Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

VÁCI UAPLfl ~l II------>111«—^ 0~% 1-^ 0 h_0 *_0 -^_0 I I-----1 ----^__________II----^^^ ^-----1|_^-----1 |------1 _ ------II I------1 II-----11 —---------^_|||----I------------fc_,|-------------------fr f • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • V. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1961, JÜLITJS 4, KEDD Félévi számadás a Forte-gyárban Iparunkra a második öt­éves terv igen nagy feladato­kat ró, s üzemeinkben ország­szerte most azt kutatják, ke­resik, hogyan lehet jobb ter­melési eredményeket elérni, hogyan lehet a termelékeny­séget emelni? E cél elérésében az üj technológia, a korsze­rű munkamódszerek, az au- tómatizáció bevezetése mel­lett fontos szerep jut a szer­vezettségnek, s a munkaidő­kiesések csökkentésének. Hogy ennek mekkora jelen­tősége van a termelékenység fokozásában, azt jól példáz­za a Forte-gyár. Itt ugyanis éppen az említettek révén Kikerült elérni, hogy az évi előirányzatot már az esztendő első öt hó­napjában túlteljesítették. Ä termelés emelkedéséből 83,2 százalék a termelékeny­ség növekedéséből szárma­zik, s csak 16,2 százalék a létszámemelésből. Ezek az eredmények azt jelentik, hogy az említett Időszakban a tervet 6,7 százalékkal túl­teljesítették. Hogyan? Első lépésük az volt, hogy ütemtervet készítettek a kü­lönböző üzemrészek felmé­résére. Ennek kapcsán meg­állapították, hogy a fotofil- mek és papírok gyártásánál mennyi munkaidő szükséges egy egységnyi termék előál­lításához? Meghatározták az öntőgépek kapacitását, s ez­zel egyúttal az öntőüzemek létszámnormáját is. Ezek is­meretében fogtak hozzá a munka jobb megszervezésé­hez. Megjavították az öntő és az emulziókészítő üze­mek, továbbá a MEO közötti kooperációt. így csökkent az időveszteség. Fontos megemlíteni azt is — ez az üzem gazdasági ve­zetőinek a véleménye —, hogy javult a munkafegyelem, megnőtt a, dolgozók öntudata. Meg kell jegyezni, hiszen ez alapvetően fontos, hogy néhány műszaki intéz­kedés is hozzájárult a szép siker eléréséhez. Az öntőgép sebességét emelték, illetőleg magasabb értéken tartják. Egy jelentős újítás­sal körülbelül 5—7 százalék­kal megnőtt a fotofilm-gyártó üzemrész kapacitása. (sz. m.) KÉT BALESET Klab János nógrádverőcei lakos háztetőjavítás közben megcsúszott és lezuhant. Kar-, lábtöréssel és súlyos zúzó- dásokkal szállították a váci kórházba. Cselőtei Jánosné őrszent- mifclósi lakos Veresegyházon volt a lányát meglátogatni. Hazafelé igyekezett az úton, amikor egy motorkerékpár el­gázolta. A motorkerékpár vezetője: W. J. fiatalember arcsérüléssel és zúzódásokkal; Cselőteiné agyrázkódással, kar- és lábsérülésekkel ke­rült a váci kórházba. Deresedé' váci diákok Négy évtized pergett le az idő homokóráján azóta, hogy 1921-ben a váci gimnázium harmincnégy érettségizett diákja elindult az élet útján. Keserves körülmények között tanultak. Első osztályvizsgái­kat követően kitört az 1914-es világháború; infláció, gazda­sági válság fogadta őket, ami­kor elérkezett a matúra ideje. Negyven év után, érthető megiüetődéssel lépték át az Alma Mater kapuját az el­múlt vasárnap, a harminc­négyből tizenhatan. Három idős tanár —; Erdélyi János, Juth Béla és Rasovszky Ká­roly — együtt járta be velük az iskola tantermeit A névsorolvasásnál gyakran csend ült a teremre: a régi osztálytársak közül tizenegyen már halottak. Hét-nyolc ta- nulótársukról tudnak, akik nem vehettek részt a kedves találkozón. A három váci i,öregdiák”: dr. Dévényi Ká­roly, dr. Valero Kálmán és Kemény Gábor alig győznek beszélni Szentesről, Magyar­óvárról s az ország más ré­szeiből érkezetteknek. Szavai­kon lehet legjobban lemérni, hegy mit fejlődött ez a város, különösen az utóbbi másfél évtized alatt. Kiadós városnézés, majd baráti összejövetel fejezte be , az emlékezetes,' szép napot. S a deresedő, egykori váci diá­kok lelkesen fogadták meg a búcsúzó kézfogásnál: legköze­lebb nem tíz, hanem öt év múlva találkoznak ismét! Híradás tizenkilenc új könyvről A Széchenyi utcai bolt újdonsá­gai: Kuba nem alkuszik (Kos­suth) — Thomas Mann: A Dok­tor Faustus keletkezése. Nyer­ges Agnes: Jóslatok, álmok, cso­dák, Ribak: Balzac tévedése, Makosch: a mai Japán (Gondo­lat) — Többen: üj Magyar Lexi­kon ív. (Akadémiai) — Bodrogi Tibor: Mesterségek születése. Var­ga Imre: Bicegő próféta. Zágoni Ferenc: Boldog nyár (Magvető) — Többen: Olvastam, költötárs. Bakó Agnes: Rebl baba (Móra) — Thackeray: a nagy Hoggarty­gyémánt, Jókai Mór: Egy játé­kos, aki nyer — Három márvány­fej (Szépirodalmi) -- Dumas: A fekete tulipán, Kazsdan: Bizánc rövid története, Mphahlele: Feke­ték utcája (Európa) — Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés a ■házi és háztáji kertekben. Búr— Fekete: Bulgária mezőgazdasá­ga (Mezőgazdasági Könyvkiadó) — Maserei: A város (Magyar Helikon). Málnasxedők A virradattal ébredtek ma is és a reggel már ott látta őket a kosdi buszon — suhanva a friss illatos szélben. Jókedvük nőhet, kacagásuk az ébredő földek tarka foltjain messzire szállhat. — Fiatal lányok, az arcuk kerek, szemeikben gyermekes csodálat. Nemrég még a tankönyv volt kezükben és izgultak egv jó feleletért; most szélfújta hajuk szerte-röppen S már előre fontolgatják a bért. Nincs poggyászuk, csak szorgalmuk, melyre Sikert ültet a tett és remény. — Piroslvk a málnaszemek ezre a napfényes lankák tetején Móritz Valéria Dolgos napok a Somlyó tövében Csúcsforgalom a népfürdőben ß ármilyen sok strandoló légyen a váci strandon, Bácskai Jenő fürdőmestert könnyű megtalálni. Állandóan ott áll a mélyvíz szélén és sí­pol. — Most mért kellett a sípot használni? — Az a kék fürdőnadrágos kisfiú a mélyvíz felé tévedt, pedig nagyon gyengén úszik. Válóban, a sípjelre és a visszatessékelő kézmozdulatra felfigyel a fiú és engedelmes­kedik. Minél többen vannak a strandon, annál gyakrabban szól a síp. M'ost egy kislányt kell figyelmeztetni, ha kettőt lép, a mélyvízben elsüllyed­het ... Ez a két fiú már tud úszni, de az ugrásnál nem vi­gyáznak mások testi épségé­re ... Annak a kislánynak a fiúk nem adják vissza a lab­dáját ... Három pöttömnyi gyerek nézelődik a mélyvizű medence szélén, elég volna egy véletlen lökés, és máris be­leesnének. 1-fát ezért sípol Rácskai bá- esi állandóan, egy perc­re sem tévesztve szem elől a mélyvizet. Hat éve minden nyáron itt barnítja őt a nap. Gyakorlott szeme száz fürdő- zö közül is észreveszi a baj­bajutottakat, ilyenkor ő is a vízbe ugrik, hogy segítsen, — A kicsikkel nincs baj, azok engedelmeskednek, de a kamasz fiúk már makacsab- bak, rakoncátlanabbak, meg­gondolatlanok — panaszolja, miközben újra meg újra síp­jába fúj. Rácskai bácsi jól ismeri a váci strand vendégeit, név szerint is, képességük szerint is. Ha a szülők nem is tud­ják elkísérni gyermekeiket, nyugodtak lehetnek, Rácskai bé'-si vigyáz rájuk, felel ér­tük. Bi. Hivatalosan is beköszöntött a nyár. Ennek jelét látjuk a népfürdő medencéiben is. Múlt hét végén hatszázan vál­tottak jegyet, hogy lubickoljanak a hús babokban. Aki nem akar fürdeni, labdázással üti el az időt Rácskai fürdőmesternek gyakran kell a sípjába fújnia, hogy rendet teremtsen az életvidám nebulók között. Ez a képünk is a kicsik medencéjében készült; bizony ide is gyakran betolakodnak a korhatáron felüliek (Cscrny Gábor képes riportja) A dunai fürdés áldozata Vasárnap ismét több fürdő- zőt bírságolt meg a rendőr- motoros. Akik a kijelölt ré­szen kívül lubickoltak, vagy a helyszínen fizettek, vagy szabálysértési eljárás indul ellenük. Hogy az elővigyázatosság­ra szükség van, annak saj­nálatos igazolása az, hogy a Duna a sződligeti partoknál szedte első idei áldozatát. Both Béla 25 éves budapesti lakos sógorával, Molnár Já­nossal motorcsónak-kirándu­lásra indult a fővárosból. Sződligetnél kikötöttek, s az úszni nem tudó Both Béla fürdésre ki nem jelölt terüle­ten haladt a parttól befelé. A víz sodra elkapta és só­gora már későn kísérelte meg a mentését. A szerencsétlenül járt fiatalember holttestét bá­rom nap múlva találták meg, ugyanazon a helyen. Legyen ez intő példa azok részére, akik nem tartják be a hatósági intézkedéseket és tilos helyen fürdenek a Duná­ban. Életükkel fizethetnek meggondolatlanságukért. A büntetés sem lehet közömbös: e szabályrendelet megsértőit 500 forintos pénzbüntetésre is ítélhetik. Kis község — mozgalmas kultúrélel Veresegyház kultúr él étéről beszélgetünk Varga János elvtárssal, a helyi művelődési otthon igazgatójával. — Községünkben mindjob­ban megnyilvánul a művelő­dés utáni vágy. Több társa­dalmi szervünknek van önálló színjátszó csoportja. A műve­lődési ház, a' KISZ-szervezet és a pedagógusok gárdája nagyon szépen dolgozik. Ezek a csoportok évenként két-két előadást tartanak, mégpedig mindig szép számú közönség előtt. — S rajtuk kívül? — Működik Veresegyházon egy ötven tagú vegyeskar, amely a járási seregszemlén is jól megállta a helyét. Van­nak szólistáink is. Itt emlí­tem meg Neuhaus János har- monikást, akit az egész járás, sőt az egész megye ismer. Tehetséges szavalónk Bagi Ilona. A TIT-előadások sora, a Pest megyei Színpad havi vendégjátékai, mind-mind je­lentős eseménye a község kulturális életének. A tánccsoport működése fe­lől a legilletékesebbtől, Gye- nizse Ferencnétől érdeklő­dünk. — Először is szeretném el­mondani — válaszolta —, hogy tánccsoportunk 1954-ben alakult. Kezdetben iskolai együttesként működött. A földművesszövetkezet 1958- ban vette át az együttes ve­zetését. Ma már a járás leg­jobb tánccsoportjai között tar­tanak bennünket nyilván s megyei viszonylatban is ér­tünk el szép eredményeket. — A táncosok szívesen vesznek részt az együttes munkájában? — Huszonnégy tagú tánc­csoportunkkal hetenként két­szer tartunk próbát. A zenét Berki Béla együttese adja. Fellépünk a helyi ünnepélye­ken, s járunk vidékre is. A terveinkről? A gödöllői tánc­fesztivál után továbbra is az a törekvésünk, hogy szórakoz­tassuk a község lakosságát. A felelősségérzeten túl jókedv, vidámság uralkodik próbáin­kon, s ha a közönségtől elis­merést kapunk, ez új erőre serkent minket. Dékány Sándor tudósító ILYEN nemcsak Vácott tör­ténik, megesik másutt is; ezért meg kell írni. AZ EGYIK körzeti orvosi rendelőben járunk. Itt két or­vos rendel egymásután. Az első 9 óra 5 perckor elmegy. Kez­denek gyülekezni a második , orvos betegei. Egy öreg bácsi % az injekcióit kopogtatja, készí- ^ fi elő. Javakorbeli asszony £ lép be. Nyugodtan elül a vá- \ róban. Kis bakfis fut be. Leül. \ Mint az iskolában a tanárra, \ úgy les most az orvosra. Jön­! nek, gyűlnek a betegek ... * \ Nyílik az ajtó. Ziháló, so- í vány öreg néni csoszog be raj- ! ta. Az első orvos iránt érdekló- ! dik. Megmondják neki, hogy \ az már elment. Most várják a • másodikat. t : A néni sírva fakad: f — Ö, jaj nekem! Tegnap is flalosíalÉtozü Ivác így jártam. Egész éjjel nem aludtam, kínzott a köhögés. Csak reggel nyomott el az álom. Most megint elkéstem. Én nem ehhez az orvoshoz tartozom. Majd eljövök hol­nap. de egy kicsit pihenhetek ugye azért itt maguk között, mert nagyon nehezemre esik a járás. MEGJÖN a második orvos. Sorrendben első vagyok, hát én megyek be elsőnek. Amíg az orvos az injekciókat felszív­ja, elmondom a szegény néni esetét. Injekció után az orvos az aj­tóhoz megy és kiszól: — Van itt valaki, aki az első rendelést lekéste? Néma csend. A néni nagyot hall, csalódásával és fáradtsá­gával van elfoglalva. Ö nem érdekli ezt az orvost, őt sem érdekli ez az orvos. A szom­szédja figyelmezteti. Az orvos int neki. Betessékeli a rende­lőbe. Bentről kihallik az orvos hangja: — Mi a neve? — Jaj, én nem a doktor úr­hoz tartozom, csak éppen meg­pihentem egy kicsit, mert a mási doktor urat elkéstem. — Hol lakik? A NÉNI mond valamit. — Mi a panasza? A néni hosszabb előadásba kezd. mest mar ematuk, icutonoen az újburgonya-tervünket száz százalékkal teljesítettük túl. Borsóból hatvan százalékkal több termett, mint tavaly, sőt huszonhárom holdon, másod, vetésként, ismét vetettünk ké­sei borsót. Mike János növényápolási brigádvezetőt kérdeztük meg, hogy állnak a növényápolásd munkával, és hogyan dolgo­zik a tagság? — A paradicsom, a tengeri másodkapálását a mai napon befejezzük. Nézze meg, na­ponta mennyien dolgoznak. A munkanaplóból kitűnik, hogy június 5-én 303-an, jú­nius 6-án 298-an dolgoztak. Semenyei Vilmos főagronó- mus az aratási munkák elő­készületeiről ad felvilágosítást. — Ahol gépi erő kell, ott azzal végezzük a munkát. A rozs egy részénél és a többi kaszásnál, dombos területen, kézzel kellett aratnunk. An­nak ellenére, hogy összejött sok munka, mégis megbirkó­zunk vele. Pusztai Ede Vörösmarty Mihály kedves tartózkodási helyét, Fótot ke- ! lestük fel a Somlyó hegy al­jában. A hegy tetejéről belát­tuk az egész fóti határt, min­denfelé csoportosan dolgoz­tak az emberek. Most már a maga arculatában alakítják át a földet, a volt Károlyi grófok birodalmát, A nap ép- penhogycsak felkelt ezen a június végi meleg nyári regge­len és a tsz udvarán máris találkozunk emberekkel. A tsz-elnök is indulóban van és csak a motorkerékpár­ról kiált vissza: — Ma újra háromszázan dolgoznak a határban, megyek én is és végignézem a mun­kát. A tsz-központhoz közel eső nyolc holdon keresem az új- burgonyát, amelyet néhány hónapja vetettek el. A he­lyén ma már uborkát, para­dicsomot, káposztát találok. Szikszai József tsz-tag ad felvilágosítást. — Tudom, mire gondol az elvtárs. Azt hiszi, hogy ki­szántották. Pedig nem. A ter­Miért sípol a fürdőmester? BABÓCSAY JÁNOS: Vácott történt.. ♦ XXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX — Vetkőzzön le, nénikém derékig, majd megvizsgálom. Most hosszú csend követke­zett, melynek végén az orvos hangját halljuk ismét a rende­lőből. — Ezzel menjen a patikába. Vegye ki a gyógyszert. Ezt a kisebb cédulát küldje el a körzeti orvosához. Az majd ki­megy a lakására. Máskor nem kell idefáradnia. A néni nagy hálálkodás kö­zött kitipeg és fennhangon há­lálkodik: — Ö, istenem, milyen drága jó em ber ez a doktor úr... Nem is az ő betege vagyok, mégis milyen jól megvizsgált. Még gyógyszert is adott. Az orvos: dr. Ruzsicska Béla volt. Végh Dezső modern elgondo­lást! plakátjaival a fővárosi utcákon is találkoztunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom