Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-05 / 209. szám
VÁCI LÚ Nem áll a malom... • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • V. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 5, KEDD ÍGY KÉSZÜL A TELEVÍZIÓS KÉPCSŐ Az Egyesült Izzó Honvéd utcai képcsögyára új, korszerű üzemegység. A szinte teljesen automatikus termelésre berendezett gyártásnál nagyobbrészt fiatalokat találunk. Ezelőtt egy-két ■ évvel még a mezőgazdaságban dolgoztak; ma pedig munkájuk nyomán nemcsak á hazai TV-készülékgyártás szükségleteit fedezi a gyár — a kitűnő minőségű magyar képcsövek a nemzetközi piacokon is jó hírnévnek örvendenek. Héger Károly üzejnvezető és Sárközi János mérnök kalauzol bennünket a miniatűr szállítódaruk, zajtalanul gördülő futószalagok között. Belépünk egy nagy terembe. Kis- és nagyméretű képcsövek bukkannak valahonnan elő, vékony acélkampón függve, majd tovatűnnek, előttünk ismeretlen műhelyek felé. Mintha emberi kéz érintése nélkül történne itt minden, ahol az ember csak ellenőrzi a gépek pontos munkáját. A képcsőgyártás első fázisában fluoreszkáló anyagot, úgynevezett „fényport’1 ülepítenek az üvegbúra széles aljára, melyre azután lakkréteg kerül. Most egy ügyesen megszerkesztett fémkar benyúl a képcső szűk nyílásán és grafitbevonatot ken az üvegre a 14 000 voltos feszültség bevezetésére. A „tükrözés” — vékony alumíniumréteg elhelyezése a búra belsejében, mely kétszeresére fokozza a fényerőt — c-rős vákuumban történik, porlasztással. Gondos munkával készül az ..elektronágyú” is. Fehér kesztyűben, fiatal lányok dolgoznak a finom elektronikus alkatrész-összeállításon, arr.'t az üvegbúra elvékonycdó cső- részébe forrasztanak futószalagon. A légritkításnál csak védőfelszereléssel dolgozhatnak a munkások. Ugyanis a képcső minden négyzetcentiméterére egy kiló súlyú nyomás nehezedik. Az üvegbúra megsérülésekor ez súlyos balesetet okozhat. Nyomáspróba és többszörös ellenőrzés után külső grafitozás következik, mely az alumíniumréteggei együtt kondenzátort képez: kiküszöböli a fényerősség ingadozását, a képzavarok jelentős hányadát. Ezt követi végül az elektronikus próba. S ha a képernyő kifogástalan, hosszabb pihentetés után — amikor a rejtett hibák kiHuszonkét pénztáros versengése Az utóbbi években a kiskereskedelmi egységek százai alakultak át megyénkben is önkiszolgáló boltokká. Köztudomású, milyen nagy felelősség hárul ezeken a helyeken a pénztárosokra. Ha jól végzik feladatukat, kevesebb a leltárhiány; pontos munkájuk fokozza az üzletek vezetőinek, többi dolgozóinak önbizalmát. A Belkereskedelmi Minisztérium országos viszonylatban kivonja felmérni; az önkiszolgáló boltok pánztárosai. hogyan végzik munkájukat? Egyidejűleg jutalmat helyeztek kilátásba a legjobbak számára. Ennek az újszerű kezdeményezésnek első állomása volt múlt csütörtökön a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szépen berendezett kultúrtermében lezajló pénztáros verseny. Eljöttek a ceglédiek és itt voltak a Nyugat-Pest megyei rokonvállalat versenyzői is. A szakminisztérium, a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a szakszervezet kiküldötteinek jelenlétében huszonketten álltak rajthoz. Hogyan zajlott le a verseny? Egyszerre négy kasszánál kezdték a versengést. Tízkosárban előre elhelyezték a változatos árukat. Egy-egy segítséggel, kosaranként ütötték gépbe az árakat, visszaadtak papírpénzből, majd összesítették a forgalmat. ’Az időmérők stopperórával figyelték az időtartamot, egyidejűleg a zsűri tagjai jegyezték a hibapontokat. Moyzes Lajos rendező gondoskodott a verseny zavartalan lebonyolításáról. Szerelők álltak készenlétben, ha megakadt a papírosszalag, az első versenyzők bemutatkozása után már nem is érződött, hogy tulajdonképpen országos kezdeményezés beindulásáról van szó; zökkenőmentesen következett egy-egy forduló. A délutáni értékelésnél ceglédi versenyző került az első helyre, váci pénztáros a második és harmadik helyezett, míg a negyedik helyre a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egyik munkatársa került. Ez volt az első lépés. Az első négy helyezett országos elődöntőben vesz részt. Szó van arról is, hogy a baráti országok legjobb pénztárosai összemérik tudásukat egy nemzetközi viadalon. Jó érzés arra gondolni, hátha váci pénztáros vesz majd részt ezen az újszerű, érdekes versengésen. , derülnek — még egy ellenőrzés és raktárba kerül. Ezután már csak a TV-készüiékek gyárában, illetve otthonunkban látjuk ismét a képcsöveket. A képcsőgyár dolgozói megkértek bennünket, továbbítsuk a TV-nézőkhöz üzenetüket: „Ha nem tetszik a műsor, a hiba nem a képcsőben van!”... E. F. Új tejbolt a főúton A környékbeli lakosság és a körzeti tanácstag javaslatára a Köztársaság úti nagy csemegbolt mellett, szombat reggel megnyílt a legújabb váci tejbolt. Az önkiszolgáló rendszerű főboltban meggyorsul a forgalom, miután a tej, tejtermékek, kenyér és a péksütemény árusítása szeptember elejétől itt történik. Jó elgondolásnak tartjuk, hogy az új üzletben lehetővé tették a helyszíni fogyasztást is. Duiia-parti séta 11 órakor A váciak közül Dudás Éva került a második helyre (Cserny Gábor felv.) Nem vagyunk romantikaellenesek. Tudjuk, hogy az őszbe hajló Duna-part a város egyik legszebb része. Nem csoda, hogy a fiatalság szívesen keresi fel az alsóvárosi partszakaszt, amely a suhogó lombú, árnyas városligetben végződik. Azonban mindezt a maga idejében. Azt már nem helyeselhetjük, hogy — mint egy legutóbbi hatósági razzia megállapította — későn éjjel, úgy 11 óra tájban túlságosan is fiatal emberpalántákat találtak errefelé. A tizenhárom- tizennégy éves kislányok zavartan magyarázták, hogy apuka és anyuka éjjeli műszakban dolgozik s ők nem is gondoltak arra, ennyire elszaladt az idő. Tudjuk, hogy az ártatlan sétálgatás még nem elítélendő. Azt azonban helyeselni tudjuk, hogy ezt az ellenőrzést — társadalmi szervek bevonásával — a jövőben megismételik. Legközelebb már a szülőket is értesítik s biztosan nem marad el a felelős- ségrevonás. TANKÖNYVOSZTÁS (Foto: Cserny) Ifjúsági klub, gazdag programmal Tragor Ignác, városunk krónikása a „Váci Kalauz”-ban arról ír. hogy a Duna-parti vízimolnárok híre messze földre eljutott. Sokan élnek ma is. akik emlékeznek még arra, hogy tíz-tizenkét malom dolgozott a felsővárosi partszakaszon. Azután előrehaladt a technika, eltűntek a nagykerekű őrlőüzemek. Egy miniatűr-példányát a Vak Bottyán Múzeum őrzi a céhes világ történelmi emlékének. — Azt is én készítettem — meséli a 64 éves Flórencz József, Vác ma is élő vízimolnára. Kisvácott lakik, a Molnár utcában (hol is lakhatna másutt?). Foszladozó munkakönyvében 1917-ből való az első beírás és 1936-ban keltezték a legutolsót. Mit csinál ma egy öreg vízimolnár? Portás a Szilasi utcai malomban. Szabad idejében visszaidézi fiatalkorának emlékeit. S hogy könnyebb legyen az ifjúsággal megértetni; hogyan is volt akkor — szemléltető eszközöket készít. Május elsején, majd legutóbb a munkás-paraszt-katona találkozó napján sokan megcsodálták a révállomásnál felállított, 7-es számot viselő vízimalmát. Flórencz bácsi tanúsítja. Hogy ugyanolyan, mint a három évtizeddel ezelőtti Hevér-ma- lom. Kilenc kilós kereke vígan forgatja a lapátokat s a fehérre meszelt kis házacskából szinte hallani véljük a nehéz kövek súrlódását... Segédüzemek működésének vizsgálata Vác város. Abban az értelemben, hogy több emeletes ház található főbb útvonalain, nagy kiterjedésű, számos üzeme, kiterjedt üzlethálózata van. Sajnos, kulturális és szellemi élet szempontjából még nem értük el igazán a városi színvonalat, mert a lakosság nagy része nem ismeri az irodalom, a képzőművészet, a zene varázsát, élvezetének örömét. A Vox Humana országos sikerén kívül nem tudunk jelentősebb váci produkciót e téren felmutatni. Most azonban, a városi művelődési ház keretén belül alakult egy ifjúsági klub, amely komoly célt tűz ki maga elé: színvonalas előadások segítsék gével növelni a hallgatóság általános műveltségét, gyarapítani művészeti ismereteit. Lelkes fiatalok összefogása ból alakult a klub. A Duna-parton megrendezett képzőművészeti kiállítás volt az első bemutatkozásunk. Konkrét programunk és munkalehetőségünk akkor még nem volt. Mindent a művelődési otthonnak köszönhetünk. Terveink? Kéthetenként tartunk előadásokat, a legváltozatosabb témákkal, meghívott előadók közreműködésével. A műsort mindig időben közöljük a Váci Naplóban. Programunkban szerepel például: előadás az egzisztencializmus szerepéről a modern irodalomban, Előadást tervezünk a posztimpresszionistákról, Csontvári művészetéről és a francia filmművészetben jelentkező új hullámról. Ismeretterjesztő Kisfilmeket mutatunk be. Ismert írókat, költőket hívunk meg irodalmi estjeinkre. Dióhéjban talán elég ennyi is. Klubunk egyelőre még zártkörű, de előadásaink nyilvánosak, arra mindenkit szeretettel várunk, Vác az iskolák városa. A diákság mindenhol lelkesen és aktívan vesz részt a kulturális életben. Mi is várjuk őket, jöjjenek előadásainkra. Örülnénk, ha szerény munkálkodásunk segítené Vácot olyan szintre emelni, mint Pécs, Győr vagy Szeged. Minden adottságunk megvan hozzá; a cél megvalósítása csupán a lakosság segítőkész- ségén múlik. Nagy Zoltán A váci járási népi ellenőrzési bizottság megvizsgálta a csővári, kosdi, penci és szadi termelőszövetkezeteknél a segédüzemek működését és elszámolását. Kevesen tudják, hogy tsz-eink a mező- gazdasági főágazatok mellett Csőváron például mészégetőt és kőbányát tartanak üzemben, Kosdon és Pence« darálójuk van, fuvarozást vállalnak, Szódon gat- tert üzemeltetnek, fiz itt foglalkoztatott tagok bérezése munkaegységben történik. Megállapította a népi ellenőrzés, hogy a csővári kőbánya- és mészégető nem segíti elő gazdaságosan a termelőszövetkezet működését. A többi 'segédüzemegység rentábilis. A tsz-vezetőségek is ellenőrzik az ottani munkát, a könyvelést jónak találták. Csőváron és Kosdon döntő százalékban a lakosságnak történik az értékesítés, illetve a szolgáltatás. Természetesen akad még itt is javítanivaló, tennivaló. Az ellenőrző bizottság javasolta, hogy a segédüzemekben fokozottabb gonddal tartsák be a munkavédelmi előírásokat. A járási tanács mezőgazdasági és pénzügyi osztályai jobban ellenőrizzék a segédüzemek működését, elszámolásait és hassanak oda, hogy mindenütt időben tegyenek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. Beiratások a zeneiskolába A munkaközösségi zeneiskolába a beíratásokat ma, 5-én és holnap, 6-án délelőtt 9-től 12-ig és délután 3-tól 6-ig tartják a városi művelődési otthon I. emplét 12-es szobájában. A hangszertanulás előtti kötelező előképzőre az általános iskola ji- osztályától vesznek fel jelentkezőket a fenti időpontokban. BUNTENYADULÓUTON Kiss József 33 éves fót-si- kátorpusztai lakos a múlt hét egyik reggelén hat óra negyven perckor kerékpárral elindult munkahelyére, az Alagi Állami Gazdaságba. Lakásától körülbelül egy kilométerre a dülőúton mcgszólítctta a gyalogosan arra menő Cs. Borbálát s vállalkozott, hogy elviszi őt kerékpárján, mivel egy- irányban haladnak. Útközben Kiss megállt és egy bokros résznél erőszakoskodni kezdett a lánnyal. Kiss Józsefet a rendőrség őrizetbe vette. Az eljárás megindult ellene. Fáradhatatlanul, a közös úton... AZ IDEI nyáron világosan láthattuk, i hogy a váci járás területén. is milyen nagyszerű távlatokat nyitott meg a közös összefogás. Erről győződhettem meg Foton is augusztus utolsó forró vasárnapján. Amikor Sikátorpuszta felé tartottam, egy lucernatábla mellett élénk motorzúgás ütötte meg a fülemet. A monoton hang a csőkutas kút közeléből szállt felém. Tsz-pa- rasztok permetezték a lucernatáblát. Feléjük sodort a kíváncsiság. Az öntözést irányító, szikár, negyven év körüli férfi bemutatkozik: — Szabó Ferenc vagyok, a fóti Vörösmarty Tsz brigádvezetője. Nagy a szárazság, de ennek ellenére sok lucernát szeretnénk begyűjteni. Ezért kértük kölcsön az állami gazdaságtól a csőkutas berendezést. Egyébként erről a területről és még 99 holdról az én brigádom takarította be a lucernát. — Mióta tsz-tag, Szabó elvtárs? — TÍZ ÉVE — felel nem kis büszkeséggel. — Előtte hét holdon gazdálkodtam, a fel- szabadülás előtt pedig, 12 éves Igorom óta. a gazdasági cselédek szomorú kenyerét ettem a grófi uradalomban. Az én hátamon is gyakran suhogott az ispán botja. No, de ennek örökre vége. Én még mezítláb rongylabdázgattam; tizenöt éves fiam el sem tudja képzelni, hogy akár tréningre is. futbaücipő nélkül rúgja a labdát a Pamut kölvökcsapatában. — Megtalálta számítását a közös gazdaságban? — Mivel feleljek? Egész évre el vagyok látva a közösből. Egy holdnyi tengeriből 28 mázsát várok a háztájiban. Havi 600 forint munkaegységet kapok. Feleségem a munka dandárjában három hónapon keresztül besegített nálunk a tsz- ben ás napi 50—60 forintot kereset^ A felszabadulás előtti időt lassan már elképzelni sem tudjuk. Ide, Sikátorpusztára is beköszöntött a villany. De látogasson meg otthonomban. KÖZBEN a lucerna beázott. Elindulunk. Útközben arról beszél, hogy a jó irányítás és a tagság szorgalma közvetkez- tében rövid idő alatt mint válhattak erős, sok árut termelő nagyüzemmé. Hazaérünk. Csinos, szőke fiatalasszony fogad. Bent egyszerű bútorzat. Az egész ház ragyog a tisztaságtól. A konyhai tűzhelyen rántott csirke pirosodik. ínycsiklandó illata betölti az egész környéket. Elbeszélgetünk Szabó Ferenccel. Bizakodás, derű érződik hangjában. Csak akkor borul el a tekintete, amikor öccséről esik szó, aki az ellenforradalmárok ellen vívott harcban vesztette el fiatalon életét. ÖRÖM hallgatni, amikor a nagy családról, a tsz-ről beszél. A tagság milyen lelkesen csatlakozott a csengeri járás országos felhívásához. Ök sem akartak lemaradni; a sllózást szeptember elsejére teljesítették. Minden mondatából valami nagyszerű, különös érzés sugárzik: a közösségi munka becsülete. És a gazdasági felemelkedés mellett itt. a tanyavilágban becsülik legjobban a kultúra, a technika vívmányait: a házakból hallom a rádió hangját, s látok tetőt televíziós antennával is A r’deg, zárkózott paraszti élet átalakulóban van itt. a faiutói három kilométerre. Elbúcsúzunk. — Látogasson meg bennünket jövőre is — kiált utánam. — Még jobbal hall majd mirólunk. fótiakról. Pusztai Ede