Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

VÁCI LÚ Nem áll a malom... • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • V. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 5, KEDD ÍGY KÉSZÜL A TELEVÍZIÓS KÉPCSŐ Az Egyesült Izzó Honvéd utcai képcsögyára új, kor­szerű üzemegység. A szinte teljesen automatikus terme­lésre berendezett gyártásnál nagyobbrészt fiatalokat ta­lálunk. Ezelőtt egy-két ■ év­vel még a mezőgazdaságban dolgoztak; ma pedig munká­juk nyomán nemcsak á ha­zai TV-készülékgyártás szük­ségleteit fedezi a gyár — a kitűnő minőségű magyar kép­csövek a nemzetközi piaco­kon is jó hírnévnek örven­denek. Héger Károly üzejnvezető és Sárközi János mérnök kalauzol bennünket a minia­tűr szállítódaruk, zajtalanul gördülő futószalagok között. Belépünk egy nagy terembe. Kis- és nagyméretű képcsö­vek bukkannak valahonnan elő, vékony acélkampón függ­ve, majd tovatűnnek, előt­tünk ismeretlen műhelyek fe­lé. Mintha emberi kéz érin­tése nélkül történne itt minden, ahol az ember csak ellenőr­zi a gépek pontos munkáját. A képcsőgyártás első fázi­sában fluoreszkáló anyagot, úgynevezett „fényport’1 üle­pítenek az üvegbúra széles aljára, melyre azután lakk­réteg kerül. Most egy ügye­sen megszerkesztett fémkar benyúl a képcső szűk nyílá­sán és grafitbevonatot ken az üvegre a 14 000 voltos fe­szültség bevezetésére. A „tükrözés” — vékony alumí­niumréteg elhelyezése a búra belsejében, mely kétszeresé­re fokozza a fényerőt — c-rős vákuumban történik, porlasz­tással. Gondos munkával készül az ..elektronágyú” is. Fehér kesztyűben, fiatal lányok dol­goznak a finom elektronikus alkatrész-összeállításon, arr.'t az üvegbúra elvékonycdó cső- részébe forrasztanak futó­szalagon. A légritkításnál csak védő­felszereléssel dolgozhatnak a munkások. Ugyanis a képcső minden négy­zetcentiméterére egy kiló súlyú nyomás nehezedik. Az üvegbúra megsérülése­kor ez súlyos balesetet okoz­hat. Nyomáspróba és több­szörös ellenőrzés után külső grafitozás következik, mely az alumíniumréteggei együtt kondenzátort képez: kikü­szöböli a fényerősség inga­dozását, a képzavarok jelen­tős hányadát. Ezt követi vé­gül az elektronikus próba. S ha a képernyő kifogásta­lan, hosszabb pihentetés után — amikor a rejtett hibák ki­Huszonkét pénztáros versengése Az utóbbi években a kiske­reskedelmi egységek százai alakultak át megyénkben is önkiszolgáló boltokká. Köztu­domású, milyen nagy felelős­ség hárul ezeken a helyeken a pénztárosokra. Ha jól vég­zik feladatukat, kevesebb a leltárhiány; pontos munkájuk fokozza az üzletek vezetőinek, többi dolgozóinak önbizalmát. A Belkereskedelmi Minisz­térium országos viszonylat­ban kivonja felmérni; az ön­kiszolgáló boltok pánztárosai. hogyan végzik munkájukat? Egyidejűleg jutalmat helyez­tek kilátásba a legjobbak szá­mára. Ennek az újszerű kezdemé­nyezésnek első állomása volt múlt csütörtökön a Váci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat szépen berendezett kul­túrtermében lezajló pénztáros verseny. Eljöttek a ceglédiek és itt voltak a Nyugat-Pest megyei rokonvállalat verseny­zői is. A szakminisztérium, a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a szakszervezet kiküldötteinek jelenlétében huszonketten álltak rajthoz. Hogyan zajlott le a ver­seny? Egyszerre négy kasszá­nál kezdték a versengést. Tíz­kosárban előre elhelyezték a változatos árukat. Egy-egy se­gítséggel, kosaranként ütötték gépbe az árakat, visszaadtak papírpénzből, majd összesí­tették a forgalmat. ’Az idő­mérők stopperórával figyelték az időtartamot, egyidejűleg a zsűri tagjai jegyezték a hiba­pontokat. Moyzes Lajos rendező gon­doskodott a verseny zavarta­lan lebonyolításáról. Szere­lők álltak készenlétben, ha megakadt a papírosszalag, az első versenyzők bemutatkozá­sa után már nem is érződött, hogy tulajdonképpen orszá­gos kezdeményezés beindulá­sáról van szó; zökkenőmen­tesen következett egy-egy for­duló. A délutáni értékelésnél ceg­lédi versenyző került az első helyre, váci pénztáros a má­sodik és harmadik helyezett, míg a negyedik helyre a Nyu­gat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egyik munkatársa került. Ez volt az első lépés. Az el­ső négy helyezett országos elődöntőben vesz részt. Szó van arról is, hogy a baráti országok legjobb pénztárosai összemérik tudásukat egy nemzetközi viadalon. Jó érzés arra gondolni, hátha váci pénztáros vesz majd részt ezen az újszerű, érdekes ver­sengésen. , derülnek — még egy ellenőr­zés és raktárba kerül. Ezután már csak a TV-készüiékek gyárában, illetve otthonunk­ban látjuk ismét a képcsö­veket. A képcsőgyár dolgozói meg­kértek bennünket, továbbít­suk a TV-nézőkhöz üzenetü­ket: „Ha nem tetszik a mű­sor, a hiba nem a képcsőben van!”... E. F. Új tejbolt a főúton A környékbeli lakosság és a körzeti tanácstag javasla­tára a Köztársaság úti nagy csemegbolt mellett, szombat reggel megnyílt a legújabb váci tejbolt. Az önkiszolgáló rendszerű főboltban meggyor­sul a forgalom, miután a tej, tejtermékek, kenyér és a pék­sütemény árusítása szeptem­ber elejétől itt történik. Jó elgondolásnak tartjuk, hogy az új üzletben lehetővé tet­ték a helyszíni fogyasztást is. Duiia-parti séta 11 órakor A váciak közül Dudás Éva került a második helyre (Cserny Gábor felv.) Nem vagyunk romantika­ellenesek. Tudjuk, hogy az őszbe hajló Duna-part a vá­ros egyik legszebb része. Nem csoda, hogy a fiatalság szíve­sen keresi fel az alsóvárosi partszakaszt, amely a suhogó lombú, árnyas városligetben végződik. Azonban mindezt a maga idejében. Azt már nem he­lyeselhetjük, hogy — mint egy legutóbbi hatósági razzia megállapította — későn éjjel, úgy 11 óra tájban túlságosan is fiatal emberpalántákat ta­láltak errefelé. A tizenhárom- tizennégy éves kislányok za­vartan magyarázták, hogy apuka és anyuka éjjeli mű­szakban dolgozik s ők nem is gondoltak arra, ennyire elsza­ladt az idő. Tudjuk, hogy az ártatlan sétálgatás még nem elítélen­dő. Azt azonban helyeselni tudjuk, hogy ezt az ellenőr­zést — társadalmi szervek be­vonásával — a jövőben meg­ismételik. Legközelebb már a szülőket is értesítik s bizto­san nem marad el a felelős- ségrevonás. TANKÖNYVOSZTÁS (Foto: Cserny) Ifjúsági klub, gazdag programmal Tragor Ignác, városunk krónikása a „Váci Kalauz”-ban arról ír. hogy a Duna-parti vízimolnárok híre messze földre eljutott. Sokan élnek ma is. akik emlékeznek még arra, hogy tíz-tizenkét malom dolgozott a felsővárosi partszakaszon. Azután előrehaladt a technika, eltűntek a nagykerekű őrlő­üzemek. Egy miniatűr-példányát a Vak Bottyán Múzeum őrzi a céhes világ történelmi emlékének. — Azt is én készítettem — meséli a 64 éves Flórencz József, Vác ma is élő vízimolnára. Kisvácott lakik, a Molnár utcában (hol is lakhatna másutt?). Foszladozó munkakönyvé­ben 1917-ből való az első beírás és 1936-ban keltezték a leg­utolsót. Mit csinál ma egy öreg vízimolnár? Portás a Szilasi utcai malomban. Szabad idejében visszaidézi fiatalkorának emlé­keit. S hogy könnyebb legyen az ifjúsággal megértetni; ho­gyan is volt akkor — szemléltető eszközöket készít. Május elsején, majd legutóbb a munkás-paraszt-katona találkozó napján sokan megcsodálták a révállomásnál felállí­tott, 7-es számot viselő vízimalmát. Flórencz bácsi tanúsítja. Hogy ugyanolyan, mint a három évtizeddel ezelőtti Hevér-ma- lom. Kilenc kilós kereke vígan forgatja a lapátokat s a fehér­re meszelt kis házacskából szinte hallani véljük a nehéz kö­vek súrlódását... Segédüzemek működésének vizsgálata Vác város. Abban az érte­lemben, hogy több emeletes ház található főbb útvonalain, nagy kiterjedésű, számos üze­me, kiterjedt üzlethálózata van. Sajnos, kulturális és szel­lemi élet szempontjából még nem értük el igazán a városi színvonalat, mert a lakosság nagy része nem ismeri az iro­dalom, a képzőművészet, a ze­ne varázsát, élvezetének örö­mét. A Vox Humana országos sikerén kívül nem tudunk je­lentősebb váci produkciót e té­ren felmutatni. Most azonban, a városi mű­velődési ház keretén belül ala­kult egy ifjúsági klub, amely komoly célt tűz ki maga elé: színvonalas előadások segítsék gével növelni a hallgatóság ál­talános műveltségét, gyarapí­tani művészeti ismereteit. Lel­kes fiatalok összefogása ból alakult a klub. A Duna-parton megrendezett képzőművészeti kiállítás volt az első bemutat­kozásunk. Konkrét progra­munk és munkalehetőségünk akkor még nem volt. Mindent a művelődési otthonnak kö­szönhetünk. Terveink? Kéthetenként tar­tunk előadásokat, a legválto­zatosabb témákkal, meghívott előadók közreműködésével. A műsort mindig időben közöl­jük a Váci Naplóban. Prog­ramunkban szerepel például: előadás az egzisztencializmus szerepéről a modern irodalom­ban, Előadást tervezünk a posztimpresszionistákról, Csontvári művészetéről és a francia filmművészetben je­lentkező új hullámról. Isme­retterjesztő Kisfilmeket muta­tunk be. Ismert írókat, költő­ket hívunk meg irodalmi est­jeinkre. Dióhéjban talán elég ennyi is. Klubunk egyelőre még zártkörű, de előadásaink nyil­vánosak, arra mindenkit sze­retettel várunk, Vác az isko­lák városa. A diákság minden­hol lelkesen és aktívan vesz részt a kulturális életben. Mi is várjuk őket, jöjjenek elő­adásainkra. Örülnénk, ha sze­rény munkálkodásunk segíte­né Vácot olyan szintre emelni, mint Pécs, Győr vagy Szeged. Minden adottságunk megvan hozzá; a cél megvalósítása csupán a lakosság segítőkész- ségén múlik. Nagy Zoltán A váci járási népi ellenőrzé­si bizottság megvizsgálta a csővári, kosdi, penci és sza­di termelőszövetkezeteknél a segédüzemek működését és elszámolását. Kevesen tud­ják, hogy tsz-eink a mező- gazdasági főágazatok mellett Csőváron például mészége­tőt és kőbányát tartanak üzemben, Kosdon és Pen­ce« darálójuk van, fuvaro­zást vállalnak, Szódon gat- tert üzemeltetnek, fiz itt foglalkoztatott tagok bérezé­se munkaegységben történik. Megállapította a népi el­lenőrzés, hogy a csővári kő­bánya- és mészégető nem se­gíti elő gazdaságosan a ter­melőszövetkezet működését. A többi 'segédüzemegység rentábilis. A tsz-vezetőségek is ellenőrzik az ottani mun­kát, a könyvelést jónak ta­lálták. Csőváron és Kosdon döntő százalékban a lakos­ságnak történik az értékesí­tés, illetve a szolgáltatás. Természetesen akad még itt is javítanivaló, tenni­való. Az ellenőrző bizottság javasolta, hogy a segédüze­mekben fokozottabb gonddal tartsák be a munkavédelmi előírásokat. A járási tanács mezőgazdasági és pénzügyi osztályai jobban ellenőrizzék a segédüzemek működését, el­számolásait és hassanak oda, hogy mindenütt időben te­gyenek eleget az állam irán­ti kötelezettségüknek. Beiratások a zeneiskolába A munkaközösségi zeneisko­lába a beíratásokat ma, 5-én és holnap, 6-án délelőtt 9-től 12-ig és délután 3-tól 6-ig tartják a városi művelődési otthon I. emplét 12-es szobá­jában. A hangszertanulás előtti kötelező előképzőre az általános iskola ji- osztályától vesznek fel jelentkezőket a fenti időpontokban. BUNTENYADULÓUTON Kiss József 33 éves fót-si- kátorpusztai lakos a múlt hét egyik reggelén hat óra negy­ven perckor kerékpárral elin­dult munkahelyére, az Alagi Állami Gazdaságba. Lakásától körülbelül egy kilométerre a dülőúton mcgszólítctta a gya­logosan arra menő Cs. Borbá­lát s vállalkozott, hogy elviszi őt kerékpárján, mivel egy- irányban haladnak. Útközben Kiss megállt és egy bokros résznél erőszakoskodni kez­dett a lánnyal. Kiss Józsefet a rendőrség őrizetbe vette. Az eljárás megindult ellene. Fáradhatatlanul, a közös úton... AZ IDEI nyáron világosan láthattuk, i hogy a váci járás területén. is milyen nagyszerű távlatokat nyitott meg a kö­zös összefogás. Erről győződ­hettem meg Foton is augusz­tus utolsó forró vasárnapján. Amikor Sikátorpuszta felé tartottam, egy lucernatábla mellett élénk motorzúgás ütötte meg a fülemet. A mo­noton hang a csőkutas kút közeléből szállt felém. Tsz-pa- rasztok permetezték a lucerna­táblát. Feléjük sodort a kí­váncsiság. Az öntözést irá­nyító, szikár, negyven év körüli férfi bemutatkozik: — Szabó Ferenc vagyok, a fóti Vörösmarty Tsz brigád­vezetője. Nagy a szárazság, de ennek ellenére sok lucer­nát szeretnénk begyűjteni. Ezért kértük kölcsön az ál­lami gazdaságtól a csőkutas berendezést. Egyébként erről a területről és még 99 hold­ról az én brigádom takarí­totta be a lucernát. — Mióta tsz-tag, Szabó elv­társ? — TÍZ ÉVE — felel nem kis büszkeséggel. — Előtte hét holdon gazdálkodtam, a fel- szabadülás előtt pedig, 12 éves Igorom óta. a gazdasági cselédek szomorú kenyerét ettem a grófi uradalomban. Az én hátamon is gyakran su­hogott az ispán botja. No, de ennek örökre vége. Én még mezítláb rongylabdázgattam; tizenöt éves fiam el sem tudja képzelni, hogy akár tréningre is. futbaücipő nél­kül rúgja a labdát a Pamut kölvökcsapatában. — Megtalálta számítását a közös gazdaságban? — Mivel feleljek? Egész évre el vagyok látva a kö­zösből. Egy holdnyi tengeri­ből 28 mázsát várok a ház­tájiban. Havi 600 forint munkaegységet kapok. Fele­ségem a munka dandárjá­ban három hónapon keresz­tül besegített nálunk a tsz- ben ás napi 50—60 forin­tot kereset^ A felszabadu­lás előtti időt lassan már elképzelni sem tudjuk. Ide, Sikátorpusztára is beköszön­tött a villany. De látogas­son meg otthonomban. KÖZBEN a lucerna beázott. Elindulunk. Útközben arról beszél, hogy a jó irányítás és a tagság szorgalma közvetkez- tében rövid idő alatt mint válhattak erős, sok árut termelő nagyüzemmé. Hazaérünk. Csinos, szőke fiatalasszony fogad. Bent egy­szerű bútorzat. Az egész ház ragyog a tisztaságtól. A konyhai tűzhelyen rántott csirke pirosodik. ínycsiklan­dó illata betölti az egész környéket. Elbeszélgetünk Szabó Fe­renccel. Bizakodás, derű ér­ződik hangjában. Csak akkor borul el a tekintete, amikor öccséről esik szó, aki az el­lenforradalmárok ellen vívott harcban vesztette el fiatalon életét. ÖRÖM hallgatni, amikor a nagy családról, a tsz-ről be­szél. A tagság milyen lelke­sen csatlakozott a csengeri járás országos felhívásához. Ök sem akartak lemaradni; a sllózást szeptember elsejére teljesítették. Minden monda­tából valami nagyszerű, kü­lönös érzés sugárzik: a kö­zösségi munka becsülete. És a gazdasági felemelkedés mel­lett itt. a tanyavilágban be­csülik legjobban a kultúra, a technika vívmányait: a há­zakból hallom a rádió hang­ját, s látok tetőt televíziós antennával is A r’deg, zár­kózott paraszti élet átalaku­lóban van itt. a faiutói há­rom kilométerre. Elbúcsú­zunk. — Látogasson meg ben­nünket jövőre is — kiált utánam. — Még jobbal hall majd mirólunk. fótiakról. Pusztai Ede

Next

/
Oldalképek
Tartalom