Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

2

"%-/(í/rlíJP

1961. AUGUSZTUS 6, VASÁRNAP

Magtárban a vetőmag

Ez év tavaszán Örkényben két szövetkezet alakult, a Béke és a Haladás. A belépési nyilatkozat aláírásakor a tagok elhatározták, ősszel már közösen vetik el a gabonát.

Most, a cséplés megkezdésekor mindkét tsz vezetősége napirendre tűzte a vetőmag összegyűjtését.

A szövetkezetek vezetői minden szövetkezeti tagnak előre kiszámították, a vetésterületnek megfelelően mennyi vetőmaggal kell a közös alaphoz hozzájárulnia.

A szövetkezeti tagokkal való foglalkozás meghozta az eredményt. Több mint hétszáz mázsa gabona gyűlt ösz- sze a szövetkezetek magtárában.

Több mint kétmillió forint a közös alapra

A szobi járás új szövetkezeteinek tagjai' jelentős összegeket fizetnek be a közös szövetkezeti alap megteremtésére. Eddig több mint kétmillió forintot adtak össze a tagok a közös gazdaságok megalapozására. E tekintélyes pénzösz- szegen kívül 210 ezer forint értékű takarmányt is összegyűjtöttek a közeljövőben létesítendő állattenyészetek számára.

Férfi és női segédmunkásokat

azonnali belépéssel szerződéssel

felveszünk

Vidékiektől tanácsi igazolást kérünk, munkásszállás nincs. Cím:

DUNA

KONZERVGYÁR

Budapest X., Gém u. 4.

A termelőszövetkezetek félévi gazdálkodásának néhány tapasztalata

A PEST MEGYEI

tyü-tctfá $vCMí6ah

Mezőgazdasági és pénzügyi

szakemberek mélyreható vizsgálatot tartottak a közelmúltban a megye valamennyi termelőszövetkezetében. Azt vizsgálták, hogyan valósították meg a termelőszövetkezetek a termelési és pénzügyi tervükben első félévre előirányzott feladatokat.

A tavalyi hasonló vizsgálat eredményével összevetve: lényegesen kedvezőbb képet kaptak a szakemberek a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról — így a növénytermelésről is — mint egy évvel ezelőtt. Ma már a termelőszövetkezetek többségéről azt lehet mondani: valóban gazdálkodnak a tagok. Az is biztató, hogy jó néhány, tavaly rosszul gazdálkodó termelőszövetkezetben megjavult a munka- fegyelem, s ennek hatása, elsősorban a növénytermelésben. a termésátlagok növekedésében mutatkozik meg. Az is igaz azonban, hogy akadt olyan szövetkezet — például a nagykőrösi Szabadság Tsz is — ahol a tavalyi eredményeket sem érik el. Sokkal több azonban az olyan szövetkezet, ahol számottevő javulás tapasztalható.

Noha a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról alkotott kép kedvező, mégis, számos olyan tanulsággal szolgálj az első félév, amelyet a jövőben meg kell szívlelniük a szövetkezeti vezetőknek és tagoknak egyaránt. Az egyéb ilyen: noha a tavalyihoz képest javult a munka a termelőszövetkezetek növénytermelésében, mégis jó néhány szövetkezeti gazdaságot számottevő veszteség ért a növénytermesztésben mutatkozó terméskiesés miatt. Ezt a terméscsökkenést nem 'lőhet “csupán -az időjá-. rás rovására. írni. bármennyire is emellett kardoskodnak a szövetkezeti vezetők.

Igaz. az időjárás is közrejátszott abban, hogy a megyében évről évre nagy jövedelmet biztosító szántóföldi és kertészeti zöldségtermelés nem mindenütt adott egyértelműen nagy hasznot, de szerepet játszottak egyéb körülmények is. Hibák mutatkoztak például a zöldborsó és a zöldbab betakarításánál, továbbá a zöldségtermelésben a palántanevelésnél. Késlekedtek a palántaneveléssel, és több tsz-ben elavult módszereket alkalmaztak.

\ kapásnövényekné! is várható

| néhány szövetkezetnél ter- i méscsökkenés. Az idei évben ‘sokat okulhatnak ezen a szöis. Igaz, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás egyik napról a másikra nem alakítható ki, mégis a jelenlegi adottságokat jobban fel kell használni a termelőszövetkezetekben.

örvendetes vonása a nagyüzemi növénytermelésnek, hogy az mindjobban a belterjesség irányában halad. A belterjesség ugyanis egyúttal nagyobb jövedelmet is jelent. Nagy a kedv a termelőszövetkezetek zömében az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, a zöldség- és gyümölcstermelésre. Az aprómag- termelés is kezd polgárjogot nyerni a szövetkezéti gazdaságokban. A gépi erő ésszerű kihasználása a szántóföldi növénytermelésben lehetővé teszi a munkaigényesebb kultúrák területének növelését. A belterjesség irányában való haladást a növénytermelésben a jövőben még inkább támogatni kell. Ily módon biztosíthatják ugyanis a szövetkezeti gazdaságok az időjárástól függetlenül is a megfelelő jövedelmet.

A termelőszövetkezetek növénytermelésének féléves tapasztalatai sok tanulsággal szolgálhatnak a termelőszövetkezetek vezetőinek és tagjainak egyaránt. E tanulságok többségét azonban legjobb esetben is csak a jövő év hasonló időszakában kamatoztathatják. Egyes szövetkezetekben azonban éppen az előbbiekben említett hibák következtében kevesebb termésre, így kevesebb jövedelemre is számíthatnak a tagok, mint ahogyan azt év elején tervezték. A tsz-tagok jövedelmét tekintve, ma a legfontosabb probléma: mit tehetnek még ezekben a szövetkezetekben a jövedelem- kiesés pótlására.

A gazdasági év vege felé járunk. C.rtóméitfgk móir

tasara.j. #i^poyén|,Ttei:melQsben már nem sok lehetőség kínálkozik. Ennek ellenére a keveset is meg kell becsülni. Helyes, ha a késő ősszel betakarításra kerülő és szép jövedelmet adó másodnövé- nyek termelésével próbálkoznak a szövetkezetek (spenót, kései káposzta. fejessaláta stb.). A jövedelem növelése mellett vigyázzanak arra is, hogy a megtermelt értékeket, idejében, veszteség nélkül takarítsák be. A takarmány pótlására idejében silózzák be a kukoricaszárat, kertészeti

hulladékokat stb. Gondos szelektálás mellett a szőlői'esszö értékesítéééböl is pénzelhetnek. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai nézzenek körül portájukon — ott is. ahol a tagság jó munkája következtében a jövedelem meghaladja a tervezettet — és a helyi adottságok felhasználásával növeljék a szövetkezet bevételét.

Mihók Sándor

Tarló helyén tanyaközpont

Három-négy hete még a i gabona kalászait lengette a szél ott, ahol ma már a ráckevei Árpád Tsz tanyaközpontjának körvonalai bontakoznak ki.

A tavasszal alakult termelőszövetkezet gazdái állattenyésztéssel kívánnak foglalkozni, ehhez pedig épületek kellenek. A községben nincs olyan épület, amely megfelelne e célra. Nem maradt tehát más választás, mint építeni. Munkaerőnek azonban szűkében vannak az Árpád Tsz tagjai. Gabonájuk szanaszét volt i a határban, kézikaszával kel- 1

lett levágni, ezekben a napokban pedig a cséplés foglalja le a férfiakat. Nincs munkaerő és lám mégis épül a tanyaközpont, mégpedig gyors ütemben.

Az idősebb testvér, a Rákóczi Tsz tagjai, látva az Árpád Tsz tagjainak a gondját, segítségükre siettek. Építőbrigádjukat átadták nekik. Patronáló! uk. a Budapesti 23. sz. Építőipari Vállalat. Szombat- és vasárnaponként tőlük is jönnek szakemberek dolgozni, így a mezőgazdasági munka is halad, s az építkezés is.

A Rákóczi Tsz építöbrigádja a húsz férőhelyes scrtésfiaz- tatót építi. Rövidesen telő alá kerül az épüiet és beköltöztethetik a kocákat

4

it«

Még csak a váza áll az ötv«n férőhelyes szarvasmarha- isláHónak: «mélyet a* patronáló* üiMSrÁ niunlfisa!' építettek, de ősszel hekotlíetilt "az ÍUtift(/líát ' *

Ki mondaná meg. hogy ez az épület szerfából készült. Az ügyes mesterek „palotát” építettek szerfából, ötvenkét tehén számára. A fenti képen látható épület is ugyanilyen lesz

(Mihók Sándor felv.)

Á SZÖVETKEZETI BOLTBÓL!

Egy ötlet három haszna

Mire használhatók a melegágyi ablakok?

Jó dolog a leleményesség. Néha úgy tűnik, hogy a tsz- ben olyan akadály merül fel, amelyből nem látszik kiút. Ilyenkor mondják a tsz-tagok: megálljon a menet! Hol szárítsuk a kombájnbúzát?

Az elnök is vakarja a fejét. Végre elértek odáig, hogy jó részben kombájnnal arathattak, cséplőgép tisztíthatja a kombájnból ömlő magot, de nincs hol szárítani, tárolni a magot.

Végzi a napi körútját

a határban, istállóról istállóra a tanyaközpontokban, s folyton csak ez jár az eszében. A bognárműhely előtt egy tőkére telepedik.

— Mi kéne, ha volna, elnök elvtárs? — kérdezi a bognár, kilesvén a gondot a szövetkezet elnökének fejéből. — De mert az elnök csak szemmel felel, gittezi tovább az ablaküveget. Előre van a famunkákkal, ezért a melegágyi ablakokra is sor kerülhet, bár azoknak most nem látják hasznát — közvetlenül. Nyikorog az üvegvágó, pattan az üveglap, zsírként serceg a gitt és máris jöhet a másik foghíjas keret. Az elnök most hirtelen felélénkül.

— Van-e sok fája, mester?

— Sok? Ennyi még sosem volt, mióta élek.

— Ej, nem tréfára kérdezek én, hanem komolyan.

— De ha komolyan mondom.

— Hát annyi van-e, hogy húsz méter hosszú, háromnégy méter széles korlátot össze tudna eszkábálni?

— Attól függ, hogy milyen erőset.

— Csak olyat, amilyen a melegágyi ablakokat megbírja.

— Van annyi, csak az értelmét nem látom.

— Alatta szárítjuk a búzát. Tesz rá egy tetőszerkezetet,

rárakjuk az ablakokat, s alul meg körüldeszkázzuk.

A mester már nem szól többet, csak szűkre húzza a szeme nyílását, majd

vékony lécekre

csapokat vág. A végüknél összeilleszti őket, majd apró szegekkel cölöpökre erősíti. A könnyű tetőzetre gondolva, kihagyja a gerendákat és úgy készíti el a tetőszerkezetet. Amikor elkészül, megkérdezi:

— így gondolja az elnök elvtárs?

— így.

— Hát akkor holnaputánra meglesz. Csak a padlókat tég- láztassa ki addigra.

Azóta már vígan zúg a magtisztító, van hol szárítva tárolni a magot. De hát az elnök nem nyugszik. Amikor még veszélyben volt a búza, nem törődött a költségekkel, de ahogy elmúlt a veszély, aggódni kezdett. Behozza-e a szárítás, tárolás költségeit a búza? Ezeket a szárítókat csak néhány hétig használják és utána egész évben üresen állanak Vagy szétszedjék? Kár volna értük.

A baromfitelepen újabb gond fogadja. A hathetes csirkéknek szűk immár az ól és az érkező

naposcsirkéknek

is kellene a hely. De hiszen ott van a szárító! Milyen nagyszerű utónevelők lesznek azok! Csak téglával körül kell rakni őket. Akár télig is használhatják. Azután meg jöhet bele a korai palánta! Mégiscsak okos ötlet volt a kombájnszérű.

A kókai Kossuth Termelő- szövetkezetben hallottuk ezt a történetet, amikor ott jártunk. Igaz, hogv kombájnbúza szárításra az idén már nem készíthetnek ilyet a termelőszövetkezetek, de jó. ha emlékezetükben tartják. Hiszen az ötlet másik két hasznát még sok helvpn nélkülözik

Nagymiklós István

vetkezeti gazdák. Szerte a megyében az őszi mélyszántásba vetett kapások szépen díszlenek, a tavasszal későn szántott földeken azonban sínylődnek. Igaz, ha nem ilyen száraz az időjárás, ezeken a területeken jobb termést takarítanak be a szövetkezeti gazdák. Üresen marad azonban annak a gazdának az erszénye, aki csak. kedvező időjárás mellett tud termelni. A termelőszövetkezetek mai felkészültsége lehetővé teszi, hogy az ideihez hasonló, a kapásokra kedvezőtlen időjárás mellett is közepes termést érjenek el.

Az idei kitűnő gabonatermés sok mindenért kárpótolja a szövetkezeti gazdákat. A búza mintegy másfél mázsával. a rozs pedig mintegy 50—60 kilóval ad többet holdanként a tervezettnél. A termelőszövetkezetek vetésterületét tekintve, csupán egy mázsát számolva is, mintegy negyvenmillió forinttal növekszik a termelőszövetkezetek bevétele. Ez a többletbevétel fedezi a termelőszövet- . kezetek többségénél a nö- ! vénytermelés egyéb ágazatai- j ban mutatkozó terméscsökkenést.

! A gabonatermelésnél is ér- j vényes az, amit az előbbiek- | ben az időjárásra mondot- ! tunk: a jó termés nem csu- ; pán a gabonatermésre ked- j vező időjárás eredménye.

| Az idén nagyobb területen ! fejtrágyázták a tsz-ek a ga- j hónaikat, mint az előző évek- I ben, s nem késlekedtek a i műtrágya kiszórásával sem.

; Az idei jó gabonatermés bi- : zonyítja: korszerű agrotech- j nika alkalmazása mellett érdemes gabonatermeléssel fog- j lalkozni. A holdankénti 3—f | ezer forintos termelési értéket gabonából is elérhetik a ! szövetkezetek. Kjjlöni^én a. külföldi' búzatfajtákkal;' ame- ! lyek megveszerte beváltak.

! Akad ugyan olyan szövetke- i zet, mint a dömsödi Dózsa i Tsz, ahol az intenzív búza- I fajta mindössze 6 mázsás ■ termést adott. Ez és még né- j hány tsz-ben tapasztalt alacsony termésátlag arra fi- ; gyelmeztet: a külföldi búzafajtáknál különösen figyelemmel kell lenni a kötelező agrotechnikai eljárások szigorú betartására.

A növénytermelésben — amint az eddigiekből is kitűnik — a termésátlagok tehát elsősorban az alkalmazott agrotechnikán múlnak. E tekintetben azonban távolról sincs minden rendben. Találkozni ugyan a termelőszövetkezetekben a korszerű gazdálkodás szép példáival, ugyanakkor azonban jócskán alkalmaznak még elavult, primitív termelési eljárásokat