Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-13 / 190. szám
1961. AUGUSZTUS 13. VASÁRNAP 'T/f/rloo 3 Amiről s verőcei porcelán meséi Tizenkét esztendő — Tízszeres termelés SZÁZHALOMBATTÁRÓL JELENTJÜK: Jól halad a Hőerőmű építése Legelőször is engedjék meg, hogy bemutatkozzam: V-jelö tűzálló porcelán vagyok Nóg- rádverőcéről. Ott születtem a Borbély hegy alatti kis gyárban, aminek a kéménye harmincnyolc éve pipálja már a halványkék füstöt. Ugye, nem is gondolták volna, hogy Verőcén még porcelánt is öntenek — mert nem korongon formálják, hanem formákba öntik a leendő tégelyeket, tölcséreket szál vezetőket. Ügy mesélik, hogy egy részvénytársaság alapította a gyárunkat 1923- ban. Gondolták, fa van elegendő (bennünket csak fával lehet nemes csengésű, tűzálló porcelánná kiégetni), érdemes lesz hozzáfogni a sokat ígérő vállalkozáshoz. Eleinte nem sikerült nekik az üzlet, annál többre jutott később a pécsi Zsolnay-család sarjadéka: Ma- tyasovszky Zsolnay László. Ö vette meg az üzemet, hogy a konkurrenciát kikapcsolja. Elődeim: háztartási cikkek, sütőedények, tűzálló tálak voltak. Mikor aztán a második világháború is elvihar- zott, 1949 táján a Budapesti Porcelángyár vette kezelésbe a gyárunkat. Akkor heten, ma negyvenhetén „bábáskodnak” körülöttünk. De nem is erről akarok mesélni, hanem arról, hogyan válunk mi a szürke kaolinból, kvarcból és a földpátból hófehér porcelánná. Alapanyagoknak és útrakelünk az ország különböző részébe, textilüzemekbe, laboratóriumokba, kórházakba. Amíg teljesen elkészülünk, az őrléstől a csiszolásig, három hétre van szükség. Ügyesek a mi embereink, értik már a,, szakmát. Hallottam, hegy 1949-ben még csak két kemencére való porcelánt égettek, ma már húsz kemencére való porcelán is elkészül januártól december végéig. A gyárunk nem mai gyerek már, elég gyorsan öregszik. Többször is ígérték, hogy korszerűsítik, új kemencét kapunk, s bővítik az üzemet. tőnek is része van abban hogy alig akad köztünk selejt. Súlyán Pál Tíz évvel ezelőtt az érdi párt-végrehajtóbizottság elhatározta, hogy az idős és csökkent munkaképességű háziasszonyok foglalkoztatása érdekében megalakítják Érden a háziipari szövetkezetei. Felkérték Kádár Lászlónét, vállalja ennek a szövetkezetnek megalakítását, majd az elnökségét. Kádárné vállalta. Korábban Budapesten dolgozott osztályvezetői beosztásban. S kollégái, ismerősei az új munkánál nem sok reménynyel biztatták. — Majd meglátjátok néhány év múlva. Szövetkezet lesz és nem is akármilyen — felelte a kétkedőknek. így kezdődött. Egy ütött-kopoít csárda rideg falai között tizenkét lelkes érdi asszony szövetkezetét alapított. A csárda helyiségét irodának nevezték ki. Kádár Lászlóné pedig elvitte lakásából férje kopott íróasztalát és a hideg téli időben otthonról hordta a tűzrevalót. Ilyen mostoha körülmények között kezdődött a termelőmunka. Tíz év telt el azóta. Az egy évtized alatt jelentőssé nőtt a Duna Háziipari Szövetkezét. Az elnök azóta is Kádár Lászlóné. S itt vannak az alapító tagok is a szövetkezetben. Csak éppen más körülmények között élnek és dolgoznak. A központban, Budapesten eszményi környezetben, szépen berendezett iroA Dunamenti Hőerőmű építői egy esztendeje érkeztek Százhalombatta határába. Elsőnek a „vezérkar” helyezkedett el. A kukoricatáblák, gazos legelők között felverték sátraikat, számszerint kettőt, és munkához láttak. Az első nagy feladat, az ÉM. Földgép Vállalatnak jutott, 'hiszep nekik kellett a leendő erőmű területét a terep- rendezésre alkalmassá tenni. Ókét követték a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat képviselői, a Dunai Vasmű építői, akik ezzel a munkával újra szép és nagy jelentőségű megbízást kaptak. Bár ahhoz, hogy az erőmű teljes kapacitással működjék, hat esztendő kell és az első turbó-gépegység próbaüzemeldahelyiségek, új bútorok fogadják a vendéget. Itt, Érden pedig — mert a Háziipari Szövetkezetnek itt van a legnagyobb részlege — szintén szépen berendezett iroda- és raktárhelyiség van. Emlékként azonban még itt van az az íróasztal is, amely az első bútordarab volt a szövetkezetben. Kádár Lászlóné elégedetten mosolyog. — Tízéves fennállásunkat ünnepeljük ebben az évben, s büszkék vagyunk arra, hogy a kopott csárdából kinőttük magunkat. Alkottunk. 1 gyarapodtunk. Nylon harisnyát, alsó és felső ruházati cikkeket, norvég mintás kesztyűket, úszónadrágot kötnek és varrnak a háziasszonyok. Részben a hazai kereskedelem, de zömével a külföld vásárolja fel az árut. A, tizenhat alapító tag mellett ma már 519 dolgozik, ebből 119 Érden lakik, a többiek budapestiek. Míg az első években 10—30 ezer forintos nyereséggel zárták az évet, addig ma 500 ezer forint nyereséggel dicsekedhetnek. A becsületes és szorgalmas munka gyümölcse ez. Igaz, dolgoznak is, de munkájuknak megvan a jutalma. Hiszen az asszonyok átlagosan havi 900 forintot keresnek a házi munka mellett. Vannak olyan tagok is, akik elérik az 1200 forintot is. Téri András, tetősére is csak 1963 decemberében kerül sor, az elmúlt egy év során az emberi alkotómunka megváltoztatta a kijelölt terület arculatát. A nem is olyan rég még Szántóföldek, kukoricások helyén építőmunkások hada sü- rög és a szokatlan meleg ellenére terv szerint végzik munkájukat. Az épitőknek a korszerű felvonulási épületek nyújtanak otthont és már készül a leendő hőerőmű egységeinek alapozása is. A mélyszinti munkákkal párhuzamosan emelkedne^ az épületek és folyamatosan végzik a tereprendezést. A hatalmas építkezés főnökét, Demendy Zoltán főépítésvezetőt kértük meg, hogy tájékoztasson az elmúlt esztendő eredményeiről, a jelenlegi munkákról és a jövendő terveiről. — Minden nagyobb építkezésen gondot okoz kezdetben a tervek pontos érkezése. Mi e tekintetben nem panaszkodhatunk, hiszen az Erőmű Beruházó Vállalat időben adja a terveket. Sajnos azonban túlontúl sok a tervváltoztatás, és ez akadályozza munkánkat, sokszor megakasztja a folyamatos építést. — Persze — teszi hozzá a főépítésvezető —, ha kézhez vesszük a módosításokat, gyorsan igyekszünk azokat végrehajtani, hogy ne okozzon munkánkban elmaradást a változás. — Tehát eddig nincs panasz a beruházó vállalatra? — kérdezzük. — Nincs. Sőt elmondhatom, olyan együttműködés alakult ki, amely a munka hasznára válik. Vannak ugyarj, . gondjaink. de ezek a speciális építkezés követelményeiből adódnak. — Miért, mik a jelen legfőbb feladatai? — Jelenleg a vízlágyító, az üzemépület és az első, 1963- ra üzemelő turbina betonozási munkálatait végezzük. A gondot, amiről szóltam, a fa okozza. Köztudomású, hogy nem áll túl sok a rendelkezésünkre. Például csak a vízlágyító építésénél eddig 70 köbméter fát használtunk fel, és a továbbiakban még több, mint 50 köbméter kerül beépítésre. Nem használhatunk ugyanis előregyártott elemeket, mert monolit-épitkezés folyik, mivel komplikált íödémberende- zésre, különböző szinten elhelyezésre kerülő tartályokra, speciális szűrőberendezésekre van szükség. — Mi lesz a vízlágyító szerepe a hőerőmű elkészülte után? .— Ez a nagy gonddal készülő üzem fogja a gépek üzemeltetéséhez szükséges lágyvizet biztosítani. Nem túlzás, ha azt mondom, enélkül nincsen erőmű. — És mivel töltik szabad idejüket? Akad-e szórakozási, művelődési lehetőség itt, távol a világtól? — Gondoskodtunk az itt dolgozók részére két klubhelyiségről, ahol rex-asztal, társasjátékok és az épület mellett függő-kugli áll a rendelkezésükre. Most készült el társadalmi munkában a röplabda- és kuglipálya. De ez nem minden. Házi tervezésben készítettük el kultúrházunk rajzát, amely ezer főt befogadó előadótermet, könyvtárat, sportszertárat, tantermet, ping-pong és televíziós szobát, valamint két klubszobát foglal magában. — Néhány hét alatt elkészül — folytatja Demendy Zoltán — a fürdőépület, amelyben az orvosi rendelő is helyet kap. — Vásárolni hol szoktak az itt dolgozók? — Jelenleg — tavaly december óta — egy üzlet áll rendelkezésükre, de október elsején átadjuk a belkereskedelemnek üzletházunkat, ahol népbolt, cukrászda, büfé és tejbolt lesz. — így tehát egy esztendő után a Dunamenti Hőerőmű építői otthonra találtak Százhalombattán? — Ez az igazság és úgy érzem, valamennyien azon fáradozunk, hogy kellemes és egészséges körülmények között végezzük munkánkat és töltsük szabad időnket. (t) — NÉGYSZÁZEZER 13 éven aluli fiatal kötött házasságot 1960-ban az Egyesült Államokban. Ennél is megdöbbentőbb azonban a következő számadat: húszezer 12—15 esztendős fiatal lépett házasságra az elmúlt évben! György Vendel művezető a végső ellenőrzést végzi: nincs-e hiba a porcelántárgyakon (Gábor felv.) két és György Vendel művezeTízéves a Duna Háziipari Szövetkezet ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\V\VV\\\W^^ ? VASÁRNAPI POSTA A FELEDEKENYSEGR O mokratizmus, hogy a szabad, a hibákat élesen bíráló légkör mind több és több embert von be társadalmunk formálásának, jobbá tételének munkájába, hogy mind több az olyan ember, aki mélységesen átérzi a felelősséget, amit megbízatása jelent, mind több az olyan ember, aki funkcióját nem hatalmi lehetőségnek, hanem a népet szolgálás lehetőségének tekinti. De éppen azért, mert mind több az ilyen vezető, kirívóbb azok magatartása, akik homlok- egyenest másként viselkednek, akik a hatalmat magukénak tekintik s nem a népért tevés eszközének. Ezért kirívó N. magatartása is, mert nem ehhez szoktunk hozzá, nem ezt tapasztaljuk. s főként nem ezt várjuk. Mert hazánkban minden becsületesen dolgozó embernek joga. hogy egyenrangú félként beszéljenek vele, hogy meghallgassák, hogy tiszteljék! A néptől kapott hatalom nem örök. Aki méltatlanná válik rá. azt megfosztják tőle. Aki mél ló rá. azt tisztelik, szeretik, me.'becsülik az egyszerű embe. k. Ilyen vezető" ,ek lenni nem könnyű de ilyennek kell ienni N. pedig és a hozzá hasonlók? Vagy leszámolnak hibáikkal, vagy pedig magukon tanulják meg, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép nemcsak adni tud, hanem elvenni is Mészáros Ottó esik latba, éppen azért, mert nem olyan könnyen kézzelfogható. A lenini puritánságot — nem véletlenül — sokszor idéztük. Kell is idézni, mert vannak emberek, akik megszédülnek a hatalomtól, akik elvesztik egészséges arányérző képességüket. De bár idézzük a lenini puritánságot, nem mindig követeljük meg annak betartását, az aszerint való élést. Pedig ennek megkövetelése a mi dolgunk, azoké, akik ebben az országban mindennek birtokosai vagyunk, A szocialista ember kialakítása súlyos, nehéz harc dolga. Az ember a világon a legnehezebben formálható ..anyag", s türelmetlenséggel nem jutunk semmire. De türelmes, következetes, semmi fölött szemet nem hunyó munkával sokra juthatunk. A szocialista ember nem egyik napról a másikra lesz azzá. Sok tulajdonságában már az, sokban még nem lett azzá. De csak a közösség ereje formálja, csak a közösség teheti még jobbá. Opportunizmusból, nemtörődömségből nem bírálni, elnézni a hibákat nem lehet. N- nek sem, másnak sem, senkinek. Az országban senki nem vindikálhatja magának a bírálhatatlan jogot, s az igazságos, tényeken nyugvó, azaz megalapozott bírálatol mindefikinek el kell fogadnia. Évek óta örömmel látjuk, tapasztaljuk, hogy mind jobban erősödik a szocialista deták, s akiknek felelősséggel tartozik munkájáért, nem való vezetőhelyre, nem méltó a bizalomra! Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a néptől kapott hatalom örök, hogy semmi sem billentheti ki őket — a különben megérdemelt — vezetői székükből. A gőg, a fennhéjázás, az egy szerű dolgozó emberek lenézése, s az ehhez hasonló tulajdonságok a mi társadalmunkban nem képezhetnek magatartást, s bárki él, cselekszik így, akarva-akaratla- nul is szembe kerül a párt politikájával. Ebben az országban senki sem engedheti meg magának, hogy uralkodni akarjon, legyein bármilyen funkcióban. Senki sem engedheti meg magának, hogy urat játsszon, a régi uralkodó osztály magatartását kövesse, hogy valamiféle ostoba és megvetendő hierarchia alapján lefelé nézzen azokra, akik nem vitték annyira, mint ő, aki „kisebb” ember nála. Az ilyen vezető, legyen bár legteljesebb birtokosa is a szakmai ismereteknek, nem jó vezető. Rossz vezető, aki mindazt, amit szakmailag használ, politikailag elrontja. s ilyen esetekben a politikai kár sokkal súlyosabban nél, aki funkcióinak emelkedésével egyenes arányban veszti el emlékező tehetségét, legalábbis ami azt illeti, hogy arra emlékezzék: honnét, kik közül jött, kiknek tartozik hálával a bizalomért, s tegyük hozzá azt is: a jobb életért, a nagyobb jövedelemért. Mindez már csak azért is kell, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon, mert az SZKP nemrég nyilvánosságra került programtervezete nem véletlenül foglalkozik a funkciót betöltők felelősségével, választhatóságának határaival, a visszahívhatósággal. Az erősödő szocialista demokratizmussal az ilyen hibák nemhogy csekélyebb megvilágítást, hanem éppenhogy nagyobbat kapnak, élesebben kell felvetni, mint azelőtt, mert éppen az ilyen hibák elleni harcban erősödik a szocialista demokrácia, éppen így érjük el, hogy a dolgozó tömegek még inkább magukénak érezzék a hatalmat, s ne szegje kedvüket néhány feledékeny ember, akinek gondolkodásmódja, látása eltorzult, s úgy ítéli meg a helyzetet, az övé a hatalom. Az olyan ember, bármilyen szép szavakat is hangoztasson a párt politikájáról, aki elfeledi osztályát, elfeledi azokat, akik közül jött, akik megbízEgy történettel kell kezdenem. A történetet barátom mondta el, azon frissiben. Értekezleten volt aznap, az iparigazgatóság összehívta az iparág legjobb szocialista brigádvezetőit, s mint ilyen, barátom is részt vett a megbeszélésen. Örömmel fedezte fel, hogy ott van N. is, akivel hosszú ideig egy gépen dolgoztak váltótársakként, majd N.-t kiemelték, mindig feljebb és feljebb került, míg főosztályvezető lett. Hangsúlyozni kell, hogy tudása, hozzáértése alapján meg is érdemli funkcióját, de . .. Barátom szünetben odament N.-hez, s beszélni akart vele. N. úgy tett, mint aki soha nem látta, majd amikor barátom emlékeztette a múltra, azzal válaszolt: ja igén, ismerem az elvtársat... A beszélgetés itt abban is maradt, mert barátom any- nyira megdöbbent, hogy szólni sem tudott. Félreértés ne essék, nem azon, hogy az elvtársnak titulálták, hanem azon, ahogyan annak titulálta N. Nem orvosi esetet, hanem politikai „esetet” képviselő dologgal állunk itt szemben. N. esete nem egyedülálló, s bármennyire is nem jellemző, szót kell ejteni róla. Ehhez hasonló esetekkel találkozhatunk nem egy olyan emberözv. Kálmán Bálintné mázoló — tizenegy éve dolgozik már a gyárban — most éppen szórópisztollyal mázolja az égetésre kerülő tölcséreket Sajnos, mind ez ideig hiába vártuk az átalakítást, az elképzelés csak ígéret maradt. Majd elfelejtettem bemutatni a keresztapánkat, a gyártelep vezetőjét, Alkonyi Viktort. Neki köszönhetjük hírnevüngaink messziről kelnek utca: Svédországból, Ausztriából, Csehszlovákiából. Először porcelántéglákkal kibélelt vashordókban őrlik össze nyersanyagunkat. egy éjjel, meg egy teljes nappal őröl bennünket a dob. > Később öntőiszapot kever- ^ nek a masszához, majd £ levegőprésen a folyékony j nyersanyagot csővezeté- í ken keresztü) a munka- £ termekbe juttatják. í Ügyes kezű asszonyok dől-$ goznak ezekben a műhelyek- 't, ben. Különféle gipszminták-J ba öntenek bennünket, attól ^ függően, kire milyen hivatás^ vár. Itt nyerjük el véglegesJ formánkat. Sok testvérem ^ van, hiszen százhúsz féle la-^ boratóriumi cikk, hetven fajta ^ textilipari szálvezető-formá ja ^ van a gyárnál:. Elárulhatom.,^ hogy az országban egyedül a ^ mi gyárunk készíti a kohá- szatban szinte nélkülözhetett len Izzító tégelyeket. £ Általában két-három naoig^ hagynak bennünket száradni,^ aztán megtisztítanak, s ke-g mencébe dugnak. Ez még 't/ csak az előégetés, hátra : an J a mázolás, amikor is a nyers ^ porcelán anyagával megfelelő J híg pépben fürdetnek — ettől j kapjuk ragyogó fehér színűn-^ két. Most aztán már nincs í megállás a kemencéig, aholj samott-tokok között ízzunk, < harminc órán keresztül, 1400; fok melegben. Ez bizony nem! gyerekjáték, hiszen egy-egy \ égetéshez több mint 300 má-: zsa fát áldoznak ránk. Ami-; kor kiégtünk — úgy bánnak^ velünk, mint a himes tojások- í kai —• a tűz kialvása után < csak hat napra szednek ki; bennünket Mi következik ez-! után? Az utóműveletek. Osz-Í tályóznak, csiszolnak, csórna-'
