Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
VEST VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f 1961. SZEPTEMBER 6, SZERDA V. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM ARA 5» fr'II.I.E-lR A kommunizmus eszméi, a szocialista tábor összeforrott erői legyözhetetlenek Gh. Gheorghiu-Dej és Kádár János elvtársak beszéde a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére rendezett nagygyűlésen A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány kedden délután nagygyűlést rendezett a Kisstadionban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített Kis-Stadion lelátóin több mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Részt vett a nagygyűlésen az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja és a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. A román és a magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátsággal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezetőjét Gheorghe Gheorghiu-Dejt, és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. zöldség idehaza is. és eladnivaló Kádár János elxtárs beszéde Kádár János beszéde bevezetőjében elmondotta: Központi Bizottságunk és kormányunk hálás román barátainknak, hogy meghívásunkat elfogadva, eljöttek hozzánk, örvendetes, hogy e baráti küldöttség vezetőjeként itt üdvözölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszteletben álló vezetőjét, népünk igazi barátját, Gheorghiu-Dej elvtársat — majd így folytatta: — Harmadéve annak, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Román Népköztársaságban. Mi, akik e küldöttség tagjaiként akkor ott jártunk, ma is, és még sokáig emlékezünk arra az őszinte, testvéri fogadtatásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultuník, részesítettek bennünket. — Szeretnénk, ha román elvtársaink is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszinte vendégszeretőt. Látogatásuk nagy jelentőségű számunkra. A közös érdek fűzi össze népeinket Kádár János ezután a két ország történelmi kapcsolatairól szólt, amelyben gyökeres fordulat következett be, amikor a második világháború végén, döntően a dicső szovjet nép hősi harca eredményeképp szabad lett mind a magyar, mind a román nép. — A tőkés-földesúri diktatúrák megdöntése országainkban kihúzta a talajt a sovinizmus. a nemzeti ellenségeskedés alól is. De a nacionalista métely maradványainak leküzdése szívós harcot kíván. Mélyszántás után is látható még egy ideig itt-ott egy-egy gyökerét vesztett rothadó gyomnövény szára vagy levele. De ha a földbe már sok éven át a tiszta búza magva került, az élet dús kalászba szökken. így virágzik már a magyar—román barátság is, s mi több, ez így is marad örökre. — A közös érdek, közös cél, a kommunizmus felépítésének nagy ügye, népeink javát szolgáló testvéri együttműködés, a nemzetköziség magasztos eszméje fűzi össze ma a magyar és a román népet. Kommunista pártjaink büszkék lehetnek arra, és büszkék is. hogy történelmi küldetésük, a sovinizmus írmagjának kiirtása, a magyar és román nép internacionalista összeforrottságának szolgálata diadalt aratott. Kádár János a rómán nép fejlődését méltatva kiemelte, hogy ma Románia a szocialista tábor erős, fejlett iparral rendelkező, lendületesen fejlődő országa. A román ipar termelése ma már több, mint ötszöröse a háború előttinek. Romániában is befejezték a mezőgazdaság szövetkezesítését, s most a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgoznak. Egyenletesen növekszik iparunk termelése — A nálunk folyó munkáról szólva — folytatta Kádár János — elmondottuk román elvtársainknak, hogy ez évi tervünk végrehajtása egészében eredményesen alakul. Az év első hét hónapjában az ipari termelés tizenhárom százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest. Ebben az emelkedésben különösen az az örvendetes, hogy munkásosztályunk, értelmiségünk munkájának eredményeképpen, a hetedik kongresszus irányelveit megvalósítva ez mintegy kétharmadrészben a termelékenység növekedéséből fakad. Ez arra mutat, hogy az ország sorsáért, jövőjéért felelős magyar munkásosztály tovább javított a termelési fegyelmen, a gazda gondosságával kezeli értékeinket. — Az évnek ebben a szakában még nem lehet véglegesen mérleget készíteni a mezőgazdaság eredményéről. Az már világosan látszik, hogy kenyérgabonából az átlagosnál jobb az idei termés. Az aszály viszont kedvezőtlenül hatott a kapásnövényekre. Ez szükségessé teszi a takarékoskodást a takarmánnyal, az őszi betakarítási munka jó megszervezését, a mennél több silótakarmány biztosítását. Állatállományunk fejlődése és gyarapítása függ ettől. — A szocialista nagyüzemi termelésre áttért mezőgazdaságunk első évét zárjuk. Termelőszövetkezeteink elnökei, a vezetőségek tagjai, agronó- musok, brigádvezetők túlnyomó többsége nagyszerűen vizsgázott. Általában a vártnál eredményesebben szervezték meg a munkát, s ahol, a parasztság szorgalma, közösségi munkája megfelelő volt, ott jelentkeznek már a nagyüzemi termelés eredményei is. Népi államunk támogatta a parasztságot. Ennek eredménye — többek között az a nagyszerű vívmány, hogy az idén már a kalászosok hatvan százalékát gép vágta. Mennyi verejtéket, emberi erőt takarítottunk meg ezzel?! Rövidesen megvitatásra kerül az ötéves terv — Hadd szóljak valamit terveinkről is. Az ötéves terv részleteinek alapos, körültekintő kidolgozása után, a közeli hetekben körül megvitatásra és véglegesítés céljából a Központi Bizottság, a kormány és az országgyűlés elé. ötéves tervünk fő irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségleteinek megfelelően jelölte ki pártunk VII. kongresszusa. — Az egységes szocialista termelési viszonyok kialakulása nagyobb lehetőségeket biztosít népgazdaságunk egészének fejlődésében. Uj lehetőségeink vannak, ugyanakkor nagy és bonyolult feladatokat kell megoldanunk. Most magasabb az ipari termelés, több nyersanyagra van szükség — ezért többet is kell eladnunk. — Gyorsabban ment a mezőgazdaság átalakulása — több gép, több műtrágya kell, hogy a mezőgazdasági modern nagyüzemek mielőbb megszilárduljanak és a beruházások I mielőbb megtérüljenek; le- ! gyen elegendő kenyér, hús, 1 Az oktatási reformjavaslatról ■— Úgy tervezzük, hogy a most szeptember végén összeülő országgyűlés elé terjesz- szük oktatási reformjavaslatainkat is. A törvénytervezet messzemenően figyelembe veszi a .szülők, pedagógusok javaslatait, a tudományágak fejlődését, a szocializmus építéséből fakadó követelményeket és a következő években megvalósítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büszkék vagyunk arra, hegy az idén ősszel már közel 240 ezer középiskolásunk lesz — ami négy és félszerese az 1938-as tanulói létszámnak. Az a szép, szocialista gondolat, ami hangsúlyt kap a Szovjetunió Kommunista Pártja program-tervezetében: „mindent az emberértf’ — a mi terveinknek is az alapja, s kifejeződik közoktatásunk, népünk műveltségének magasabb színvonalra emelésében is. A nyugati hatalmak bátorítják a revansistákat Kádár János elvtárs ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. — Nem a mi országaink — (Folytatás a 3. oldalon) Hétszáz vagon áru A tápiószelei MÉK kirendeltség az egyik legforgalmasabb megyei átvevőhely. Az idén több mint 700 vagon árut indított útnak, ebből jelentős mennyiség exportszállítmány volt. Rövid időn belül már a nyugat-német piacon vásárolhatják a háziasszonyok a szép friss, kiváló minőségű szelei paradicsompaprikát. A kísérleti gazdaság az idén is kiváló minőségű árut szállít a külföldi piacokra . Megkezdték burgonya prizmázását is gazdaság dolgozói. kísérleti 'TXXXXXXVÍXXXXXXXXVSXXXXXXSXX\N.X>XXXXXXXXXXXXX'XX^.XXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXX\NXXX'.X A talajvédelem azonos a jó talajműveléssel A Julianna-majori bemutató tanulságai (Tudósítónktól.) ' Tegnap, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet budapesti központjában, valamint a Törökbálinti Állami Gazdaság Julianna-majori üzemegységében talajvédelmi tapasztalat- cserét tartottak a Pest—Nóg- rád megyei állami gazdaságok. a lejtős területekkel rendelkező állami gazdaságok igazgatóin és főagronómusain kívül részt vett a tapasztalat- cserén az OMMI és az MGI több szakembere is. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben filmvetítéssel kísért előadásokat hallgattak meg a tapasztalatcsere részvevői. Az értekezlet egyik előadója, Lömmel Kálmán osztályvezeLegyenek a szülők tényleges segítői az iskolai nevelőmunkának A nőtanács útmutatókkal, tanácsokkal látja el a szülői munkaközösségeket A Magyar Nők Országos Tanácsánál kért tájékoztatást az MTI munkatársa, hogy az 1961—62-es tanévben hogyan kívánják segíteni a szülői közösségeket, az iskolai és a családi nevelés összhangjának további erősítését. Elmondották: a felnőtteknek a tanuló- ifjúság iránt érzett fokozott felelősségét mutatja, hogy állandóan növekszik- azoknak a szülőknek a tábora, akik természetesnek tartják, szülői kötelességnek tekintik a szoros együttműködést az iskolával. Közölték, hogy a nőtanács útmutatókat állított össze, amelyekben hasznos gyakorlati tanácsokkal látják el az óvodákat, az általános iskolák és a középiskolák szülői munkaközösségeit. tő, a többi közt elmondotta, ' hogy a lejtős termőtalajok országszerte sokat szenvednek az eróziótól. Mivel ezéken a területeken még a legelemibb talajvédelmi szabályokat sem tartják be, évente sok millió tonna termőföldet hord magával az alázuhanó csapadék. A helytelen talajművelési módszereken kívül az is akadályozza a lejtős szántóföldek termőrétegének megóvását, hogy hiányoznak a megfelelő, speciális talajművelő eszközök. Ha jobban körülnézünk az országban — mondotta Lammel elvtárs — akkor észre kell vennünk, hogy ez a géphiány inkább látszólagos, mint valóságos. Sok síkvidéki nagyüzemben találhatunk olyan erő- és munkagépeket, amelyek kiválóan alkalmasak lennének a lejtős területek művelésére, ilyen gép a többi közt a négykerék meghajtású UE— 28-as traktor, amely még a 17 százalékosnál meredekebb lejtőkön is alkalmazható a rétegvonallal párhuzamos szántásra. Elmondotta még Lamme] elvtárs. hogy az MGI megfelelő váltóeke típust szerkesztett a lejtős talajok megművelésére. amelyek sorozat- gyártása után megoldódik a meredek lejtők szántási problémája. Ugyanakkor javasolta. hogy szervezzenek tanfolyamokat a lejtős területeken gazdálkodó szakemberek részére a talajerózió elleni védekezés elterjesztésére. másik Miklós A tapasztalatcsere előadója, Kamarás elvtárs, az OMI agronómusa volt. Kamarás elvtárs a Juli- anna-majorban alkalmazott talajvédelmi tervet ismertette. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a lejtős területek korszerű talajvédelme egyenlő az ott alkalmazott speciális agrotechnikai módszerekkel. Julianna-majorbán is az egész gazdálkodás — az üzemszervezés, növénytermesztés, állattenyésztés, géppark, a műszaki berendezések _ a lejt ős terület viszonyaihoz alkalmazkodik. A lejtőirányu, keskeny parcellák felszámolása lehetővé tette a korszerű táblásítást, ami figyelembe veszi a talaj- védelem érdekeit is. Julianna major területileg nem túlságosan nagy, de adottságai alapján alkalmas arra, hogy a lejtős területek gazdálkodásának mozzanatait bemutassa. Az előadások után a rrfeg- hívottak a helyszínen tanulmányozták a lejtős területek Julianna-majori művelését. Megtekintették a különféle speciális lejtős talajművelő eszközöket, köztük erőgépeket, ekéket, hengereket, kul- tivátorokat és tárcsákat. Végül határszemlére indultak, hogy saját szemükkel láthassák a korszerű lejtős terület- művelés Julianna-majori eredményeit. (n. I.)
