Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

rv*r MECr </{ír!rny 1961. SZEPTEMBER fi. SZERDA Élénk diplomáciai tevékenység a berlini kérdés körül Rusk amerikai külügymi­niszter idejének nagy ré­szét azoknak a diplomáciai lépéseknek és iratoknak ta­nulmányozása köti le, ame­lyekből megállapítható, van-e remény a berlini kérdés bé­kés rendezésére. Az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetét utasították, hogy a közeljövőben keressen érintkezést Gromiko szov­jet külügyminiszterrel, vagy magával Hruscsov miniszterelnökkel. McCloy, Kennedy leszerelési tanácsadója, a hét közepén folytatja előkészítő jellegű megbeszéléseit Zorin szovjet külügyminiszterhelyettessel. Ugyancsak folytatja mun­káját a berlini tárgyalásokat előkészítő négyhatalmi nyu­gati munkacsoport. A NATO állandó tanácsa hétfőn ismét megvitatta a német kérdést. A NATO-hoz közel álló körök csak annyit mondtak, hogy a kelet—nyugati probléma különböző szempontjait” tár­gyalták meg. A NATO ta­nács szerdán rendes ülést tart. Brandt nyugat-berlini pol­gármester televíziós beszédet mondott, amelyben kijelentette, minél előbb kezdeményezni kell a nemzetközi tárgyalásokat. A polgármester — nyilván­valóan választási esélyeinek növelését célozva — támadta a nyugatnémet kormányt, a tárgyalások eddigi elmulasztá­sáért, és hozzátette: „minden­ki beszélhet a békéről, de csak az számíthat, ha te­szünk is érte valamit”. A nyugatnémet hivatalos köi'öket mélyen nyugtalanít­ják a belgrádi értekezletről érkező hírek, az a tény, hogy az értekezlet részvevőinek nagy része elismeri: két Né­metország létezik. Brentano nyugatnémet külügyminiszter azzal fe­nyegetőzik, hogy a bonni kormány visszavonja dip­lomáciai elismerését minden olyan semleges országtól, amely füg­getlen államként akarja elismerni az NDK-t. Az Unita, az Olasz Kom­munista Párt lapja felszólí­totta az olasz kormányt, te­gyen intézkedéseket a kelet— nyugati tárgyalások azonnali megkezdése érdekében. A lap „kivételesen jelentősnek” ne­vezte Hruscsovnak Fanfani- hoz intézett üzenetét. liiYis Hiú hun tnvúhhru is Sess&üli u hely&vt Mint az AFP jelenti, Bra­zíliában továbbra is feszült a helyzet. További részletek váltak ismeretessé a Goulart elleni összeesküvésekről. A hírek szerint a. légierő először el Goulart A francia hadügyminiszter állást foglalt a Bundeswehr atomfelfegyverzése mellett „Korszerű hadseregnek szüksége van az atomfegyve­rekre” — hangoztatta Mess­mer tábornok francia had­ügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung katonai Alapjaiban megrendült az USA tekintélye Iránban Teheránból érkezett lapje- lentés szerint Talbot amerikai külügyminisztériumi államtit­kár a napokban Kennedy el­nök megbízásából az iráni fő­városba érkezett, hogy meg­vizsgálja a titkos CENTO-ok- mányok Moszkvában történt közzététele után Iránban kiala­kult helyzetet és részletes jelentést tegyen a leleplezésnek az iráni la­kosságra gyakorolt hatásá­ról. A lap jelentés elmondja, hogy Talbot megbeszélést folytatott Amini iráni miniszterelnökkel, Nasziri tábornokkal, a csend­őrség főnökével és Pakravan tábornokkal, a „biztonsági szervezet” vezetőjével. Jól ér­tesült források szerint Talbot elégedetlenségét nyilvání­totta az iráni kormánynak azon intézkedései miatt, amelyek következtében Irán északi körzeteiben pá­nik tört ki és a lakosság menekülni kezdett, azokban a körzetekben pedig, amelyeket a CENTO tervei szerint az „atomövezet” kere­tébe szándékoztak sorolni, kü­lönböző megmozdulások tör­téntek. Kennedy elnök megbízottja nem titkolta, hogy nyug­talanítja az országban ki­alakult rendkívül kedve­zőtlen helyzet, Kijelentette, nem lehetetlen, hogy Irán olyan események küszöbén áll, mint amelyek Moszadi]- idején játszódtak le. Talbot figyelmeztette az irá­ni vezető férfiakat, hogy az amerikai kormány nem lesz képes segítséget nyúj­tani a sahnak, mert az Egyesült Államok tekinté­lyét alapjaiban rendítette meg az a leleplezés, hogy részt vett a „halálöveze­tek” létesítését magában fog­laló CENTO-tervek gyakorlati ki dől gozásába n. Talbot és az iráni vezető személyiségek tanácskozása azzal végződött, hogy fontoló­ra vették, milyen helyzet áll­hat elő annak következtében, hogy népi megmozdulások tör­nek ki Iránban, és milyen in­tézkedéseket tegyenek ezellen. munkatársának adott nyi­latkozatában. „Az atomfegyverekről való lemondás annyit jelentene — hangoztatta Messmer —, mintha a XV. században le­mondtak volna a tüzérségről és a puskaporról.” Messmer ezután síkraszél- lott a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzése mellett. Kijelentette, hogy előbbi megfontolásaiból kiindulva, abban a kérdésben, vajon a Bundeswehrt felszereljék-e taktikai atomfegyverekkel, csupán, a következő megálla­pításra juthat: „erre a kér­désre nem adhatok tagadó választ.” A francia hadügyminiszter nyilatkozatában feltűnően részletesen beszélt arról, hogy Nyugat-Németország és Fran­ciaország között „szorog ka­tonai együttműködésre” van szükség, magán a NATO-n belül, s rámutatott arra, hogy a St. Louis-ban felállított francia—nyugatnémet kutató- intézetben „kiváló munka fo­lyik, hála a két ország kutatói közötti példás együttműködés­nek”. Politikai megfigyelők Mess­mer nyilatkozatával kapcso­latban rámutatnak: azok után, hogy Messmer tábornok különösen kiemelte a „közös katonai kutatómunka” jelen­tőségét, még inkább megerő­sítést nyert az a feltevés, hogy a francia atomkísérletek nyugatnémet szakértők tevé­keny közreműködésével foly­nak és jellemző, hogy mi­közben nyugati politikusok ál­lítólagos tárgyalási készsé­güket hangoztatják, a fran­cia hadügyminiszter éppen a mostani időpontot tartotta szükségesnek annak hangsú­lyozására: „a francia kor­mány helyesli és támogatja, hogy atomfegyvereket adja­nak a Wehrmacht egykori tá­bornokai kezébe.” egyes egységei akarták fogni repülőgépét Porto Alegre és Brásilia kö­zött, a „Szúnyog” fedőnevű tervet azonban az utolsó pil­lanatban elejtették és inkább a brasiliai repülőteret zárták el. Egy katonai forrás szerint Grum Moss, a légierők mi­nisztere tudott a tervről, „de abban reménykedett, hogy rá­bírhatja a szervezőket tervük feladására”. A lázadást állí­tólag Coqueiro ezredes a lég­ügyi minisztérium egyik veze­tője szervezte. Mazzili ideiglenes elnök a fegyveres erők három miniszterét kedden fel­kérte, hogy Rio de Janei- rőból azonnal utazzanak Brasíliába. A három miniszter már meg is érkezett a fővárosba és azonnal megbeszéléseket kez­dett Mazzilivel. Brazíliából ellentmondó hí­rek érkeztek. Nem lehet most még ugyanis tudni, milyen sze­repet játszottak ebben a lázadásban a fegyveres erők miniszterei, akik — mint ismeretes — egészen a legutóbbi órákig maguk is kijelentették, hogy nem hajlandók beleegyezni Goulart elnökségébe. A befolyásos Correio da Manha című Rio de Janeiro-i lap a Köztársaság veszélyben címmel felszólítja a kongresszust, vonja vissza a megbízást a fegyveres erők három miniszterétől és nevezzen ki a hadsereg élé­re olyan tábornokot, aki hű a köztársasághoz. Volt horthysta tábornok a burgenlandi bajtársi találkozó díszvendége Az osztrák bajtársi egyesü­letek díszvendégeként Kisfa­ludy volt horthysta tábornok is megjelent az 1938-as An- schlussban részt vett hitleris­ta hadosztályok burgenlandi bajtársi találkozóján, amelyet a militarista körök provoka­tív módon a magyar határ mentén a Fertő tó parti Po- dersdorfban rendezték. Az a tény, hogy a bur­genlandi lakosság egységesen bojkottálta a bajtársi találko­zót világosan tükrözte, mi­lyen határozottan elutasítja az osztrák közvélemény az ilyen militarista provokáció­kat. A militaristák azonban nem nyugszanak. Összehívták az ugyancsak magyar határmenti Bruckba és a bécsi Helden- platzra a volt Wehrmacht hadosztályok újabb találkozó­it. Ezek — mint a Volksstim­me megállapítja —, a hitleri hadsereg hagyományainak magasztalását szolgálják, s ugyanakkor a nyugatnémet fegyverkezés melletti tünte­tésnek is tekinthetők. Sztrájk Oránban Oranban, az algériai nagy­városban hétfő óta teljes az arabok sztrájkja. Ma a keres­kedők bezárták üzleteiket, az autóbuszközlekedés megbénult. A kikötő arab dokkmunkásai is abbahagyták a munkát. A piacok üresek maradtak, sztrájkolnak a vágóhidak és a kórházak, a köztisztasági vál­lalat és a halászhajók algé­riai alkalmazottai, nincsenek arab újságáru­sok sem az utcákon. Az FLN háromnapos sztrájk­ját az ultrák legutóbbi plasz- tikbombás merényletsorozata elleni tiltakozásul hirdette meg. A francia hatóságok katonai behívóval és a sztrájkolok elbocsátásának fenyegetésével próbálják megtörni a város életét megbénító sztrájkot. TYITOV ŐRNAGY VISSZAUTAZOTT HAZÁJÁBA German Sztyepanovics Tyi- tov őrnagy, a világ második űrhajósa a Német Demokra­tikus Köztársaságban tett öt­napos látogatása után kedd délután repülőgépen vissza­tért Moszkvába. xXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' ro elten tó ________ , •,/ j- / K^driyuei (22) *3rta.: J'Éorvcítli ^ózóef? J f; — Megtudjátok, ki va- 2 gyök? Mi? Még nem ismer- ^ tek? Vagyok Rodriguez, Fran- ^ co tábornok diplomatája, na! ^ Elíakarodni, mert meghara- ^ pok benneteket! Aló mars! p Azzal a lányt betuszkolta a £ követség kapuján, s berán- 2 tóttá az ajtót. Ö még kívül J maradt, és leste a hatást. 7 A két nyilas mukkanni sem ^ tudott a meglepetéstől. Az í egyik aztán lekapta a vállá- ^ lói a puskát, de a másik 2 gyorsan megmarkolta a fegy- ^ ver csövét, és ráripakodott ^ társára: ^ — Ne marháskodj, nem lá­^ tód, ki ez? Ez a spanyol ház! ^ — Én is megmondom, ne­£ hogy marháskodni, istenetek ^ ne legyen, halljátok?, — kiál- ^ tott rájuk Rodriguez. — A ^ lány a mienk, spanyol követ- ^ ség embere, értettétek? £ Az egyik nyilas ráförmedt ^ a másikra: £ — Látod, te hülye? Mond­£ tam én. hogy ne okoskodj, ^ hagyd békén ezt a lányt... ^ Rodriguez látta, hogy győ- £ zött. Még egyszer a nyila- £ sokra ripakoöott: j< — Mondom, eltakarodni in- í nen! Ne meglássalak egyszer | is! £ És öklét rázva, bement a J kapun. A kémlelőlyukon ki- '// nézett. Látta, hogy a két nyi- • # las ijedten egymásra bámul, tette Géza előtt, hogy min­dent látott az ablakból. Való­ban: mór a kapu csapódására felfigyelt, és az egész jelene- netet látta, hallotta. Géza jóleső érzéssel nyug­tázta a tényt, hogy az öreg egyáltalán nem tiltakozik, ha­nem magától értetődően gondjaiba veszi ezt a fiatal teremtést. — Hogy hívják, galambom? — kérdezte a lánytól az öreg. — Annának. — Miért akarták elcipelni ezek a gazemberek? — Nem tudom ..; — Tán valami gyanút fog­tak? — fürkészte az arcát Gulyás. Anna kereste az okos fele­letet. Nem tudta, mit és mennyit árulhat el kilétéről, elhurcolásának okaiból. Hi­szen a spanyol követségen van. Franco tábornok követ­ségén ... Ki lehet ez a spa­nyol úr. aki olyan vakmerőén kiragadta őt a gyilkosok ke­zéből? És miért tette, ha egy­szer Franco tábornok emberé­nek vallja magát? — Megkergült világ ez, kis galambom, de ne féljen, most már jó helyen van. Itt ma­rad nálunk, nem bántja senki — bátorította Annát az öreg Gulyás. Géza egyre csak nézte a lányt. Anna húsz éves lehe­tett. Anna ... Milyen lágyan hangzik ez a név: Anna.;. Milyen tétován nézelődik két barna szemével. Szinte rep- des a tekintete, mint egy kis madár. És mint piheg a két melle. De a tartása egyenes, majdnem büszke. Szép alak­jára rásimul az egyszerű szoknya és a blúz. Amint összezárja az ajkát, kirajzoló­dik szájának remek íve. Igen nagyon szép ez a kis terem­tés — ismerte el Géza gon­dolatban. Amikor a tanár megszólalt, kesernyés mosoly ült a szája szögletében: — Gulyás bácsi ... Az öreg hirtelen hátrafor­dult, és mintegy figyelmezte­tőn, nyomatékkai ejtette ki a megszólitást: —■ Tessék, Rodriguez úr! Géza elértette a célzást, és megint tört magyarsággal je­gyezte meg: — Lenni még egy rokon ... Egy másik... Kicsi unoka­húg ... — Minden rendben lesz, tessék nyugodt lenni, Rodri­guez úr, és tessék csak fel­menni az irodába! Igaz — kapott észbe Géza —, a késés gyanút kelthet a spanyol ház lakóiban. S út­közben, míg felsietett a felső villába, azon tűnődött: vajon mit szól majd Juanita? Ha felfedezi majd ezt a lányt, elhiszi-e. hogy neki... nincs hozzá köze? Eh. majd nagyon óvatos lesz..; És Gulyás bá­csi! Géza szíve megtelt meleg­séggel. Milyen nagyszerű em­ber ő! Egyetlen szóval sem tiltakozott. Pedig a kockázat nagy, ebből még nagy hadd- elhadd lehet. Nem is sejtette, hogy ettől immár nem kellett tartania. A két nyilas ugyanis meg­torpant az Olasz fasor sarkán. — Na, most mi legyen? — kérdezte az egyik. — Mi legyen? Jelentést te­szünk a körzétvezető testvér­nek. — És mit fog szólni a kör­zetvezető, te ökör? — Mit tudom én? — fröcs- csent ki a butaság az ökör­nek tisztelt testvérből. — Hát mit szólna? — Először is: azt a tyúkot csak úgy bemondásra kap­tuk el. Azután kisült, hogy külföldi. Márpedig az meg lett mondva, hogy erre nagyon vigyázni kell. — Miért nem dumált, hogy külföldi? — dörgött a test­vér. — Mert nyilván azt akarta, hogy ez majd a körzetnél sül­jön ki, és akkor kihúzzuk a gyufát. — De hátha nem is kül­földi? Hátha igaz, amit a házmester bemondott róla, hogy komcsi? — Akkor is kapunk a fe­jünkre. te süket! Két puska volt nálunk, ketten voltunk, mégis olajra lépett tőlünk a nő! Elcibálta a kezünk kö­zül egy fegyvertelen civil. Evvel akarsz a körzetvezető testvér elé állni? — Ha! — vakkantott egy nagyot a másik. — Fegyverte­len civil! Az a félelmetes, őrült spanyol, az neked csak egy fegyvertelen civil! Még most is borsódzik a hátam, ha rá gondolok. (Folytatjuk) A belgrádi értekezlet kedd délelőtti ülése [ nai Köztársaság kormánya is elismeri az algériai ideig­lenes kormányt.. Ezután dr. Sukarno, az in­donéz küldöttség vezetője ja­vasolta, hogy az értekezlet részvevői egyperces néma felállással adózzanak Lumum­ba, Kongó volt miniszterelnö­ke emlékének. Az értekezlet a javaslatot elfogadta. A legközelebbi ülést de’- után félötkor tartották. Ez az ülés azonban zárt ülés volt. aztán mindketten felvonják vállukat és elsietnek. Géza egy pillanatra megtá­maszkodott a kapuban. Meg­törölte homlokát, * amelyről most kezdett patakzani a ve­ríték. A megmentett lány ott állt a közelében, és őszinte csodá­lattal nézte Gézát. Arcáról teljes tanácstalanság rítt le, fogalma sem volt, mi történt, és miért történt itt vele. Géza nyelt egy nagyot, majd elmosolyodott, csakhogy bátorságot öntsön a lányba, és megindult felé. De még mi­előtt megszólalt volna, hirte­len ötlete támadt, és ugyan­olyan tört magyarsággal szó­lította meg a lányt, mint az imént a nyilasokat: — Nagyon megijedni? Nem kell. .. Nem félni, itt van biztonság. A lánynak arcizma sem rebbent. Géza kénytelen volt felfedezni, hogy kettejük kö­zül csak neki remeg az ina, a lány nem fél, csak éppen nem érti a történteket. Géza körülnézett, majd ka­ron ragadta a lányt, és be­tuszkolta Gulyás bácsi lakásá­nak ajtaján. Az öreg ott állt az előszo­bában, és szem ügyre vette a jövevényt. Géza magyarázat­ba akart fogni, de az öreg egy kézmozdulattal Világossá Kedd délelőtt folytatta ! munkáját az el nem kötele­zett országok állam-, illetve kormányfőinek belgrádi ér­tekezlete. Az ülés részvevői nagy érdeklődéssel fogadták a konferencia tárgyalótermé­be érkező kongói küldöttsé­get. Norodom Szihanuk her­ceg, Kambodzsa államfője kö­zölte, hogy országa elha­tározta, elismeri az Al­gériai Köztársaság ideig- - lenes kormányát. / Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szövetségi Köztársa- ; ság elnöke bejelentette, hogy ;• a jugoszláv kormány mostan- ; tói nemcsak de facto, ha­nem de jure is elismeri az al- : gériai ideiglenes kormányt. : Adoula kongói miniszter- • nők hangoztatta, hogy kormánya örököse a Lu- mumba-kormánynak mind az el nem kötelezettséget, mind pedig a kormány jel­legét illetően. Kongó — mondotta — hama- i rosan elismeri majd a sza- : bad Algériát. A továbbiakban az ENSZr ről szólt. Az ENSZ kongói működéséről csak annyit mon­dott, hogy egyes emberek, E-NSZ-tisztviselök, hibát kö­vettek el, viszont kifejtette azt a véleményét, hogy „az ENSZ-nek nagy része van a kongói válság megoldásában”. Adoula miniszterelnök után Gizenga miniszterelnökhe­lyettes szólalt fel. A többi kö­zött hangsúlyozta, hogy a kongói kormány sem­leges politikát fog foly­tatni. Az ENSZ-ről szólva elítél­te *3. nemzetközi szervezet egyes képviselőinek Kongó­ban kifejtett illegális tevé­kenységét, majd hangsúlyozta, a kongói politikai erők meg­békélésének szükségességét. Végül elmondotta, hogy őszintén és eredménye­sen kíván közreműköd­ni az Adoula vezette új kormány munkájában. Gizenga felszó! alása után Nkrumah ghanai elnök kért szót. Bejelentette, hogy a Gha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom