Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

aiECVM i' ff írton 19(51. SZEPTEMBER T. CSÜTÖRTÖK A román párt- és kormányküldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (Folytatás az első oldalról) százaléka irányult a Román Népköztársaságba, jövőre ez az arány már 12 százalék lesz a tervek szerint. Jövőre befejezik a gyár rekonstrukcióját. Jelentős beruházással kétszeresére növelik az üzem kapacitá­sát. A beszámolót nagy érdeklő­déssel hallgatták vendégeink. Gheorghe Gheorghiu-Dej szá­mos részlet iránt érdeklődött. Kérdéseire az igazgató el­mondotta, hogy a magasabb termelést elsősorban a techno­lógia korszerűsítésével,^ gépe­sítéssel érik el, a dolgozók létszáma csak mintegy húsz százalékkal növekszik majd. A gyárban speciális géptervező részleg működik, amely a technológia tökéletesítéséhez szükséges automata- és célgé­peket tervez. A vendégek kérdéseire az igazgató el­mondta azt is, hogy jelenleg főként telefonautomata köz­pontokat szállítanak a Román Népköztársaságnak. A román párt- és kormány- küldöttség tagjai ezután meg­tekintették a gyár különböző műhelyeit. A román delegáció tagjai nagy érdeklődéssel figyelték a falusi telefonközpontok gyár­tását, vizsgálgatták a műsze­reket, nézegették a gépeket. Gheorghiu-Dej elvíárs megjegyezte, hogy ő is dol­gozott az elektromos szak­mában. így különösen örül a Beloiannisz-gyári láto­gatásnak, mert a szakem­ber szemével vizsgálódhat, ismerkedhet meg a gyár munkájával. Amerre csak elvonultak a vendégek és a társaságukban levő magyar államférfiak, a gyár dolgozói mindenütt me­leg szeretettel fogadták őket, virágcsokrokkal kedveskedtek. A szeretetteljes fogadtatás hangulatát még nöyelte, hogy Gheorghiu-Dej elv társ. mindéit részlegben magyarul jónapot!­tal köszöntötte a dolgozókat, így történt ez a 18-as műhely­ben is, ahol a gyár legidősebb dolgozói, a törzsgárda tagjai köszöntötték a vendégeket; a 19-es műhelyben — a részleg valamennyi dolgozójának üd­vözletét kifejezve — román nyelvű köszöntővel fogadta a hangosbeszélő az odaérkező­ket. Virággal fogadták a dele­gációt a 17-es műhelyben dol­gozó lányok és asszonyok is, akik cserébe a szeretetteljes fogódtatásért jelvényeket kap­tak látogatóiktól. A mikrohullámú berendezé­seket gyártó műhely dolgozói röpgyűlést rögtönöztek a ven­dégek tiszteletére, akiket Ko­vács Kálmán, a szerszámké­szítő műhely dolgozója kö­szöntött szívélyes szavakkal, majd a látogatás emlékére a gyár életéről szóló képes albu­mot nyújtott át a küldött­ségnek. A vendégek nevében Ion Gheorghe Maurer válaszolt az üdvözlő szavakra, köszöne­tét mondott a gyár dolgozói­nak a nagyon szívélyes fogad­tatásért, majd a jelenlevő dol­gozók kérésére beírta nevét a gyár vendégkönyvébe a követ­kező üdvözlettel: „Meleg, elvtársi és testvé­ri üdvözlet a Reloiannisz- gyár munkásainak és a magyar dolgozóknak! Sok boldogságot és sikert kí­vánunk közös harcunkhoz!" A látogatás végén az üzem dolgozói viharos tapsa, éljen­zése közben búcsúztatták ked­ves vendégeinket. A belgrádi értekezlet felhívása és közös nyilatkozata A román párt- és kormány- küldöttség dunai sétahajózáson Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, a Román Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a miniszter- tanács elnöke, valamint a román párt- és kormánykül­döttség többi tagja szerdán a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárban tett látogatás után dunai hajókirándulá­son vett részt. A hajókiránduláson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács tit­kára, Kossá István közleke­dés- és postaügyi miniszter, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és Púja Frigyes külügyminiszterhe­lyettes. A Szabadság sétahajón tett kiránduláson a román és a magyar államférfiak szívé­lyes baráti beszélgetést foly­tattak. Az ötnapos belgrádi érte­kezlet utolsó ülésén két ok­mányt hoztak nyilvánosságra. Az egyik a háborús ve­szély és a béke kérdésé­ről szól, s felhívás a Szovjetunióhoz, vala­mint az Egyesült Álla­mokhoz a másik okmány pedig az állam- és kor­mányfők közös nyilatko­zata. A felhívás hangsúlyozza, hogy a belgrádi konferencia a „világot fenyegető súlyos és kritikus, helyzetből” indul ki. Az emberiséget pusztulásba taszító világégés elhárítása végett az értekezlet részvevői parancsoló szükségességnek vélik, hogy elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió tartózkodjék mindentől, ami a helyzetet tovább ronthatná. A kivezető utat az értekezlet abban lát­ja, hogy a két nagyhatalom újból bocsátkozzék tárgya­lásba és békésen rendez­ze a vitás kérdéseket. Addig tárgyaljanak — hangzik a felhívás — amíg ők és a világ töb­bi része is el nem jut a Moszkva ünnepi díszben fogadta Nehmt Goulart megérkezett Brazília fővárosába, megkezdte politikai tárgyalásait áll£ I. és II. hadsereg egy­ségei folytatják útjukat a Goulart alelnököt támogató Rio Grande Do Sul állam felé, ahol a III. hadsereg áll fegy­verben. Dzsavaharlal Nehru, az In­diai Köztársaság miniszterel­nöke, szerdán Hruscsov mi­niszterelnök meghívására hi­vatalos látogatásra Belgrád- ból Moszkvába érkezett. A szovjet főváros zászló­díszbe öltözött vnukovói repü­lőterén a repülőgépből kilépő indiai kormányfőt elsőnek Nylkita Hruscsov üdvözölte. Hruscsov miniszterelnök rö­vid beszédet mondott. Nagy örömmel üdvözölte az indiai miniszterelnököt. emlékezte­tett korábbi személyes talál­kozásaikra, majd kijelentet­te: „barátságunk kiállotta az fdő próbáját”. A küszöbön álló moszkvai államközi tárgyalásokról szól­va hangoztatta, reméli, hogy ezek elősegítik a két nép kap­csolatainak fejlődését, a nem­zetközi helyzet megjavítását., Hruscsov beszédét — Nehru kellemes meglepetésére —, nem angol, hanem hindi nyelv­re fordították. Nehru válaszbeszédében me­leg szavakkal emlékezett visz- sza hat évvel ezelőtti moszk­vai látogatására, s Hruscsov indiai utazására. — Az indiai nép őszintén szereti önt — mondotta Hruscsovhoz fordulva —, sok fontos probléma vető­dött fel világszerte, és ezeket is meg szeretném beszélni Moszkvában — jelentette ki, majd ismét megköszönte a meleg fogad­tatást. Nehru hétfőn, szeptember 11-én reggel indul haza. Del­hibe. Moszkvában elhamvasztották William Z. Foster holttestét Kedden késő este Moszkvá­ban elhamvasztották William Z. Fosternek, az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos bizottsága tisztelet­beli elnökének holttestét. Szerda délelőtt 11 órakor a moszkvai Vörös téren gyász­ünnepség keretében emlékez­tek meg Foster elhúnytáról. teljes leszereléshez, a tartós békéhez. A belgrádi értekezlet fel­hívja az Egyesült Államok elnökét és Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökét, a fenyegető veszély elhárítása végett és a béke biztosítása céljából lépjenek azonnal közvetlen kapcsolatba egy­mással. Az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormány­főinek nyilatkozata megálla­pítja, hogy tartós béke csak úgy érhető el. ha gyökeresen felszámolják a gyarma­tosítás és az imperializ­mus minden formáját, s világszerte megvalósít­ják az államok és a né­pek békés együttélésének politikáját. A nyilatkozat — a tömbö­kön kívüli koncepciónak meg­felelően — elítéli a katonai blokkokat és azt az álláspon­tot képviseli, hogy azok a szükségszerű előidézői a nem­zetközi • kapcsolatok rosszab­bodásának. Megállapítja, hogy különféle társadalmi rendszerek léte a mai világ egyik fő jellegzetessége. Ilyen körülmények között — mu­tat rá a nyilatkozat — a bé­kés együttélés a „hideghábo­rú” vagy egy esetleges atom­háború egyetlen alternatívá­ja. Ezért a békés együttélés elvei kell, hogy alkossák mindenfajta nemzetközi kap­csolatok alapját — hangsú­lyozza a nyilatkozat. A nyilatkozat a továbbiak­ban pontokba szedve ki­mondja, hogy az el nem kötelezett or­szágok követelik az ENSZ 15. közgyűlésén hozott és a gyarmatosítás felszá­molásáról szóló határo­zat valóra váltását, va­lamint a gyarmati né­pek ellen folytatott fegy­veres akciók azonnali megszüntetését. Állást foglalnak a szabadságért és függetlenségért har­coló Algéria. Angola és Tunézia mellett, s elíté­lik a Déi-Afrikában meg­nyilvánuló faji politikát. Felemelik tiltakozó szavukat a külföldön levő támaszpon­tok ellen, s követelik min­den idegen katonai támasz­pont felszámolását, beleértve a Kuba területén levő guan- tanamói támaszpontot is. Ku­bára utalva hangoztatják, minden ország szuverén joga, hogy eldöntse, mi­lyen politikai és társa­dalmi rendszerben kí­ván élni. Az általános és teljes le­szerelés az emberiség legsür­gősebb feladata — hangsú­lyozza a nyilatkozat, és ki­mondja. hogy az értekezlet részvevői felszólítják a nagy­hatalmakat, minden további késede­lem nélkül írják alá az , általános és teljes lesze­relésről szóló egyezményt. Csak így menthetik meg az emberiséget a háború ostorá- | tói. A nyilatkozat ugyanakkor kimondja, az el nem kötele­j zett országok igényt formál- j nak arra, hogy képviselve legyenek minden elkövetke- I zen dó leszerelési világérte­kezleten. Másrészt sürgeti a nukleáris kísérletek betiltá­sáról szóló nemzetközi egyez­mény aláírását és a nuk­leáris kísérletek újbóli fel­függesztését. A belgrádi értekezlet nyi­latkozata ezután részletesen foglalkozik a gazdasági fej­lődés kérdéseivel és megál­lapítja, hogy fel kell szá­molni a gyarmatosítás és az imperializmus által örökül hagyott gazdasági egyenlőt­lenséget. A nyilatkozat végül állást foglal az ENSZ átszervezése mellett és ezzel összefüggés­ben hangoztatja, a konfe­rencia ama résztvevői, akik elismerik a Kínai Népköz- társaságot, javasolják, hogy az ENSZ soron következő közgyűlése ismerje el: a Kínai Népköztársaság a kínai nép egyetlen törvé­nyes képviselője az Egye­sült Nemzetek Szerveze­tében. — A nyilatkozat utolsó he­lyen és — a konferencián el­hangzott beszédeket nem tük­rözve — csupán általános síkon foglalkozik a német kér­déssel. Felhívja az illeté­kes feleket, hogy a német kérdés és a nyugat-berlini probléma megoldásánál tartózkodjanak az erővel való fenyegetőzéstől, vegyék figyelembe az el nem kötelezett országoknak a há­ború és béke kérdéséről szóló felhívását. A belgrádi értekezlet felhí­vásának és nyilatkozatának szövegét valamennyi állam kormányához eljuttatják. (^f^etten ló ~3rta: ódort’áflt jöz&ef rujuez nyilván még most sem érti a történteket. Mi lesz, ha nap­közben megretten magányá­tól, s ijedtében kiszökik a spanyol házból? Neki a vak­világnak ... Megijedt ettől a gondolat-' tói. Aztán egy-egy negyed­órára megenyhült a hangu­lata; Géza elégedett volt önmagával. Apja jutott az eszébe: milyen kár, hogy most nem adhat számot az öreg Fodornak a tettről, ame­lyet véghez vitt! Pedig az öivg nyilván büszke lenne . .. És talán azt mondaná: ejnye, fiam, most már igazán meg- emberesedtél... Délután két óra tájban vég­zett az irodában. Átment a parkon, és egyenesen Gulyás bácsi lakásába tartott. Halkan megkocogtatta az ajtót. Az öreg tüstént ott termett, s amint kikémlelt, hátra intett Annának: ne féljen, semmi baj. Az idegen lány éppen ebé­delt Étvágytalanul kanalaz­ta az ételt, amelyet Gulyás bácsi főzött. — Jó étvágyat, kislány! — mosolygott Géza, és maga is asztalhoz telepedett. Az öreg Géza tányérját is tele­merte a friss étellel. Géza nem volt éhes, de hogy báto­rítsa Annát, vidáman fala­tozni kezdett. Anna még mindig sápadt volt. Géza észrevette, hogy a lány görcsösen szorongat­ja a kanalat. Majd hirtelen Gézára meredt: — Hogyan merte maga ezt megtenni? És mi lesz, ha azok visszajönnek? — Akkor majd eltanácsol­juk őket, igaz, Gulyás bá­csi? — válaszolt hamiskásan Géza, mégpedig tisztán, ért­hetően, s nem mímelte már a „tört magyarságot”. Hanem éppen ez hökken­tette meg Annát igazán. Most már gyanakvó lett, s a két férfi alig bírta szóra bírni. Géza elhatározta, hogy meg­nyugtatja a lányt: — Kedves kicsi Anna, tu­dom, hogy most minden na­gyon különösnek látszik .. . De az a fontos, hogy maga meg­menekült. biztonságban van. és ezután már nem kell ag- g'dnia. Ha a nyilasok eddig nem merészkedtek ide. akkor ezután már nem is jönnek. Ha én most elkezdenék ma­gyarázkodni ... — Kérem _ szakította fél­b e Gézát a lány — az lenne furcsa, ha a történtek után még maga szorulna magya­rázkodásra ... — Hm ... én szívesen meg­magyaráznék egyet-mást, ha biztos volnék abban, hogy ezzel könnyítenék a kettőnk dolgán. Na mindegy, majd meglátjuk. Egyelőre, sajnos, maga nem mozdulhat ki in­nen, kislány. Teljes szoba­fogság! De mindenesetre enyhébb büntetés, mint amit amazok magának szántak... Anna kapkodva kereste a megfelelő szavakat: — Kérem.. olyan buta dolog ez .., A legelemibb, hogy már rég meg kellett volna köszönnöm, amit ér­tem tett... — Ugyan, ezt hagyjuk — Nem, nem. De higgye el, még most is alig érem fel ésszel a történteket. Váratlanul kopogtattak az ajtón. Géza talpra szökött. Anna mereven ült a helyén. Gulyás bácsi az ajtóhoz lé­pett, majd hirtelen felnyitot­ta, és úgy állt be az ajtónyí­lásba, hogy a jövevény be sem jöhetett, de be sem láthatott a lakásba. Róza volt, a mindenes. — Géza úr itthon van? — kérdezte Róza. — Psszt . . . alszik! — súgta vissza az öreg. A mindenes halkra fogta a hangját. — Pedig alighanem fel kell költeni. A miniszter úr sür­gősen hivatja. — Hát jó. ma.id szólok neki. Róza elment. Géza egy kis­sé tanácstalan volt. Fogalma sem volt. mit akarhat tőle ilyen sürgősen a követ. Talán csak nem a hatóságok inter­veniáltak . ..? Máris? Mi le­gyen hát Annával? — Menjen. Gézuka — nó­gatta csendesen Gézát az öreg. — Majd lesz valahogy. Le­gyen ügyes. Anna felállt, és Géza elé toppant: — Nem ..karok bajt hozni magára, magukra... Maguk mindent megtettek ... Hadd menjek el most, azonnal. — Erről szó sem lehet, kis­lány. Ha jót akar, kérem, tüs­tént üljön le, s akkor megígé­rem, hogy hamar visszajövök. Majd meglátjuk, mi a teendő. Géza már indult volna, az­tán mégis megtorpant. — Anna... ha mégis el kel­lene hagynia a házat, hová menne? A lány töprengeni látszott, de aztán nyugodtan válaszolt: — Három-négy lehetőség között is választhatok. Vannak rokonaim, akik befogadnának. — Na jó. várjuk ki a végét — fejezte be a diskurzust' Gé­za. majd mutatóujja hegyével tréfásan megfenyegette An­nát: — Mindenesetre addig, amíg visszatérek, tessék nyu­godtan maradni! Sokatmondó pillantást ve­tett az öreg Gulyásra, aki vi­szont szemvillanással jelez­te. hogy majd ő vigyáz a lányra. Géza felsietett a felső villá­ba. és bekopogtatott a követ dolgozószobájába. Amado de Mendoza y Lu- cientes már várta őt. Elad­dig gondterhelten, hátra kul­csolt kézzel sétált fel s alá a szőnyegen, majd amint Géza felbukkant az ajtófélben, író­asztala mögé telepedett. — Jöjjön, Rodriguez, fog­laljon helyet. Hm ... Várjon csak: előbb zárja be az ajtót. Géza engedelmeskedett, majd leült a követtel szem­közt. A követ hangja lágy volt, majdnem ünnepélyes; (Folytatjuk) Brazíliából érkezett jelen­tések szerint kedden a késő esti órákban megérkezett a brazil fővárosba Joao Goulart alelnök. Goulart fogadására a ka- ton as ág tói körülvett repülő- J téren megjelent Mazzili J ideiglenes elnök, Andrade, a ^ kongresszus elnöke, Carvalho, J a legfelső bíróság elnöke és ^ Kubitschek, Brazília volt el- ^ nőké, valamint a politikai ^ élet sok képviselője. ' Hírügynökségi tudósítások ^ szerint a jelenlevők szívélye- ^ sen fogadták az alelnököt. A ^ három fegyvernem miniszte- £ rei, akik korábban ellenezték, ^ hogy Goulart átvegye az el- ^ nöki teendőket, távolmarad- ^ tak a fogadásról. ^ Goulart alelnök a repülőtér- j ről Tortoba hajtatott, ahol ^ haladéktalanul megkezdte ta- ^ nácskozásait a pártok veze- ^ tőivel az új kormány meg- í alakításáról < / Később az alelnök fogadta ^ a sajtó képviselőit. „Ha a £ parlamenti kormányzati rend- í szer meghozza Brazíliának ^ azt a béltét, amelyre oly nagy J szüksége van, akkor az al- í kotmány módosítása figye- { lemre méltót nyújtott hazánk- J nak” — mondotta. Kérdések- £ re válaszolva közölte, hogy j elnöki beiktatásának idő- ; pontját még nem tűzték ki, ; mert az új kormány meg- ; alakítására irányuló tárgya- ; lások bizonyos időt köve- ; telnek. ; Reuter-jelentés szerint Briz- í pala, Rio Grande Do Sul ál- ; lam kormányzója kedden este; rádióbeszédet mondott, amely- ; 4 ben bejelentette, hogy to- ! vábbra is harcol az elnök ; hatalmát megcsorbító alkot- : mánymódositás ellen. Sao Paulóból jelentették, ; hogy a Goulart elnöki beik- : tatása ellen forduló katonai : vezetők parancsnoksága alatt A másik nyilas törte a fe­jét egy darabig, aztán ki­mondta a végső szentenciát; — Kuss. egy szót se az egészről. Ezt az őrült spa­nyolt meg akkor lássam, ami­kor a hátam közepét! Indulás a körzetbe! VII. ' Idegtépő lomhasággal cam­mogott az idő. Géza percen­ként az órájára pillantott. Gyakran odalépett az iroda ablakához, és a kapu kör­nyékét kémlelte; nem látni-e ott idegeneket, akik azért jöt­tek, hogy a reggel történte­ket számon kérjék? De a spa­nyol ház környékén egy lé­lek sem mutatkozott. Napközben többször is lát­ta Gulyás bácsit. Az öreg szo­kásos teendőit végezte. A kertben dolgozgatott, a sé­tányokat tisztogatta, majd meg a konyhára iparkodott, hogy Rózának segítsen. Anna.. Vajon mit csi­nál az ismeretlen lány? — töprengett Géza. — És... vajon miért kószálnak gon­dolataim folyton körülötte? A fiatalember aggódott. Ha Juanita felfedezné az idegen lányt, biztosan féltékenységre lobbanna, és kitétetné Anna szűrét a spanyol házból. De várjunk csak ... Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom