Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-30 / 204. szám
1961. AUGUSZTUS 30. SZERDA 3 Élüzem cím helyett w Beszédes számok a Forte eredményeiről Nogyon várták, s számítottak rá a Forte-gyár dolgozói, hogy augusztus 20-án hozzájuk is elviszik az élüzem jelvényt és a zászlót. Sajnos, erre nem került sor. Nem azért, mert rosszul dolgoztak, hanem mert az iparágukhoz tartozó más gyárak bizonyos területeken előttük járnak. Az eset azért okozott bizonyos mértékű csalódást, mert eredményeik tudatában álmodni sem mertek volna arról, hogy mások elébük vágnak, s nem is alaptalanul bizakodtak. A gyár egytized híján 110 százalékra teljesítette tervét. A papíröntő 107, a filmöntö 117 százalékos eredményt ért el. Az exporttervet közel a negyedével teljesítette tűi a gyár. E néhány számadat is jól illusztrálja azt a szorgalmat, amit az igazgatótól kezdve a segédmunkásokig tanúsítottak ebben a gyárban. Az említetteken kívül is sok jó eredményt szült ez a példamutató szorgalom. A termelékenységi tervet például egytized híján kilenc százalékkal túlteljesítették, s hozzá kell még tenni, hogy mindezt változatlan létszámmal érték el. Az önköltséget a tervezetten túl közel két százalékkal csökkentették. A vállalati munkaversenyt a filmkiszerelő nyerte, ahol a jó termelési eredmények mellett 14 százalékkal csökkentették a gyártási hulladékot. Az emulziós üzem a második helyet szerezte meg. Itt több, mint kilenc százalékkal nőtt a termelékenység, az önköltség pedig 3,2 százalékkal csökkent. A verseny szorosságára jellemző, hogy a filmöntö csaknem 117 és fél százalékos tervtelje- [ sítésével csak a harmadik ! helyre kerülhetett. A féléves terv ilyen mértékű túlteljesítése közben sokan személy szerint is kitűntek. A termelési tanácskozásokon harmincán kapták meg a kiváló dolgozó címet. Közülük húszán oklevelet, tizen jelvényt kaptak. A papírkiszerelőbői öten lettek kiváló dolgozók, köztük Vachtler István, altit a legjobb papírvágóként ismernek a I gyárban. Valóban, évek óta ki- j emelkedőén dolgozik, s nem , véletlen, hogy rá bízták a leg- í fcmtosabb exportmunkákat, j Bándori Jánosné a fotópapír- j válogatásnál tűnt ki szorgalmával. A filmöntők közül Végvári György többszörösen is megérdemelte a kiváló dolgozó kitüntetést. Fizikai dolgozó létére olyasmit alkotott, ami a műszakiaknak is becsületükre válna. Egy újításával tíz és félezer négyzetméter filmtöbblethez jut a gyár, amely korábban a hulladékba került. A közel egymilliós értékű újításért hatezer forintot kapott a többszörös újító. A filmkiszerelőben hatan kapták meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Itt Nagy József né és Petényi Ferencné végzett kiemelkedően példamutató munkát a magas exportterv teljesítésében. A gyár dolgozói egyébként úgy érték el ezeket a szép eredményeket, hogy közben új cikkel is jelentkeztek. Megkezdték a színes fotópapír gyártását, amelynek minősége vetekszik a legjobb külföldi gyártmányokéval. Jól tud—-Kenyérgyár a kukoricás helyén: A tervek szerint a harmadik ötéves tervben építettek volna kenyérgyárat Vácott. Az azóta eltelt idő azonban bebizonyította, hogy az eredeti terv módosításra szorul. A város állandó és jelentős fejlődése, a szaporodó ipari létesítmények mielőbb szükségessé teszik az itt dolgozók jobb ellátását. Az év elején az Élelmezésügyi Minisztérium Sütőipari Igazgatóságának vezetőjét a megyei tanács illetékesei tájékoztatták és kérték a terv megváltoztatását, amely azóta meg is történt. Tegnap, augusztus 29-én a Váci Városi Tanács épületében bizottság ült össze az épülő kenyérgyár helyének kijelölésére, a helyszíni szemle megtartására, hogy ezt követően a tervezők munkához láthassanak. Az eljárás során kiderült, hogy a korábban alkalmasnak vélt, a Kósdi út és a deákvári fasor által határolt területen a városrendezési terv szerint zöldövezetet kell létesíteni, így azt ipari célra nem lehet igénybe venni. A zöldövezet mellett iparvágány épül és e mellett, a 10-es és 11-es parcellát jelölték ki a kenyérgyár részére és helyet biztosítottak az esetleges bővítésre is. Az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza a minisztériumi szakértők és a megyei, városi illetékes szakemberek álláspontját. A mostani kukoricás helyén a második ötéves terv időszakában korszerű kenyérgyárban sütik már a kenyeret a váciak és a környékbeli községek lakosai részére. (t) ták a gyár vezetői és a dolgozók is, hogy a szinespapír nagyon keresett cikk fotósaink körében, s hogy az import nem elégíti ki az igényeket. Éppen ezért, amennyire kapacitásuk engedi, igyekeztek minél előbb hozzájárulni az ilyen irányú igények jobb kielégítéséhez. A „fluorofort” filmmel a nagymértékben megszaporodott SZTK vizsgálatok zavartalan lebonyolítását segítették elő az orvosok és az új biztosítottak legnagyobb megelégedésére. A gyár műszaki szakemberei is sokat segítettek a sikerek elérésében. Napi munkájuk mellett megoldották a ba- ritöntőgép sebességének a percenkénti 35 méterről 38 méterre való növelését. A papíröntőgép sebességét S méterről kilencre növelték percenként, s az exportterv nagymértékű túlteljesítése ennek is köszönhető. Egyébként bővült a Fortegyár népes külföldi vevőtábora. India jelentős igényekkel jelentkezett a félév során, s az új vásárló eddig a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a kiszolgálásról és az áru minőségéről úgyszintén. A gyár jóhíréről tanúskodik az is, hogy napjainkban harmadízben a Forte Fotokémiai Ipar rendezi meg a tudományos és alkalmazott nemzetközi fotográfiai konferenciát, amelyen beszámolnak eddigi eredményeikről. A mintegy 120 részvevő a konferenciát megelőzően is nagy érdeklődést tanúsított az eddigi sikerek iránt és többen azt is bejelentették, hogy előadásaikkal hozzá akarnak járulni a további munka sikeréhez. Az elmondottak nem hagynak kétséget efelől, hogy ebben a gyárban mindenkinek elég dolga akad. Emellett azonban még arra is jut erejűk, hogy a környező tsz-ek- nek is segítsenek, mert a szocialista falu kialakítását is szívügyüknek tartják. Ilyen eredmények után érthető, hogy nem örülnek a Forte-gyár dolgozói az élüzem kitüntetés elmaradásának. Annak azonban örülni kell, hogy az iparág többi gyára is legalább ilyen szinten szólt bele a versenybe, s ma már a Forte-gyárhoz hasonlóan dolgozó vállalatok sem lehetnek biztosak abban, hogy ők lesznek az elsők, mert a többiek is egyre inkább felzárkóznak. Ez persze cseppet sem von le nagyszerű eredményeik értékéből. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek, s előre is mutatnak, jelzik, hogy az elkövetkezendő időszakban még több siker születik itt. amely minden bizonnyal a büszke élüzem címmel is párosul majd. P. J. A társasutazások története tt ogy Vbul baráti tóm módszeres ember, az a legutóbbi beszélgetésünkből a napnál világosabban kiderül. — Az elmúlt években részt vettem az IBUSZ legkülönbözőbb bel- és külföldi társasutazásain. Felmerült bennem a gondolat, hogy utánajárok a társasutazások eredetének. Korszakalkotó munkám a befejezéshez közeledik. Hallgasd csak, miket derítettem ki — mondta és ■máris belekezdett: — Az első társasutazást Noé tervezte. A negyven napos hajókiránduláson rokonok meg egyéb protekciósok vettek részt és egy csomó állat: ezek tunsta osztályon utaztak. Az út nagyon rosszul sikerült, végig esett az eső. ■— Mózes negyven éves utazása már sikeresebb volt, a közönséget jó programok szórakoztatták: folyton égő csipkebokor, kirándulás száraz lábbal a Vörös-tengeren át, manna-menü a. pusztában, fúvószenekar, a kürtszóra falak dőltek le, mint ■manapság a táncos szórakozóhelyeken, Baál-imádás, ami a mai bálok őse volt. — Sajnos, sikertelen volt Hannibál szaktárs Karthago— Róma társasutazása, pedig nem szűkölködött élményekben: elefántlovaglás, hegyi túra a Pireneusokban és az Alpokban, sziklarobbantás ecettel — de a vetélytárs utazási iroda főnöke, Fabius Cunctator, minden programot elrontott, s a részvevők a téli úton meglehetősen fáztak. — Nálunk, Magyarországon közvetlenül a honfoglalás után elkezdődtek a társasutazások. Akkor kalandozásoknak nevezték. A részvevők bejárták fél Európát és rettegésben tartották a vendéglátókat: egy Botcmd nevű utas súlyosan megrongált egy bizánci műemléket, Heribald borát megitták, egy Lehel nevű idegenvezető csak kürtszóval tudta az üzletelőket visszatérésre bírni. agyarországra is számtalan társasutazást vezettek: Rajtunk vonultak át a kereszteshadjáratok fedőnéven ismert borkóstoló utak, majd a társasatokra oly jellemző tatárjárás. Jó idegenforgalmi partnernek bizonyultak a törökök, akik 150 éven át hozták a csoportokat. Nekik köszönhető egy sor idegenforgalmi látványosságunk: fürdők, mecsetek, minaretek, várromok, s a tőrök fekete (lásd: fekete leves), amit csak az elmúlt évtizedekben szorított ki egy La Pa- voni nevű olasz, akinek a munkája nyomán az elpusztult várrendszer helyébe eszpresszórendszer épült. — Még a jövőről néhány szót: nem adok neki sok időt, és megindulnak az ilyen társasutazások: „Három napig a föld körül”, „Egy kedélyes hét a holdon’', „Mars—Venus szüreti túra”. És nem lesz semmi nehézség. hiszen a társas- utazások elég otthonosak, a légüres térben — . fejezte be az utolsó korty fekete mellett magasröptű előadását Ubul barátom. Fazekas Mátyás Megértés és emberség Százszázalékos rokkant vagyok. Épp ezért gyakran járok a gyömrői rendelőintézetbe, állandó kezelésre. S itt figyeltem fel arra, hogy Csáki főorvos elvtárs és a sebészet orvosa, Koppány elvtársnő milyen kedvesen, emberségesen, megértéssel foglalkozik a betegekkel. S ilyenkor jövök rá, hogy milyen nehéz és felelősségteljes az orvos gyógyító munkája. Hiszen nemcsak gyógyítania kell, hanem a betegekkel, mint emberekkel is kell foglalkoznia. De sajnos, a betegek — sokszor túlzottan is — idegesek, ingerlékenyek, folyton türelmetlenek, idegesíti őket, hogy várakozniok kell, nem kerülnek rögtön sorra. Ez a dolog egyik oldala. A másik pedig az, hogy sok beteg nem tartja be az orvosi utasításokat — arra gondolva, hogy nem oszt és nem szoroz, ha a saját kívánságainak megfelelően néha eltér az előírásoktól. Pedig csak akkor hasznos igazán az orvos gyógyító munkája, ha a beteg türelemmel, megértéssel várakozik és betartja az orvos utasításait. Krausz Ferenc, Gyömrő, Jókai u. 45 Címzett a Gödöllői Erdőgazdaság ,\>NVXVXVXNXXXXXVVXVXV\NXXVVXÄ>XXVXV\VXXN^ \ I | Sem bolt, sem mozi | f Kis-Vácon v. V ■j Egyik kis-váci olvasónk j (f arról panaszkodik, hogy a (j j Kőkapun túl elterülő, úgy- ^ '■f nevezett református ne- ^ ^ gyedben nincs sem háztar- ,J, tási bolt, sem filmszínház, (j ^ Vác egyre fejlődő város,í, j, határában épül a Dunai Ce- 'f. ment- és Mészmű, korszerű jí az üzlethálózata — de a (j Kőkapun túli negyedben ^ v, úgy néz ki, hogy szinte ^ megállt a fejlődés, megállt ^ J az idő. Régen tökéletesein ji S; érthető volt, hogy a Vácott J; ’f székelő katolikus püspök jj ^ nem nézte .jó szemmel a Jí -í Kőkapun túli — főleg re- jí -í formátusok lakta — negye- ^ 3 det- De most, a negyeddel 'f ■jí szemben tanúsított megkü- £ jj liinbözteíés teljesen érthe- ^ 'c teilen. Hiszen Vác fejlődik (f, — de jő volna, ha a fejlő- <: (j dés egyenletesen mutatkoz- jí j! nék meg az egész város- £ á ban, s a Kőkapun túli ne- £ ^ gyedben, a Kis-Vácott la- kők is kapnának végre egy íj ^ háztartási boltot és egy kis j; $ mozit. j 4 A'X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\ Új orvoslakás A háromezer lakosú Sződ régi álma teljesült, amikor a napokban átadták rendeltetésének a típusterv kivitelezésében készült, zöldkeresztes gyermekrendelőt és várót, továbbá a felnőttek részére elkészített orvosi rendelőt és várószobát, valamint a tágas, komfortos orvosi lakást. Az imponálóan szép, korszerű épületet a községfejlesztési alapból, a lakosság aktív közreműködésével építették. Az átadási ünnepségen Pet- riczki Gusztáv tanácselnök mondott beszédei, majd — a sződi tsz-t patronáló Vád Könnyűipari Öntöde képviselője és a nagyszámú vendég jelenlétében — Kövesdi István, a járási tanács képviA Pest megyei Hírlap 1961. június 20-i számában Az ember. a munka és a jog címen cikk jelent meg, amely a — két rendelő selője adta át az okleveleket azoknak, akik eredményesen, jól és sokat dolgoztak. Úgy hiszem, a kitüntetettek megérdemlik, hogy Az olvasók fórumában név szerint is megdicsérjük őket: Meggyes Mihály, Mikes István, Kovács András, Dinka András, Dinka Mihály, Dinka János, Erdélyi István, Bajkán Sándor, Erdélyi János, Drenkovics János, Szabó János, Erdélyi András, Gyet- vai János, Ojtózi János, Dinka István, Erdélyi József, valamint az általános iskola igazgatója, Meggyes Béla kaptak kitüntető oklevelet. Valnits Eleonóra pedagógus, Sződ TEB munkájával foglalkozott. E cikk a Gödöllői Erdőgazdasággal kapcsolatban az én munkaügyi vitámról is említést tett, amelyet az egyeztető bizottság a vállalatnál nem tárgyalhatott meg, mert a bizottsági tagságot egy szak- szervezeti tag sem merte elvállalni, félve, hogy ezt az igazgató rossz szemmel nézi. Szeretném megköszönni, hogy a Pest megyei Hírlap, a megyei pártbizottság, illetve tanács lapja szóvá tette ügyemet, mint kerülendő, elrettentő példát. De sajnos, ez sem hozta meg a kellő eredményt, mivel ügyemet még a mai napig sem rendezték. Pedig a cikk megjelenésekor értesítést kaptam az szb titkárától, hogy fizetésem rendezésére a legrövidebb időn belül sor kerül. Kérem, közöljék velem: törvényes dolog-e több hónapon keresztül válasz és tárgyalás nélkül hagyni panaszomat, amelyet a vállalati egyeztető bizottsághoz beadtam? Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy harmincnyolc éve dolgozom az erdészetnél és fizetésem nem áll arányban kollégáim fizetésével. Számomra ez a levél az utolsó próbálkozás, amellyel törvényes kérésemnek érvényt szeretnék szerezni. Soraimat abban a reményben írtam, hogy nem maradnak hatástalanok. Békési János, a Gödöllői Állami Erdőgazdaság erdésze, Kálló (Nógrád m.), Bercsényi u. 17 A VÖRÖS ÉS FEKETÉT kaptam jutalmul a Pest megyei Hírlap egyik rejtvényének megfejtéséért. Nagyon köszönöm, hogy — igaz, véletlenül — pont azt a regényt küldték el címemre, amit már régóta keresek és sehol sem tudok megvenni. Simő Pál Domony, Tavasz u. 4S Megint a biztosítás Vannak örök témák az irodalomban. Ilyen például a szerelem. amelyet több mint kétezer év alatt sem tudtak elcsépelni. S vannak örök témák az újságírásban is. Ilyen például a közlekedési eszközökön önkényesen alkalmazott biztosítási díjbeszedés. Répcsányi Károly, gödöllői (Zsigmond u. 10.) olvasónk levelet küldött, amelyben azt kérdezi, lyen alapon gasztják rá jegyre a „biztosítási tarifát”, az utas nem miraa Ha kéri. senkinek sincs joga ezt ráerőszakolni. De — a mellékelt két MAVAUT szakaszjegy (számuk A 015—0325307 és a 306-os) tanúsága szerint ilyen biztosítási vita egyáltalán nem is fordulhat elő. hiszen a kalauz csak olyan jegyet árusít, amelyre előri rányomta a pe csétet: biztosítás díj húsz fillér. A. HÉV-nél ugyanez a helyzet. A. B udapest—Kerepesi úton, valamint a Gödöllő— Szabadságtéri megállónál ki. adott jegyeken ot díszlik a húszfillé rés bélyeg, ezt ii az utas megkérdezése nélkül ragasztották fel. Jó volna, ha t biztosítást illetékesek úgy ér. telmeznék, hogy ez v a l ő b ar önkéntes, é. csak az utas kérésére adnák ki. Köszönet az Elektromos Műveknek Múlt heti számunkban foglalkoztunk a szentendrei Málna utcában lakók áramellátási panaszaival. A cikk megjelenése után az Elektromos Művek kijavította a hibát. Az utca lakói nevében ez úton mond köszönetét Beö- sze Jenő (Szentendre, Málna u. 12.) olvasónk. Mi is örülünk, hogy a lapban szóvá tett hibát ilyen gyorsan kijavították az elektromosok. De ismét volna egy kérésünk. Szentendrén már ég a villany, mikor a tahi lakosok autóbuszra szállnak. Leányfalun is égnek az utcai lámpák, Tótfalun is. Csal Tahiban uralkodik sötétség amikor Szentendréről hazaérkeznek az utasok. Az i tapasztalatuk, hogy a köz világítást szabályozó automatákat sokszor nagyon gépié sen állítják be: így előfordul, hogy világos nyári délutánokon ég a villany, d( máskor már beáll a sötétséf és még akkor sem gyújtják fe: az utcai lámpákat. Szeretnénk ha ebben az ügyben is mielőbb köszönő levelet közölhetnénk.
