Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-09 / 186. szám
1961. AUGUSZTUS 9. SZERDA Megnyitás előtt a Csepel Autógyár kultúrpalotája A Csepel Autógyár művelődési otthonának homlokzati részén az utolsó simításokat végzik, hogy az augusztus 19-i megnyitóra teljes szépségével fogadhassa a látogatókat ben ki is bővült, s az eredetileg csak előadások és rendezvények célját szolgáló kultúrteremből. nagyméretű művelődési otthon lett, amely a járás kulturális életének központjául szolgál majd és a gyár tanulni, művelődni, szórakozni vágyó dolgozói is második otthonukra találhatnak benne. Az építési munkákat a Csepel Autógyár építési osztálya saját tervezésben és kiban a világító és légöblítő berendezéseket. A rejtett világit ás korszerű és a szünetekben is megnyugtató fénynyel árasztja el a színháztermet. A légöblítést a pincében elhelyezett két hatalmas ventillátor végzi. Az egyik a friss, az időjáráshoz alkal- mazkodóan meleg vagy hideg levegőt nyomja be a terembe, míg a másik az elhasznált levegőt szívja ki. A színház falát a székekfelhasználásával készítették el. Az öltözők tágasak, kényelmesek és az ünnepélyes megnyitóra berendezve várják a szereplő művészeket. Az öltözőkön túl egy nyers terméskővel borított folyosóról nyílnak a szakköri helyiségek és a könyvtár. Az építkezéssel párhuzamosan parkosították a műA művelődési otthon színházterme, melynél a jó akusztika és fényhatás elérésére a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazták (Gábor felv.) kel azonos nyers hársfaszínű burkolatial borították. A faburkolat mögé rejtették az úgynevezett négyzethálót, amely tizenkét centiméter mélységben 60x60 centiméteres négyzetlapokat rejt magába, melyek közül az egyik viaszosvászon, a másik juta- béléssel rendelkezik. Ennek a hálónak a szerepe a fölös Földművesszöveíkezeti művészeti együttesek balatoni bemutatója vitelezésben oldotta meg, mint arról Falus János, az építési osztály vezetője beszámolt. A már elkészült művelődési otthonban Langmár József főművezető, aki az építési munkákat mindvégig irányította, kalauzol. Az épületen már az utolsó simításokat végzik. A főbejárat előtti kocsifelhajtó készen várja az ünnepélyes megnyitóra érkező vendégeket. Az előcsarnokot piros met- lahil-nova lapokkal burkolták, jobb- és baloldalán helyezték el a ruhatárat. Az előcsarnokból a vendég a nyolcszáz fő elhelyezésére alkalmas étterembe lép, amelyet az étkeztetésen kívül gyűlésekre, beszámolókra, egyszóval minden olyan rendezvényre, amelynek jellege nem kulturális, fel tudnak használni. Az étteremből nyílik a művelődési otthon 474 ülőhellyel rendelkező színházterme, amelyet, ha nagy érdeklődés mutatkozik valamely előadás iránt, az étterembe nyíló harmonikaajtókkal kibővítenék és mintegy 1200 néző tekintheti meg az előadást, A színház építésénél a legkorszerűbb technikai eljárásokat alkalmazták, mint például a két húsz méter tizenkilenc centiméter hosszú áthidaló ívet, amely a színház födémszerkezetét tartja és összeköti a tizenegy darab előre gyártott, felül bordás tetőelemet. A színház mennyezetén látható, sűrűn elhelyezett, félgömb alakú, az előre gyártott betonelemekbe sajtolt domborulatok az akusztika és fénytechnika szolgálatában állnak. Hazánkban ezt az eljárást itt alkalmazták először, mert elkészítése részben hosszadalmas, részbep pedig nagy körültekintést igényel, hiszen ennek a kisebb méretű A Nagykőrösi Földművesszövetkezet táncegyüttese nagy sikert aratott a balatonlellei szabadtéri színpadon megrendezett földművesszövetkezeti művészeti együttesek bemutatóján. A kulturális szemle keretében négy megye — Somogy, Bács-Kiskun, Veszprém és Pest legjobb együttesei találkoztak itt augusztus 5-én. A kétezer főnyi közönség — köztük igen sok külföldi nyaraló a baráti országokból — az Alföld és a Dunántúl legszebb dalaiban, táncaiban és zenéjében gyönyörködhetett a háromórás műsor folyamán. Még e gazdag program ellenére is emlékezetes maradt a nagykőrösiek teljesítménye, amit az is bizonyít, hogy Bodzsár Istvánnak meg kellett ismételnie a közönség kívánságára csángó férfitáncát, az Este az aratóknál című impozáns népi táncjátékból is ráadást kellett adnia az együttesnek. Sajnos, ugyanez nem mondható el a Sárközi páros című táncról. Nem akarunk ünneprontók lenni, de egyes jelenségeket nem hagyhatunk szó nélkül ezúttal sem, annál is inkább, mert a magatartás és önfegyelem szorosan hozzátartozik a művészeti tevékenység gyakorlásához. Volly Istvánt, a neves népdalkutatót kérte fel a SZÖVOSZ a bemutató főrendezői teendőinek ellátására. Volly művészi lelkiisme- rettel készítette fel a különböző esoiportokat a szereplésre, úgy, hogy a sokféleségen belül is összhangot sikerült néhány nap leforgása alatt megteremtenie. És épp a nagykőrösi együttes vezetője volt az, aki a provinciális látásmódjából nem akart engedni, s ezzel zavarta az egységes kép kialakítására irányuló törekvéseket. Fegyelmezetlenségében odáig ragadtatta magát, hogy megtagadta a nagykőrösi együttes részvételét a műsor zárszámában, amelyben a bemutató valamennyi részvevője népdalcsokrot énekelt Volly István vezényletével. A műsorközlő Kiss István, a Vecsési Földművesszövetkezet Jókai színjátszó együttese tagjának szereplése messze alatta maradt a bemutató színvonalának. Szövegét nem tanulta meg, és még az olvasás sem volt folyékony. A rendezőség számlájára rovandó bosszantó hiba volt az is, hogy a színpadot nem szerelték fel kellő számú mikrofonnal, így egyes népdalszámok, valamint a játék közben mondott szöveg csak az első sorokban volt hallható. <d. k.) .VVXXNXXXVSAXXXXVVVXNXNXXVVXXXV'CSXXNXXVCO., 1 I Az új piacról £ érkezett néhány észrevé- $tel szerkesztőségünkbe. % $ Bognár István és felesége, ^ ^Albertirsa, Somogyi Béla$ 2 út. 25. szám alatti olva- $ $ sóink például arról panasz-$ $ kodnak, hogy hiába szép és $ $ tiszta az új piac, ők nem % í tudnak „jó hatásfokkal” $ £ árusítani, mert standjukat % 3 úgy helyezték el a piacon, ^ ^ hogy a vásárlók zöme sok- £ fi szór észre sem veszi, hogy £ í ők is árusítanak. Nem le- £ í hetne-e a heljjeket úgy át- £ f csoportosítani, hogy mind- f 2 egyik árus megfelelő stand- £ | hoz jusson? f Lakásügyben fordult szerkesztőségünkhöz egyik olvasónk. Levelére közöljük, hogy háromszobás és ennél kisebb lakással a lakás tulajdonosa rendelkezik. Ha a lakás háromszobásnál nagyobb, s a tulajdonosnak nincs olyan egyenesági leszármazottja, aki jogosan igényelhet lakást — ebben az esetben a tanács szabadon rendelkezik a fennmaradó lakrésszel, tehát a megürülő lakrészbe azt a családot utalja be, amelyik erre a leg- igényjogcsultabb. Tehát olvasónknak (amennyiben nincs jogos lakásigénnyel rendelkező egyenesági leszármazottja), nincs joga beleszólni abba, hogy a tanács kiket utal be a lakásba. l’iliscsaba kívánsága címmel cikket közöltünk a Pest megyei Hírlap július 1-i számában. A cikkre Erdélyi Tibor, a KPM I. vasúti főosztályának osztályvezetője és Sárvári Mihály, a MÁV Budapesti Igazgatóságának helyettes vezetője válaszolt. Közli, hogy a szükséges munkálatok egy részét megkezdték, és részben be is fejezték. Néhány problémát azonban csak jövőre tudnak megoldani; Nagyon rossz pedagógia A napokban egyszerre érkezett az önkiszolgáló boltba H. Jánosné és M. Marika. Mind a ketten kerékpárral jöttek, s a gépeket a bolt előtti korláthoz támasztották. M. Marika végzett előbb a vásárlással, s tekintve, hogy mindkét kerékpár női gép és csaknem teljesen egyformák, Marika tévedésből H. Jánosnéét vitte el. De egy-két perc elteltével észrevette tévedését és máris sietett az üzlethez, a kerékpárt visszacserélni. Közben H. Jánosné is végzett a vásárlással és azonnal észrevette, hogy a kerékpárját elcserélték. Ekkor érkezett visz- sza a kislány. H. Jánosné minősíthetetlen, trágár kifejezésekkel illette a tizennégy éves úttörő Marikát — olyan stílusban, hogy az egy régi huszárőrmesternek is dicséretére vált volna. Az utca tele volt emberekkel. És H. Jánosné előttük szidalmazta a kislányt, aki hibáját azonnal jóvátette és bocsánatot is kért a cseréért. Kedves H. Jánosné! Higgye el, nagyon rossz pedagógia az, amit ön alkalmazott. Ön vajon sohasem tévedett még az életben? Vagy mit szólna, ha Marikánál néhány évvel idősebb leányát hasonlóképpen illetné valaki az utcán — soksok- ember szemeláttára — azért, mert véletlenül elkövetett egy apró tévedést?! Takács Pál Túra, Rákóczi rádió elnöke A gödöllői kordélyosoknál Valaha sok panasz hangzott el az Állami Fuvarozó és Kordélyo- zó Vállalat gödöllői telepére. Agyonhajszolt, el- elégedetlen munkások, rendezetlen szállás — ez volt az, ami hátráltatta a kordé- lyosők munkáját. A napokban meglátogattam az új telepre költözött, a Váci út szomszédságában elhelyezkedett vállalatot. Az egység vezetője, Vaszkó Lajos, aki kubikos is volt és sokat hajtott lovat is, elégedetten mondta, hogy sikerült a jó szállás- és munkafeltételeket biztosítani. Kora reggeltől késő estig dolgoznak a hajtők, s este az új szálláson kultúrált körülmények között pihenhetik ki fáradalmaikat. A változásokat különösen az veszi észre, aki már régóta dolgozik a gödöllői telepen. Török János és fia, s Szabó Andorne adminisztrátor hét év távlatából ítélheti meg a javulást. S habár a kordélyo- sokat nem lehet szigorú „üzemi körülmények” között ellenőrizni, egyre kevesebb- szer fordul elő, hogy munkájukat pontatlanul vagy késve végzik. Tóth Jenő és Szabados Gábor például a legpontosabb dolgozók közé tartozik, s jó munkájuk keresetükön is meglátszik. Csiba József tudósító Mikor lesz villanyunk? Már több ízben fordultunk panaszunkkal az illetékesekhez, s 1958 augusztusában a Pest megyei Hírlap is foglalkozott kérésünkkel, de még a mai napon sem ég telepünkön a villany. Habár a betongyámokat már három éve kihord- ták a telepre, nem az egész telepet villamosították, hanem csak egy részét, s a világítást kivitték a gyéren lakott szőlőkbe is, az újtelep négy utcájába azonban elfelejtették bevezetni. 1960. december 31-én a Pest megyei Hírlap közölte, hogy 1961- ben végre villamosítják az újtelep újabb két utcáját, de azóta is maradt minden a régiben. Pedig nemcsak a tényt közölte a lap, hanem azt is, hogy milyen összegű beruházással oldják meg a villany bevezetését. Nem szeretnénk, ha 1961- ből 1982, vagy 63 lenne — ideje volna már, hogy mi is íelcserélhéssük a petróleumlámpát villanyégőre. Befejezésül még egy dolgot szeretnék megemlíteni. Van itt az újtelepen egy két- holdas tér és mellette egy terület, ahová már régóta iskolát akarnak építeni, de iskola helyett évről évre kukorica látható ezen a területen. Ha a tanács megszervezné, nagyon szívesen segítenénk abban, hogy parkosítsuk a jövendő iskola helyét, illetve, ha mód volna rá, hogy az iskola is felépüljön, abban is Ejnye, ejnye, lányok! / / Három csinos, fiatal munkáslány szállt fel a napokban Budafok- Háros állomáson a vonatra. Mindhárman a fehérneműgyár dolgozói, s az éjszakai műszak után utaztak hazafelé. Rövid ideig beszélgettek, aztán az egyik lány belenyúlt a táskájába és egy regényt húzott elő. — Nézzétek, megszereztem a gyárban! — mutatta büszkén két barátnőjének. S két társa irigy- kezdve nézte a könyvet, érdeklődtek, ők mikor kaphatják meg. — Nem tudom, mert gyorsan visz- sza kell adnom, hogy cserébe kaphassak egy másikat — felelte a lány. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lehet a címe ennek az értékes könyvnek. S ahogy odahajoltam. megdöbbenve láttam, hogy a Friss Újság színes regénytárának egyik 1938- ban megjelent példánya. A sikkasztó halálát böngészi önfeledten a lány. S később megtudtam, hogy az Áruló bankjegy című regényre akarja ezt a „remekművet” kicserélni. Nagyon megdöbbentem. Most, amikor olcsó a könyv, amikor mindenütt gazdag választékú könyvtárak állnak az emberek, mindenki rendelkezésére, három fiatal munkáslány még mindig a régi ponyvák iránt érdeklődik. S nemcsak ők, mert ahogy a „remekmű“ olvasója mondta, még sokan: hiszen a gyárban javában folyik a cserebere. Téri András, tudósító velődési otthon területét. A parkosítási munkákat a gyár dolgozói a párt- és KISZ- szervezet vezetésével társadalmi munkában végezték. Az épület műszaki átadására augusztus 18-án kerül sor, .míg a művelődési otthon ünnepélyes megnyitójára augusztus 19-ére várják a vendégeket. (t) A Csepel Autógyár művelődési otthonának építését 1959 őszén kezdték meg. Mire a terv megvalósult, egyszínházteremnek a mennyezetén 5800 darab kis félgömböt kellett elhelyezni. A két tetőelem rejti magáhangok elnyelése, illetve visz- szaverése. A színpadot a modern színpadtechnika tapasztalatainak nagyon szívesen segédkeznénk. Hiszen nekünk, telepi ás szőlősi szülőknek volna a legjobb, ha első, második osztályos gyerekeinknek nem kellene messzire menni iskolába. Lengyel László Albertirsa, Erkel Ferenc u. 39.
