Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-18 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK í AZ MS ZMP' PEST ME G Y El BIZOTTSÁGA ÉS A M E G Y E I TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 194. SZÄM. Ara 50 fuj.ér 1961. AUGUSZTUS 18, PÉNTEK A szerződéses áruk kifizetéséről és a szállítás megszervezéséről Váci tapasztalatok a népfront-munkában Épül az alumínium haltároló uszály Ismét híres lesz a szentendrei szőlő Esy tanfolyam margójára — nyilatkozik a MÉK igazgatója Ahol okosan és jól megoldották Iparunk első félévi munkájáról Megyénk több termelőszö­vetkezetében kifogásolták, hogy a MÉK-kel leszerződött áruk értékét csak a leszállí­tás után 14—16 napra kapják meg. A szállítás körül is za­varok mutatkoznak. Felmerült az a kívánság, hogy e kérdé­sekre lapunk hasábjain vála­szoljanak az illetékesek. Mun­katársunk felkereste Egri Ist­vánt, a MÉK igazgatóját és megkérte, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre. — A szerződött árukért miért csak a szállítás után ti- zennégy-tizenhat napra kapja meg a pénzt a termelőszövet­kezet? — Igen, sok tsz-ben a tag­ság körében elterjedt, hogy a MÉK csak tizennégy-tizenhat napra fizet. Azt viszont ke­vésbé tudják, hogy az a ter­melőszövetkezet, amely a MÉK-kel leszerződött gyümöl­csösre, zöldárura, a szerző­dést követően a leszállításra kerülő áruk értékének a hat- vanöt-hetven százalékát elő­legként készpénzben megkap­ta. A tsz-nek így módjában van a kertészetet jól megszer­vezni, a munkát elvégeztetni. Legtöbb tsz éppen a ker­tészeti növények szerződé­se után járó összegből fi­zet előleget a tagoknak. Lényegében tehát a fennma­radó 30—35 százalék kerül a leszállítás után tizennégy-ti­zenhat napra kifizetésre. — Mi ennek az előnye? — Az apparátus a beérkező tételeket tíz naponként szám­lázza —, ezzel megkönnyül az átvevő vállalat munkája, egy­szerűsödik az adminisztráció, a tsz pedig nagyobb tételek­ben kapja meg az előleg utáni fennmaradó részesedését. Kü­lönben erre a SZÖVOSZ el­nöke (26)1961. SZŐ VOSZ szám alatt utasította a vállalatot. — Egyes helyeken arra hi­vatkoznak, hogy náluk ered­ményességi munkaegység alapján dolgoznak a tagok, és még a tábla végén aznap, amikor a munkát elvégezték, fizetik ki a tagokat. Mi a helyzet ebben az esetben? — Az illetékesek erre is gondoltak. Ezekben a tsz-ek- ben — a jövedelemrészese­dés kifizetésére, a szerződé­ses termeltetés arányában — külön hitelben részesülnek. Erről a pénzügyminiszter 12/ 1961. számú PM utasítása rendelkezik. A szövetkezet teljes ter­melési biztonsága adott dolog, a probléma talán az lehet, hogy a tsz-vezetőség nem is­mertette eléggé a tagsággal, a fennálló, tsz-ek számára is kedveaő rendelkezéseket. Ez­zel kapcsolatban még a sze­zon megkezdése előtt a tsz­vezetők és főkönyvelők rész­vételével járásonként meg­beszéléseket tartottunk, ame­lyeken ismertettük az egész szerződéses termeltetés lebo­nyolítását. Hozzá szeretném még ten­ni, hogy a tsz-ek a vár­ható termés 60—70 szá­zalékát kötötték le, amely­nek az átvételét a MÉK minden körülmények kö­zött biztosítja. — A le nem szerződött gyü­mölcs- és zöldségáruval mi történik? — Ezt a tsz saját belátása szerint értékesíti. A le nem szerződött, de a MÉK-nek eladott áruért 24 órán belül fizetünk. Ugyancsak azonnal fizetünk a háztáji gazdasá­gokból kikerülő és a MÉK útján értékesített áruért is. — Ezek szerint a le nem szerződött áru, eladás szem­pontjából előnyösebb? — Éppen ellenkezőleg. A szerződött árura adott elő­leg hallatlan termelési biz­tonságot ad és lehetővé te­szi, hogy a tsz-ek már kora tavasszal, amikor még nincs áruszállítás, előleget adja­nak tagjaiknak. Más módon is gondoltunk azokra a tsz- ekre, amelyek még nem ren­delkeznek elegendő tartalé­kokkal, hogy rövid időn be­lül pénzhez jussanak. Azoknak a tsz-eknek, melyek kérik —, tíznapos elszámolási időn belül árkontőra két esetben is adunk csekket —. amelyeket a bankban bár­mikor beválthatnak. — Amint látható, az egész kifizetési rendszer a tsz-ek előrejutását segíti elő. De az átvevőinknek is módjukban áll 500 forint alatt értékesí­tett áruért készpénzben fizet­ni. Ez is azt a célt szolgálja, bogy a tsz-ek a MÉK útján értékesíthessék áruikat. Nem érdemes tehát piacozni. Erről olyan kiváló tsz-ek már ko­rábban meggyőződtek, mint az inárcsi Március 21, a lő- rinckátai Üj Világ tsz-ek, amelyek gyors felvirágzásu­kat éppen annak köszönhetik, hogy áruiknak nagyobb ré­szét leszerződtették a MÉK- kel. — A ceglédi Táncsicsban és más tsz-ben is elmon­dották, hogy a beígért időre nem mindig érkeznek meg a MÉK átvevői, mi ennek az oka? — Ezen elsősorban a tsz-ek segíthetnek. A tsz-ek ugyan­is jelentik: ennyi és ennyi árut akarnak átadni. Ami­kor azonban kimennek az át­vevők, kitűnik, a jelzettnél sokkal több az áru. A kohó* és gépipar és a könnyűipar új élüzemei Pest megyében Az első félévben végzett kiemelkedő munkájuk alapján a kohó- és gépipari miniszter a vasasszakszervezet elnökségé­vel egyetértésben a tárcához tartozó egész sor vállalatot tün­tetett ki az élüzem címmel. Pest megye kohó- és gépipari vállalatai közül a Gödöllői Gépgyár, az ikladi Ipari Műszergyár és a Mechanikai Labora­tórium részesült az elismerő kitüntetésben. A Dunai Hajó­gyár miniszteri elismerő oklevelet kapott. A Könnyűipari Mi­nisztériumhoz tartozó megyei vállalatok közül a váci Finom- pamutfonó és Cérnázógyár és a Pomázi Posztógyár nyerte el az élüzem címet. Halastó, rizs, pillangós, kapás a sorrend Öntözési bemutató a Kiskunsági Állami Gazdaságban Előfordult már, hogy tíz vagon helyett harminc va­gont kellett elszállítanunk egy-egy helységből. A gondatlan előrejelzés kö­vetkeztében fordul elő, hogy embereink késnek. Má­sik probléma, hogy még mindig nincs elég szál­lítóeszköz. Ezen úgy segítet­tünk, hogy a tsz-ek maguk rakodnak a vagonokba. Ez előnyös a tsz-eknek, mert min­den elszállított súlyvagonért ötszáz forintot, a berakodá­sért pedig kilónként 1,45 fo­rintot kapnak. Sőt, ha a szállítás a tsz köz- igazgatási területén kívül eső állomásra történik, akkor súlyvagonként ezer forintot kap a tsz. Meg kell mondani, hogy azok a tsz-ek, amelyekkel kapcso­latban vagyunk — hetven­nyolcvan százalékban így csi­nálják. Az inárcsi Március 21 Tsz-ben — amely évente 6— 7 ezer vagon árut szállít — kiszámították, hogy a fuvar és a berakodás! keresetből éven­te egy teherautót tudnak vá­sárolni. — Ahol nem tudják a helyi szállítást megoldani, ott a pontos előrejelzéssel segíthe­tik elő a tsz-ek, a MÉK munkáját — fejezte be nyilat­kozatát Egri István, a MÉK igazgatója, (g. s.) A szovjet parlamenti kül­döttség, amely N. N. Orga- novnak, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökhelyettesének, az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének vezetésével két hetet töltött hazánkban, csütörtökön dél­előtt elutazott Budapestről. A kedves vendégek búcsúz­tatására a Nyugati pályaud­varon megjelent Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke, (Tudósítónktól) Csütörtök délelőtt mintegy kétszáz vendég látogatta meg a Kiskunsági Állami Gazda­ságot. A vendégek a Földmű­velésügyi Minisztérium, a Pest megyei Tanács, a Pest— Nógrád megyei Állami Gaz­daságok Igazgatósága, a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság, a Pest—Komárom— Nógrád megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat és a Ráckevei Járási Tanács által szervezett rét, legelő és egyéb öntözési bemutatón vettek részt. A délelőtt fél tízkor érke­zett vendégeket Megyeri Vilmos, a gazdaság igazgató­ja fogadta. Megyeri elvtárs rövid üdvözlő beszédben ismertette a bemutató és tapasztalatcsere célját, majd végigvezette a lá­togatókat a gazdaság ön­tözéses területein. A több mint húszezer hol­das gazdaságban jelenleg mintegy 2000 holdon végez­nek öntözéses talajjavítási, le­gelő, rét, szántóföldi és ker­tészeti növénytermesztést, Vass Istvánná, az ország- gyűlés alelnöke, Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titká­ra, Szakasits Árpád és Mi- háílyfi Ernő, az Elnöki Ta­nács tagjai és az ország- gyűlés tisztikara. Jelen volt V. I. Usztyinov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete és a szovjet nagykövetség számos tagja. A búcsúztatáson N. N. Or- ganov és Rónai Sándor mondott beszédet Mint a gazdaság szakemberei elmondották, ezelőtt tíz év­vel teljesen hasznavehetetlen meszes-szódás, szikes volt a gazdaság mai területe, ame­lyen akkor szinte elképzelhe­tetlen volt a jövedelmező gaz­dálkodás. Ma viszont — meg­felelő talajjavítási módsze­rekkel — elérték, hogy a gaz­daság már évek óta nyeresé­ges és ennek megfelelően az idei év után is jelentős nye­reségrészesedésre számítanak a dolgozók. A talajjavítás módszerei közül itt az öntözést al­kalmazzák, vagyis a ta­lajból az öntözővízzel old­ják ki a káros sókat. A talaj szikesedésének mér­tékétől függően több-keve­sebb vízzel árasztják el a szikes területeket és az ön­tözővíz mennyiségétől függő gazdálkodási móddal haszno­sítják. A legterméketlenebb táblákon előbb halastavakat létesítenek, majd nyolc-tíz év után rizstermesztésre térnek át, amelyet később pillangó­sok, kapások és legvégül kalá­szosok követnek. Az első tíz év eredménye­ként ma már 2200 hold telje­sen megjavított területe van a gazdaságnak, amelyen tel­jes biztonsággal termesztenek akár húsz mázsa búzát, vagy 250 mázsa cukorrépát hol­danként. A gazdaság fejlődésének üteme természetesen ma már sokkal gyorsabb a kezdetinél és így a következő években már nagyobb lépésekkel ha­ladhatnak előre a talajjavítás­ban; A jövő évben kezdődő nagyarányú talajjavítási program eredményeként a gazdaság egész területére kiterjesztik a talajjavítás öntözéses módszerét. A tervek szerint 110 millió forintos beruházással létesíte­nek újabb öntözéses rend­szert a szikes területeken. Ez a nagyarányú beruházás tiz éven belül teljesen megtérül, amire az eddigi jó tapaszta­latok nyújtanak biztosítékot} A gyors megtérülés annak kö­szönhető, hogy a talajjavitás minden szakaszát igyekeznek gazdaságossá tenni. Amikor ugyanis még sok víz kell, akkor haltenyésztéssel, ké­sőbb pedig a már felsorolt} ugyancsak jövedelmező öntö­zéses növénytermesztéssel egy­bekötve javítják a talajt. A vendégek nagy érdeklő­déssel tekintették meg a kü­lönböző javítási szakaszokban levő területeket. Megnézték a gazdaság 600 holdas halasta­vát, amelyből az idén 4,2 mázsa halat fognak ki hol­danként. Az ugyancsak több száz holdas rizstelepeken most virágzik a rizs, amely hol­danként 15—16 mázsás termést Ígér. Nagy tetszéssel nézték végig az öntözéses pillangós terüle­teket, réteket és legelőket is a látogatók, amelyeken 25— 30 mázsa szálastakarmány-ter- mést takarítottak, illetve ta­karítanak be az idén. Legna­gyobb tetszéssel mégis az ön­tözéses kukoricatáblákat né­zegették, amelyek 60—70 má­zsás holdankénti bő termést Ígérnek; A nagysikerű határszemle után közös ebéden vettek részt a meghívottak, amelyet elő­adások és szakmai filmbemu­tató követett. Élénk érdek­lődéssel hallgatták meg dn Baksay Tóth Bertalan egye­temi docenst és Márkus Ist­vánt, a Vízügyi Igazgatóság főmérnökét, akik Pest megye rétjeinek, legelőinek, öntözési kérdéseiről, illetve az öntö­zőberendezésekről és léte­sítményekről beszéltek. Az egésznapos bemutató és ta­pasztalatcsere értekezlet Sá­gi Mihálynénak, a Ráckevei Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének zárszavá­val ért véget. Nagymiklós István Pest megyeiek az élen Elutazott a szovjet parlamenti küldöttség „Kiváló“ címet kapott a nagykőrösi, tápiógyörgyei, szigetszentmártoni és gombai földművesszövetkezet, valamint az érdi takarászövetkezet — Halló, Vác? Kérem a Ró­zsa Ferenc önkéntes ifjúsági tábor parancsnokságát. — Halló, KISZ-tábor. Fekete Károly táborparancsnok be­szél. — Érdeklődünk, hogy érzi magát az építkezésen az utolsó, a negyedik turnus? — Mint az előző turnusok is: a lehető legjobban, a fiúk vasárnap érkeztek a táborba, hétfőn munkába álltak. Leg­többjük jelenleg a sejcei út­építésen, az övárok terepren­dezésénél és a zsákgyár épít­kezésénél dolgozik — akár­csak az előző csoportok — de elég sok fiút „vezényeltek ki” hosszabb rövidebb időre a DCM építkezésének egyéb munkahelyeire is. — Milyen eredményeket ér­tek el a diákok a napi hat órás munkaidejükben? — Még végleges értékelé­seink nincsenek, de valószínű, hogy ők is „rávernek’’, ahogy az előző csoportok és különö­sen a Pest megyeiek tették. — Mit jelent az, hogy kü­lönösen a Pest megyeiek? — Július 16-tól 29-ig a má­sodik turnusban dolgoztak itt a Pest megyei gimnazisták, s, eddig ők érték el a legjobb’ eredményeket. Az első helye­zést a monori gimnázium, a második helyezést a nagykő­rösi gimnázium, a harmadik helyezést pedig az eddigi leg­jobb budapesti gimnázium, a Kölcsey „csapata” vitte el. Nagyrészt nekik is köszön­hető, hogy sikerült határidő előtt befejeznünk a Nógrád- verőcéről érkező nyomócső­árok ránkeső szakaszának ki­ásását. Persze jól dolgozott az első turnus, és a harmadik turnus is (igaz, hogy a har­madik turnus teljesítményeit kissé „leszorította“ a kánikula) — de a Pest megyeiek ered­ményeit egyik csoport sem tudta túlszárnyalni. <mj) A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége érté­kelte a földművesszövetkeze­tek 1961. első félévi munka­versenyét, amelynek során Pest megyében is csaknem va­lamennyi szövetkezeti egy­ség tett versenyfelajánlást a tervben meghatározott fel­adatok túlteljesítésére kiske­reskedelem, vendéglátóipar, felvásárlás és takarékszövet­kezeti vonalon egyaránt. Az alkotmány ünnepe al­kalmából sor került a „ki­váló” címek, a verseny egyik Iegmegtisztelőbb jutalmának az odaítélésére. Pest megyé­ben az első félévi eredmények alapján „kiváló fmsz” kitün­tetésben részesült: Nagykő­rös, Szigetszentmárton, Gom­ba és Tápiógyörgye, a Tápió- bicskei Földművesszövetkeze- tet pedig dicséretben részesí­tette a SZÖVOSZ Igazgatósá­ga és a KPVDSZ elnöksége. A „kiváló takarékszövet­kezet” címet adományozta a több mint kétmillió forint be­tétállománnyal rendelkező Érdi Takarékbetétszöveikezei­nek, s dicséretben részesítette az egymilliós Örkényi, vala­mint a kocséri falusi bankot. Az egész országban közel hatvan földművesszövetkezet és tizenkét takarékszövetke­zet emelkedett „kiváló“ rang­ra az első félévi teljesítmé­nyek alapján, ezek közül öt Pest megyei földműves- és ta­karékszövetkezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom