Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-07 / 211. szám
aiECVM i' ff írton 19(51. SZEPTEMBER T. CSÜTÖRTÖK A román párt- és kormányküldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (Folytatás az első oldalról) százaléka irányult a Román Népköztársaságba, jövőre ez az arány már 12 százalék lesz a tervek szerint. Jövőre befejezik a gyár rekonstrukcióját. Jelentős beruházással kétszeresére növelik az üzem kapacitását. A beszámolót nagy érdeklődéssel hallgatták vendégeink. Gheorghe Gheorghiu-Dej számos részlet iránt érdeklődött. Kérdéseire az igazgató elmondotta, hogy a magasabb termelést elsősorban a technológia korszerűsítésével,^ gépesítéssel érik el, a dolgozók létszáma csak mintegy húsz százalékkal növekszik majd. A gyárban speciális géptervező részleg működik, amely a technológia tökéletesítéséhez szükséges automata- és célgépeket tervez. A vendégek kérdéseire az igazgató elmondta azt is, hogy jelenleg főként telefonautomata központokat szállítanak a Román Népköztársaságnak. A román párt- és kormány- küldöttség tagjai ezután megtekintették a gyár különböző műhelyeit. A román delegáció tagjai nagy érdeklődéssel figyelték a falusi telefonközpontok gyártását, vizsgálgatták a műszereket, nézegették a gépeket. Gheorghiu-Dej elvíárs megjegyezte, hogy ő is dolgozott az elektromos szakmában. így különösen örül a Beloiannisz-gyári látogatásnak, mert a szakember szemével vizsgálódhat, ismerkedhet meg a gyár munkájával. Amerre csak elvonultak a vendégek és a társaságukban levő magyar államférfiak, a gyár dolgozói mindenütt meleg szeretettel fogadták őket, virágcsokrokkal kedveskedtek. A szeretetteljes fogadtatás hangulatát még nöyelte, hogy Gheorghiu-Dej elv társ. mindéit részlegben magyarul jónapot!tal köszöntötte a dolgozókat, így történt ez a 18-as műhelyben is, ahol a gyár legidősebb dolgozói, a törzsgárda tagjai köszöntötték a vendégeket; a 19-es műhelyben — a részleg valamennyi dolgozójának üdvözletét kifejezve — román nyelvű köszöntővel fogadta a hangosbeszélő az odaérkezőket. Virággal fogadták a delegációt a 17-es műhelyben dolgozó lányok és asszonyok is, akik cserébe a szeretetteljes fogódtatásért jelvényeket kaptak látogatóiktól. A mikrohullámú berendezéseket gyártó műhely dolgozói röpgyűlést rögtönöztek a vendégek tiszteletére, akiket Kovács Kálmán, a szerszámkészítő műhely dolgozója köszöntött szívélyes szavakkal, majd a látogatás emlékére a gyár életéről szóló képes albumot nyújtott át a küldöttségnek. A vendégek nevében Ion Gheorghe Maurer válaszolt az üdvözlő szavakra, köszönetét mondott a gyár dolgozóinak a nagyon szívélyes fogadtatásért, majd a jelenlevő dolgozók kérésére beírta nevét a gyár vendégkönyvébe a következő üdvözlettel: „Meleg, elvtársi és testvéri üdvözlet a Reloiannisz- gyár munkásainak és a magyar dolgozóknak! Sok boldogságot és sikert kívánunk közös harcunkhoz!" A látogatás végén az üzem dolgozói viharos tapsa, éljenzése közben búcsúztatták kedves vendégeinket. A belgrádi értekezlet felhívása és közös nyilatkozata A román párt- és kormány- küldöttség dunai sétahajózáson Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnöke, valamint a román párt- és kormányküldöttség többi tagja szerdán a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban tett látogatás után dunai hajókiránduláson vett részt. A hajókiránduláson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és Púja Frigyes külügyminiszterhelyettes. A Szabadság sétahajón tett kiránduláson a román és a magyar államférfiak szívélyes baráti beszélgetést folytattak. Az ötnapos belgrádi értekezlet utolsó ülésén két okmányt hoztak nyilvánosságra. Az egyik a háborús veszély és a béke kérdéséről szól, s felhívás a Szovjetunióhoz, valamint az Egyesült Államokhoz a másik okmány pedig az állam- és kormányfők közös nyilatkozata. A felhívás hangsúlyozza, hogy a belgrádi konferencia a „világot fenyegető súlyos és kritikus, helyzetből” indul ki. Az emberiséget pusztulásba taszító világégés elhárítása végett az értekezlet részvevői parancsoló szükségességnek vélik, hogy elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió tartózkodjék mindentől, ami a helyzetet tovább ronthatná. A kivezető utat az értekezlet abban látja, hogy a két nagyhatalom újból bocsátkozzék tárgyalásba és békésen rendezze a vitás kérdéseket. Addig tárgyaljanak — hangzik a felhívás — amíg ők és a világ többi része is el nem jut a Moszkva ünnepi díszben fogadta Nehmt Goulart megérkezett Brazília fővárosába, megkezdte politikai tárgyalásait áll£ I. és II. hadsereg egységei folytatják útjukat a Goulart alelnököt támogató Rio Grande Do Sul állam felé, ahol a III. hadsereg áll fegyverben. Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, szerdán Hruscsov miniszterelnök meghívására hivatalos látogatásra Belgrád- ból Moszkvába érkezett. A szovjet főváros zászlódíszbe öltözött vnukovói repülőterén a repülőgépből kilépő indiai kormányfőt elsőnek Nylkita Hruscsov üdvözölte. Hruscsov miniszterelnök rövid beszédet mondott. Nagy örömmel üdvözölte az indiai miniszterelnököt. emlékeztetett korábbi személyes találkozásaikra, majd kijelentette: „barátságunk kiállotta az fdő próbáját”. A küszöbön álló moszkvai államközi tárgyalásokról szólva hangoztatta, reméli, hogy ezek elősegítik a két nép kapcsolatainak fejlődését, a nemzetközi helyzet megjavítását., Hruscsov beszédét — Nehru kellemes meglepetésére —, nem angol, hanem hindi nyelvre fordították. Nehru válaszbeszédében meleg szavakkal emlékezett visz- sza hat évvel ezelőtti moszkvai látogatására, s Hruscsov indiai utazására. — Az indiai nép őszintén szereti önt — mondotta Hruscsovhoz fordulva —, sok fontos probléma vetődött fel világszerte, és ezeket is meg szeretném beszélni Moszkvában — jelentette ki, majd ismét megköszönte a meleg fogadtatást. Nehru hétfőn, szeptember 11-én reggel indul haza. Delhibe. Moszkvában elhamvasztották William Z. Foster holttestét Kedden késő este Moszkvában elhamvasztották William Z. Fosternek, az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos bizottsága tiszteletbeli elnökének holttestét. Szerda délelőtt 11 órakor a moszkvai Vörös téren gyászünnepség keretében emlékeztek meg Foster elhúnytáról. teljes leszereléshez, a tartós békéhez. A belgrádi értekezlet felhívja az Egyesült Államok elnökét és Szovjetunió minisztertanácsának elnökét, a fenyegető veszély elhárítása végett és a béke biztosítása céljából lépjenek azonnal közvetlen kapcsolatba egymással. Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek nyilatkozata megállapítja, hogy tartós béke csak úgy érhető el. ha gyökeresen felszámolják a gyarmatosítás és az imperializmus minden formáját, s világszerte megvalósítják az államok és a népek békés együttélésének politikáját. A nyilatkozat — a tömbökön kívüli koncepciónak megfelelően — elítéli a katonai blokkokat és azt az álláspontot képviseli, hogy azok a szükségszerű előidézői a nemzetközi • kapcsolatok rosszabbodásának. Megállapítja, hogy különféle társadalmi rendszerek léte a mai világ egyik fő jellegzetessége. Ilyen körülmények között — mutat rá a nyilatkozat — a békés együttélés a „hidegháború” vagy egy esetleges atomháború egyetlen alternatívája. Ezért a békés együttélés elvei kell, hogy alkossák mindenfajta nemzetközi kapcsolatok alapját — hangsúlyozza a nyilatkozat. A nyilatkozat a továbbiakban pontokba szedve kimondja, hogy az el nem kötelezett országok követelik az ENSZ 15. közgyűlésén hozott és a gyarmatosítás felszámolásáról szóló határozat valóra váltását, valamint a gyarmati népek ellen folytatott fegyveres akciók azonnali megszüntetését. Állást foglalnak a szabadságért és függetlenségért harcoló Algéria. Angola és Tunézia mellett, s elítélik a Déi-Afrikában megnyilvánuló faji politikát. Felemelik tiltakozó szavukat a külföldön levő támaszpontok ellen, s követelik minden idegen katonai támaszpont felszámolását, beleértve a Kuba területén levő guan- tanamói támaszpontot is. Kubára utalva hangoztatják, minden ország szuverén joga, hogy eldöntse, milyen politikai és társadalmi rendszerben kíván élni. Az általános és teljes leszerelés az emberiség legsürgősebb feladata — hangsúlyozza a nyilatkozat, és kimondja. hogy az értekezlet részvevői felszólítják a nagyhatalmakat, minden további késedelem nélkül írják alá az , általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt. Csak így menthetik meg az emberiséget a háború ostorá- | tói. A nyilatkozat ugyanakkor kimondja, az el nem kötelej zett országok igényt formál- j nak arra, hogy képviselve legyenek minden elkövetke- I zen dó leszerelési világértekezleten. Másrészt sürgeti a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény aláírását és a nukleáris kísérletek újbóli felfüggesztését. A belgrádi értekezlet nyilatkozata ezután részletesen foglalkozik a gazdasági fejlődés kérdéseivel és megállapítja, hogy fel kell számolni a gyarmatosítás és az imperializmus által örökül hagyott gazdasági egyenlőtlenséget. A nyilatkozat végül állást foglal az ENSZ átszervezése mellett és ezzel összefüggésben hangoztatja, a konferencia ama résztvevői, akik elismerik a Kínai Népköz- társaságot, javasolják, hogy az ENSZ soron következő közgyűlése ismerje el: a Kínai Népköztársaság a kínai nép egyetlen törvényes képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében. — A nyilatkozat utolsó helyen és — a konferencián elhangzott beszédeket nem tükrözve — csupán általános síkon foglalkozik a német kérdéssel. Felhívja az illetékes feleket, hogy a német kérdés és a nyugat-berlini probléma megoldásánál tartózkodjanak az erővel való fenyegetőzéstől, vegyék figyelembe az el nem kötelezett országoknak a háború és béke kérdéséről szóló felhívását. A belgrádi értekezlet felhívásának és nyilatkozatának szövegét valamennyi állam kormányához eljuttatják. (^f^etten ló ~3rta: ódort’áflt jöz&ef rujuez nyilván még most sem érti a történteket. Mi lesz, ha napközben megretten magányától, s ijedtében kiszökik a spanyol házból? Neki a vakvilágnak ... Megijedt ettől a gondolat-' tói. Aztán egy-egy negyedórára megenyhült a hangulata; Géza elégedett volt önmagával. Apja jutott az eszébe: milyen kár, hogy most nem adhat számot az öreg Fodornak a tettről, amelyet véghez vitt! Pedig az öivg nyilván büszke lenne . .. És talán azt mondaná: ejnye, fiam, most már igazán meg- emberesedtél... Délután két óra tájban végzett az irodában. Átment a parkon, és egyenesen Gulyás bácsi lakásába tartott. Halkan megkocogtatta az ajtót. Az öreg tüstént ott termett, s amint kikémlelt, hátra intett Annának: ne féljen, semmi baj. Az idegen lány éppen ebédelt Étvágytalanul kanalazta az ételt, amelyet Gulyás bácsi főzött. — Jó étvágyat, kislány! — mosolygott Géza, és maga is asztalhoz telepedett. Az öreg Géza tányérját is telemerte a friss étellel. Géza nem volt éhes, de hogy bátorítsa Annát, vidáman falatozni kezdett. Anna még mindig sápadt volt. Géza észrevette, hogy a lány görcsösen szorongatja a kanalat. Majd hirtelen Gézára meredt: — Hogyan merte maga ezt megtenni? És mi lesz, ha azok visszajönnek? — Akkor majd eltanácsoljuk őket, igaz, Gulyás bácsi? — válaszolt hamiskásan Géza, mégpedig tisztán, érthetően, s nem mímelte már a „tört magyarságot”. Hanem éppen ez hökkentette meg Annát igazán. Most már gyanakvó lett, s a két férfi alig bírta szóra bírni. Géza elhatározta, hogy megnyugtatja a lányt: — Kedves kicsi Anna, tudom, hogy most minden nagyon különösnek látszik .. . De az a fontos, hogy maga megmenekült. biztonságban van. és ezután már nem kell ag- g'dnia. Ha a nyilasok eddig nem merészkedtek ide. akkor ezután már nem is jönnek. Ha én most elkezdenék magyarázkodni ... — Kérem _ szakította félb e Gézát a lány — az lenne furcsa, ha a történtek után még maga szorulna magyarázkodásra ... — Hm ... én szívesen megmagyaráznék egyet-mást, ha biztos volnék abban, hogy ezzel könnyítenék a kettőnk dolgán. Na mindegy, majd meglátjuk. Egyelőre, sajnos, maga nem mozdulhat ki innen, kislány. Teljes szobafogság! De mindenesetre enyhébb büntetés, mint amit amazok magának szántak... Anna kapkodva kereste a megfelelő szavakat: — Kérem.. olyan buta dolog ez .., A legelemibb, hogy már rég meg kellett volna köszönnöm, amit értem tett... — Ugyan, ezt hagyjuk — Nem, nem. De higgye el, még most is alig érem fel ésszel a történteket. Váratlanul kopogtattak az ajtón. Géza talpra szökött. Anna mereven ült a helyén. Gulyás bácsi az ajtóhoz lépett, majd hirtelen felnyitotta, és úgy állt be az ajtónyílásba, hogy a jövevény be sem jöhetett, de be sem láthatott a lakásba. Róza volt, a mindenes. — Géza úr itthon van? — kérdezte Róza. — Psszt . . . alszik! — súgta vissza az öreg. A mindenes halkra fogta a hangját. — Pedig alighanem fel kell költeni. A miniszter úr sürgősen hivatja. — Hát jó. ma.id szólok neki. Róza elment. Géza egy kissé tanácstalan volt. Fogalma sem volt. mit akarhat tőle ilyen sürgősen a követ. Talán csak nem a hatóságok interveniáltak . ..? Máris? Mi legyen hát Annával? — Menjen. Gézuka — nógatta csendesen Gézát az öreg. — Majd lesz valahogy. Legyen ügyes. Anna felállt, és Géza elé toppant: — Nem ..karok bajt hozni magára, magukra... Maguk mindent megtettek ... Hadd menjek el most, azonnal. — Erről szó sem lehet, kislány. Ha jót akar, kérem, tüstént üljön le, s akkor megígérem, hogy hamar visszajövök. Majd meglátjuk, mi a teendő. Géza már indult volna, aztán mégis megtorpant. — Anna... ha mégis el kellene hagynia a házat, hová menne? A lány töprengeni látszott, de aztán nyugodtan válaszolt: — Három-négy lehetőség között is választhatok. Vannak rokonaim, akik befogadnának. — Na jó. várjuk ki a végét — fejezte be a diskurzust' Géza. majd mutatóujja hegyével tréfásan megfenyegette Annát: — Mindenesetre addig, amíg visszatérek, tessék nyugodtan maradni! Sokatmondó pillantást vetett az öreg Gulyásra, aki viszont szemvillanással jelezte. hogy majd ő vigyáz a lányra. Géza felsietett a felső villába. és bekopogtatott a követ dolgozószobájába. Amado de Mendoza y Lu- cientes már várta őt. Eladdig gondterhelten, hátra kulcsolt kézzel sétált fel s alá a szőnyegen, majd amint Géza felbukkant az ajtófélben, íróasztala mögé telepedett. — Jöjjön, Rodriguez, foglaljon helyet. Hm ... Várjon csak: előbb zárja be az ajtót. Géza engedelmeskedett, majd leült a követtel szemközt. A követ hangja lágy volt, majdnem ünnepélyes; (Folytatjuk) Brazíliából érkezett jelentések szerint kedden a késő esti órákban megérkezett a brazil fővárosba Joao Goulart alelnök. Goulart fogadására a ka- ton as ág tói körülvett repülő- J téren megjelent Mazzili J ideiglenes elnök, Andrade, a ^ kongresszus elnöke, Carvalho, J a legfelső bíróság elnöke és ^ Kubitschek, Brazília volt el- ^ nőké, valamint a politikai ^ élet sok képviselője. ' Hírügynökségi tudósítások ^ szerint a jelenlevők szívélye- ^ sen fogadták az alelnököt. A ^ három fegyvernem miniszte- £ rei, akik korábban ellenezték, ^ hogy Goulart átvegye az el- ^ nöki teendőket, távolmarad- ^ tak a fogadásról. ^ Goulart alelnök a repülőtér- j ről Tortoba hajtatott, ahol ^ haladéktalanul megkezdte ta- ^ nácskozásait a pártok veze- ^ tőivel az új kormány meg- í alakításáról < / Később az alelnök fogadta ^ a sajtó képviselőit. „Ha a £ parlamenti kormányzati rend- í szer meghozza Brazíliának ^ azt a béltét, amelyre oly nagy J szüksége van, akkor az al- í kotmány módosítása figye- { lemre méltót nyújtott hazánk- J nak” — mondotta. Kérdések- £ re válaszolva közölte, hogy j elnöki beiktatásának idő- ; pontját még nem tűzték ki, ; mert az új kormány meg- ; alakítására irányuló tárgya- ; lások bizonyos időt köve- ; telnek. ; Reuter-jelentés szerint Briz- í pala, Rio Grande Do Sul ál- ; lam kormányzója kedden este; rádióbeszédet mondott, amely- ; 4 ben bejelentette, hogy to- ! vábbra is harcol az elnök ; hatalmát megcsorbító alkot- : mánymódositás ellen. Sao Paulóból jelentették, ; hogy a Goulart elnöki beik- : tatása ellen forduló katonai : vezetők parancsnoksága alatt A másik nyilas törte a fejét egy darabig, aztán kimondta a végső szentenciát; — Kuss. egy szót se az egészről. Ezt az őrült spanyolt meg akkor lássam, amikor a hátam közepét! Indulás a körzetbe! VII. ' Idegtépő lomhasággal cammogott az idő. Géza percenként az órájára pillantott. Gyakran odalépett az iroda ablakához, és a kapu környékét kémlelte; nem látni-e ott idegeneket, akik azért jöttek, hogy a reggel történteket számon kérjék? De a spanyol ház környékén egy lélek sem mutatkozott. Napközben többször is látta Gulyás bácsit. Az öreg szokásos teendőit végezte. A kertben dolgozgatott, a sétányokat tisztogatta, majd meg a konyhára iparkodott, hogy Rózának segítsen. Anna.. Vajon mit csinál az ismeretlen lány? — töprengett Géza. — És... vajon miért kószálnak gondolataim folyton körülötte? A fiatalember aggódott. Ha Juanita felfedezné az idegen lányt, biztosan féltékenységre lobbanna, és kitétetné Anna szűrét a spanyol házból. De várjunk csak ... Anna
