mi­kor építenek, új iskolát? — kérdezzük Szada tanácselnö­kétől. — Az elméleti megállapo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom