Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-30 / 204. szám

rmtrr uecres írfíHoP 1961. AUGUSZTUS 30, SZERDA Ki fizeti a nyugat-berlini provokátorokat? Menekülnek az ultrák vezetői a frontvárosból - Egyéb berlini hírek A Nyugat-Berlinben meg- j jelenő BZ hétíői száma vilá­gos választ ad arra a kérdés­re, ki is fizeti valójában a ! frontvárosi provokátorokat. A lap idézi Lemmer bonni kémminiszter — hivatalos ne­vén: össznémetügyi miniszter , — nyilatkozatát, aki nemrég azzal kérkedett, hogy „még ] nyolcmillió márka’' áll rendel- \ ke zésére. Ebből az összegből fizetik ! az NDK államhatárai ellen provokációs akciókat elköve­tő huligánbandákat, valamint azokat a „duhaj osztagokat”, amelyek Nyugat-Berlinben a fasiszta rendszer viszonyai­ra emlékeztető terroruralmat létesítettek. E bandák valamennyi tag­ja a „szervezett népi ellen­állásért” naponta 8 már­ka díjat kap. Az összeto­borozott csőcselék főko­lomposait — akik kitűn­nek az akciókban — „ve­szélyességi pótlékkal” is megjutalmazzák. Nem csekély javadalmazás­ban részesülnek azok az ele­mek is, akik erőszakkal aka­dályozzák meg a nyugat-berli­nieket a város legolcsóbb és leggyorsabb közlekedési esz­közének, a magasvasútnak használatában. A Lemmer által említett nyolcmillió márka csak kis hányada azoknak a pénzek­nek. amelyeket a provokáto­roknak és a revansista szerve­zeteknek folyósítanak. Hogy Lemmerék valójában milyen összegekkel rendelkeznek, azt nem tudni, mert senki sem ellenőrzi, mire fordítják a nyugatnémet adófizetők zse­béből kicsikart pénzt. Még magának a parlamentnek sincs tudomása az összegek nagyságáról és pontos elosz­tásáról. A költségvetési terv­ben az e célra fordított pénzt részben „titkos kiadásnak” kezelik. Üjabb jelentések számolnak be arról, hogy a frontváros politikusai, a szenátus magasrangú hi­vatalnokai és a jómódú polgárság körében kiván­dorlási mozgalom indult meg­A Brandt és Kennedy által keltett pánik arra bírta a nyugat-berlini vezetőket, hogy áthelyezzék székhelyüket Nyugat-Németországba. A tempelhoíi és a regeli repülő­tér utazási irodáit megrohan­ták repülőjegyekért. A nagy szállítmányozási vállalatok annyi Nyugat-Németországra szóló megrendelést kaplak, hogy azt hónapok alatt sem tudják lebonyolítani. Maga Willy Brandt nyugat­berlini polgármester is megbí­zott egy céget, szerezzen szá­mára lakást Bonnban. A Brandt-család ezenkívül egy nyugat-németországi vidéki villát is óhajt vásárolni. „Szeptember 19-én kezdőd­nek a Berlinnel kapcsolatos tárgyalások“ — kiabálja a Daily Herald főcíme. A lap idézi Rusk amerikai é<; Bren­tano nyugatnémet külügymi­niszter nyilatkozatát. majd közli, hogy Párizsban megle­petést okozott a hír. Különö­sen Brentanónak az a hatá­rozott állítása lepte meg ille­tékes francia köröket, hogy néhány nap múlva a három nyugati nagyhatalom javasla­tot tesz a Szovjetuniónak tár­gyalásokra. „Ez még mindig vita tárgyát képezi’’ — mon­dották Párizsban. Washing­tonban viszont úgy döntöttek — írja Ewer, a Daily Herald politikai kommentátora —, hogy az angolok és az ameri­kaiak Franciaország nélkül is kezdeményezni fogják a tár­gyalásokat. Siovjet filmsiker a velencei filmfesztiválon A velencei nemzetközi film- fesztiválon hétfőn pergették le a Békét az eljövendőnek című új szovjet filmalkotást, Alekszandr Alov és Vlagyi­mir Naumov fiatal rendezők munkáját. A film a második világhá­ború végóráiból mutat be mélységesen emberi, megrázó történetet. A művészi filmet a közönség nagy tetszéssel fo­gadta és a kedd reggeli olasz lapokban megjelent kritikák is elismeréssel méltatják. ,.A Német Szövetségi Köztársaság fejlődésében elmaradt ország" A Der Spiegel cikksorozata A Der Spiegel című nagy példányszámú hamburgi heti­lap cikksorozat közlését kezdte meg' ezzel a címmel: A Német Szövtségi Köztár­saság — fejlődésben elmaradt ország. A sorozat azt doku­mentálja, hogy miközben a bonni kormány milliárdokat költ az úgynevezett fejleszté­si programra, hogy politikai és gazdasági befolyása alá vonhassa a függetlenségüket nemrégen elnyert fiatal or­szágokat, magában az NSZK- ban az élet számos terüle­tén sürgősen orvoslásra szo­ruló állapotok uralkodnak, Folytatódnak a Na Mon-i tárgyalások Na Monban hétfőn folyta­tódtak a laoszi válság megol­dására irányuló megbeszélé­sek, amelyeken — mint isme­retes — a törvényes kormány, a Laoszi Hazafias Front Párt­ja, valamint a lázadók kül­döttsége vesz részt. A hétfői megbeszéléseken folytatódott az eszmecsere a miniszterelnök személyének megállapításáról, döntés azon­NAGYGYŰLÉS STANLEYVILLE-BEN Giavnga beszéd«» gót. Éppen ezért nagyon fon­tos az erők egyesítése, nagy szükség van az egységes pártra, amely képes arra, hogy az egész kongói nép harcát vezesse az ország füg­getlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért, ban ezen a tanácskozáson sem született. A vita ezután a megalakí­tandó koalíciós kormány ösz- szetételéről folyt. A lázadók húsztagú kormányt javasol­tak. A másik két fél vissza­utasította ezt az indítványt és rámutatott, hogy csak átme­neti kormányról van szó és ezért 14 tárca is elegendő. A Boun Oum-klikk javasolta kormány nyilvánvalóan túl nagy lenne. A lényeges az ideiglenes kormány megalakí­tásánál az országban lévő há­rom politikai erő megfelelő képviselete, s ily módon olyan kormány létrehozása, amely meg tudja valósítani az or­szág egyesítését. A lázadók kijelentették, hogy tanulmá­nyozzák majd az előterjesz­tett javaslatokat. A katonai albizottság ülésén a Boun Oum-klikk küldötte továbbra is gátolta a munkát és akadályozta a fegyverszü­neti szabályok kidolgozásáról folyó vitát. amelyek nagyarányú befek­tetéseket igényelnének. A sorozat első cikke a nyu­gatnémet közegészségügyi helyzettel foglalkozik és szá­mos adat felsorolásával bizo­nyítja: sok nagy városban botrányosan elmaradt a kór­házak fejlesztése. München­ben például az év első hét hónapjában a hivatalos sta­tisztika szerint 15 959 beteg felvételét kellett elutasíta- niok a kórházaknak, mert nem volt ágy, ahol elhelyez­hették volna őket. Míg Mün­chen lakossága 1937 óta 300 000 fővel gyarapodott, a kórházi ágyak száma csak 341-gyel emelkedett. Hasonló a helyzet az NSZK számos más városában is. Az ország­ban legalább 30 000 kórházi ágy hiányzik. Ugyanakkor nagy a hiány kórházi személy­zetben is. A brazil Iielvzet (Folytatás a.z első oldalról) brazíliai parlamenthez, találja meg a törvényes módját Quadros elnök visszatérésének a vérontás megakadályozására. Kubitschek volt brazíliai el­nök üzenetet intézett a parla­menthez, amelyet Yvette Var­gas munkáspárti képviselő ol­vasott fel. Az üzenetben fi­gyelmeztetett arra, hogy az alkotmány rendelkezé­sei alapján kell eljárni és Goulart alelnököt be kell iktatni az elnöki tisztségbe, majd hangsúlyozta, hogy ve­szélyes minden olyan eijárás, amely megkerüli a törvényes­séget. Hétfőn este Rio de Janeiró­ban és Sao Pauloban diák­tüntetések voltak. A diákok követelték az alkotmány tisz­teletben tartását. Rio de Ja- neiróban a rendőrség feloszlat­ta a tüntetést. A kormány ren­deletet adott ki, amelynek ér­telmében kedd reggeli hatály- lyal bezárták az iskolákat. A brazíliai képviselőház és a szenátus együttes ülése je­lenleg is tart a fővárosban. Megalakították a képviselők és szenátorok vegyes bizottságát, amelynek feladata, hogy ta­nulmányozza a katonai minisz­tereknek Goulart visszatérése ellen hozott határozatát. A bi­zottság 48 órai időt kért állás­foglalásának kidolgozására^ Lapzártakor érkezett: Goulart egyelőre Párizsban marad Joao Goulart, Brazília al- elnöke kedden délután Bar­celonából visszaérkezett Pá­rizsba. Az alelnök nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint újságírók előtt kijelen­tette, hogy egyelőre Párizsban marad és itt várja meg a brazíliai helyzet további fej­leményeit. Az AFP jelentése szerint az alelnök környezetében úgy tudják, hogy Brazíliából ha­marosan parlamenti • képvise­lők érkeznek Párizsba, hogy tárgyaljanak az alelnökkel. Huligánok újabb garázdálkodásai Amerikában Megnyílt a „casablancai országok" értekezlete Mint „nyugati hírügynöksé­gek jelentik, hétfőn este Kai­róban megkezdődött az úgy­nevezett „casablancai orszá­gok” értekezlete, amelynek feladata közös álláspontot kidolgozni a belgrádi tanács­kozásokra. A kétnapos érte­kezleten Nasszer elnök kép­viseli az Egyesült Arab Köz­társaságot, Modibo Keita Malit, Hasszán király Ma­rokkót. Ben Khedda kor­mányelnök az algériai ideig­lenes kormányt, Ako Adjei külügyminiszter Ghánát és Louis Lonsana külügymi­niszter Guineát. Az Észak-Karolina-beli Mon- buszokba, roe városban a fajüldöző hu­ligánok újabb támadást in­téztek a négerek és a fajül­dözést ellenző fehérek ellen. Augusztus 26-án kezdődtek a támadások, amikor egy an­gol diáklány fel akart szállni a négerek számára fenntartott autóbuszra. A rendőr durván félrelökte őt ég kijelentette, hogy nem szállhat fel. Ez a tett jeladás volt a mintegy ezertagú huligánbanda táma­dására. Betörtek az autó­s számos négert megvertek. A rendőrség sok négert és az őket védelme­zőket letartóztatott. Az est leszálltával a fehér fajüldö­zők városszerte rálőttek az útjukba kerülőkre. A fajüldözést ellenző fehé­rek őrséget szerveztek a vá­rosi bíróság épülete előtt, ahova a 26-án letartóztatot­takat vitték. Huszonhetedi- kén este az őrség tagjait is börtönbe vetették A garáz­dálkodó huligánok viszont szabadon vannak. Az ultrák véres hétfőt rendeztek Oranban Hat algériai meghalt, 35 megsebesült — ez volt az ora- ni ultrakolonialisták és su- hancok hétfői „embervadásza- tának” szomorú eredménye. Néhány száz európai több csoportra oszolva hajszát indí­tott a városban lakó algé­riaiak ellen. „Valóságos em­bervadászat volt ez” — írja a Paris Jour. — Sok muzulmán tulajdonban levő üzletet szét­romboltak. Az utca közepén megállították azokat az autó­buszokat, autókat és motorke­rékpárokat, amelyeken mu­zulmánok ültek és az utaso­kat, akik nem tudtak elmene­külni, azonnal ütlegelni kezd­ték. Egy megállásra kénysze- rített autóbuszból kiráncigál- tak három algériait és fél­holtra verték őket. A husán­gokkal és vasbotokkal felfegy­verzett fasiszták hosszú ideig garázdálkodtak az utcákon ál­dozatokat keresve. A városban csak estére je­lent meg a rendőrség, a ha­tóságok kijárási tilalmat ren­deltek el.-3rí a : ^J-íorvdll ^óziej! nyír ' W^jodrr ricjuez D jen ki, Gézuka. Még erre talál kószálni valami fegyveres csapat, és igazoltatnák. — Persze, magam' is így gondoltam. Hát Jani bácsi? — Én ilyenkor már le szoktam feküdni. De nem tesz ám az semmit, csak le- vegőzzön, míg kedve tartja. Amint kimegy innét, jobbkéz­ről van egy fasor, s a fasor végén egy lugas. Inkább ar­rafelé menjen, ott nem zavar­ja a ház népét. Géza lement a kertbe, és elindult a sétányon. Néhány lépés után megtorpant, bele­fülelt az esti sötétségbe, hát­ha valami különös nesz hatol fel hozzá a város felől, lövöl­dözés, vagy hasonló. De mély, döbbenetes csend terült szét az egész város felett. Elsétált a lugashoz, és le­ült a padra. Különös érzés kerítette hatalmába. Mintha nem volna egye­dül ... Hirtelen neszt hallott. A lugas bejáratánál egy női alak bukkant fel. Egyenesen felé tartott, és még mielőtt megmukkanhatott volna, a lány leült mellé a padra. — Senorita! — szaladt ki a száján a csodálkozás. Juanita volt. — Tudtam, hogy kijön — suttogta halkan a lány; — Nos, mit szól a megérzéseim­hez? Géza azt sem tudta, mit vá­laszoljon. Hiszen ha csak sejtette volna. Semmiképp sem merészkedett volna ki a lugasba. Most nem annyira valami szívdobogtató izgal­mat érzett, hanem eltökéltsé­get: nem keveredik bajba, és nem flörtöl ezzel a lánnyal, aki íme, már a legelső alka­lommal szenvedélyének me­redek partjaira csalogatja őt. A lány fesztelenül ült mel­lette, sőt, közelebb húzódott hozzá. — ló friss a levegő •— mondta — majdnem hűvös­kés ez az este. — Félő, hogy megfázik kis­asszonyt — állt fel Géza szol­gálatkészen. — Ha megengedi elkísérem a villához. — Nem, maradjunk együtt —- kérlelte hirtelen Juanita Gézát, a fiatalembert meg­csapta a lány forró lehelete. S Géza máris úgy érezte, el­hagyja őt az iménti eltökélt­ség. Gyenge lesz, és ... mi lesz abból? Akaratlanul is megint át­élte azt a pillanatot, amikor estefelé, a búcsúzáskor Juanita megszorította a kezét. Világos jeladás volt ez ... Géza meg­borzongott. S ebben a pillanatban a spanyol lány ismét megszorí­totta a fiatalember kezét. Gé­za hagyta, nem volt bátorsága elhúzódni. — Amikor délután apám­mal beszélgetett, megcsodál­tam magát — csevegett a lánv. — Hogyan is tanulhatta meg oly csodálatos tökéllyel a mi nyelvünket? Éreztem, hogy maga ... maga bátor ember. Igen, az ilyesmihez nagy bá­torság, elszántság, akaraterő szükséges. És még valami: szenvedély. — Igaza van, senorita — fe­lelte Géza — valóban szenve­délyesen szeretem a nyelvé­szetet. Talán el sem fogja hin­ni, de így van: engem soha, semmi egyéb sem érdekelt, mint a filológia és az iroda­lom. Hm ... nagy bajban vol­nék, ha például meghívná­nak egy estélyre, mert én egyszerűen nem tudok táncol­ni... Nem volt időm megta­nulni. — Ó, pedig azt jó lesz sür­gősen pótolni! — csilingelt fel Juanita. — Hiszen az este ép­pen arra gondoltam, hogy ha­marosan társaságot hívok, természetesen magát is. Ott aztán táncolnia kell... Géza érezte, hogy Juanita mind közelebb csúszik hozzá. Senorita — mondta elfulló hangon, utolsó mentsvárat ke­resve — nem volna jobb ... De nem folytathatta tovább. Juanita átölelte őt. és tenye­rét rátanasztotta Géza ajkára. Egy óra múlva Géza hal­kan. óvatosan benyitott Gu­lyás bácsi lakásába. Az öreg nem ébredt fel. legalábbis mélv alvást színlelt. Géza le­vetkőzött. de nem tudott el­aludni. Reggel gyűrötten. csap- zottan ébredt (Folytatjuk) lány kezdte ám, a titkárnak nincs nagyon ínyére a dolog. Meglehet, hogy Juanita ki­veti magára a hálóját, Gézu­ka, Az pedig nem volna jó. — Legyen nyugodt, Jani bácsi, nagyon fogok vigyázni. Őszintén szólva — tűnődött hangosan Géza —, egy pilla­natra felkorbácsolt az a kéz­szorítás ... Nagyon furcsa volt. De nem olyan könnyű engemet lépre csalni. — Nono, én csak úgy mondtam — rándított a vál­lán az öreg. — Hát ez a krumpli már jó lesz. Üljünk asztalhoz. Jóízűen megvacsoráztak. Az öreg remekül főzött. Gé­zát minden falat az otthoni ízekre, s az édesanyjára em­lékeztette. Vajon nagyon aggódnak érte otthon? Talán jelt kellene adnia magáról... De nem, mégsem, ez veszélyt hozhatna rá. Hiszen a kopók nyilván éberen figyelik Fo­dor Aurél postáját. Vacsora után Géza felállt, s az ablakhoz lépett. Mélyet szippantott a friss esti leve­gőből. — Nem tudom, szabad-e. Jani bácsi — fordult hirte­len az öreghez —, én még sé­tálnék egyet. — Lehet — hagyta rá Gu­lyás —. de azt ajánlom, csak a parkban. Az utcára ne men­A napokban nagygyűlést tartottak Stanleyville-ben, a Patrice Lumumba téren abból az alkalomból, hogy egyesült Kongó két legnagyobb nacio­nalista pártja, a Lumumba alapította Kongói Nemzeti Mozgalom és az Afrikai Szo­lidaritási Párt, Az új párt Lumumba Nemzeti Pártjának nevezi magát. í y A stanleyville-i nagygyű- £ lésen jelen volt a város ^ és a környező falvak la- ^ kosságának nagy része. í , y Antoine Gizenga, az uj^ párt ideiglenes országos el- ^ nöke beszédében példákon ? keresztül mutatta meg, hogy ^ a belga gyarmatosítók annak? idején hogyan valósították ? meg az „oszd meg és ural-? kodj” elvét. Majd hangsú-? lyozta, Kongó ellenségei foly-? tátják aknamunkájukat a na-^ cionalista erők ellen, amelyek í kitartanak a kongói állam te- ? rületi épsége és függetlensége^ mellett. Rámutatott, hogy a ^ Kongó ellen fellépő erőket ^ ma az Egyesült Államok ve- ^ zeti, amely minden erővel^ arra törekszik, hogy fokozza^ befolyását és elfoglalja a bel- ^ gák helyét a köztársaságban. ^ Gizenga eme szavait a jelen-^ levők „Le az amerikaiakkal!” $ felkiáltásai követték. á y Az új párt országos elnök- £ sége élesen bírálta az ENSZ ^ vezetőinek kongói tevékeny- £ ségét, amely nem segítette £ elő a helyzet rendezését azj országban. ; Davidson Boselej, a Lu-; mumba Nemzeti Pártja pro-j pagandairodájának igazgatójaj hangoztatta: győztesen kerül-; tünk ki a belga gyarmatos!- < tokkal folytatott harcból, most \ azonban ! J még veszedelmesebb és : erősebb ellenséggel, az : amerikai imperializmussal állunk szemben, amely arra törekszik, hogy saját uralma alá hajtsa Kon­Fodor Géza letelepedett egy hokkedlire, és aprólékosan visszaidézte a teraszon tör­tént találkozást. Gulyás bá­csi odavolt az örömtől. Rop­pant hízelgő volt számára, hogy nevelt fia ennyire a kö­veték szívébe férkőzött. — Jó ez így, Gézuka, hiszen így még nagyobb a biztonság. Majd csak átvészeljük szé­pen ezt az egész kavarodást. Mert most már biztos, nyilas­világ lesz. Ha jaj! Az előbb hallgattam egy darabig a rá­diót. Horthy Miklós itt már senki fia. A németek, meg a nyilasok nyeregben vannak. Az ám. nem is mondta, Gézu­ka, hát hogy tetszett magá­nak Juanita kisasszony? Géza elpirult: — Érdekes teremtés — mo- solyodott el. — És azt hi­szem, túlságosan is kacér. Amikor elköszöntem tőle, erő­sen megszorította a kezemet. Gulyás bácsi nem lepődött meg. pedig Géza azt várta, hogy majd hirtelen ráme­red, és elcsodálkozik. — Ugye mondtam. Gézuka. ; Jó lesz vigyázni. A kisasszony : unatkozik. Amúgy is igen he- : vés lehet a vére. A titkár urat ; is mindig zaklatja. Sokszor j azt sem tudtam, hogyan ta- ; karodjak el a közelükből, < amikor hogv is mondjam ... ! hát szóval érti. De mindig a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom