Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

lm. SZEPTEMBER 7, CSÜTÖRTÖK MEGYEI MCírlan UJ ANYAGGAL GYORSÍTJÁK A PADLÓBURKOLÁST Korszerű eljárással, már többszörösére gyorsult az új épületek falazása, de a laká­sok végső kialakításának munkája, a burkolás, a sze­relés, a festés nem tudott lé­pést tartani e nagy fejlődés­sel. Ezért jelentős a Buda­pesti Szakipari Vállalat új kísérlete, amely szerint új anyaggal gyorsították meg a padlóburkolást. A PVC- és mozaikpadló alapját eddig magnezit-betonból készítették, s ezért a további munkákhoz csak hét hét szünet után kezdhettek hozzá, mert meg kellett várni a magnezát-alja- zat megszilárdulását. Most len- és kenderpozdorjából összepréselt lapot ragasztanak a betonfödémre, s várakozás nélkiA, rögtön folytatják a munkát, a PVC- vagy mozaik­padló elhelyezésével. Az új eljárás nagy előnye, hogy az eddigieknél jóval könnyebb a burkolóanyag felerősítése is. A pozdorjalap felhasználása a kísérletekben bevált, most előállításának költségét kell még csökkenteni. (MTI) NE ÚGY, MINT TAVALY A mezőgazdaságban évről évre megismétlődik a termelés folyamata, ezért sokan hajla­mosak arra, hogy a mezőgaz­dálkodást, mint szakmát lebe­csüljék. Mint mondják: csupán szántani kell, vetni, kapálni stb. Igaz, minden esztendőben el kell végezni ugyanazokat a munkafolyamatokat, de ebből nem szabad azt a következte­tést levonni, hogy gazdálkodni annyit jelent, mint évről évre ismételni ugyanazt. Az idei esztendő különösen próbára teszi a gazdálkodó tu­dását, kitartását. A mostani év időjárása nem olyan volt, mint a tavalyi, nem hasonlít­ható a tavalyelőttihez sem, sőt szinte példa nélküli. A száraz tavaszt követte egy csapadék­ban gazdag május vége és jú­nius, majd ezt követően hóna­pokig tartó szárazság követke­zett. A gabonafélék kiváló ter­mést adtak, a kapások azonban — éppen az aszály miatt — már kevésbé. A gazdálkodás tudománya éppen azt jelenti, hogy ked­Antibiotikumos hatóanyag a sajtban Állandóan folyik a kutatás olyan hatóanyagok után, ame­lyek rothadásgátlók és leküz- dik a kórokozókat. Chicagói tudósok nemrég tanulmá­nyozták azt a régen felismert jelenséget, hogy az úgyneve­zett limburgi sajt sohasem penészedik és nincsenek benne rothadáskeltő anya­gok. Sikerült megállapítani, hogy a limburgi sajtban és ezenkívül még 11 sajtféleség­ben van egy antibiotikumos anyag, amely penész és rot­hadás ellen hatásos. A mik­robiológusok remélik, hogy ezt a rothadásgátló anyagot más élelmiszerek előállításá­nál is alkalmazni lehet. Indiánok Magyarországon / „Dakotai préri indiánok1’ foglalták el a nyár folyamán a Duna egyik kis szigetét. A „magyar indiánok” közös megegyezéssel augusztus hó­napban vették ki szabadságu­kat, hogy .— szokás szerint 1— együft tölthessék a nyarat. A dakotai préri indián törzs mintájára a magyar indiánok törzse 30 évvel ezelőtt, Zebe- gényben alakult meg, dr. Bak­tay Ervin professzor vezeté­sével. A jelenleg 19 tagból ál­ló törzs híven megtartja az indián törzsek hagyományait. Az ország különböző városai­ban dolgozó ’töm-tagök" sza­badságukat augusztus T” és 30-a között veszik ki; hogy nagygyűlésüket a Duna szige­tén megrendezhessék. A tá­borban a törzs- tagjai egymást csak indián nevükön szólítják. Wi »«stimm*’.. ... «s\í.sl F ekete Róka és Nyílhegy partra teszi kenuját vezőüen időjárás mellett is el­fogadható termést érjen el a gazda. Teliat ne „megismétel- ije” csapán a munkafolyama­tokat, hanem azokat a minden­kori követelményeknek meg­felelően használja fel. A kis­paraszti gazdálkodók javarésze azért nem növelhette a terme­lést, mert több évtizedes szo­kásoknak megfelelően szinte ösztönösen használta fel a ke­zében levő termelési eszközö­ket. Ezért főiként az időjáráson múlott munkája sikere vagy sikertelensége. Az idei év tapasztalatai arra intenek, nem szabad az idő­járásra bízni a jövő évi ter­mést, Igaz, az időjárás min­denképpen befolyásolja a me­zőgazdasági termelést, de olyan eszközök, termelési módszerek vannak ma már a gazdálkodók, a szakemberek birtokában, amelyek felhasz­nálásával még mostoha időjá­rás mellett is biztonságosan termelhetnek. Az utóbbi egy-két eszten­dőben kezd teret hódítani a megyében va mély talajművelés. ■I Tavaly nyáron mindössze tíz­ezer hold mélyszántást végez­tek el a gépállomások a ter­melőszövetkezetek földjein, az idén hatvamezernél is többet. Annak ellenére, hogy a fejlő­dés ugrásszerű, mégis nagyon sok tsz-vezető ma sem látja a mély talajművelés rendkívüli előnyét. Pedig a meggyőződés­hez elég csupán annyit emlí­teni: a tavaly nyáron és ősz­szel mélyen szántott földekben a most már több hónapos aszály ellenére is zöld a kuko­rica levele és jó közepes ter­mést ad. Hogy miért? Szak­mailag is megindokolható. A mélyen művelt talajrétegben több a nedvesség és több a tápanyag a növény számára. Tavaly ősszel még mintegy 150 ezer hold föld szántása maradt tavaszra. A sok gyen­ge kukorica, illetve kapás, ami­vel a megyében ’találkozunk, főként ennek az „eredménye”. A gépállomási dolgozók vállal­ták, hogy az idén ősszel min­den tavasszal elvetésre kerülő földet felszántanak. Ennek azonban előfeltétele a kapások idejében való betakarítása. A megye szántóterületének mintegy harminc százalékán termelnek kukoricát. Ennek betakarítása az évtizedeken keresztül kialakult szokás szerint teljes érésben — ok­tóber végén, november ele­jén, sőt néha végén is — történik. Itt egy olyan meg­szokással találjuk magunkat szemben, amely mérhetetlen kárt okoz. Miért? A későn lekerülő kukorica után álta­lában már elmarad a mély­szántás. Emiatt tehát a kö­vetkező évben is csökken a termés. A csövek teljes érése idején a kukoricaszár már csaknem teljesen elveszti tápértékét, tehát takarmá­nyozásra már szinte alkal­matlan. Az idén — különös tekintettel a takarmány­hiányra — szakatíni kell a régivel, az évtizedeken ke­resztül kialakult szokással. Viaszérésben — tehát na­gyobb víztartalom mellett — takarítsák be a szövetkezetek a kukoricát Igaz. a szárításra több gondot kelj fordítani, de megéri ezt a fáradságot. A szövetkezeti gazdasá­gokban szinte évről évre ugyanazt a százalékos arányt tartják be az egyes növények vetésterületénél. Ezen ritkán változtatnak a vezetők, pe­dig ez néha rendkívül hasz­nos. Adódhatnak olyan kény­szerítő körülmények is — mint az idei esztendő —, amelyek szükségessé teszik a vetésterület arányain való változtatást. Az aszályos idő­járás miatt — no meg cgyes termelőszövetkezetek­ben egyéb okok is közre­játszottak ebben — a termelő- szövetkezeteknek kevesebb lesz a takarmányuk, mint az előző években. Az állatállo­mány átteleltetéséről min­denképpen- gondoskodni kell. Azt sem szabad megengedni, hogy az átteleltetés után kora tavasszal takarmány­hiány miatt visszaessen a tej­termelés, vagy a növendék­állatok megálljának a fejlő­désben. Ezért célszerű, ha a tavalyihoz képest nagyobb területen vetnek a termelő­szövetkezeti gazdaságokban őszi takarmánykeverékeket. A takarmányhiánnyal küzdő tsz-ekben ajánlatos meg is duplázni a területet. Az ide­jében vetett őszi takarmány- keverékek területét legelőnek is használhatják a szövetke­zetek, de kora tavasszal a leghamarabb ez ad nagy tö­megű takarmányt. Korai be­takarítás mellett pedig egyéb kapásnövények is ter­meszthetők még az őszi ta­karmánykeverékek után. Ugyancsak meggondolandó, hogy egyes termelőszövetke­zetekben — főként ahol munkaerőhiánnyal küzdenek — növeljék az őszi árpa ve­tésterületét. Több éves ta­pasztalat bizonyítja, hogy egy-egy holdon 15—20—25 mázsa őszi árpa is termeszt­hető. A kukorica nem kellő művelés mellett lényegesen kevesebb termést ad. Az őszi árpának a nagy termés és a nagy takarmányérték mellett még az az előnye is megvan, hogy termelése és betakarí­tása teljesen gépesíthető. Csupán nehány péidát so_ roltunk fel annak bizonyítá­sára: noha évről évre megis­métlődik a termelés folya­mata a mezőgazdaságban, mégis mennyire fontos lé­pést tartani az agrotechni­kai követelményekkel, meny­nyire fontos tekintetbe ven­ni a körülményeket. Ezek után talán nem is tűnik egyszerű ismétlésnek a mező- gazdasági termelés. Mihók Sándor Á/TTOU A KISZ KB határozata szellemében Az úttörőszervezet közvet­len támogatója a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség. E nemes feladatának tett ele­get a KISZ, amikor határo­zatában megszabta az úttö­rőmunka irányelveit. Most ránk, csapatvezetőkre vár, hogy a KISZ KB határozatá­nak szellemében cselekedjünk, hogy megvalósuljon a határo­zat az úttörőcsapatoknál. Mit kell tennünk ennek ér­dekében? Kapcsolatainkat fűzzük szo­rosabbra pedagóguskollégáink­kal. Igényeljük, kérjük a se­gítségüket az úttörőmunkánk­ban. Egy iskolában sok osz­tály van, nem jut el mind­egyikbe az úttörővezető —, de ott az osztályfőnök! Meg­értéssel, harmonikusan össze­egyeztetett munkával sok segítséget kaphatunk tőlük. Az igazgatókat pedig, akik ed­dig is nagy megértést tanúsí­tottak úttörőmunkánk iránt, kérjük, hogy továbbra is tá­mogassanak bennünket. Ez még azonban nem min­den. Szorosabbra kell fűzni kapcsolatunkat a helyi KISZ- alapszervezettel — erre ösz­tönöz bennünket a határo­zat is. E téren még sok a tennivalónk! Voltak közsé­gek, ahol a KISZ-titkár és j az úttörővezető alig ismer­ték egymást. Hogyan lehet jó így az úttörőmunka? Ke­ressék mindketten a közele­dés, az együttműködés út­ját! Nem véletlen, hogy az el­múlt tanév végén ^ok helyütt olyan szépen sikerült a Vilii osztályos úttörők átadása a KISZ-szervezeteknek. Nem vé­letlen az sem, hogy me­gyénkben Hévízgyörk úttö­rőcsapata nyerte el a KISZ Központi Bizottságának se­lyemzászlaját: a jó úttörő- és KISZ-munka egybehango­lásának eredménye ez. Augusztus 25-én a budai já­rási KISZ-alapszervezeti tit­károk és úttörőcsapatvezetők közös megbeszélésen foglal­koztak a KISZ KB irányel­veiből eredő feladatokkal. Szá­mos felszólaló hangoztatta, hogy a csapatvezetők vegyék ki részüket a KISZ munká­jából, képességük és beosz­tásuk szerint segítsék a KISZ- fiatalok munkájának irányí­tását. Érdemes-e? Erre a választ a csapatvezetők maguk ad­ják majd meg akkor, amikor mind több és több KISZ-fiatal jelentkezik náluk, hogy segít­sék a munkájukat. Néhány gondolat csupán, melyek közelebb visznek ben­nünket a KISZ KB irányelvei­nek megvalósításához. De sok apró, összehangolt munkával elérjük, hogy úttörőinkből va­lóban értékes, derék ifjú kom­munistákat neveljünk, amint ezt pártunk elvárja és amint a KISZ KB határozata meg­szabja. Jasinszky István Még egy kép a nyárról Viziúttörőink az I. Országos Jubileumi Vizitúrán: jelentéstétel Az Ifjúság a szocializmusért próba követelményei I. Követelmény: Teljesíts 20 óra társadalmi munkát! II. Követelmény: Tanulj, képezd magad! III. Követelmény: Gazdagítsd irodalmi, mű­vészeti ismereteidet! IV. Követelmény: Sportolj rendszeresen! GÖDÖLLŐI MOZAIK dorné vette át, egyelőre ide­iglenesen, de értesülésünk szerint rövidesen végleg ki­nevezik erre a posztra. * A Juhász Gyula Irodalmi Színpad, amely két évvel ez­előtt kezdte meg munkáját és a magasszínvonalú irodal­mi előadások egész sorozatá­val szolgálta eddig is a kul­túrát Gödöllőn, a múlt év vé­geseié egyre ritkábban szere­pelt rendezvényeivel. Prog­ramjának végrehajtását pénzügyi nehézségek zavar­ták. A megyei tanács leg­utóbb háromezer forintot szavazott meg az Irodalmi Színpadnak erre az eszten­dőre. Így most már dolgoz­hatnak az őszi program ösz- szeállításán. Ladányi István­tól, a színpad egyik vezető­jétől azt halljuk, hogy a programban helyet kap több érdekesnek jigérkezö irodal­mi est. Az egyiknek „A hal- hatalan kedves”, másiké „A születésnap költészete” lesz a címe és Villon-est címmel külön műsort állítanak ösz- sze a nagy francia költő munkáiból. m. L is kezdte működését. Az osz­tály élére Végvári Gyula ke­rült, aki alaposan ismeri a reszortjába tartozó problé­mákat. Lesz két művelődési felügyelője, az egyik Ladá­nyi István, aki évek óta vé­gez igen hasznos munkát ezen a területen. Az új osz­tály teljes erővel munkálko­dik már az új tanév előkészí­tésén, ami nem tartozik a túl könnyű feladatok közé, mert több oktatói állás vár még mindig betöltésre a■ já­rás községeinek iskoláiban. ■k Űj vezető kerül a Juhász Gyula járási könyvtár élé­re. Hídvégi Nándort, a könyvtár eddigi vezetőjét ugyanis, akinek igen nagy érdemei vannak Gödöllő kulturális fejlesztésében, a bajai felsőfokú tanítóképző tanárává nevezték ki, ahol a lélektan és a neveléstörténet tanára lesz. Új állását szep­tember elsején foglalta el. A járási könyvtár vezetését ed­digi helyettese, Kovács Sán­szobrászati alkotásáról van szó, a község elhatározta, hogy restauráltatja és visz- szaállítja talapzatára. A sé­rülések kijavítása azonban olyan sokba került volna, hogy Gödöllőnek nem volt elgendő pénze rá. Akkor je­lentkezett Gesztesi József la­katosmester, és bejelentette, hogy ingyen elvégzi a mun­kát, rendbehozza a szobrot. Hónapok óta dolgozik rajta és most közölte a község ve­zetőségével, hogy munkájá­val elkészült, már csak kevés csiszolnivaló van a szobron. Most szakértők megvizsgál­tatják a műalkotást, amely jelenleg a lakatosműhely ud­varán pompázik és ha nem találnak hibát rajta, rövide­sen visszaállíttatják eredeti helyére. ★ A gödöllői járás kulturális életének fejlődésében komoly gyorsulást várnak az illeté­kesek attól, hogy megalakult a járási tanács önálló műve­lődési osztálya és már meg Zengve csattog a kalapács ifj. Gesztesi József lakatos­mester gödöllői udvarán, ér­cesen zeng a hangja. A mes­ter és fiatal tanítványa, a közelmúlt hetekben fölszaba­dult O. Nagy István, az utol­só simításokat végzi Róna Miklós kalandos sorsú Erzsé- ; bet szobrán. Az öt mázsás bronzszqjfrot, mint ismeretes, : évekkel ezelőtt ledöntötték 1 az Erzsébet parkban levő ta­lapzatáról és ellopták azok, akik anyagának értékesítésé­ből akartak pénzt szerezni. A fiatal tettesek tervüket vé­gül mégsem merték végre­hajtani, zsákmányukat el­ásták. A rendőrség évek múl­va bukkant a nyomára, még pedig úgy, hogy az egyik tet­tes cserbenhagyott menyasz- szonya árulta el őket. Az ér­tékes szobor súlyos sérülé­sekkel került ismét napfény­re. Feje letört, megsérült ke­ze is. Miután a szakértő bi­zottság a helyszínen megál­lapította, hogy a kilencszázas évek egyik legértékesebb Vadmacska felerősíti Sastoll nyakába a sasesörből, körmökből készült fétist (MTI foto: Bojár Sándor felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom