Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-30 / 178. szám

1961. JÚLIUS 30. VASÄRNAP ~zKivhm Ai álknti gazdaságok felesleges állóeszközeit a tsi-eknek A Pest megyei NEB ülése több nagy jelentőségű ellenőrző vizsgálat jelentését tárgyalta A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság ülésén For­gács József elnök beszámolt az 1961. évi első félév mun­kájáról, majd a bizottság rá­tért az állami gazdaságok fe­lesleges beruházásainak, álló­eszközeinek feltárásáról és hasznosításáról folytatott vizs­gálatról készült jelentés meg­vitatására. A tíz állami gaz­daságban végzett vizsgálat megállapította, hogy 1958 óta az állami gazdaságok több felesleges beruházást eszkö­zöltek, főleg építési beruhá­zásoknál mutatkozik ilyen hiányosság. A gépesítésben viszont bi­zonyos fokú felesleges ka­pacitás jelentkezik, amit a növénytermesztés spe­cializálódása még csak fokoz. Például a Tápiószelei Állami Gazdaság profilváltozása, a burgonyatermelés megszünte­tése következtében a speciá­lis gépeket nem diszponálták át más gazdaságokba. A NEB javasolja, hogy a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága az egyes gazdaságok felesleges gépparkját irányítsa más gazdaságokba. A fennmaradó és még használható gépek jegyzékét pedig bocsássa a Pest megyed Tanács v. b. ren­delkezésére, hogy abból a tsz-ek igényeit minél előbb kielégíthessék. A vizsgálat a tíz állami gazdaságban 3 600 000 forint értékű felesleges beruházási állapított meg, s ugyanakkor megállapította, hogy a ter­melőszövetkezeteknél felhasz­nálható állóeszközök értéke 2 600 000 forint. Az ülés ez­után a dolgozók szociális el­látottságáról folytatott utó- vizsgálatról szóló jelentéssel foglalkozott. A jelentés meg­állapítja, hogy az 1959 folyamán megtar­tott vizsgálat óta a hely­zet jelentősen javult. Külön ki kell emelni a Nagy­kőrösi Konzervgyárat, vala­mint a Taksonyi Állami Gaz­daságot, amelyek a dolgozók szociális ellátása színvonalá­nak emelése érdekében meg­felelő intézkedéseket tettek. Még ma is igen sok, az egész­ségügyi vizsgálatra kötelezően megjelölt munkahelyen vi­szont nem gondoskodnak ar­ról, hogy az érintett dolgozó­kat az időszakos és kötelező orvosi vizsgálatra elküldjék. A dolgozók egészségügyi > könyveit nem ellenőrzik, a 2.Í2 számú Sütőipari Vállalat 4002. ■/ számú egységénél a dolgozók^ orvosi ellenőrző könyve a vizsgálat idején nem volt ta-í; 1 álható. Az 5. számú budaörsi üzemegységnél a könyvecskék i; egy kivételével hiányoztak, a j meglevőben azonban egyetlen '■ bejegyzés sincs. j: A NEB felhívja a Pest me-| gyed Tanács v. b. ipari osztá- /, lyát, valamint az érdekelt vállalatok vezetőit, hegy a í jövőben nagyobb súlyt helyez-J zenek a szociális és egészség- $ védelmi beruházásokra. Java-J solja továbbá, hogy a Pest^ megyei Tanács v. b. ipari ősz- ^ tálya a sütőipari vállalatoknál J tapasztalt hiányosságok meg- ! szüntetése érdekében 1961. í szeptember 30-ig tartson vizs-j; gálatot, és amennyiben a je-^ leütésben szereplő hiányossá-^ gok még fennállnának, úgy í vonja felelősségre az illetéke- í seket, egyben pedig gondos-2 kodjon a hiányosságok meg-; szüntetéséről. Szükségesnek \ tartja a NEB, hogy a Pest;! megyei Műanyag-Játékárú és$ Tömegcikkipari Vállalat, ahol $ igen sok, egészségre ártalmas' anyaggal foglalkoznak, szer-; vezzen üzemorvosi állást. Foglalkozott továbbá a NEB! a külkereskedelem és az ipar! együttműködésének vlzsgála-! tavai. Ezzel kapcsolatban j vizsgálatot folytatott a Forte-} bar, a Csepel Autógyárban, a \ Budakalászi Textilműveknél.} a Váci Kötöttárugyárban, a \ Monori Kefegyárban és a Pest\ megyei Vegyi és Kézműipari\ Vállalatnál. A vizsgálat lényegesebb kifogásolnivalót egyik he­lyen sem tapasztalt. Ezután a falusi kisiparosok helyzetének vizsgálatáról ké­szült jelentést tárgyalta a NEB. Megállapította a vizs­gálat, hogy a kisiparosok a megelőző éveidhez viszonyítva valóban nagyobb számban ad­ták vissza ipar igazolványukéit, ami különösen a szolgáltató szakmákban és az építőipar­ban néhol nehézségeket okoz. A magánépítkezéseknél a kon­tárok száma megszaporodott és a fővárosból is jártak ki kisiparosok elvégezni az épít­kezéseket. Van olyan kisipa­ros, aki egy időben húsz dol­gozót is foglalkoztat. A dol­gozók igényeinek növekedésé­vel nem tart lépést sem a szö­vetkezeti, sem a tanácsi ipar fejlesztése. A szövetkezetek termelésének csak egy kis há­nyadát teszi ki a lakosság szá­mára végzett munka. Tavaly 5906 kisiparos volt a megyében, év végéig 903 adta vissza közülük iparigazolvá­nyát. Ezzel szemben több új iparigazolványt is adtak ki, úgyhogy ez évben január else­jén 5526 kisiparos működött. Megállapítja a jelentés, hogy amikor a magánkislakás építé­sét minden erővel támogatjuk, látszólag nem léphetünk fel a kontárok ellen teljes szigorral, mert a magánkislakásoknál körülbelül 90 százalékát kon­tárok irányítása mellett, csa­ládok végzik az építést. Leg­több esetben állami vállalat­nál dolgozó építő szakmunká­sok szabad szombatjukat és vasárnapjukat használják fel erre a célra, főleg vertfal vagy vályog építkezéseknél, amiket sem állami vállalat, sem ktsz nem vállal. Ezeket az építkezéseket nem lehet megakadályozni, ezért szükséges lenne kontár és kontár között különbséget tenni aszerint, hogy az építkezést főfoglalkozás­ként, vagy alkalomszerűen vállalja-e az illető. A NEB a lakosság igényei­nek zavartalan kielégítése ér­dekében különösen a vegyes­ipari és a javító szolgáltató szakmák területén a ktsz-ek hálózatának bővítését tartja szükségesnek. Nem megnyug­tató jelenség, hogy a ktsz-ek- nél jelenleg tagfelvételi zár­lat van és a tanulók felvéte­lét is korlátozták. Helyesnek tartaná a NEB, ha a ktsz-ek a nyugdíjasokat is foglalkoz­tatnák. Javasolja, hogy a KISZÖV vizsgálja felül a tag- felvételi zárlatot és a tanulók létszámának korlátozásáról szóló határozatát. Továbbá he­lyes lenne, ha a megyei ta­nács ipari osztálya faluhe­lyen a nyugdíjas szakmunká­sok részére a javító és szol­gáltató igények kielégítésére működési engedély kiadását szorgalmazná. Foglalkozott még a NEB a kézi gyógyszertára^ vizsgála­táról készült jelentéssel. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése következtében a meg­növekedett forgalom szüksé­gessé teszi, hogy a kézi gyógy­szertárakat több gyógyszerrel és főleg kötözőszerrel lássák el. Végül a NEB megtárgyal­ta a szobi járási népi ellenőr­zési bizottság munkájáról szóló baszámolő jelentést. (sz. e.) Gyorsan fejlődő üzem - a Pomázi Posztógyár Teljesítették az élüzem cím elnyerésének feltételeit Az elmúlt esztendőben az előző évhez képest mintegy 15 százalékkal emelkedett a Pomázi Posztógyár termelé­se. Csanádi Ferenc, a vál­lalat főmérnöke ezt a fej­lődést elsősorban az export­cikkekkel szembeni igénynö­vekedésnek tulajdonítja. Az elmúlt esztendőben a terme­lés 35 százaléka készült ex­portra, s ez a szám 1961-ben 40 százalékra emelkedik. Az üzem közvetlen és közvetett exporttal dolgozik. Közvet­len exportjuk a gyár által előállított méteráru, a csillo­gó mohairtartalmú „Mókus”, a csomós fonalú „Tibet” és a ,.Pola” nevű női kabát­nak és kosztümnek való anyagokat nagyobb mennyiségben a Szovjetunióba, részben pedig a nyugati államok­ba szállítják. Közvetett exporttervük alapján a felsorolt és más egyéb anyagokat ruhagyá­rainknak szállítják — leg­Valaki csengetett A Pest megyei Petőfi Szín­pad együttesei felváltva ját­szanak a nyáron. Július hó­napban a Dankó Pista című daljátékot mutatták be a me­gye közel harminc községében. Augusztus elsejétől ez az együttes szabadságra megy, de megkezdi játékát a szabadsá­gáról visszaérkezett másik Önálló erdő- és vadgazdaság a fővárostól húsz kilométerre Budapesttől alig húsz kilo­méterre, Telki székhellyel hatezer hektáron erdő- és vadgazdaság alakult. Ez az országban az első ilyen jelle­gű gazdaság, ahol elsődleges a vadgazdálkodás, mellette természetesen figyelembe ve­szik az erdőgazdálkodás ér­dekeit is. Az a cél, hogy nagyvadakban rendkívül gaz­dag területet alakítsanak ki. Érdekességnek számít, hogy egy világváros közvetlen kö­zelségében, a lehető legked­vezőbb viszonyok között szarvast, őzet, vaddisznót és egyéb vadakat lehet majd el­ejteni. Az új erdő- és vad­gazdaságba nagy tapasztala­té szakembereket gyűjtöttek össze, akik az erdészeti és vadászati munkákban egy­aránt jártasak. Dénes István, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadá­szati osztályának vezetője, el­mondotta, hogy az új gazda­ságban kívánják elhelyezni az első magyar vadbiológiai ál­lomást, a vadászkutyatelepet, továbbá itt kapnak helyet a vadászattal összefüggő sport­ágak. így koronglövő és futó­pályát létesítenek. Az Erdé­szeti Tudományos Intézet segítségével itt hajtják végre, a különböző vadkárelhárítási kísérleteket és az új vad­őrök kiképzésénél is fel­használják a gazdaságot. (MTI) együttes a Valaki csengetett című háromfelvonásos bűnügyi drámával. Az első előadást augusztus elsején Diósdon tartják, ____________ Közel nyolcezer parasztfiatal A megyei kulturális szemle első szakaszában hatvannyolc­ezer fiatal folytatott rendsze­res kulturális tevékenységei. Ebből közel nyolcezer volt azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik a termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezeteken ke­resztül kapcsolódtak be a kul­turális szemlébe. Ez a szám az elmúlt évhez viszonyítva je­lentős előrelépést jelent. Száztonnás haltároló uszály ....ü . í ; A Váci Hajógyárban két darab, száz tonna élő bal tárolá­sára alkalmas aluminiumuszály készük A hatalmas hal­tárolókat a Budapesti Halértékesítő Vállalat az ősszel helyezi el a Szabadsághíd mellett, az eddigi, fából készült haltárolók helyére (MTI foto: Marosi László felv.) nagyobbrészt a Május 1. Ru­hagyárnak —, ahol konfek­cióárut készítenek belőlük és így kerülnek külföldre. Régebben exportjuk jelen­tős részét a bútorszövet tette ki, de ennek mennyisége az elmúlt években erősen meg­csappant. Most újabb ren­delések érkeztek és ezért várható, hogy ebben az esz­tendőben még nagy meny- nyiségű bútorszövetet ex­portálnak nyugatra a pomá- ziak. — Hogy megnövekedett termelésünkkel lépést tud­junk tartani, és terveinket teljesíthessük — mondja a főmérnök — jelentős tech­nológiai munkálatokat kell elvégeznünk, hiszen régi, mintegy ötvenéves géppark­kal dolgozunk. Az állandó üzemi re­konstrukció és korszerű­sítés az, aminek segítsé­gével a műszaki fejlesz­tést megoldjuk. A közelmúltban korszerű­sítették a laza festőüzemet* valamint a fonodát egy kár­toló- és egy fonógéppel na- gyobbították. Ebben az esz­tendőben régi, és már na­gyon időszerű vágyuk is meg­valósul, egy új épületszárny emelésével és a raktárterü­let bővítésével. A raktárterü­let bővítése nem közömbös a balesetvédelem szempontjá­ból sem, mert eddig három­négy ládát kényszerültek egy­másra rakni, és a szállítási utak sem voltak megfelelő méretűek. Az új épületszárny a meg­levő szövődé „széthúzását”, tágasabbá tételét teszi le­hetővé, valamint még néhány gép munkábaállítását. Koger Gyula technológus az üzem valamennyi gépét, a rajtuk végrehajtott újításo­kat, korszerűsítéseket ismeri* Nem kis büszkeséggel mu­tatja be a kártolóban mű­ködő teljes automata gép­sort, melyet az üzem TMK-ja készített és ezzel jelentős megtakarítást ér­tek cl. A Pomázi Posztógyár dol­gozóinak régi vágya, hogy a helyszűke és egyéb termelé­si nehézségek ellenére az élüzem cím tulajdonosai le­gyeinek. Most úgy érák, és a számok mellettük tanús­kodnak, hogy valamennyi feltételnek eleget tettek, és ezért nem kis izgalommal várják, hogyan bírálják él a felsőbb szervek eredményei­ket. * (t) nem tiszta, nem becsületes módszer, hazugságokkal nem lehet az igazat érvényre jut­tatni! Nem megrendezett, hanem megteremtett valóságra van szükségünk. Nem szavalt ala­kította, hanem tettek for­málta valóságra. Nem arra, hogy hitegessenek bennünket, hanem arra, hogy nyíltan be­széljenek vélünk. Végre meg kell érteniük azoknak, akik ma még félnek a nyíltságtól, az őszinte szótól, hogy népünk nem kiskorú, hogy mindenről nyugodtan szót lehet érteni az emberek­kel, hogy a gondok, bajok, feladatok leplezetlen feltárása nem a pesszimizmust, tehetet­lenséget, csüggedést, hanem éppen nagyobb erőkifejtést, a hibák megszüntetésének fo­kozott vágyát szüli. Ennek megértése — mint a min­dennapok gyakorlata bizo­nyítja — jelentős előrehala­dás forrása, jó eredményeket hozó tettek szülője lehet, míg meg nem értése súlyos káro­kat, nehezen orvosolható hi­bákat okozhat. Ezzel keii számolnia min­den embernek, akire bármi is — a legcsekélyebb is — bízva van. Itt nincs helye kísérle­tezésnek, taktikázásnak, itt csak a nyílt szónak lehet he­lye. Feladataink sikeres vég­rehajtása nem gyerekjáték. A szembekötősdi pedig a gye­rekjátékok közé tartozik! M. O. mondja a szemembe? S es így helyes, így a jó. Megkí­vánjuk, elvárjuk — mert megtanultuk, mi az emberi büszkeség, az öntudat —, hogy szemtői-szembe, nyíltan beszéljünk egymással. De ez csak akkor érvényes, ha egy emberről van szó? Ha már többről, sokról, akkor nem? Az effajta „elv” abszurd- sága azonnal szembetűnő. Amit kiesében megkívánunk, azt úgy kell, hogy akarjuk nagyban is. Azaz, akkor is, ha velünk, van baj, ha a gyár­ban, a termelőszövetkezetben, az irodában nem mennek jól a dolgok! INem vagyunk hajla­mosak a kétségbeesésre és sok dolgot jobban tudunk csi­nálni, ha — figyelmeztetnek rá Szóból ért az ember, s ezt valóban a szó szoros ér­telmében kell venni. Szóból, igazat mondó, őszinteségből fakadó szóból. De félrevezető szóból, az igazat elhallgató szóból jó aligha fakad, ilyeit szó nem vezetheti helyes irány­ba lépteinket. A nagy politikát hétköz­napi tetteinkkel mi váltjuk valóra. Lényegében tehát raj­tunk múlik, hogy mi, mikor és hogyan valósul meg ebből a politikából. Világos a cél is: a szocialista társadalom felépítése. És éppen ezért a módszereknek is becsülete­seknek, tisztáknak kell len- niök. Az őszinteség hiánya, a váló tények elhallgatása vagy akárcsak megmásítása is, akárhogy csűrjük-csavarjuk, lenni a bajokon. Sokkal sú­lyosabb az az erkölcsi kár, amit magatartásukkal, mód­szernek nem nevezhető veze­tési gyakorlatukkal okoztak ezek az emberek. Pedig lé­nyegében nem akartak rosz- szat, hibáik nem tudatos ma­gatartásuk következményei, hanem a bátortalanságé, a struccpolitikáé, az őszinteség hiányáé. Az eset így, önmagában még nem lenne általánosít­ható, de sajnos, nem ez az egyetlen. Bő példaválaszték van arra, hogy a nehézségek­től megrettenő emberek nem a nyíltság, az őszintén beszá­molás módszerét választják, hanem kapkodni kezdenek, ha a bajokról esik szó, mellé­beszélnek, s ha csak teltetik, olyanra kozmetikázzák a való­ságot, amilyennek látni sze­retnék, s nem amilyen. Efféle módszerekkel idedg- óráig elérhetni látszatsikere­ket, s a sikereket hihetővé is lehet tenni az adott eset való­ságát nem ismerő emberek előtt. De huzamosabb ideig efféle módszerekkel vezetni nem lehet, s főként nem le­het vele elérni valódi ered­ményeket. Hányszor, de hányszor mondjuk, ha azt halljuk, hogy valaki a hátunk mögött sza- pult bennünket: miért nem Vétettek a tagság ellen, vé­tettek a párt politikája ellen, s erkölcsiekben és anyagiak­ban akaratlanul is károkat okoztak. Mindezt azzal, hogy hallgatták a nehézségekről, hogy megszépítették a valósá­gos helyzetet, hogy másnak mutatták a realitást, mint amilyen. Ez a módszer ter­mészetesen előbb vagy utóbb, de csődhöz vezet. A szövet­kezet tagsága nem várta ezt meg, s ha a szükségesnél ké­sőbb is, de jelezte a bajt. A vizsgálat kiderítette, hogy a jelentésekkel ellentét­ben a kapásoknak alig egy­negyedét osztották csak fel egyéni vállalások alapján, hogy a tagságnak tett ígére­tek ellenére a lucerna beta­karításakor nem adták meg a megígért hányadot, hogy közgyűlésen, a tagok kérdé­seire válaszként az elnök és az elnökhelyettes a valóság­nál sokkal rózsásabbakat mondott. Mindez a szövetke­zetét anyagilag is nehéz hely­zetbe juttatta, de ez hagyján, mert hozzáértő, a gondokat reálisan felmérő, s a tenni­valókat ismerő ember — a tagság segítségével — változ­tatni tud ezen, s ha ebben az esztendőben egészében nem is* de nagyrészt úrrá tud 3 \ allozo életünkhöz — im- ^ már évek óta — elválasztha- ^ tatlanul hozzátartozik az % őszinteség, a nyíltság. S ez j! nemcsak a „nagy” politiká- í ban, hanem mindinkább hét- í köznapjainkban is így van. 'j A gondokkal való bátor szem- í benézés, a realitások hangoz- £ tatása, a csak azokra építés ^ jelzi ezt, s az a bizalom is, £ amivel a dolgozó emberek ^ fogadják ezt a politikát, ^ mondhatni úgy is, tízt az J; egyedül helyes módszert. ^ Mindennapi életünk,, eddigi ^ eredményeink, s megvalósí- tásra váró terveink egyaránt jj azt bizonyítják: nincs szük- ség a szépítésre, a mellébe- ^ szélesre, a problémák megke- ^ rülésére, nincs szükség arra, ^ hogy bármit elhallgassunk. A % közelmúltban egyik közsé- ^ günk termelőszövetkezetében £ vizsgálatot tartottak a járási £ szervek, s egy sor súlyosabb | hibát, visszásságot állapítot- ;! tak meg. A közös józanul ^gondolkodó és látó tagjai vol- J tak azok, akik felhívták a < vezetők rossz módszereire a ^ figyelmet, akik kérték és kö- j vetelték a vizsgálatot. Hangsúlyozni kell, hogy a 'j közös gazdaság vezetői nem £ tettek semmi törvényelleneset, : mégis: súlyos hibákat követ- ytek el. VASÁRNAPI POSTA AZ ŐSZINTESÉGRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom