Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

1961 JÚLIUS 7, PÉNTEK wsr ti EGYEI r%^tSrítm 3 A termelés pártellenérzése nem csupán egy „szempont" a sok közül Tapasztalatok a gödöllői Ganz Aram mérőgyárban „Az utóbbi időben több energiát fordítottunk a terme­lés pártellenőrzésére. Az első negyedévben beszámoltattuk az igazgatót, a második ne­gyedben pedig a főmérnököt. Beszámolóikat most nem rész­letezem, hiszen az elvtársak is ismerik.. A titkár ivott egy korty vi­zet az elnöki asztalra készí­tett pohárból, majd rátért a harmadik negyedévi munka­terv ismertetésére. Beszéde után udvarias taps csattant, majd — hozzászólás hiányá­ban — az értekezlet véget ért. Kifelémenet lopva figyel­tem a titkár arcát. Határozot­tan elégedettnek látszott. A beszámoló másfélórás volt, s egyetlen „szempont" sem hiányzott belőle: benne volt a havi teljesítmény- értékelése, a munkafegyelem, az export- terv, a pártépítés, a mezőgaz­daság megsegítése, a fluktuá­ció elleni harc és a termelés pártellenőrzése. Nem maradt ki semmi; Csak a lényeg. Az, hogy a jó pártvezetőség munkáját nem a „szempontok”, hanem az élet irányítja. Ahol a „szempontokat” nézik, ott nem látják az embert. Fától — az erdőt;.. Mint ebben az esetben is. Ragadjunk ki most a „szem­pontokból” csupán egyet, amit olyan summásan intézett el három mondatban a szóban forgó üzemi párttitkár: a ter­melés pártellenőrzését. Vizs­gáljuk meg, hogy értelmezik az ebből adódó feladatokat másutt, például a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. Somogyi Károly, a pártbi­zottság titkára egy noteszla­pot tesz elém: aznap reggeli műhelylátogatásainak eredmé­nyét. Ha szabad „eredmény­nek” nevezni az alábbiakat: Július 3-án a fúrósműhely délelőtti műszakjában 11 mun­kásnak volt magas állásideje — anyaghiány miatt. Öt-hatnak közülük nyolc órát, egy teljes műszakot állt a gépe. Az állásidő oka legtöbb­nél az volt, hogy nem kaptak számdobokat az automata mű­helyből. — Bármerre megyünk az üzemben — magyarázza So­mogyi elvtárs —, bárhol ta­pasztalunk zavart, fennaka­dást a munkában, az esetek többségében a baj forrása az automata műhelyhez vezet­hető vissza. A műhelyben uralkodó szellem* a légkör nem jó. Nincs elegendő beállí- tónk, s a meglevők egy részé­nek szakmai felkészültsége sem kielégítő. Nem gondos­kodtunk időben új beállítok betanításáról, s akiket oda­tettek tanulni, azokkal sem foglalkoznak megfelelően. A veszteségidő talán itt a leg­magasabb. íme, egy májusi munkanap-fényképezés ered­ménye: az egyik, ötgépes be- állítónk munkaidejének öt­vennégy százalékát tette ki az improduktív veszteségidő. Munkanap-fényképezéskor! Mi lehet a helyzet egy „szürke” hétköznapon?! Egyéb bajok is vannak a műhelyben. Jelenleg két mű­vezetőjük van, egy idősebb szakember és egy fiatal mér­nök. Mindketten délelőttös műszakban dolgoznak. A dél­utáni és az éjszakai műszak­ban tehát gyakorlatilag nincs benn egyetlen műszaki vezető sem a műhelyben. Meg is lát­szik az eredményeken! Az idősebbik művezető szeptem­berben nyugdíjba megy, legfőbb ideje lenne tehát utánpótlásról gondos­kodni, akit addig betaníthatna. A főmérnök véleménye sze­rint azonban nincs szükség másik művezetőre. Elég a fia­tal mérnök, aki maga is most ismerkedik a feladatokkal. Az automata műhely gyen­geségei — természetesen — károsan hatnak az egész gyár munkájára. Erre talán csak egyetlen példát, a sok közül. — A műszaki vezetőkkel kö­zösen. tavalv elhatároztuk, hogy bizonyos alkatrészeket a költséges kooperáció helyett házilag állítunk elő. Felmér­tük a raktárkészleteket, meg­állapodtunk, hogy mire azok kifogynának, megteremtjük a házigyártáshoz szükséges fel­tételeket. s így zökkenőmente­sen csökkenthetjük a kooperá­ciót. A feltételek megteremté­se a technológiai osztály és az automata műhely közös feladata lett volna. Mi tör­tént? A készletek kifogytak, a gyártás nem indult meg, s sürgősen újabb kooperációs szerződéseket kellett kötnünk, ami tetemesen megnöveli az önköltséget, s csökkenti a nyereséget. Sajnos, arra a kér­désre. hogy kik és hol követ­ték el a mulasztást, nem kap­tunk választ — mondja Somo­gyi elvtórs. Mint ahogy nem adott vá­laszt egy másik fontos kérdés­re sem az az aktívaértekezlet, amelyet június elején hívott össze a pártbizottság. Az a kérdés pedig valahogy így hangzik: és ha igen, miért nem? Az előzményekhez tudni kell, hogy az elmúlt év őszén részletes intézkedési tervet dolgoztak ki a termelékenység növelésére, a műszaki szerve­zési színvonal és. a gazdaságos­ság fokozására. A terv egyes pontjai tükrözték azt is. hogy a. különböző intézkedések hatására, hány főnyi létszám- megtakarító« várható. Az em­lített. június eleji pártaktíva ülésen az intézkedési terv végrehajtásának első félévi eredményeit .vitatták.meg..ÁS. értékelés lényege így foglal­ható össze: az első-és második negyedévi terv főbb mutatóit teljesítették, a tervben foglalt műszaki intézkedések jónak bi­zonyultak. eredményesek vol­tak —. de a várt létszámmeg- takarítás nem jelentkezett. Sőt. a létszám emelkedett Az intézkedési terv — mond­ták a műszakiak, az aktívák — helyes és reális. Bizonyára hozott létszámmegtakarítást is, csak nem mutatható ki. (?!) Mit mond ezzel szemben a Pártbizottság'.? A beszámoló cáfolhatatlanul bizonyítja: míg az első negyedévben tar­tani igyekeztek- a létszám ter­vet, addig áprilisban és má­jusban hat fővel, júniusban pedig héttel lépték túl. Hát akkor hol van itt a megtaka­rítás?! A beszámoló részletesen is­merteti az eredményeket is. Az első negyedévi befejezett termelési tervét 101,1. a teljes termelési tervét 103.2 száza­lékra teljesítette a gyár. A múlt évi átlagnál 5,4 százalék­kal többet termeltek. Az első negyedévi termelékenységi tervet 104.7 százalékra teljesí­tették. Az egy fő egy napra eső termelési értéke a tavalyi 356 forintról 373 forintra emel­kedett. Csökkent a veszteség­idő. 12,2 százalékról 10,7 szá­zalékra, és az időbérben fog­lalkoztatott darabbélesek szá­ma is. Ezzel szemben, nem csök­kent a tervezett mértékben a normaidő. Ugyanannyi az ál­lásidő, mint tavaly: 700— 800 óra havonta Az önköltségi tervet — mint már említet­tük — lerontotta a szükség-ko­operáció. A második negyedévi muta­tók kedvezőtlenebbet az el­sőnél. A létszámtervet túllép­ték. de ennek ellenére az ápri­lisi termelési tervvel lema­radtak. Maga« volt a túlóra felhasználós is. A próbateremben például az április—májusban ugrásszerűen megnövekedett veszteségidőt csak fokozott túlóra felhasználással tudták ellensúlyozni. Az intézkedési terv tíz na­gyobb jelentőségű műszaki in­tézkedést javasolt. Ezeket álta­lában végrehajtották. Hatá­sukra éves átlagban nyolc-tíz főnyi létszámmegtakarítósnak kellene jelentkeznie. Mint is­meretes, nem jelentkezett. Miért nem? Előírja a terv a kiemelt újí­tások bevezetését. Folyamato­san ez is megtörtént. Gazda­sági hatásuk azonban sem tényleges megtakarításban, sem a normaidő csökkenésében nem jelentkezett. Miért nem? A terv egyik pontja úgy szól, hogy ki kell selejtezni a felesleges, szükségtelen gépe­ket. Határidő július eleje, fele­lős a főmérnök. A kiselejte­zés — néhány nappal a határ­idő letelte előtt — nem tör­tént meg. Miért nem? A pártbizottság beszámolója az aktívaülésen több vonatko­zásban bírálta a főkönyvelőt. Bírálta azért, mert nem szor­galmazta a vállalatnál beveze­tett költséggazdálkodási rend­szer gyakorlati felhasználását. Bírálta, mert az állományon kívüli bér tervezett csökkené­se helyett a második negyedév­ben emelkedés mutatkozott. S végül bírálta azért, mert az in­tézkedési tervben előírt ellen­őrzési feladatokat nem látta el megfelelően. Az aktívaülés óta egy hónap telt el. A helyzet azóta sem változott, Miért nem? Egy sereg nyugtalanító kér­dés, amelyekre a pártvezetőség beszámolója választ sürgetett. A választ elsősorban a műszaki vezetők adhatják meg, gondos elemzés —• szükség esetén alapos vizs­gálat — után. Választ kell ad­niuk, mégpedig nem azért, mert a termelés pártellenőr­zése egy ^szempont”, hanem azért, mert a hibák felszámo­lásához ismerni kell azok okait. A hibák felszámolása pedig nemcsak a pártvezetőség érde­ke. A műszakiaké, a munká­soké is. Nem becsülhetők le azok az eredmények, amiket ez a fiatal gyár ért el néhány év alatt. Jelentékeny terme­lési volumenével, számottevő exportjával rangot vívott ki magának a műszeriparban. Ez a rang azonban — köte­lez: még többre, még jobbra és még olcsóbbra. Ez vezeti a j gyár kommunistáit, és ez kéll, j hogy vezesse a műszakiakat is. Nyíri Éva Mennyit ér majd a munkaegység az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz-ben Jó ütemben halad az aratás, éjjel nappal dolgoznak a gépek, ma kezdik á cséplési Alapos, körültekintő szá­mítással negyvenegy forin­tot terveztek egy munkaegy­ségre az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz-ben. Tavaly, de még 1959-ben sem volt itt alacsonyabb a tagok jöve­delme, ha minden jól megy — a vezetőség véleménye szerint — az idén közelebb lesznek az ötven forinthoz, mint a tervezett negyven­egyhez. A szövetkezet tagjai, akár­csak az előző években, az idén is megértették: eredmé­nyesen gazdálkodni csak szor­galmas munkával lehet. Múlt évben még az Alsógöd-Ujte- lep újonnan belépett gaz­dái közül néhányan húzó­doztak ugyan a munkától, most már ők is példamuta­tóan dolgoznak. Jellemző Makai Péter, a volt tizen­három holdas középparaszt esete. Kezdetben a szövet­kezet felé sem nézett, hal­lani sem akart a munkáról, most már ő megy ki elsőnek a földekre hajnalonként, pél­dát mutat a többieknek, tag­ja a vezetőségnek. Mi ta­gadás, megalapozta a jelen­legi jó kilátásokat az ed­digi kedvező időjárás is. Tegnap meglátogattuk az Egyesült Törekvő Tsz gaz­daságát, s saját szemünkkel láthattuk: szépen fejlődnek a kapások, a környéken pár­ját ritkítja a kukorica, s ugyancsak dicséretére válik a termelőszövetkezetnek a bur­gonya is. Jelenleg a legna­gyobb munkát itt is az ara­tás jelenti. Éjjel-nappal mű­ködnek a gépek, váltott műszakban dolgoznak a gépkezelők. Há­rom saját traktora van már a termelőszövetkezetnek, s ehhez idejében kiképezték — tsz-tagokból — a hat traktorost. Nem bánták meg ezek az emberek, hogy új foglalkozást választottak, hi­szen most, a nyári munkák idején a három, három és félezer forintot is megkere­sik havonként. Eddig körülbelül kétszáz holdat arattak le — az össz- gabonaterület felét — leg­nagyobb részt kombájnnal és aratógépekkel. Kézi ara­tásra az idén már nincs szük­ség Alsógödön. örülnek is ennek a tagok, mert munka így is akad bőven a kertészet­ben, s a kapásoknál. A búza egyébként szépen fizet, jó termésátlagra számítanak az alsógödiek. Az árpa tizen­négy mázsás átlagtermést hozott. Most kihasználva a kedvező időjárást, még na­gyobb lendülettel folytatják az aratást, s ma hozzákezde­nek a csépléshez. Alsógöd környékén koráb­ban inkább csak a kertészeti növényeket, paprikát, para­dicsomot, uborkát termel­tek. Szakítva a hagyomá­nyos gazdálkodási ágazattal, a termelőszövetkezet az idén vetett először kísérletkép­pen a Dunakeszi Konzerv­VIDÁM FILMHETEK Érdekes nyári kezdeménye­zést vezetett be a Pest me­gyei Moziüzemi Vállalat. A megye hét mozijában vidám filmheteket rendeznek, ame­lyeknek keretében a kijelölt mozikban egy héten keresz­tül naponta más-más vígjáté­kot mutatnak be. A kijelölt filmszínházak a következők: Abony, Budakeszi, Dunake­szi (Vörös Csillag), Fót, Nagykőrös (Arany János), Szentendre és Vecsés. A vi­dám. filmhetek ma kezdőd­nek Budakeszin a következő műsorral: Hyppolit, a lakáj (magyar), Nevetés a paradi­csomban (angol), Mágnás Sabella Alvajáró Huszárok Miska (magyar), nagymama (olasz), Bonifác (francia), (francia^. A kezdeményezés kétségkí­vül figyelemre méltó, s azt gondoljuk, ha az első kísér­letek beválnak, a vidám film­hetek gazdagnak és ‘válto­zatosnak Ígérkező programját meg lehetne valósítani a me­gye más mozijaiban is, első­sorban a nagyobb helyeken: Vácott, Cegléden. Gödöllőn, de különösképpen a nyaraló­helyeken: Visegrádon, Nagy­maroson, Nógrádverőcén és másutt. BALESETI KMémKA Vigyázatlan kerékpáros - Rosszul rögzített rakomány - Aki elaludt a bakon Július első négy napján a megye országútjain viszony­lag kevesebb volt a közleke­dési baleset. A hónap első napján, reg­gel negyed nyolckor Dunake­szin hajtott keresztül Szilágyi Dezső gépkocsivezető, a XV. kerületi Asztalos Ktsz teher­autójával. A község területén szabalytalamil előzte Dér Ferenc bányász motor­kerékpárját. Olyan közel vá­gott a motoros elé, hogy köz­ben a teherautó oldalba kapta a motorkerékpárt. Dér Ferenc a lábán súlyos sérü­lést szenvedett, a mentők szállították el. A teherautó vezetője ellen az eljárás meg­indult. Délután fél négykor Érd határában történt könnyebb baleset. Horváth Zoltán kis­iparos saját autójával bele­szaladt Zolenszky Gyula technikus személygépkocsi­jába. Sérülés szerencsére nem történt, az anyagi kár több ezer forint. A vizsgálat meg­állapította, hogy a karambol fékhiba miatt: történt. Ugyanebben az időpontban Kiskunlacházán, a Dózsa György út 125. sz. előtt Rak- szegi Gyula molnár motorjá­val elütötte Vudi Antal nyolc­éves kisfiút. A gyermek».akit ! súlyos sérülésekkel, a lábán nyílt töréssel szállítottak kór- j házba, mintegy tíz méterre a motor előtt j szaladt ki a kocsiútra. A mo- I torkerékpáros fékezni már nem tudott. Ez az eset is intő tanulság, hogy az ilyen korú gyermekekre a szülőknek job­ban kell vigyámiok. Július 2-án délelőtt negyed tízkor Erdligeten, a balatoni műúton, egy ismeretlen teherautóról lezuhant egy rosszul rögzített kétméteres deszkalap és rá­esett Opperman Imre érdi se­gédmunkás fejére. Opperman azonnal összeesett, s a men­tők súlyos állapotban vitték kórházba. A teherautó a bal­esettel mit sem törődve, meg­állás nélkül tovább hajtott. A nyomozás azonnal megindult, s a rendőrség bravúros gyor­sasággal megállapította, hogy a teherautó a Nemzeti Szín­házé. . A felelősség a gépkocsi- vezetőt terheli, aki a rako­mányt felületesen, hanyagul kötözte le. Este háromnegyed hat táj­ban Nagymaroson, a Váci út 46. sz. előtt Nagy Lajos mér­nök személyautójával elütötte Szekeres István 17 éves diá­kot, aki kerékpárral haladt az úttesten. A fiú nem sérült meg, de a kerékpár összetörött. Az összeütközésért a kerék­páros a felelős, mert közvet­lenül a közeledő autó előtt, féktávolságon belül hajtott ki az útra. A gépkocsivezetőnek fékezni már nem volt ideje. Július 4-én Gödöllőn, a Sza­badság út 25. számú ház előtt Paulina László szénbányászati revizor saját személyautójával elütötte Kovács Jánosné 44 éves háztartásbeli asszonyt. Kovácsné nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az eljárás megindult. Ugyanezen a napon furcsa baleset történt a Pomáz és Pilisszentkereszt közötti kocsiúton. Mali Már­ton 47 éves, pilisszántói fuva­ros lovaskocsijával Pilisszent- keresztre hajtott. A bakon el­aludt és lezuhant az úttestre. A vizsgálat megállapította, hogy Mali alaposan részeg volt. Nyolc napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedett, de még szerencséje volt, mert — ugyancsak a vizsgálat megállapítása szerint — amíg szundikált, lovai a kocsival áthúztak az út baloldalára, s a szabálytalan hajtásból a for­galmas és kanyargós úton igen könnyen súlyosabb bal­eset is adódhatott volna. (f. a.) gyár ösztönzésére 250 hold zöldborsót. Nemcsak a tagok, de a vezetőség is aggódva gondolt az „aratásra”, va­jon beválik-e majd a szövet­kezetben az új növényfajta, nem fizetnek-e rá a gyakor­lat és végeredményben ta­pasztalatnélküli nagyüzemi borsótermelésre. Örömmel új­ságolták, hogy a borsó nagy­szerűen bevált, a vártnál jobb termést hozott és még le sem aratták mind. máris tetemesen túllépték a tervezett bevételt. Igaz, nem tétlenkedtek a borsószedők, mihelyt az érés megkezdő­dött, nyomban hozzáláttak a munkához. Jöhetett ünnep, vasárnap, csak egyet néztek: minél több friss zöldborsó* tudjanak átadni a konzerv­gyárnak. Megkönnyítette a munkát az a borsócséplőgép, amelyet a konzervgyár bo­csátott a termelők rendelke­zésére. A tsz százötven holdon ikersoros kukorica közé ve­tett borsót és így erről a területről nemcsak borsót szedtek le, hanem még hol­danként tíz-tizenkét mázsa kukoricára is számítanak. Szakaszosan vetették a két­fajta borsót, s így hetek óta küldik már Dunakeszire a megrakott teherautókat. A szokatlanul melegre fordult időjárás az utóbbi napokban különösen meggyorsította az érést, éppen ezért vasárnan nemcsak a tagok, hanem még a családtagjaik is, körülbe­lül kétszázan kivonultak a borsoföldre, és sikerült meg- menteniök nagy mennyiségű zöldborsót; Az elnök büsz- k<sn_ újságolta, hogy a soron levő munkáktól sem fél. hiszen ' a tagokra égy-egy na­gyobb erőfeszítést igénylő kampánymunkánál is számít­hat. Nem lesz hiány takarmány­ból sem az alsógödi termelő- szövetkezetben, vetettek ele­gendő takarmányféleséget, most a zöldiborsó szárát is be- silózzák. Eddig ezer köbméter silót készítettek és egy számos ál­latra jelenleg hat köbméter siló jut. A betakarítással agy- időben a másodvetésekről sem feledkeznek meg, máris el­vetettek ötvenkét hold kuko­ricát. Továbbra is állandó pénz­forrást biztosít a szövetkezei­nek a jól működő kertésze: Naponként szállítják innét a környező községekbe és Pes* re is a paprikát, uborkát, ká­posztát. s egyéb zöldségfélét. A 16 holdas paradicsomiét Ián mér piroslik a parád ­ésom, sőt mi több, a szedésé* is megkezdték. Ezek után nerr nehéz megérteni, miből túr' havonként 20 forintos előlege fizetni tagjainak a Törekv' Tsz. Szép számmal akadnak ■olyan tagok, akik előlegfize­tés idejé'n 1400—1600 forintot visznek haza. Ebben a terme­lőszövetkezetben bevált már az eredményességi jövedelem­elosztás. Ha az időjárás‘tovább­ra is kedvez, s a (tagok olyan szorgalommal dolgoznak, mint az előző hónapokban, akkor valóra válik a vezetőség jósla­ta; félszáz forint körül lesz az egy munkaegység értéke. Súlyán Pál Ma Kőbányán sorsolják a lottót A hónap első lottósorsolá­sát a fővárosban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 27. játékhét nye­rőszámait és a júniusi tárgy- jutalmakat július 7-én, pén­tek délelőtt tíz órai kezdet­tel a vasasszakszervezet Tö­rekvés művelődési otthoná­ban sorsolják. A jutalomsorsoláson a 23. játékhét szelvényei vesznek részt, amelyek között 713 ér­tékes nyereményt, köztük nyolc főnyereményt sorsol­nak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom