Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

2 1961. AUGUSZTUS 15, REDD A német kérdés megéreti a megoídiísru (Folytatás az 1. oldalról) megbízhatóan elzárják a szocialista tábor országai ellen irányuló 1 elforgató tevékenység útját és biz­tosítsanak megfelelő őr­séget és hatékony ellenőr­zést Nyugat-Berlin egész területe körül, beleértve a demokratikus Ber­linnel való határát is. Ezek az intézkedések természetesen nem fogják érinteni a Nyugat- Berlin és a Nyugat-Németor- szág között levő' összekötő- utak forgalmára és ellenőrzé­sére vonatkozó rendelkezése­ket. A Varsói Szerződés tagál­lamainak kormányai termé­szetesen megértik, hogy ezek az óvintézkedések bizonyos kellemetlenséget okoznak a lakosságnak, de figyelembe véve az előállt helyzetet, mindez végső soron kizárólag a nyugati hatalmak és min­denekelőtt a szövetségi köz­társaság kormánya magatar­tásának következménye. A nyugat-berlini határ nyitvatartásii eddig abban a reményben történt, hogy a nyugati hatalmak nem fognak visszaélni a Né­met Demokratikus Köz­társaság kormányának jó­akaratával. \ Ök azonban, figyelmen kí­vül hagyva a német nép és Berlin lakosságának érdekeit, a nyugat-berlini határnál fennálló szabályzatot alatto­mos felforgató tevékenység céljaira használták ki. A je­lenlegi természetellenes hely­zetnek a nyugat-berlini * határ megerősített őrzésével és el­lenőrzésével véget kell vetni. A Varsói Szerződés tagálla­mainak kormányai egyidejű­leg fontosnak tartják annak hangsúlyozását, hogy ezen in­tézkedések szükségessége meg­szűnik, ha Németországgal bé­késen rendezik a helyzetet és ezen az alapon megoldják a döntésre érett kérdéseket. Az NDK Minisztertanácsának határozata a Berlin szocialista övezetének biztonsága érdekében tett intézkedésekről A Varsói Szerződés tagálla­mai nyilatkozatának és az NDK Népi Kamarája dönté­sének alapján a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa a következő határozatot hozta: A béke megőrzése megkö­veteli, hogy gátat vessünk a német revansisták és milita­risták üzelmeinek, s hog^ a német békeszerződés megkö­tésével -megnyissuk az utat a béke biztosítása és Németor­szágnak békeszerető, impe­rialistaellenes, semleges or­szágként történő újjászületése előtt. A bonni kormány kom­munistaellenesnek álcá­zott imperialista politi­kája a fasiszta német imperializmusnak a Har­madik Birodalom idején hirdetett céljait követi. A német militarizmusnak ez az újabb fenyegetése a né­met néppel és az európai né­pekkel szemben akut vesze­delemmé válhat, mert a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban és Nyugat-Berlin front­városban folyamatosan meg­szegték a potsdami egyez­ményben a militarizmus és a nácizmus kiirtásáról foglalt alapvető rendelkezéseket. Nyugat-Németorszógban új­jáéledt a revanspolitika. Ezt a Német Demokratikus Köz­társasággal és Németország szomszédaival szemben han­goztatott, egyre fokozódó te­rületi követelések kísérik. Ez a revanspolitika szorosan ösz- szefügg a nyugatnémet Bun­deswehr gyorsított fegyverke­zésével és atomiegyverkezésé- veL \ Az Adenauer-kormány \ tervszerű előkészületeket ! tesz a Német Demokra- í tikus Köztársaság ellen ! indítandó polgárháborúra. ! A Német Demokratikus Köz-; társaság Nyugat-Németország- < ba látogató állampolgárainak! fokozott terrorista üldöztetés-! ben van részük. A nyugat-! németországi és nyugat-ber- j lini ügynök-központok rend-: szeresen megkörnyékezik a\ Német Demokratikus Köztár- sas ág állampolgárait, és sza­bályszerű emberkereskedel­met szerveznek. Ahogy a bonni kormány hi­vatalos okmányaiból és a CDU-Csu pártvezetőségének politikai nyilatkozataiból ki­tűnik, ez az agressziós poli­tika és zavartkeltő tevé­kenység azt tekinti céljá­nak, hogy egész Németorszá­got bevonja a NATO-ba, a nyugati katonai tömbbe s hogy a Német Szövetségi Köztársaságban fennálló mi­litarista uralmat a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjessze. A nyugatnémet militaristák csalárd mester­kedésekkel, így például a „szabad választásokkal” elő­ször az Oderáig akarják ki­tolni katonai bázisukat, hogy azután megindítsák a hábo­rút. A nyugatnémet revans­isták és militaristák ki­használják a Szovjetunió­nak és a Varsói Szerző­dés tagállamainak Német­ország kérdésében folyta­tott békepolitikáját. Ellenséges uszítással, az ál­lampolgárok elcsábításával és felforgató tevékenységgel kárt okoznak nemcsak a Né­met Demokratikus Köztár­saságnak, hanem a szocialis­ta tábor más országainak is. A Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsa ezért — a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének határoza­tával összhangban — a Né­met Demokratikus Köztár­saság védelme és a szocia­lista tábor országainak biz­tonsága érdekében a követ­kező intézkedéseket határoz­ta el: A nyugat-németországi és a nyugat-berlini revansista és militarista erők ellenséges tevékenységének megakadá­lyozására a Német Demok­ratikus Köztársaság határain — beleértve Nagy-Berlin nyu­gati övezeteinek határát — olyan ellenőrzési rendszert létesít, amely minden szu­verén állam határain fenn­áll. A nyugat-berlini határon megbízható őrséget és hathatós ellenőrzést léte­sít, hogy eltorlaszolja a felforgató tevékenység útját. Ezeket a határokat a-Német Demokratikus Köztársaság állampolgárai csak kí|fön en­gedéllyel léphetik át.' Mind­addig, amíg Nyugat-Berlin nem alakul át demilitarizált, semleges, szabad várossá, a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában lakó polgároknak Nyugat-Berlin határainak átlépéséhez külön igazolásra lesz szükségük. Nyugat-Berlin békés polgá­rai a nyugat-berlini személyi igazolvány felmutatásával lá­togatást tehetnek a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában (a demokratikus Berlinben). Revanspolilikusoknak és a nyugatnémet militariz­mus ügynökeinek nem en­gedjük meg a belépést az NDK fővárosába (a de­mokratikus Berlinbe), A Német Szövetségi Köztársa­ság polgárainak a demokrati­kus Berlinben teendő látoga­tásánál továbbra is az eddigi ellenőrző intézkedések marad­nak érvényben. Más országok állampolgárainak beutazását a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosába ezek a ren­delkezések nem érintik. A nyugat-berlini polgárok­nak a Német Demokratikus Köztársaság összekötő útjain a külföld felé teendő utazásai­nál továbbra is a jelenlegi rendelkezések érvényesek. A Nyugat-Berlinnek és Nyu­gat-Németországnak a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén keresztül . lebonyolódó átmenőforgalmánál érvényes eddigi rendelkezéseket a je­len határozat nem változtatja meg. A belügyminiszter, a közle­kedésügyi miniszter és Nagy- Berlin főpolgármestere meg­bízatást kapnak, adják ki a szükséges végrehajtási rendel­kezéseket. Ez a béke biztosítását, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. különösképpen ‘pedig fő­városa. Berlin védelmét és a szocialista országok biztonsá­gának szavatolását szolgáló rendelkezésekről hozott hatá­rozat a német békeszerződés megkötéséig marad érvény­ben. Korea felszabadulásának 16. évfordulóján Jelentések Berlinből Mint a hírügynökségek egy­behangzóan jelentik, Berlin­ben teljes a nyugalom, a la­kosság helyesli és támogatja az NDK kormányának leg­utóbb megtett önvédelmi in­tézkedéseit. Berlin demokrati­kus övezetében a nyugat-ber­lini határ mentép páncél- és teherautókon felvonultak a nemzeti néphadsereg, a népi rendőrség egységei, valamint a lakosságból alakított harci csoportok hogy felkészüljenek bármilyen nyugati provokáció elhárítására — jelenti az ADN. A délutáni és az esti órák­ban élénk forgalom bonyoló­dott le Berlin demokratikus és nyugati övezete között. Gépkocsikon, robogókon és motorkerékpárokon tértek ha­za a berliniek vasárnapi ki­rándulásukról. A demokrati­kus övezet központjában és a főbb útvonalakon csoportok gyűltek egybe és élénken vi­tatták az eseményeket. Az emberek melegen üdvözölték az NDK hatóságainak intéz­kedéseit. Mint az ADN jelenti, Nyu­maradtak gat-Berlinben : tétlenek. A nyugatiak megkísérel­ték, hogy provokáto­raikkal Berlin demokrati­kus övezetének lakossá­gát az intézkedések el­len hangolják. Az intézkedések megvaló­sítása is teljesen zökkenő- mentesen ment végbe és egyáltalán nem befolyásolta Nyugat-Berlin és Nyugat-Né- metország forgalmát. Mint az AFP francia hírügynökség va­sárnap este megállapította, Nyugat-Berlin és Nyugat- Németország között teljesen szabályos az országúti, vas­úti és légiforgalom. Az AFP közölte, hogy vasárnap este kilenc óráig 2693 gépkocsi ment Nyugat-Berlinbe, el­lenkező irányba pedig 1949. Nyugati újságírók és dip­lomaták Berlin demokra­tikus övezetébe is ellá­togattak, hogy saját sze­mükkel győződjenek meg a helyzetről. Az amerikai külügyminiszté­A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság néfe au­gusztus 15-én ünnepli hazá­ja felszabadulásának 16. év­fordulóját. Tizenhat esztendővel ez­előtt ez a sokat szenvedett nép megindult a fejlődés út­ján. Békés építőmunkáját, terveit szakította félbe az amerikai és liszinmanista ag- resszoroy durva támadása. A hároméves, kegyetlen há­ború súlyos Icárokat okozott: nyomában mindenütt rom és hamu maradt. Lerombolt házak, felrobbantott hidak, letarolt földek, megbénított, tönkretett ipari üzemek: ez maradt a háború után. F szak-Korea népe puska helyett szerszámot vett a ke­zébe. s 6—7 esztendő alatt hazáját szocialista ipari-ag­rár országgá változtatta, Gyors előrehaladását biz­tosította a Koreai Munka- várt köré tömörült nép lel­kesedése. forradalmi szelle­me. a Szovjetunió és a bará­ti, őrszágop testvéri segítsé­ge. A háborúutáni hat eszten­dőben évente átlagosan 43 százalékkal emelkedett az ivari termelés. Az ötéves terve<t két és fél év alatt teli esitették. Az országban több mint' 300 gépgyár évült. Az ipar bázisára támaszkod­va, hatalmas változások mentek végbe a mezőgazda­ságban is. A szövetkezetek­be tömörült falvakban alap­jában véve befejezték az ön­tözőrendszer megvalósítását, s gyors ütemben folyik a gépesítés. A múlt évi nagy szárazság ellenére, szemes- terményből kétszeresét taka­rították be az 1946. évinek. Idei tervükben újabb egy­millió tonnával kívánják emelni a szemestermést. A népgazdaság fejlődését szorosan nyomon követte, a kulturális forradalom. Há­rom évvel, ezelőtt bevezették a kötelező hétéves oktatást, a jövő évtől pedig a hét 'osz­tályt elvégzettek száméra kö­telezővé teszik a kétéves műszaki oktatást. Az ország felszabadulása előtt nem volt egyetlen főiskola sem Koreában. Most a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság 76 főiskolával büsz­kélkedhet. Sikerei, eredményei elle­nére. Észak-Korea népe nem feledkezik meg legszentebb kötelességéről: építőmunká­jával. gyarapodásával, s minden tetiével hazája bé­kés egyesítéséért harcol. Felszabadulásának 16. év­fordulóión a testvéri ma­gvar nép ehhez a harchoz kívá,n sikert és győzelmet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népének! rium két tisztviselője gépko­csin bejárta a város demok­ratikus övezetét és az NDK hatóságai az utasításoknak megfelelően udvariasan útba­igazították őket. A hírügynökségi jelentések­ből azonban az is kitűnik, hogy a demokratikus Berlin­ben tapasztalható nyugodt lég­körrel szemben Ny u gat-Ber­linben a provokátorok szít­iák a hidegháborús hangula­tot. A nyugat-berlini rendőrsé­get tüntetőén mozgósították, hétezer rendőrt vezényeltek szolgálatra, hatezret pedig riadókászültsé?be helyeztek. A Reuter jól értesült forrá­sokra hivatkozva közli, hogy a nyugati megszálló csapato­kat is készenlétbe helyezték. Izgalom Bonnban Mint jelentik Bren­tano nyugatnémet külügy­miniszter hétfőn reggel meg­beszélésre ült össze az ame­rikai, az angol és a francia nagykövettel. A megbeszélés — amelyen megvitatták a berlini helyzetet — 50 percig tartott. Az AP úgy értesült, hogy a nyugati hatalmak jegy­zéket állítottak össze, amelyet valószínűleg még a mai nap folyamán meg­küldenek a Szovjetunió­nak. Brentano a nagykövetekkel folytatott megbeszélései után felkereste Adenauer nyugat­német kancellárt és beszámolt neki tárgyalásainak eredmé­nyéről. \ ellen tő : (Jól I J — Halaszthatatlan nemzeti ügy. Ügy szólok hozzád, mint a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség helyi csoportjának elnökéhez. Kérlek szépen, az én kisfiam hatodikos gimna­zista, és. Witíkler részletesen elmond­ta, amit a fiától Fodor tanár úr reggeli megnyilatkozásá­ról hallott. Szomolányi fi­gyelmesen végighallgatta. Vé­gül felállt, ' és a kezét nyúj­totta Winklernek: — Nagyon köszönöm, ked­ves barátom, ezt a közlést. Na­gyon iól tetted, hogy felhívtad a figyelmemet. Gondom lesz a tanár úrra. Kérlek, senki másnak ne tégy említést a do­logról. Mert ugyan már az el­mondottak is elegendő bizony­ságot szolgáltatnak arra néz­ve, hogy ez a tanár egy defe- tista áruló, de talán még hasz­nosabb lesz, ha beható meg­figyelés alá vesszük. Várj csak ;.. Nem tudod, kérlek, miiven családból vájó ez a ta­nár? / — De, kérlek szépen, az ap­ja Fodor Aurél, kereskedő ember. — Aha. értem. A Horthy Miklós űt és az Erzsébet ki­rályné utca sarkán .. — Igen, igen. Szép kis csa­lád lehet, mondhatom. — Majd elválik, pajtikám. No, isten veled. Légy nyu­godt, az ügy jó kezekben van. Mindketten megértőén mo­solyogtak; Több mint két hónap telt el ezután; Fodor Géza még inkább ke­rülte az embereket, mint ed- dik. Gvakran megtörtént, hogy nem is vacsorázott együtt a szüleivel. Kiüzent a minde­nesnek, hogy vigye be a va­csoráját a szobájába. Az öreg Fodor voltaképpen nem bán­ta ezt a hirtelen változást; Csak egy kicsit féltette a fiát. Nehogy megártson neki az a döbbenetes élmény, amely az élet árnyékos oldalán vár reá. Időközben észrevette, hogy Gé­za vásárolt egy rádiót. Gyak­ran lesi a híreket, majd az esti órákban, a jól elfüggö­nyözött ablakok mögött, kül­földi adóállomások műsorát is meghallgatja. Egy este váratlan vendég toppant be a Fodor-házba. Put- noki úr, Fodor Aurél volt se­gédje tette tiszteletét, hívat­lanul. Rendkívül szívélyes volt, majd elolvadt, amint a kereskedő kezét szorongatta. Bocsánatért esedezett, amiért csak úgy bejelentés nélkül be­tört a család magányába, de hát fontos mondanivalója van, nem halaszthatta tovább. Fo­dor gondosan eltitkolta való­di érzelmeit Putnoki úr iránt, és betessékelte az ebédlőbe. — Hallottam. Putnoki úr. hogv megcsinálta a szeren­cséjét — mondta titkolt iró­niával a házigazda. — Beval­lom, én sohasem sejtettem, hogy maga ennyire életreva­ló emW Putnoki úr. — Ó, kérem. Fodor úr. az élet forgandó. no meg a sze­rencse is, ugye. Pedig tessék elhinni, én nem vágytam nagyra, én egv lépést sem tet­tem azért, hogy cégvezetőnek jelöljenek ki a Kransz-féle vaskereskedés élére. Dehát ha egyszer úgy találták, hogy al­kalmas vagyok rá. nem utasít­hattam vissza Meg aztán... nem is tanácsos az ilyesmit visszautasítani. — Halkra fog­ta a hangi ót: (Folytatjuk) Fodor Géza megkövültén hallgatta a bejelentést. Való­sággal felizzott, amikor min­den további nélkül megszó­lalt: — Kérem, igen tisztelt di­rektor úr... Nem folytathatta, mert Vér­tes' igazgató ellentmondást nem tűrő hangon letorkolta: — Fodor kolléga, csak is­mételni tudom, hogy ez a közlés miheztartás végett tör­tént, és efölött vitát nyitni nincs módunkban. Egyetlen szó erejéig sem. Köszönöm, uraim, most menjenek fel az osztályokba. Fodor Géza magábaroskad- tan bandukolt fel a lépcsőn. Az osztály feszült kíváncsi­sággal leste minden mozdula­tát. A gyerekek érezték, hogy most még a levegő is súlyos terheket cipel, és remélték, hogy osztályfőnöküktől meg­tudnak valamit. Fodor lassan lelépett a ka­tedráról, s az első padsor előtt megállt. Vontatottan szólalt meg: — Fiúk, mától kezdve üres lesz egy hely az osztályban. Aki azon a helyen ült, társa­itok és testvéretek. Ezt soha- |se felejtsétek el. Ügy emlé- í kezzetek vissza rá. mint aki ’szerencsétlenül járt, mintha — ; mintha egv erdei kirándulá­son elragadták volna a farka- ísok. ' Abbahagyta. Látta, hogy Winkler Rudi feszeng a he­lyén, s síiig tudja visszatarta­ni a már-már kibuggyanó mondanivalót. 1— Winkler, akarsz valamit mondani? — kérdezte a ta­nár. — Igen, tanár úr — állt fel Winkler. — Én tudom, mi van a Beckkel. a Beck zsidó, és bezárták a fatelepre. — Ülj le. Ne felejtsétek el, amit mondtam: Beck Jenő a testvéretek, s ő gonoszságnak esett áldozatul. Most pedig ve­gyétek elő a könyveteket. Nyissátok fel a 125. oldalon. Ma Horatiust fogunk olvas­ni. Ki vállakozik rá? Felhangzottak az eposz zeng- zetes sorai, de Winkler Rudi sehogyan sem tudott Hora- tiusra figyelni. Mindegyre egyetlen gondolat körül forgo­lódott. Hogyan lehet az, hogy otthon édesapa azt mondta: nagyon helyes, ami a sárga­csillagosokkal történik, Fodor tanár úr meg azt mondja, hogy Beck a gonoszságnak esett áldozatul? Édesapa éppen teg­nap este magyarázta el anyu­nak és neki. hogy az olyanok, mirft a Beck, vérszopók és el­lenségek voltak. * de most meg­érdemelt sorsukra jutottak, viszont Fodor tanár űr sze­rint a Beck nekik testvérük, és szerencsétlenül járt...? El­tökélte. hoev ezt azonnal tisz­tázza édesapával, Alig várta az utolsó csen­getést, sebesen hazairamo­dott. Apa és anya már asz­talnál ültek, ebédeltek. És Winkler Rudi elbeszélte, mit mondott Fodor tanár úr a la­tin órán, és milyen ellent­mondás rejlik ebben az egész­ben. Rudi azt hitte, hogy édesapja majd magyarázatát adja ennek, és kisül, hogy itt valami félreértésről van szó. De Winkler Rezső, a verebé- lyi népmozgalmi i nyilvántartó hivatal vezetője, az emlékla­pos tartalékos főihadnagy, semmiféle magyarázatba nem bocsátkozott, hanem csak any- nyit kérdezett a fiától: — Biztos vagy benne, kis­fiam. hogy Fodor tanár úr szóról szóra ezeket mondta? Nem tévedsz, kisfiam? — Nem, egészen biztos — felelte Rudi, és megint elis­mételte Fodor Géza szavait. Winkler Rezső ezen a na­pon nem pihent le ebéd utón, hanem elment hazulról. A vá­rosházára sietett, és Szomolá­nyi Pétert, az alpolgármestert kereste. ■— Nem alpolgármesteri mi­nőségedben kereslek, kedves bátyám — toppant be Szomo- lányiboz —, hanem mozgalmi ügyben. — Kérlek, én most nemigen érek rá. de miről van szó? Winkler Rezső ünnepélyes pózt öltött;

Next

/
Oldalképek
Tartalom