Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

ft:»? tICCt yfilrfc») 1961. AUGUSZTUS 6. VASÁRNAP MEGYEI TÜKÖR 4 GALGAHÉVÍZI ÖTÖSFOGA REFLEKTORFENYBEN FÖLDEÁK ROBERT Áelkulük ma már Galga­hévíz elképzelhetetlen. Ha fil­me '.ek érkeznek a községbe, ha az OTP munkatársai jön­nek, mindenki felkeresi az ,,ötösfogatot”. Több mint tíz évvel ezelőtt határozta el öt idős asszony, hogy a dal és a humor eszközeivel harcol a községben még fellelhető visz- szásságok ellen, rigmusba fog­lalja a galgahévízi köznapok aktualitását, mintegy dalos j krónikásként. Az alapító tag ff Zsíros Ferencné, a népművé- £ szét mestere. Viktor néni — ^ bátran nevezhetjük így, mert ff mindenki így szólítja a köz- f, ségben — a szellemi vezetője ff az ötösfogatnak. Tagjai: Ka- ff tona János né. Szabó Mihály né, ff Pankó Mihályné és Hanitz f, Józsefné. ff — Hány rigmust tudnak? | — Milliót. Ha egymás után f valamennyit elénekelnénk, el- ff tartana két napig is — vála-$ szol tréfásan Zsíros néni. ff — És ki költi a dalok sző- ff vegét? ^ Zsíros néni csaknem meg- ff sértődik. % — Hát ki írná, édes lelkem, ff ha nem mi!? Nagy a gyakor- ff latunk, akármi, történik a < jcózségbenr- szólnak,' ■ hogy a: eseményt énekeljük meg, fog­laljuk rigmusba. Előfordul, ^ hogy szinté az utolsó pillanat- } ban szóltak, mégsem jöttünk ff zavarba, feltaláltuk magunkat. ff Amikor legutóbb az új tanács- ff házát avatták Galgahévízen, ff néhány nappal a nagy ese- f, meny előtt idejött hozzám Ko- ff noród István tanácselnök és % megkérdezte, tudnánk-e rig- ff must írni a tanácsháza ava- ff fásról. Persze, hogy tudnánk ff — folytatja Zsíros néni —, és ff már aznap este összeültünk mi ff öten és kifundáltuk a szőve- f get. Érdemes meghallgatni —á és mielőtt válaszolhatna az új- .f ságira, a galgahévízi ötösfogat ff már énekli is a szöveget: í jS — .. .A községünk büszke le- ^ hét rája, ff Községfejlesztésböl lett a ta-ff nácsháza, '/ Nemrég avatták az új iskolát, í Most meg avatják a tanácshá- ff zát,% Községünkben sokan kritizál- í ják, í Hogy alacsony lett ez a ta- 3 nácsház, ff Gagarin is alacsonyról fel- ff szállt, í Mégis megnyerte a világ diját. f. 3 — Milyen sikert aratott a 3 rigmus a tanácsház avatáson? '' — Sokan találva érezték; magukat, mert úgy véleked- ; tek. hogy a mi községünk ma- ! gasabb tanácsházát érdemel —; mi azonban igyekeztünk az \ elégedetlenkedőket kissé ne- í vetségessé tenni. ! Milyen rigmusokat írtak \ a galgahévízi termeioszövetke- ; 'zetek életéről? \ — Egész kötetre valót — vá- \ las toljál: egyszerre ö!a?i —,! huszonöt versszakot költőt- i tünk a zárszámadásról. Nem! túlzunk. ha azt álltjuk, hogy ! amíg szövegezőik a rigmuso- í hat. csaknem mindenki ki- \ váncsian várta, milyen szere- \ pet kap a szövegben és milyen \ oldaláról mutatjuk be. Akadt | olyan is. aki üzent, hogy ne- • hogy dalba foglaljuk, hogy \ mennyire szereti a termelőszö- \ vetkezet menyecskéit, mert mi lesz okkor, ha a rigmust meg­halja a feleség is. . Mi ter­mészetesen szigorúan ragasz­kodtunk az iaazsághoz. mert a rigmusokkal az voll a cé­lunk. hoav mindenki észreve- aye hibáit és a dalos kritika is hozzásegítsen ahhoz, hogy a termelőszövetkezetben keve­sebb legyen a hiba. Tessék csak meghallgatni, hadd éne­keljünk egy részletet a zár- számadási rigmusokból: — ... Péli Vendel, a másik brigádos, Szereti a szép kocsmárosnékat. A tagság a határban keresi, Ö meg a söröskorsót ürítgeti... W-XS.NXNXXXXXVXXXXXXXVXXXXXXVXX'XXXXXXXWVXVvVXXXYXVxWVXXXVXXXX-XXXXXXXXXXXXVXXVXXXXXXN Hegedűs László: A szérűk mellől 1 Dülőút porzik. Benn a szérűn cséplő búg, traktor zakatol. Messziről látni, hull a kéve, magasra száll s megáll a por. Asztag és kazal közt pirosló toltok, asszony s leányfejek. Férfitest érett barnasága. Verejték, perzselő meleg. Kemény munka, próbáltam cn Is, húszéves se voltam, sokat. Nyeltem a port, izzadt a bőröm, cipeltem nehéz zsákokat. Emeltem borzas petrencéket. Ernyedő izom, szédület — s zuhantam le a szalma-mélybe. Tovább. Nem volt könyörüld. A gazda borrá! kínált néhol, gyümölccsel a zöldlombos ág. repült a kéve, -szállt a nóta, kalapon és sapkán virág. Poros fák alatt lányt öleltem s pihent szép keblén a fejem. Emlékszem bronzos, dús hajára. Nem járt azóta se velem. Tizenöt éve. Most csak nézem szekéren, izzó ég alatt, míg apám lusta ökröt nógat, a szép asztag miként apad, ahogy az aratókat nemrég, vonatablakból, egyedül. S asztag és gép az öles szárak zöld tengerében elmerül... LADÁNYI MIHÁLY: Házasságok a mérlegen bíróság, A féltékenység sú­lyos idegbetegség, néha csak az idegorvos tud segíteni vagy még az sem. — Mivel lehet megelőzni a rossz házasságot? — A fiataloknál gyakori a futó ismeretséget követő, meg­gondolatlan házasságkötés. Pedig az ember általában ad magára: megnézi, milyen ru­hát vásárol, jó-e rá, illik-e hozzá az a szín. Meg kelle­ne ismernie azt az embert is, akivel házasságra lép. Lénye­gesen kevesebb lenne a dol­gunk. ( A cigaretta végigégett. Uj feleket szólítanak a terembe, s a biró készül, hogy ismét rendbehozzon valamit, amit mások elrontottak. S most jut eszembe: elfeledtem, meg­kérdeni, ő hogyan él, bol­dog-e .-..) Egy a sok közül A bíró monoton hangon mondja a tárgyalást megelő­ző formulát: — Mielőtt a bíróság munká­ját megkezdené, megkérdezem a feleket, zárt tárgyalást kí­vánnak-e N. Zoltán felperes, kívánja-e, hogy a bíróság zárt tárgyalást rendeljen el? (Feszengek. Második napja várok a peres felek kegyeire. Eddig minden tárgyalásról ki­küldtek.) A hosszú, sovány fiatalem­ber szomorkásán mondja: — Nem fontos ... — N. Zoltánná, alperes, óhaitja-e a zárt tárgyalás megtartását? — Nekem mindegy. — írja, kérem: a felek nem kívánták, hogy a bíróság zárt tárgyalást rendeljen el. Amíg a közönyös írógép ezt lekopogja, előkészítem a jegy­zetfüzetemet. Aztán egy szo­morú történetet kezdei? je­gyezni — Vidéki városban voltam tanár. Huszonöt évesen ke­rültem oda, fegyelmi bünte­tésből helyeztek általános is­kolához. Boldogtalan voltam és nagyon elhagyatott. Pest után a szürke kisváros unal­masnak és elviselhetetlennek tűnt. A kollégák eleinte meg- meshívtak egy-egy szombat esti házibulira, ahol kár­tyáztunk és szidtuk felette­seinket. De engem idegesítet­tek ezek az unalmas emberek, elmaradtam közülük. A szom­bat estéket azontúl a kisvá­ros egyetlen éjszakai mulató­helyén töltöttem, ahol szóra­koztatóbb ismeretségekre tet­tem szert. Hamarosan meg­ismerkedtem egy lánnyal. Aranyszőke volt, fiatal, jő alakú és kellemesen táncolt. Hónapok óta először érez­tem magam jó] valakivel. Merész ötlettel egy hét múlva feleségül vettem. Sem­mink sem volt jóformán, de nem is hiányzott semmi — egészen a következő szomba­tig. Akkor azt kérte, menjünk el szórakozni, halálra unta magát eddig is mellettem. Tréfálkozva mondta, de tud­tam, hogy igazat mond. Kevés beszédű vagyok, amo­lyan magamnak való fickó, ő pedig szórakoztatóbb em­berekhez volt szokva, öröm­mel vittem el, hogy valahogy kiengeszteljem. Felkerestük a régi barátokat. A következő héttől aztán gyakran találtam üresen a lakást, amikor az iskolából hazamentem. Fele­ségem későn járt haza. fá­radt volt és mindjárt lefeküdt. Házaséletünk monotonná vált. Izgatott a dolog és egy tanítási szüneti napon elmen­tem hazulról, mintha iskolá­ba mennék Beültem a köze­li cukrászdába és várakoz­tam. Nemsokára kilépett a kapun és én utána eredtem. Egyik barátunk lakására ment. Órákig sétáltam a ház előtt, aztán hazamentem. A helyzet világos volt és úgy gondoltam, hogy elválunk. De éljek megint egyedül? Kihez szólhatok egy ilyen unalmas fészekben ? A közeli kocsmában felön­töttem néhány féldecit és „mo­demül” fogtam fel a dol­got, „Be kell ismernem — mondtam —. hogy a felesé­gem nem az én háziszoigám, hanem külön egyéniség. Joga van egyéniségének törvényei szerint élni.” Azontúl lefek­vés előtt mindig lehajtottam néhánv fél deci gyomorerősí­tőt. Majd később napköz­ben is. Előfordult, hogy az órákra részegen mentem be. Először fegyelmit kaptam, az­után elbocsátottak. Egyik este a feleségem nem jött haza többé. Újra egyedül vagy rosszul, de így és nem másként. Talán éppen ez a nagy sze­retet — színpad és közönség iránt — vezeti el gyakran a rendezőt az öntevékeny mű­vészeti csoportokhoz. Előadá­sokat tart számukra — leg­utóbb az egyhetes megyei tanfolyamon, amelynek Veze­tője volt. —. tanácsokat ad, segít. Hogy miért? önző vagyok — válaszol derűsen. — Az öntevékeny színjátszók képzésének ugyanis kettős haszna van. Az egyik: alkotókká válnak olyan egy­szerű emberek, akik eddig csak nézők voltak. A másik — s ezért vágyók önző —: sokkal képzettebb színházi nézővé válnak. Ilyen nézők előtt könnyebb színházat ját­szani, s mint közönség, hala­sabb is. Nos, remélem, meg­ért. rp érvekről, vágyakról, el­-*■ képzetesekről pereg to­vább a szó. — Modern, mai életünkről szóló műveket szeretnék ren­dezni. Olyan műveket, ante. lyeknek hősei olyanok, mint mi vagyunk: kicsit jók, kicsit rosszak — egyszóval hús-vér emberek. Azután: jó lenne mar más színpadi körülmé­nyek között dolgozni. Úgy, hogy ne kössön tér s szerep. Hogy mire értem ezt? Engem a megyei színpadnál már nem is neveznek másként, csak a „Nagy gyilkos”. Öt­ven szerep „szárad a lelke- men”. Azaz: ötven Szerepet húztam ki eddig az általam rendezett darabokból. Egy példa: a Majd a papa huszon­három szerepéből ti zenive ttot. A titka: kicsiny színpadokon játszunk, ahol egyszerre négy­öt színésznél több nem fér el. Ugyanakkor a színészlétszáni is korlátozott, tehát csak ad­dig nyújtózhatunk, ameddig .a takarónk ér. Ez kétségkívül megköti egy rendező kezét, mi több: el­képzelését is. Mert hiába lenne jobb így, ha az a jelen körülmények között még meg­valósíthatatlan. Földeák Ró­bert mégis bizakodó. Biza­kodó, mert ha visszagondol a megtett útra, s ha összeha­sonlítja a tegnapot és a mát, nem lehet ok az elkesere­désre. Az élet mindennap lép egyet. Az emberek is. Prukner Pál itt, a Pest megyei Petőfi Szín­padnál. A legnehezebb feladat? Ta­lán furcsa, de így igaz: az Állami Áruház. — Békéscsabán, ahol akkor dolgoztam, ez volt az első be­mutatásra kerülő mai magyar operett. A társulat viszont szinte kivétel nélkül negyven­ötven év fölött. Rutinos szí­nészek, akik mindent elkövet­tek, hogy a régi, bevált mó­don közeledjenek a darabhoz, a régi operett-törvények sze­rint, ahelyett, hogy napjaink élő figuráit keltenék életre. Nagy harc volt, de úgy ér­zem, nem volt eredményte­len. • • • -w ........ W> • --­A rendező munkája hálát­lan’ teladát. Ez nem Vitás. Ha a bemutatott mű siker: író és színész magának vindikálja azt. Ha azonban a mű meg­bukik: író és színész egyaránt a rendezőt teszi felelőssé a kudarcért. Mégis, mindennek ellenére, Földeák Róbert na­gyon szereti a hivatását. Ak­kor is, ha a taps estéről es­tére a színészek jutalma, s a közönség talán nem is gon­dol arra, hogy ezt valaki ép­pen így rendezte meg. Jól v\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\VVW\\V mégis az volt, amikor már zsebében a diplomával meg­érkezett Békéscsabára. Kor- nejcsuk: Ukrajna mezőin cí­mű drámája alapos vizsgája volt a négy esztendő tanulá­sának. De sikeres vizsgája volt. Régen történt. Már tizenkét esztendeje. S a tizenkét év serpenyőjében ötven mű ren­dezése. Dráma, vígjáték és operett. Ebből tizennyolc már O rvosnak készült. Ponto­sabban: sebésznek. Ez i volt gyermekkora legszebb : álma. Gyógyítani az embere- ! két. Újra visszaadni őket az : életnek. Mert nagyon szerette : az életet, • Az álom — álom maradt. • Nem vették fel az egyetemre. í Kitanulta a műszerész mes- j térségét. De annak sem so- i káig vehette hasznát. Maut- : hausenben nem volt szükség I műszerészre... Nemcsak az álmait vették ! el. Azt sem akarták, hogy él- ijen. Mégis életben maradt, i Most már mehetett volna i egyetemre. Nem ment. Nem i akart többé orvos lenni. Már ; gyűlölte az embereket. Meg- ! gj ű töltették vele az embere- ; két — az emberek. Aztán valami történt. Vé­letlen talán ... Felkereste egy régi jó barátja. Kérni jött. Jönne segíteni... A színmű- I veszettre jelentkezett. Kellene \ valaki, aki a végszavakat ; mondaná. Elment. Mondta a végsza- ; vakat. A barátja a szerepet, i Az első percekben még lám- i palázzal küzdött. Aztán egy- : szerre, szinte észrevétlenül i minden olyan természetesnek : tűnt. Mintha nem is színpa- ; dón lenne. Otthon, a lakás- ; ban, a jóbaráttal... 1 Akkor döbbent meg, ami- ! kor Hont Ferenc, a vizsga- ! bizottság elnöke közölte: ! mindkettőjüket felveszik. Hit- ! te: csak tréfálnak vele. Nem ! volt tréfa. így lett rendező. ! Sebész helyett az emberi lel- ! kék orvosa. Mert a rendező — ! ha átvitt értelemben is — or- í vos. Aki szomorú — derűre ! fakasztja. Aki elbizakodott — ! rádöbbenti kicsiny voltára. ; Aki kicsiny — abból hőst ! formál. A kérkedőbői — gyá- í vát. Az emberből — jobb jerohsü.. J A gyűlölet elmúlt, ahogy ja. ..porba hulltak a mauthau- \ seni szöges drótok. Lidérces j álomnak tűnt már. Pedig ke- \ gyetlen valóság volt. Valóság, ! amely ma is kísért. ; YNietében újra színpadra lé- ! l pett az ember. Az ember, ! akit jobbá tenni, formálni 5 kell. A színpadi művön ke- j resztül a nézőtéren ülő embe- ; reket. 3 Még főiskolás volt, amikor 2 már Pécsett rendezett. Mol- 3 itár Ferenc: Doktor úr című színművét bízták rá. Az igazi j! — Hány próbát tartanak? , y — Gyakran, ebed után is £ összejövünk és tanuljuk a sző- % vegeket. Emellett hét közben í y legalább kétszer és harmad- £ szór vasárnap is közös próbát £ tartunk. Bárhová hívnak ben- $ nünket, nemcsak itt Galgahé- £ vízen, hanem a község hatá- % rain túlra is, szívesen me- % gyünk. Nemrég filmet is ké- $ szítettek rólunk Az idő kereke £ címmel. Tudjuk nagyon jól, $ hogy rigmusaink nem hibátla- ^ nők, imitt-amott akad csiszol- £ ni, javítanivaló, hiszen nem % vagyunk költők. Arra törek- ff szünk, hogy a mi egyszerű ff eszközeinkkel, rigmussal, dal- 'f lal és aktuális szöveggel har- ff coljunk azért, hogy a közsé- ff gühkben kevesebb legyen a 'f hiba, a baj. Nevessenek az ff emberek tréfáinkon és önma- ff gukon is. Szerelünk mosolyt ff fakasztani — mondják búcsú- ^ zóul a galgahévízi ölösfogat ff tagjai. ff Molnár Károly f. v minden esetben sürgős a vá­lás. Elköltöznek egymástól, s amíg új házasságra nem gondolnak, nem sürgetik az előző felbontását. Volt már olyan ügyem, amikor a felek húsz esztendei különélés után kérték a bíróságot a válás ki­mondására. Kétségtelen, hogy nőtt a meggondolatlan és az elrontott házasságok száma világszerte, de a házasság in­tézményének válságáról azért mégsem beszélhetünk. — Mi a válás leggyakoribb oka? — Véleményem szerint az, hogy az érzelmeket nem lehet irányítani. Véletlen emberi találkozásokból gyakran ke­letkezik rokonszenv. függet­lenül attól, hogy házasok-e már külön-külön. A mi tár­sadalmunknak azonban van egy specialitása is: a mun­ka, a hivatás megváltoztat­ja az embert. Megváltozik az ízlése, szórakozási igénye, egész élete átalakul. Ha há­zastársa nagyon lemarad mö­götte. megjelenik a láthatáron a szórakoztatóbb partner. Igen gyakori a házastársak között a féltékenységből ere­dő konfliktus. Ilyen esetek­ben nehéz helyzetben van a : (Másfélórás tárgyalás után a í fiatal pár együtt távozik. A i bíró összehajtja az aktákat, \ átadja az irodavezetőnek. \ Aligha lesz már szükség rá. ; Cigarettára gyújt. Ez a napja < jól kezdődött: a felek össze- \ békültek. \ Dr. B. Árpád három éve < foglalkozik válóperekkel Har- í mine körüli, zömök férfi. O ; maga is fiatal házas.) í — Mit érez ilyenkor, amikor } két fiatal összebékül a bíróság \ előtt? í — Arra gondolok, hogy ta- í Ián sikerült emberséges, szép útra vezetnem őket. Sok ösz- ^szebékítés után — miután kö- ,f, zös erővel tisztáztuk a bajok l okait — harmonikusan kezde- f, nek élni a házastársak. Gyak- ff ran kapok hálás levelet tőlük, ij És az sem utolsó szempont, í hogy sikerült javítanom azon í a bizonyos statisztikán ... y ff — Ez a statisztika világszer- te rossz képet mutat. Valóban ff válságban volna a házassági ff forma? 3 í — A válások száma világ- ff szerte elszomorítóan nagy, de fez a számadat nem is nyújt ff pontos képet Az összekülön- ' bűzött házastársaknak nem Beszélgetés a válóperek bírójával y ^ 11 entern, mendegéltem, hogy anyagot gyűjtsék egy há­f, IVl zasságról és házasokról szóló riporthoz... S hol is ff kezdhettem volna máshol utamat, mint a kérdés legnagyobb ff szakértőjénél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom