Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

✓ 13S1. AUGUSZTUS IS, KEDD HfT'YE» '&Cirhm 3 Jól sikerült szántási versenyek Értékes jutalmakat kaptak a ki» áló traktorosok A Hazafias Népfront felhí­vására sok traktoros nevezett be a szántási versenyekre. Az országos verseny járási dön­tői most — vasárnap — feje­ződtek be és jövő vasárnap, az alkotmány ünnepén ren­dezik meg a megyei döntőt. Korábban már hírt adtunk néhány járási döntő eredmé­nyeiről, most pedig a nagy- kátai, a szentendrei és a vá­ci járás traktorosainak vetél­kedéséről számolunk be. A nagykátai járás traktoro­sai a szentmártonkátai Kos­suth Termelőszövetkezetben mérték össze tudásukat. A jelentkezők között állami gaz­dasági, gépállomási és terme­lőszövetkezeti traktorosok egyaránt voltak. A tsz vö- röshere-tábláján jelölték ki számukra a parcellákat, ame­lyeket a verseny szabályai szerint kellett felszántani. A versenybíróság egyhan­gú véleménye alapján Rubint István, a Tápiószelei Gép­állomás legidősebb traktoro­sa szántott a legjobban. A második helyet ugyancsak a Tápiószelei Gépállomás trak­torosa, Kocsis Gyula szerezte meg. A harmadik legjobb traktorosnak Jancsó István, a Tápiószelei Állami Gazdaság dolgozója bizonyult. A versenybizottság értékes díjakat nyújtott át az első három helyet megszerző trak­torosnak, de megjutalmazták a negyedik helyezettet is. Az első helyezett egy értékes rá­diót, a második helyezett egy kerékpárt, a harmadik helye­zett egy fényképezőgépet, a negyedik helyezett pedig egy karórát kapott. Ugyanakkor az első három helyezett meg­szerezte azt a jogot, hogy részt vehet az augusztus 20- án, Alagon tartandó megyei szántási versenyen is. A szentendrei járás trakto­rosai közül a gépállomási traktorosok szerepeltek leg­sikeresebben a versenyen. Az első három helyet ők „bérel­ték” ki, azaz ők száftfoífákC Dobi István látogatása a balatonaligai KISZ-táborban Hétfőn Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke ellátoga­tott a balatonaligai KISZ ön­kéntes ifjúsági építőtáborba, ahol mintegy kétszáz egyete­mi és főiskolai hallgató tölti nyári szabadidejének két he-* tét. Az Elnöki Tanács elnöke Balogh Istvánnal, a KISZ központi bizottsága titkárá­val munka közben ke­reste fel a diákokat, akik az állami gazdaság szőlőjében dolgoznak. Az önkéntes ifjú­sági tábor tagjai nagy szere­tettel fogadták a vendégeket, s időszerű politikai kérdések­ről, problémáikról beszélget­tek az Elnöki Tanács elnöké­vel. (MTI) A cél: a szerszámgépiparban is elérni a világszínvonalat Látogatás Halásztelken Pályi professzor beszélget a versenyzőkkel legjobban a versenyen. Érde­kes, hogy mindhárom kiváló traktoros a Szentendrei Gép­állomás dolgozója, s így a szántási verseny szinte „há­zi” versennyé változott. Mél­tán büszke tehát a Szentend­rei Gépállomás Melis József­re, aki első, Valki Sándorra, aki második és Kiss Jánosra, aki harmadik lett a járási szántási versenyen. Örömük még fokozódott is, amikor megtudták az ifjú traktoro­sok versenyének eredményét, mert ott szintén az ő munka­társuk, Száraz István lett az . «MA Nagy érdeklődés mellett rendezték meg vasárnap dél­előtt a vác—alsóvárosi határ­ban Észak Pest megye leg­jobb traktorosainak verse­nyét. Az első helyezett Győrvári Ferenc lett, a Váchartyáni Gépállomás traktorosa, má­sodik. — szintén Váchartyán- ból — aerovszki József, a harmadik helyre Merész Ist­ván (Vámosmikolai Gépál­lomás) került. Az értékes dijakat: egy táskarádiót, egy Fotobox fényképezőgépet és egy kar­órát Pályi Ferenc professzor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem géptan-tanszékének vezetője adta át a boldog nyerteseknek. Kettős közlekedési baleset Szádén László János, Arany János u. 6. sz. alatti lakos, ittas ál­lapotban felborult Danuvia— 125-ös motorjával. Illés And­rás szadai lakos árokba fu­tott. Jogosítvány nélkül vezette barátja motorkerék­párját. Mindkettőjüket a mentők kórházba szállították. Katona Csaba, nyolcéves bagi kisfiú, bátyjával pénte­ken, a tikkasztó hőségben a gödöllő-szabadpusztai halasta­vakhoz ment fürdeni. A kisfiú belefulladt a tó vizébe. Gyorsabb lesz a szentendrei HÉV A HÉV forgalmának meg­javítására az NX>K-ból, a drezdai Otto Buckwitz Művek folyamatosan 150 darab von­tató motort szállít. Ezekkel cserélik majd ki a jelenleg forgalomban levő HÉV-mo- torkocsik kis teljesítményű, elavult és gyakran hibás motorjait. Az új motorral a szerelvények gyorsabban, en­nek következményeként rövi- debb menetidővel közleked­nek. A szállítások már meg­kezdődtek — előreláthatóan az év végére a szentendrei és a gödöllői vonalon több sze­relvényt ezekkel az új moto­rokkal közlekedtetnek. Felsorolni is sok lenne, hány új konstrukcióval lep­te már meg szerszámgépipa­runkat a halásztelki Szer- számgépfejíesztő Intézet. Több mint százötven szer­számgép típust terveztek és készítettek az elmúlt tizen­egy év alatt az intézet szak­embered. A GH 400-as ha- rántgyalúgép — hogy csak a legkiemelkedőbbet említsük — aranyérmet nyert a brüsz- szeli világkiállításon. Ma már önálló gyártmány­fejlesztési osztály foglalkozik az új konstrukciók kikísérle­tezésével. Az intézet dolgozói légfontasabb t feladatuknak tekintik, hogy a második öt­éves terv végére szerszámgép­iparunk is elérje a világszín­vonalat. E tekintetben ugyan­csak több kiemelkedő ered­ménnyel büszkélkedhetik az intézet. Első komoly lépés volt ezen az úton a gördülő­orsós vezérlés kidolgozása, amit már több eszterga tí­pusnál alkálmaznak. Az Inté­zet most még behatóbban foglalkozik a kis sorozatban készülő szerszámgépek auto­matizálásával. A jövőben to­vább bővítik az intézeti kuta­tómunkát, s még több segítsé­get szándékoznak adni az üzemek műszaki fejlesztésé­hez. Az itt folyó munkáról, a kutatás és a kísérletezés eredményeiről számolnak be felvételeink: Az intézet legújabb büszkesége: az RTA—160-as úgyne- ! vezett HEDIMATIC számvezérlésű félautomata revolver­eszterga. Ebben a gépben több tudományág kísérleti ered- . menye ölt testet. Többek között önműködő adagoló szerke­zetet is készítettek hozzá. Mint az intézet szakemberei is elmondották, a HEDIMATIC már eléri a világszínvonalat. Győrvári Ferenc a győztes DT—413-as, traktoron négy ekefejes Kísérlet alatt a hidraulikus vezérlésű sikköszörűgép. Közösen készíti a halásztelki intézet a Budapesti Szerszám- gépgyárral. Felvételünk azt mutatja, amikor Horváth György a Budapesti Szerszámgépgyár szerelője és Tóth Já­nos az intézet dolgozója az új prototípust szerelik. Gépesítés, szezoncikkek, őszi meglepetés Két esztendeje költöztek Pest tőszomszédságába, az ér­di villák csendes világába a Pest megyei Vegyi és Kézmű­ipari Vállalat műanyagosai. Munkájukat kezdetben kis­ipari jelleggel, kevés géppel, és nem túl korszerű módon végezték, mint arról a rész­leg dolgozója, Juhász Valéria beszámol. Ez év tavaszán azonban nagy munkához láttak az ér­diek. Kialakították a szalag­rendszer bevezetéséhez szük­séges feltételeket és korsze­rű üzemmé fejlesztették rész­legüket. Ágoston Róland, a TMK mérnöke beszél erről: — Saját tervezésben és sa­ját erőből oldottuk meg a nagy munkát igénylő átállást, de volt értelme, ma már ter­melésünk mintegy 50 száza­lékos emelkedéséről adha­tunk számot. A hegesztőgé­pek összehangolása adott kezdetben fejtörésre okot. Ma már azzal foglalkozunk, hogy a megfelelően összehan­golt gépek kapacitását ál­landóan növeljük. Ezt rész­ben rekonstrukciós munkák­kal, részben pedig állandó üzemi karbantartással kíván­juk elérni. — Jelenleg mit készítenek üzemükben? A kérdésre Juhász Valéria válaszol: — Cikkeinkkel különösen a női vásárlóknak okozunk örömet, de nemcsak a ha­zaiaknak, mert jelentős ex­portfeladataink is vannak. A Szovjetunióba, Csehszlovákiá­ba és más baráti államokba szállítunk strand- és pipere­táskákat. Jut persze belőlük a hazai piacra is, ahol ked­velik, mert változatos kivi­telezésben és tetszetős formá­ban készülnek és nemcsak tartósak, hanem olcsók is. — Terveik? — Már az őszre készülünk. Nálunk hamarabb beköszönt. Mire az időjárás hűvösebbre fordul, nekünk szállítanunk kell. Tervezőnk szép női és férfilumberjack szabásmin­ták készítésével foglalkozik és sok más szezonális jellegű cikk kivitelezése is terveink közé tartozik, de erről még nem beszélhetek, mert ez lesz a mi őszi meglepetésünk a vásárlóközönség számára. (t) Ugyancsak a legújabb konstrukciók közé tartozik a PKEA—10 automatikus kiegyensúlyozógép. Ez a külső for­májában is rendkívül tetszetős, szép kivitelű gép, a forgó­részek kiegyensúlyozására alkalmas. Automatikusan meg­méri a forgórészek egyenetlenségeit. Ezután egy ugyancsak önműködő szerkezet tovább viszi a forgórészt, s a mért adatok alapján a gép maga végzi az egyensúlyozást. (Súlyán — Gábor) Hídrófúró a szőlőtelepítéshez Különleges fúrógépet szer­kesztettek a szőlőtelepítéshez a Tolcsvai Állami Gazdaság szakemberei. Traktorra sze­relt tartályból nagy nyomá­sú szivattyúval vizet továb­bítanak a fúrógépbe, amely így nemcsak lyukat fúr, ha­nem az eredményes telepítés­hez szükséges iszapolást is elvégzi. Az új típusú ' fúró­gépet jól használhatják a gyü­mölcsfaiskolákban és az er­dőgazdaságokban egyaránt. A víz energiáját felhasználó fú­rógépet néhány óra alatt fel lehet szerelni az eszközhor­dozó traktorokra. (MTI) > I KÚTFÚRÁS - TANULSÁGGAL % A ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet a kámáni er- ^ döben baromfikombinátot építtet. Háromhavonként ti- jí zenhétezer csirkét nevelnek majd ezen a nemsokára el- ? készülő telepen. A vízellátás biztosítására a tsz vezető- í ságe egy mélyfúrású kút építésére az ÉM Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalattal szerződést kötött. Ennek i értelmében a vállalat megígérte, hogy a baromfitelepen £ egy 170 méter mély kutat fúr, amely percenként leg- $ alább 130 liter vizet ad. A tsz-tag ok már maguk előtt látták a jó, iható ar- £ tézi vizet. Az öröm azonban korai volt, mert a Tán- : í csics Tsz gazdáinak nem lesz artézi folyóvizük, ugyanis \ f a vizet motorral kell majd kiemelniük a kútból. Nem j í azért, mert nem volna elegendő nyomása a mélyvíz- j J nek. Nem erről a természeti jelenségről van szó, hanem I ^ a bürokráciáiról, amely nálunk néha még a természeti j í jelenségeknél is erősebbé él és hat. A szerződés értelmében a kútfúró vállalat 197 800 \ í forintért vállalta az artézi kút fúrását. Az építővál- j f tolat meg is kezdte a munkát, azonban nem úgy fejezte : ^ be, ahogyan tervezte, mert őket is rendelkezés köti. Ha \ % ugyanis „magasabb talajrétegekben találnak elegendő \ vizet —, függetlenül attól, hogy folyik-e, vagy úgy kell \ kiemelni — abba kell hagyni a fúrást.’1 Ez történt a j ^ ceglédi határban is. A föld felszínétől ötven méterre j ^ elegendő mennyiségű vízre bukkantak —, percenként ■ ^ 14.8 literre — amelyet azonban szivattyúberendezéssel \ ^ kell kiemelni, mert nincs elég nyomása. ; | Mi hát a baj? Hiszen lesz elegendő víz! Lesz is, ; í meg nem is, olcsóbb is a fúrás, meg nem is. Igaz, így a ; f fúrás csak 86 ezer forintba kerül, de ez csak a fúrás, ez- - $ után kell még építtetni egy hatméteres mély aknát, be ; ^ kell szerezni egy villanymotort sőt egy tartalékmotort j ^ is, amely áramhiány esetére működik. y J A villanyt mintegy 800—1000 méter távolságról kell J ^ a telepre vezetni, nem beszélve arról, hogy a szivaty- $ % tyúberendezés kezeléséhez szakembert kell alkalmaznia \ a tsz-nek, ha azt akarja, hogy a kút működjön is. Te- £ | gyük hozzá, a tsz-tagok azt is tervezgették, hogy az % artézi kút vizét a közeli vályoggödörben felfogják és $ $ az így keletkezett tóban halakat is tenyésztenek. í < y Keresztülhúzták a tsz-tagok számítását. Keresztül £ Q mégpedig azért, mert néha nem az életet, a gyakorta_ ^ \ tot, a dolog praktikusabb oldalát nézik, hanem a kü- \ lönböző vállalati, iparigazgatósági szinten készített ren- £ í delkezéseket. Jó volna, ha az illetékesek a ceglédi eset- £ $ bői levonnák a tanulságot és a jövőben jobban figye- £ \ lembe vennék a rendeltető termelőszövetkezet igényét. $ í S azt, hogy mi az előnyös és mi a hasznos. Gáli Sándor \

Next

/
Oldalképek
Tartalom