Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

«STY M teres ^fírfop 1961. AUGUSZTUS 13, VASÁRNAP A termelőszövetkezetek félévi gazdálkodásának néhány tapasztalata A szakértelem növelése az állattenyésztés továbbfejlesztésének záloga Egy héttel ezelőtt a fenti címmel a termelőszövetkeze­tek növénytermelésének fél­éves tapasztalataival foglal­koztunk. Ezúttal a szövet­kezetek közös ál lattenyészté­sének néhány fontos probléi májáról szólunk — ugyancsak a termelőszövetkezetek féléves pénzügyi bevételének értéke­lése alapján. A termelőszövetkezeti gaz­dák nagy kedvvel foglalkoz­nak állattenyésztéssel. Leg­inkább az egyéves vagy a gazdálkodásukat az idén ta­vasszal kezdő termelőszövet­kezetekben tapasztalni ezt. Szinte kivétel nélkül első te­vékenységük az állattenyész­tés megalapozása volt. A te­nyésztési kedv növekedése megmutatkozik a közös állat­állomány létszámának erőtel­jes emelkedésén is. A szakemberek, de az ál­lattenyésztéshez jól értő gaz­dák is mást értenek állat- tenyésztésen és megint mást állattartáson. Az előbbi in­tenzív gazdálkodást jelent, s ez tekintélyes jövedelemben is megmutatkozik. Az állat­tartás ezzel szemben külter­jes állattartási viszonyokat je­lent, kevés jövedelemmel — néha még ráfizetéssel is. Nos, melyik a jellemző a megye termelőszövetkezeti állatte­nyésztésére? Egyértelműen nem lehet a kérdésre válaszolni. Jó né­hány termelőszövetkezet meg­alapozta már állattenyészté­sét. Itt lehet említeni a ceg­lédi Vörös Csillag, a péceli Zöld Mező, a nagykátai Ma­gyar—Koreai Barátság és az inárcsi Március 21 Tsz szarvasmarha-tenyésztését, to­vábbá a ki^kuiilgqhá^i Petőfi Tsz sertéstenyésztésben elért eredményeit. o A baromfite­nyésztésben a tököli Vörös Csillag és a ceglédi járás termelőszövetkezetei értek el kiváló eredményeket. Jó néhány termelőszövetke­zet kimagasló állattenyész­tési eredménye mellett a szö­vetkezetek többségében azon­ban — noha az állatlétszám jelentősen növekszik — ma még csupán állattartás folyik. Ebből következik az is; a termelőszövetkezetek többsé­gében az állattenyésztés ke­vés hasznot hoz a konyhára. Egyébként a bevételi tervek vizsgálata is ezt bizonyítja. Az állattenyésztési tervek nem teljesítéséből lényegesen na­gyobb kár keletkezett, mint a növénytermelési jövedelem­kiesésekből. Ehhez még hoz­zá kell tenni; az állattenyész­tés eredménye korántsem függ annyira a kedvező vagy kedvezőtlen időjárástól, mint a növénytermesztésé. ta. Kevés a hizlalásra alkal­mas süldő a szövetkezeti gaz­daságokban, tehát elmaradt a követelmények mögött a te­nyésztői munka. A szövetkeze­tek egy részénél valóban ke­vesebb anyakocát — de ál­talában kevesebb tenyészál­latot tartanak, mint ameny- nyire a hizlaláshoz, illetve az áruértékesítési tervek tel­jesítéséhez szükség lenne. Jó néhány szövetkezetben azon­ban nem erről van szó. Ele­gendő anyakoca van, süldő azonban mégsincs. Az állat­egészségügyi rendszabályok be nem tartása miatt a megye termelőszövetkezeteiben az idén több malac hullott el, mint amennyi elegendő lett volna a hizlalási tervek telje­sítéséhez. Ugyanezt kell mon­dani a baromfielhullásokról és a megengedettnél lényegesen magasabb százalékú növen­dékmarha — főként tbc-s — megbetegedésekre is. Az állategészségügyi köve­telményeket a kisüzemi gaz­dálkodásban is be kellett tartani, tehát enélkül bi­zony veszendőbe ment a gaz­da minden fáradozása. A nagyüzemi gazdálkodásban az állategészségügyi követelmé­nyek betartása annál inkább is kötelező, mert a nagyüzemi tartási viszonyok között a fer­tőző betegség gyorsabban ter­jed, s ami ugyancsak nem el­hanyagolandó, nagyobb kárt is okoz. Noha ennek felisme­réséhez nem szükséges külön­leges szakismeret, mégis ke­vés az olyan szövetkezet, ahol erre gondot fordítanak. Ügy tűnik, mintha az ál­lategészségüggyel való foglal­kozás kizárólag az állatorvos feladata lenne. Amíg ez meg neíír változik, s az állatgon­dozok vérévé nem válik a íisztáság, és az egyéb köve­telmények betartása, addig é; zékeny veszteségek érhetik a szövetkezeteket. Ezt a fo­lyamatot azonban tanfolya­mok kötelező elvégzésével, szaktudásuk gyarapításával gyorsítani lehet és gyorsítani is kell. Az állategészségügy ma egyik legelhanyagoltabb terület a szövetkezeti gazda­ságokban. A milliókat érő állatállományt pedig csupán a véletlenre bízni már több mint felelőtlenség. Az állattenyésztés sike­re vagy sikertelensége ja­varészt a hozzáértésen, a szakértelmen múlik. Mégis, amíg csaknem valamennyi termelőszövetkezetben mező­gazdász irányítja a növényter­melést — ennek szükségessé­gét senki nem is vitatja —, addig csak elvétve találkozni a közös gazdaságokban állat- tenyésztő szakemberekkel. Ha a nagyüzemi növénytermelés­hez nem elegendő a tagok­nak az egyéni gazdaságban szerzett tapasztalata, még inkább nem elég a nagyüzemi állattenyésztés irányításához. Ma pedig a szövetkezetek többségében az állattenyész­tést többé-kevésbé hozzáér­tő szövetkezeti parasztok irá­nyítják. A szaktudás hiányára ve­zethető vissza jobbára a ter­vezésben mutatkozó több-ke­vesebb hiba — egynéhány szövetkezetben három-négy­száz süldő értékesítését is tervezték, Ugyanakkor ma­guknak sincs elegendő süldő a hizlaláshoz — a rossz ta­karmányfelhasználás, s en­nek folytán a rossz takar- mányértékesülés és nem utolsósorban az egészségvéde­lem elhanyagolása. A tennivalók sorában első; állattenyésztési szakembere­ket bízzanak meg az állatte­nyésztés vezetésével. Igaz. kevesebb az állattenyésztő szakember, mint a növény- termesztő. Az állattenyészté­si szakemberek közé kell azonban sorolni az állatorvo­sokat is. A megye több ter­melőszövetkezetében — na­gyon helyesen — állatorvost bíztak meg az állattenyésztési brigád vezetésével. Na az ál­latorvosok vállalják a szö­vetkezeti állattenyészetek irá­nyítását, többet tehetnek az állategészségügy érdekében is, mint most — amikor ja­varészt a betegségek gyógyí­tására szorítkoznak —, mert úgy a betegségek megelőzé­sén is munkálkodhatnak. Az állattenyésztés gazdasá­gosságának alakulása nagy­mértékben módosítja a szö­vetkezet tagságának jövedel­mét. Még az év hátralevő idő­szakában is sokat tehetnek, szinte kivétel nélkül' vala­mennyi termelőszövetkezet­ben az állattenyésztésből szár­mazó jövedelemkiesések meg­szüntetésére. Állítsanak minél több ser­tést hízóba. A hizlalás ugyan­is négy-öt hónap alatt tekin­télyes jövedelmet hoz. Szün­tessék meg a termelőszövet­kezetekben a baromfinevelés idényjellegét, s vigyenek mi­nél több árubaromfit piacra. A takarmányozás megjavítá­sával növeljék a tejterme­lést. Zöldtakarmány hiányá­ban etessenek silókukoricát, a feletetett zöldtakarmány helyett pedig az idejében be­takarított kukoricaszárat tar­tósítsanak. Tovább is lehetne sorolni azokat a módszereket, intéz­kedéseket. amelyeknek alkal­mazásával már a közeljövő­ben is számottevő eredménye­ket érhetnek el a szövetkeze­tek az állattenyésztés jöve­delmezőségében. Mihók Sándor Miben értenek egye Termelőszövetkezet tagjai? Az elmúlt héten befejezték a cséplést - Terven felüli jövedelmet ad a kertészet Nagyszerű kilátások a jövőre - Erőteljes fejlődés Tápiószecsőn A tápiószecsői Egyetértés [ Termelőszövetkezet tagsága es vezetősége, egy fillér híján 25 és fél forintot tervezett a té­len az évi munkaegységérték­ként. A múlt évi nehézsége­ket figyelembe véve, ez már lényeges haladást jelent. A közelmúltban megtartott bank­vizsgálat viszont azt mutatja már most, a félév lezárása után, hogy a tervezettnél va­lamivel sikeresebb volt a gaz­dálkodás már eddig is. Elér­hetőnek látszik, hogy egy fo­rint tiz fillérrel magasabb ösz- szeget fizessenek munkaegy­ségenként. Az idei munkát a tavalyival összevetve, vala­mennyi szövetkezeti tag egyet­ért tehát abban, hogy a kö­zösben is munkából él az em­ber. s ha a föld megkapja, ami neki jár, meg is hálálja, jól eltartja a rajta élőket. Az idei előrelépés fő titka, hogy a szövetkezet tagjai, megértve a lelkiismeretes munka szükségességét, mara­déktalanul elvállalták pre­mizált eredményességi jövedelemelosztásra az összes kapást. Kiosztottak 440 hold kukoricát. 15 hold cukorrépát, 106 hold burgo­nyát. valamint az egész ker­tészeti területet. A feljegyzé­sek tanúsága szerint, 254 sze­mély vállalt kapásterületet. A szövetkezet háromszázegy fős taglétszámát tekintve, ez igen jó aránynak számít, a járás határain túl is. A vállalt területek becsüle­tes munkát kaptak. A kuko­rica például mindenütt meg­kapta á'kétszeri .ekekapálást és a , kétszeri kézi kapálást. Sőt. nagyon sok helyen har­madszor is kapáltak. A Fe- ketei-részen például még ara­tás után is ekekapáltak. Ez már ráadásnak számított. A kertészetben is szorgalmasan dolgoztak, s már az eddigiek­ből is kitűnik, hogy a terve­zett nyolc és félezer forintos holdankénti hozaméit, ami egy új kertészetben jó. tízezer fo­rint fölé emelik, tehát a kü­lönbség egy sikerült rozster­més értékének felel meg. Gyors és jó munkát végez­tek az aratás és cséplés alatt is. Kalászost 840 holdon ter­meltek. Több mint felét kéz­zel vágták le, utána azonnal kezdődött a hordás és a csép­lés. Munkájuk ütemét jelzi, hogy az elmúlt héten be is fe­jezték a cséplést. Az eredmé­nyek jók. mint ahogy az idén általában mindenütt jobban sikerültek a kalászosok a várt­nál. A sikeres félévet további jó munkával folytatják. Késlekedés nélkül hozzáfogtak a szántáshoz és a másodvetéshez. Vetettek pél­dául 24 hold silókukoricát, bor­sóval vegyesen. Tervük, hogy silózás előtt megszedik a borsót, s október első nap­jaiban zöldáruként értékesí­tik, amikor bizonyára ritka csemegeként talál majd vevő. re. A silózásra csak ezután kerül sor. tehát kétszeres hasznot hajt a másodvetés is. Bár — ahogy mondják — több mint negyven napja nem esett a falu határában eső, szépen kikelt a másodvetés, s bíznak benne. Egy kiadós eső azonban, amit már nagyon várnak, megnövelné termé­nyeiket. Ahogy Muts Rudolf elnök távollétében dr. Varga Ernő főagronómustól és Kasarócky Lajos főkönyvelőtől értesül­tünk, a vezetőség terve, hogy tavaszra nem hagynak szán­tást. minden lehetséges terü­leten nyári mély. és közép­mélyszántást, majd a kapások helyén őszi mélyszántást vé­geztetnek. Az idei esőtlen nyár is bizonyítja ugyanis, hogy a mélyszántás elenged­hetetlen, ezzel ellensúlyozni lehet a száraz nyári hónapo­kat nem sínyldk úgy meg a mélyszántott területeken a me­leget a kapások, mint azokon a parcellákon, ahol tavaszi szántásba került a mag. A ter­vek •szerint. 400 holdon közép­mély-, 400 holdon pedig mély­szántást végeztetnek, még most, a nyári hetekben. Ami­kor ott jártunk, néhány nap­pal ezelőtt, már '300 hold mélyszántással és T0Ö hold középmélyszántással végeztek a két műszakban dolgozó gép­állomás! traktorok. Tápiószecső a múlt eszten­dőben nem tartozott a sokat emlegetett községek közé, mert a szövetkezet gazdálko­dása nem volt kielégítő. Az elmúlt félév éppen ezért fordulatnak számít, s bizta­tó a jövőre nézve. Az idei gazdálkodás ugyanis nemcsak meghozta az első félévben a vártnál jobb eredményeket, hanem egyben felfedte a to­vábbi fejlődés lehetőségeit is. Szinte magától adódik a jól vezetett szövetkezetben a to­vábbi felemelkedés útja: csak egy kicsit ésszerűbben, mo­dernebbül gazdálkodni, mint a múltban és többet ad a szecsői homok is. Dr. Varga "Ernő elmondta, hogy sok a gyenge termő­erejű, elhanyagolt föld. Ép­pen ezért évről évre növelik a talajjavító hatású pillan­gósok vetésterületét, ami egyben fellendíti az állatte­nyésztést is. A számosállat- sűrűség ugyanis nagyon gyen­ge, s sürgős változást köve­tel. Néhány gondolatot a nagyszabású, de reális ter­vekből: A jelenlegi tanyaközpont­tól hét kilométerre, a leen­dő tanyaközponttól pedig légvonalban három kilomé­terre, az úgynevezett Fekete dűlőben van egy 150—200 hol­das jó vályogtalajú terület, amely jelenleg nincs kellő­képpen kihasználva. A terü­let erős lejtésű, nehezen művelhető és évről évre jelentkezik rajta a víz rom­boló hatása. Jövő tavasszal itt megkezdik a herefüvesítést nyolcvan holdon. Elképzelé­sük: egy nagy növendékállattelepet hoznak itt létre, ahol hely­ben lesz a takarmány is. A nagy termelési költséggel mű­velhető terület így gazdasá­gosabb kihasználásra kerül, másrészt ideális helyen nevel­kednek majd a növendékek. A távlati terv szerint is erő­teljesen növelik a pillangósok vetésterületét. Ez a kifejezés, hogy „erőteljesen”, az adott esetben nem túlzott. Az idei ötven holdról 100 holdra eme­lik például a borsóterületet. Az idei egy hold somkóró he­lyett jövőre már 140 holdat vetnek. Hatvan holdon lesz baltacím, 140 holdon pedig lucernát telepítenek. Most van 70 hold új telepítésű és 25 hold régi telepítésű lucerná­juk. Olyan helyeken, ahol a homok a somkórót sem tű­ri meg, rozsot vetnek zöld­trágyának. Már az 1962-es tervben 13 százalékos arányi ■képvisel-', a pillangostÄar- TOány. Két év múlva 20 szá­zalék fölé kívánják emelni az arányt. A kapásokon belül a kuko­rica termelését kívánják nö­velni, de ‘úgy, hogy tömbö- sítik a kukoricatermő terü­leteket, s bevezetik a vegy­szeres gyomirtást, s a négy­zetes, gépi művelést. Az ed­digieknél nagyobb arányok­ban termelnek majd silókuko­ricát is, hogy a téli napok­ban se legyen takarmány­hiány. Silótakarmánnyal kü­lönben már az idén is jól állnak majd, ugyancsak a szálastakarmánnyal is. Nagy tartalékok rejlenek még a juhászaiban és a baromfine­velésben is. A tápiószecsői Egyetértés Termelőszövetkezet jelenlegi gazdálkodását és lehetőségeit tekintve, azt kell mondanunk, hogy ennek a közös gazdaság­nak a tagjai is megtalálták helyüket, s jó úton járnak, felzárkóztak a járás legjobb szövetkezetei mögé. <tm) A SOKSZOROS ÚJÍTÓ set, szívesen megmondja. Be­teg volt a kis DT „szíve”, elkopott a dugattyúja, de nem kaptak hozzá pótalkat­részt. Ez volt a baj, vagyis a korábbi búslakodás oka. A traktorostól kezdve, a brigádvezetőjén és a főmér­nökön át az igazgatóig min­Elhasznált olajos hordókból és egyéb ócskavasból készült ez a kis fémolvasztó berendezés. Kezeléséhez négy ember szükséges, és bármikor — gyorsan befüthető denki törte a fejét: honnan és hogyan szerezzenek új dugattyút? Nem tápláltak túlzott reményeket a Ceglédi Gépállomáson, mert az ő tapasztalataik szerint is ne­hezen lehet pótalkatrészt sze­rezni a külföldi gyártmányú gépiekhez. — Sose bánkódj Anti! — csapott a fiatal traktoros vál­lára egy vékony dongájú, ala- csóny szerelő. — De amikor beteg a détém! — Majd meggyógyítjuk. Pásztor János műhelysze­relő vigasztalta , így a fia­tal traktorost, aki ezentúl tő­le várta á segítséget. De a szerelő segítségére nemcsak a kis DT vezetője számítha­tott bátran. Azzal a kis házi öntödével, amelyet Pásztor János épített, kizárólag se- lejtanyagokból. a DT-dugaty- tyún kívül számtalan ön­töttvas-, vagy színesfém-al-. katrész hiányát sikerült megoldani. Legelőször egy lendítőkereket öntöttek a Lanz—Bulldog traktorhoz, majd jó néhány fogaskerék mm Elkészült a magszekrény. Most már a G—35-ös traktor dugattyúját is könnyen formába önthetik. Pásztor* Já­nos a kokillákat és egyéb segédeszközöket is maga készíti (Mihók felv.) és egyéb gépalkatrész önté­sére került sor. Ma már nincs olyan öntvényből ké­szített gépalkatrész, amelyet pótolhatatlannak tekintené­nek a Ceglédi Gépállomá­son. PÁSZTOR JÁNOSNAK azonban nemcsak a hiányzó alkatrészek pótlása okoz gon­dot. Állandóan azon töri a fejét, miként lehetne jobban, könnyebben, zavartalanabbal végezni a különböző gépállo­mási munkafolyamatokat. Ed­dig már mintegy húsz újí­tását bírálták el a gépállo­máson és nagy részüket al­kalmazzák is a munkákban. Újításaiért már többször ka­pott pénzjutalmat, de mint mondotta, annak örülne leg­jobban, ha újításaival a töb­bi gépállomások gondjait is enyhíthetné. n. i. Szembetűnő, hogy a jöve- tJelemkiesés főként az áru- ■, termelés elhanyagolásából ; adódik. A szövetkezetek egy \ részénél nem állítottak hízóba ! annyi sertést, mint amennyit i terveztek, A baromfinevelés ; elhanyagolása miatt is érzé­keny veszteség érte néhány szövetkezet tagságát. Csök­kent a bevétel amiatt is, hogy nem értékesítettek — tehát nem is termeltek — annyi te­jet, mint amennyit az év ele­jén terveztek. A budai já­rás termelőszövetkezetei pél­dául a tervezettnél mintegy 560 mázsa hízott sertéssel ad­tak kevesebbet az első félév, ben. Természetes, hogy az érte járó pénz is hiányzik a szö­vetkezetek pénztárából. Noha az áruért ékesítísi terv nem teljesítése miatt a ter­melőszövetkezeti vezetőséget terheli a felelősség, azt is el kell azonban mondani: a tel­jesítésnek néha olyan akadá­lya is volt, hogy a szövetkeze­tek nehezen tudták beszerezni a hizlaláshoz szükséges süldő­ket vagy nem kaptak elegen­dő naposesirkét. A sertéshizlalási terv tel- iesítésénéi mutatkozó elmara­dást főként a süldőhiány okoz­A KIS DT—Í4-ES traktor : már nem áll, fürgén pöfög ; a barázdában és újra moso- : lyog a kezelője. Bárki meg- j kérdezheti Dobi Antaltól, : miből fakad az a nagy öröm | és munkakedv, amelynek | nem jelentéktelen díja a ha- : vi 4000—5000 forinlos kere-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom