Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-06 / 184. szám
IMI. AUGUSZTUS 6, VASÁRNAP «revei ■Gfüírian Növekszik a pulykaállomány Évről évre gondot jelentett tavasszal a pulykatojás beszerzése a Ceglédi Baromfikeltető Állomásnak. Az egyéni pulykatenyésztők ugyanis kevesebb pulykát tartanak, mint a korábbi években, a termelő- szövetkezetek pedig még nem alapozták meg pulykatenyészetüket. Az idén tavasszal az Állat- tenyésztési Vállalat felsőpako- nyi kostelepén hatszáz pulykától annyi tojást nyertek, amennyi szükséges a termelő- szövetkezetek pulykatenyészetének kialakításához. Tavaly tizenkétezer pulykát adott a tenyésztőknek nevelésre a Ceglédi Baromfikeltető Állomás, az idén a termelőszövetkezetek 24 ezer pulykát kaptak. Ezzel a pulykaállomány- nyal már megalapozzák a szövetkezetek a nagyüzemi pulykatenyészetüket. Ízes borkóstoló, kedélyes beszélgetés a „kincseskamrában66 Sokszor végigautóztam már Ceglédbercelen. A Budai úton is nemegyszer jártam. De soha nem tudtam, hogy balkéz felől egy szerény kis domb mélyén, milyen kincseskamra rejtőzik. Mert a Cegléd-Csemöi Állami Gazdaság borpincéje az a javából, még akkor is, ha a hatalmas fahordók jó része most még csak álmodik szüretről. Nem vagyok borszakértő, még csak borivó sem. így csak annyit tudok megállapítani, ha megkínálnak vele, savanyú-e, vagy édes. Ha édes — ízlik. Ilyenkor eltűröm még a gúnyolódást is. Persze, ez megy a konty alá. Hél méterre a föld alatt sötétben és hidegben, boltíves téglafalak között kalauA FOKONSTRUKTOR Buchnitz Alajos főkonstruktőr a célgépek készítéséhez és a gépjavításokhoz szükséges rajzokat szerkeszti a Nagymarosi Gépgyárban zol Molnár pincemester, e didergős alvilág atyamestere. — Persze, most vacog a nyári ruhában — csipkelődik kedélyesen. — De várjon csak, nemsokára kimelegszünk! Ahol elhajlik az alagút, a sarokban hangulatlámpaként villany ég, hosszú lóca, előtte kecskelábú asztal. És az asztalon hétdecis üvegek. Javasolják, számoljuk meg egymást, nehogy a kóstoló után vita legyen, szaporodott-e a létszám? Most pedig a további beszéd helyett, a borivók szo- morítására hadd soroljam, milyen nedűk csurrantak a kis talpas poharakba. Piros velteleni volt az első. Egy kicsit fitymálva mondta: — Afféle 13,2 maligános, de bevezetőnek jó lesz. Az utána következő mézes fehér sem bitorolta a nevét, mert 16.4 százalékos a cukor- tartalma. De hűtlenül rögtön elfeledtük, milyen jó volt, amikor 16,8 százalékos zöld- szilváni csurrant a pohárba. Nem volt megvetendő a 16,2 maligáncs muszkái otonel sem, de valamennyit legyőzte az illatos, bársonyos csillogó folyékony arany, a 17,2 százalékos szürkebarát. A kóstolóul ivott negyed deci bármelyikből orvosságnak sem lenne utolsó. Közben Vass István, az állami gazdaság igazgatója érdekes beszámolót tartott a pince építéséről és a szőlőtermelés várható kilátásairól. — Ez a pince rossz befektetés volt. Na, nem nekünk, hanem 1870-ben az egri káptalannak. Hatalmas, I 800 holdas szólőjük I volt itt körös-körül. Aztán I alig, hogy az ötezer hektoliter bort befogadó, masszív pince elkészült, beütött a filoxera. A legidősebb emberek még emlékeznek az akkori filoxé- ra, vagyis szőlőgyökértetű dúlására. Röpke három esztendő alatt az addigi országos három és félmilliós hektó termést 800 ezerre apasztotta le. Röviddel utána pedig a peronoszpóra tette tönkre a megmaradt szőlők nagy részét. Ma szinte el sem tudjuk képzelni, milyen irtózatos csapás volt ez. A szőlővidékek egyszerű emberei, tízezrével jutottak a legszörnyűbb nyomorba. A filoxera Amerikából került hozzánk. Akiket pedig tönkretett, azok közül igen sokan fogtak tarisznyát és bízva a csalóka reményben — áthajóztak — Amerikába . .. A filoxera- és a psronosz- póra-.iárvány egyetlen hasznos következménye az lett, hogy megindult a hazai növényvédelmi kutatás. Végül megtalálták a védekezés módját. Amelyik talajban nincs 75 százalék kvarc homokszemcse, ott hazai alanyt nem, csak vadalanyt, liparia portalist lehet eredményesen telepíteni, melyet a filoxera nem támad meg. — Gazdaságunknak az is a legfőbb feladata, hogy ezen a tájon újabb és újabb ültetvényeket létesítsen, illetve e célra a termelőszövetkezeteknek kiváló minőségű vesszőket bocsásson rendelkezésére. Komáromi Magda A MI HOLNAPUNK IS az USA jelenlegi munkatermelékenységét. A második évtizedben lényegében befejeződik az egész ország villamosítása. A vaskohászat évente mintegy 250 millió tonna acélt önt. A mezőgazdaságban két és félszeresére emelik a termelés hozamát, húsz év alatt pedig három és félszeresére. A mezőgazdaságban az első tíz esztendőben két és félszeresére emelkedik a munka termelékenysége, húsz év alatt pedig öt-hatszorosára. A nemzeti jövedelem húsz év múltán ötszöröse lesz a mainak. A nagy számok, a munkatermelékenység, a terméshozam számai természetesen magukban foglalják az egész nemzet, minden egyes -ember jólétét. De a program- tervezet nem csupán az ipar, a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődésének perspektíváit vetíti az emberiség elé, hanem részletesen tárja fel a mindennapi élet, a dolgozókat közvetlenül is érintő jólét tényeit is. A második évtizedben már ingyen utaznak a különböző közlekedési eszközökön. Megoldódik a lakás- probléma Ingyen kapják a víz- és gázellátást, a fűtést. Egy héten csak 34—36 órát dolgoznak az emberek és két pihenőnapot élveznek. A gyermekeket díjmentesen lát- : '• el az iskolákban, intézetekben. j datok, számok, egyszerű ti tények a szovjet emberek boldogabb holnapjáról. Esek előtt a számok előtt hódol ma tisztelettel az egész haladd világ. Csodálattal olvassuk mi is az újságlapokat és próbálunk beletekintem a mi holnapunkba. S bár a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetét olvassuk, a mi jövőnket is meglátjuk benne. Tudjuk, hogy a szocializmust építő országok más-más formában építik holnapjukat és nem is feltétlenül egy időben jutnak el a szocializmus építésének befejezéséhez, de ahogy a programtervezet megállapítja: azii együttműködés, a rendszer törvényszerűségeinek és fölényeinek alkalmazása azonban megadja a szocializmust építő országoknak a lehetőséget arra: lerövidítsék a szocializmus építésének idejét, megnyílik előttük az a távlat, hogy egyazon történelmi korszakon belül többé- kevésbé egyidejűleg térjenek át a kommunizmusra". Sági Ágnes tyngels Frigyes, Marx Káli/ roly leghűségesebb harcostársa, hatvanhat éve halott. De halála óta is, anélkül, hogy tanításai megkoptak volna, minden kommunista tanul műveiből. A világ minden táján forgatják, tanulják a Kommunista Kiáltványt, amelyet Marx Károllyal együtt alkotott, az Anti Dühringet, A család, a magántulajdon és az állam eredete című művét, A természet dialektikáját, beszédeit, cikkeit. Marx és Engels munkássága alapján dolgozta ki Lenin az imperializmus „marxizmusát", a leninizmust. Ma, amikor a tőkés országok elnyomott dolgozói az imperializmus ellen küzdenek, a gyarmati népek felszabadító harcukat vívják és a már felszabadult népek a szocializmust építik, egy pillanatra sem feledkeznek meg Marx, Engels, Lenin tanításairól. Hatvanhat esztendeje temették el Engelst, a marxizmus egyik zsenijét, de szellemét még a kommunizmus építésének programtervezetében, a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezetében is megtaláljuk Engels azért élt, hogy egyszer majd hirdethessük, ahogy az új programtervezet hirdeti is: „Az emberiség történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányát és fő sajátosságait a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak”. j program első évtizedében zí az iparban több mint kétszeresére, húsz év alatt pedig négy-négy és félszeresére emelik a munka termelékenységét, s kétszeresen túlszárnyalják ÜNNEPSÉGEK, REGRUTA-BÁLOK Értekezlet az idei sorozásról a megyei tanácsházán (Tudósítónktól.) Közelegnek a sorozások, készülődnek már rá a sorköteles ifjak, de készülődnek a hivatalos szervek is. Péntek délelőtt a megyei tanácsházán értekezletet tartottak, amelyen megbeszélték a sorozás előkészítésével kapcsolatos szervezési feladatokat. Megjelent az értekezletei; Keleti; Ferenc, a megyei tanács vb-; elnöke, dr. Nagy Ida, a j megyei pártbizottság munka- j társa, valamint a Hazafiasj Népfront, a KISZ és a többi tömegszervezet vezetői, továbbá a járási tanácsok képviselői. Az értekezletet a Pest megyei kiegészítő parancsnok nyitotta meg, s beszédében rámutatott, immár hagyományos szokássá vált a megyében, hogy az egész lakosság társadalmi eseménynek tekinti a sorozást, s ilyenkor is mindenütt tanújele mutatkozik a nép és a fegyveres erők összetartozásának. Örömmel számolt be arról, hogy ez idén a KISZ megyei bizottsága védnökséget vállalt a sorozás ünrteoségei felett. A KISZ megyei bizottságának ez az elhatározása a KISZ-tagok egyöntetű kívánságát fejezi ki. A helyi KISZ-szervezetek a sorozások előtt ünnepi gyűléseken tájékoztatják a. sorköteles ifjakat a hasa védelmére való felkészülés fontosságáról. De emellett a KISZ-fiatalok segítenek a sorozásra kerülök kulturális és egyéb foglalkoztatásának megszervezésében is. Egyszóval a KISZ- szervezefek mindenütt segítenek abban, hogy a sorozás méltó, ünnepi keretek között fobfjon le. A lakosság pedig minden községben összefog, hogy a sorozást emlékezetessé tegye a sor alá kerülő fiatalok számára. Egymás után rendezik a reoruta-bálokat. s a sorozás napján a szülők, rokonok. ismerősök vidám, zenés, ii/r-ic'**r>lyes felvonulással kísérli- a sorozöhehtiséghez. \ 7 o-,i cVad cP- q n czotí felszólalásokból kiderült, hog> az ifjúság az idén, ahogy az eddigi években is mindig, becsületbeli kötelességének tekinti a haza védelmére való felkészülést Ennek már most, a sorozások előtt számos tanújelét adják azok a fiatalok, akiknek ebben az évben kell bizonyságot tenniük hazaszeretetükről. Az idén sor alá kerülők közül nagyon sok ifjú a megyei MHS-körökben megszerezte azokat az alapismereteket, amikkel eredményesebben foghat hozzá a katonai szolgálat teljesítéséhez Emlékműveket koszorúzott meg a szovjet parlamenti küldöttség A szovjet parlamenti küldöttség. amely N. N. Orga- novnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnök- helyettesének, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban, szombat délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a népünk szabadságáért és függetlenségéért elesett magyar hősök emlékművét. A küldöttség ezt követően koszorút helyezett el a Szabadság téri szovjet hősi emlékművön. A koszorúzásnál a többi között jelen volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, A. A. Sztarcev. a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, és a nagy- követség többi tagja. ^V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\V\\\\\\\'\\^^^ ÚJ MÉRCÉVEL jén. A mi társadalmunkban egyre inkább eltűnik a. különbség a kettő között. Falun valamikor három-négy értelmiségi volt. Ma meg falun a tanítók a mezőgazdászok és egyéb szellemi-fizikai munkások tucatjai élnek és dolgoznak. A földművelés is egyre több szellemi munkát kíván. 8 ezért érthető, a fiatalok nemigen törődnek azzal, hogy nagyapáik idejében milyen volt a társadalmi rangsor. Az egyik alföldi faluban egy módos gazda fiúunokája azt a leányt vette feleségül, akinek az édesapja még őnáluk volt cseléd. Ma mindkét fiatal termelőszövetkezeti tag. Nem a régi előítéleteket nézték, hanem a mai élet valóságát. Boldogan élnek! Nem áll köztük semmilyen válaszfal .S ha a mai falut szemléljük, azt látjuk, hogy azt a választófa- lat. amelyek a fiatalok boldogsága elé a régi rend rakott. egyre inkább ledöntik. Sokszor a szülői meg nem. értés ellenére! Mi a fiatalok melleit vagyunk, mert ebben a kérdésben nekik van igazuk. Hiszen a lényeg a szerelem. az érzelem, a kölcsönös megértés. S ha akad is néha a házasulandó fiatalok között műveltségbeli különbség, ezt pótolni lehet. Erre megvan a lehetőség. Az iskolán kívüli művelődéinek a falvakban is meevannak a várai. (Ismeretterjesztő előadások, művelődési ház. a könyvtár stb.) S ami a leslén végesebb: nálunk már nem a holdak száma szerint mérik az észt. a társadalmi megbecsülést, hanem az egyén. az. ember értéke szerint. Gáli Sándor traktorosig ú és az érettségizett kislány kapcsolatánál — maradjunk, a traktorosmunkához, a traktorvezetéshez az erő mellett szellemi tudásra is szükség van. A nyolc általános iskola ma már általános ismereteket, a régi négy középiskolánál magasabb színvonalat nyújt. Az a fiatal, aki az általános iskolát becsülettel, szorgalmasan elvégzi, megszerzi a legfontosabb alapismereteket. Sőt, bizonyos nyelvi ismeretekre is szert tesz. A traktorosfiatalnak még szerelői iskolát, s traktorvezetői tanfolyamot kell végeznie. Szakképzettséget kap. Hiszen a gépvezetéshez ismernie kell a gépek felszerelését, tulajdonságait, bizonyos műszaki ismereteket. A példánkban szereplő leány az általános iskola után még négy gimnáziumot járt, leérettségizett. Vagyis ugyanazt a tudást, amit az általános iskolában a fiú már megszerzett, a leány magasabb fokon kibővítette. Majd az egyik földművesszövetkezeíi irodában tisztviselőként dolgozott. Számokat másolt, jelentéseket írt. Nem, korántsem a számfejtést akarom én leszólni. Nem, most nem erről van szó. hanem a két foglalkozás, a két szakma egybevetéséről, a társadalmi rangról. Melyik a nagyobb, melyik az előkelőbb? Véleményein szerint mindegyik megbecsült, mindegyikre szükség van. Ez is, meg amaz is tiszteletet érdemel. Én azért a traktorosszakma mellett vagyok, mert ez egyben szellemi és fizikai munka is. Nem is beszélve arról, mennyivel többet keres a traktoros! így van ez rendhazamenve, otthon szakszerűen gazdálkodjék. Ez már a múlté. Ez a gondolkodás abban az időben egy kicsit érthető is volt. Akkor még valamivel lehetett menteni ezt a nézetet. Dehát azóta a világ alaposan megváltozott, falun egységes paraszti osztály van kialakulóban — a termelőszövetkezeti parasztság. A mezőgazdaság átalakításával, a gépesítéssel, egyszóval a szocializmus építésével együtt megváltozik az emberi gondolkodás, a világnézet is. Ez így helyes, hiszen minden áz emberért történik, aki végre emberré válik. És helyzetét, jövőjét nem önző anyagi érdek határozza meg a társadalomban, hanem műveltsége, szaktudása, s végzett munkájának értéke. S ezt mindenki elérheti. Ehhez nem kell más, csak erős akarat, tanulás és becsületes munka. Igen ám, de a ceglédi emberünk azt mondja: „Nem azért taníttattam a lányom, hogy most egy fizikai munkáshoz menjen férjhez!” Ez viszont a dolog másik oldala. Ez is a régi társadalom természetéből fakad. Régen megvetették és lenézték a fizikai munkást. A társadalmi rangot a semmittevés, a dolog nélküli élet, a dzsentri, úri heje-hujázás jelentette. Ma? Nézzük csak ezt is! A fizikai munka megbecsült, mert már nem a régi. Hiszen, hogy a jelen példánknál — a „úr” a faluban, parasztiiatal- hoz meg nem ment férjhez, mert azt rangon alulinak tartotta. E szemléletet a parasztcsa- lédok is átvették. Nem a szerelem, nem a szív, a lélek, az emberi érzelem számított a paraszti világban, hanem a föld, a vagyon, az, hogy az illető a paraszti, vagy az úri osztálylétra melyig fokán állt. Sok öngyilkosság, lelket, testet nyomorító kínlódás kísérte ezt a kegyetlen szemléletet, amely az osztályokra és a különböző érdekű rétegekre bomlott társadalomból fakadt. A mi társadalmunkban nem a vagyon, a föld, a funkciók szerint mérik az emberséget, hanem a munka, a tudás, a becsület szerint. A traktoros lehet megbecsültebb, mint mondjuk egy értelmiségi foglalkozású, lehet, hogy több tisztelet övezi, mint azt, akinek érettségije van. Miért van így? Azért, mert nálunk a végzett munka a mérce. Egy ímoki állás, egy „kör- mölő” tisztviselő a múltban szinte elérhetetlen volt a parasztember szemében. A parasztember álma régen az volt. hogy a fiából olyan úri fiút neveljen, mint a községházán ülő, fehérnadrágos segédjegyző volt. Ezért iskoláztatta. ha tehette, ezért áldozta rá vagyonát, nem pedig azért, hogy mondjuk, ha a fiú elvégezte a felsőbb iskolát, Az egyik ceglédi paraszt- ember kegyetlenül eiverte leányát, mert az „érettségizett létére” egy traktorosfiúba szerelmes. Sót, az apa szemében még nagyobb bűn az, hogy a fiatalok' egybe is akarnak keim. Hogyan? Hát azért gürcölt ő, azért taníttatta a lányát, hogy az „egy traktoroshoz, olajos ruhájú paraszthoz” menjen férjhez? A szülők hallani sem akarnak a fiatalok házasságáról. Nem számít a szép szerelem, a fiatalok egyetértése, csak a társadalmi rang, a megszokott szemlélet, a lényeg. Mert erről van szó, a megcsontosodott előítéletekről. A paraszti rétegeződés sok évtizeden át mérgezte a paraszti lelkeket, sok fiatal boldogságát tépte szét, s kötötte gúzsba az emberi értelmet. Ez a szemlélet ma is mérgezi a fa- i lusi levegőt! Régen az járta, hogy az öt- ; venholdas gazda lenézte a : húszholdast, a négyökrös a ikétlovast, a kétlovas gazda pe- : dig az egylovast, az meg a ; jármos-tehenes gazdát, a cse- í léd a napszámost, s még a \ nincstelenek között is meg- \ volt a rangbéli külön bség, (aszerint, hogy ki milyen mimikát végzett. S mindannyiukat | lenézte az úr. aki ott basás.ko- | dott a hierarchia legtetején, | és a faluban ő szabta a tör- | vényt. Hány és hány tanító- | nő vagv postáskisasszony maradt pártában, mert nem volt VASÁRNAPI POSTA
