Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-30 / 178. szám

"WfíWop 1961. JÚLIUS 30. VASÁRNAP Második műszak - alvással? Mi akadályozza az eredményesebb gépi munkát ? — Ami nincs a jelentésben Szilárdabb munkafegyelmet a második műszak traktorosainál! A cséplés közben most a (legégetőbb munka a tarlóhán­tás és a nyári mélyszántás. 'Az eddigi eredmények — bár a legutóbbi jelentések erő­teljesebb tempóra mutatnak — megnyugtatóak. Legutóbb “— ahogy erről be is számol­tunk — tizenegyszer hold sekélyszántást, kilencezer­egyszáz hold középmélyszán­tást és szintén kilencezeregy­száz hold nyári mélyszántást •jelentett a megye. A terve- i-zett hétszáz traktorból mind­össze négyszáz dolgozik kettős műszakban. Kérdés, milyen arányban dolgoznak már a gépek talajmunkán? És ahol kettős műszak van, milyen az a kettős műszak? Mi van a jelentések szám­adatai mögött? Miért nem érünk el jobb eredményeket? i Ezeket a kérdéseket tettük fel a Ceglédi Gépállomás ■vezetőinek. Ök maguk is mindent elkövetnek, hogy fel­fedjék a további eredményes munka akadályait, s el is há­rítsák azokat. Az aratásnál jóval túlteljesítették tervei­ket, s a továbbiakban sem akarnak lemaradni. Mi a ta­pasztalat? * A Ceglédi Gépállomás egyike a megye legjobb gép- , állomásainak. A két műszak­ban dolgozható hetven gép 'közül mégis csak negyven ■végez kielégítő munkát. S a többi? ‘ Alaposan kidolgozott terv ezerint rendszeres éjszakai ellenőrzést végeznek a gép­állomás vezetői. Az egyik éj­szaka Dóra Béla főagronó- mus éjfél körül ellenőrizte a második műszak munkáját. ■Rendesen dolgoztak, a gé­pek többségét helyükön ta­lálta, az embereket nyereg­ben. Éjjel három órakor An­gyal Károly igazgató várat­lanul meglátogatta a Lenin Termelőszövetkezet földjein dolgozó brigádot. Akkor már állt a gépek egy része! 'Némelyik ki is hűlt. A trak­torosok pedig? Nos, ők az Igazak álmát aludták vala­hol! . ; i : Más ellenőrzések tapaszta­lataival együtt kialakult az összkép: a második műszak- j ban dolgozó traktorok egy része éjjel egy-két óra körű! j már leáll. ‘ Ezeket az embereket senki ! nem kényszerítette a mun­kára. De ha vállalták, telje­sítsék is becsülettel. Abból senkinek nincs haszna, hogy a lejelentett és nyilvántar­tott második műszak helyett ■— alvással töltik az időt. A ■második műszakra jutalom­képpen tizenhat forintot fi­zetnek műszaknormánként. (Most néhány ember nem kap­ja meig a jutalmat, s mánt- (bgy nyolc traktoristától pe­dig, akinek tévesen számol­tak el — levonják. A ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezetből pedig amiatt (érkezett panasz, hogy Nagy (Sándor traktoros reggelen­ként késve jelent meg a borsócséplésnél. A gépnél (dolgozó szövetkezeti tagok öl­be tett kézzel vártak rá. Néhány szót a teljesítmény­ről: az említett Nagy Sándor korábban szalmalehúzást vég­zett, a tőle azelőtt megszokott munka után. meglepően gyen­ge eredménnyel. Nehéz körül­mények között ugyan, de na­ponként mindössze nyolc-tíz holdról húzta le a szalmát, az elérhető 40—50 hold reális tel­jesítménnyel szemben. A fia­tal Törőcsik István traktoros tíznapos második műszakos ,,teljesítménye” négy hold szántás volt! Most kapott öt nap „próbaidőt”. Ha nem em­berek meg magát, a gépállo­más nem tart rá 'igényt. A jobb munkának más aka­dályai is vannak, Beszéljünk ezekről is, mert különben nem teljes a kép. A gépállomási dolgozók partnere minden ló, esetben szövetkezet Nos, a közös gazdaságok sem tesznek meg mindent az összhang ér­dekében. A ceglédi Lenin Termelő- szövetkezetben például nem kezdhettek munkához azonnal a kivonult gépek, mert bár a szövetkezet azt jelentette, hogy szabad a terület még nem szedték össze aratás után a kaparékot. Ez nem egyedül­álló jelenség. A ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezetben más problé­ma jelentkezik. Négy cséplő­gép dolgozik itt, szövetkezeti tagokból álló cséplőcsapattal. A szövetkezet most újabb cséplőgépeket kér. de az ott- levők kapacitását sem hasz­nálják ki. A cséplőcsapatok 6-tól 6-ig dolgoznak csak, ami — enyhén szólva — szokatlan ennél a munkánál. Más szövetkezeteknél hajnal­tól késő estig megy a gép, hi­szen máshol is szükség van a gépekre, nem mindegy, ho­gyan használják ki, s mikor végez egy-egy helyen. Meg­történt az is egy-két szövet­kezetben, hogy a kellő szer­vezettség hiányában, több-ke-1 vesebb ideig munka nélkül álltak a gépek. Ilyen eset volt például a ceglédi Tán­csics Termelőszövetkezetben. Nem végzetesek ezek a hi­bák. Ennek ellenére, a gépál­lomás becsülettel teljesíti ter­veit, sőt, a tervezettnél is többet végez. De a szövetke­zeti gazdálkodás ügye most még többet kíván! Egyetlen órát sem tölthetnek a gépek munka nélkül, s egyetlen má­sodik műszakos sem alhat szántás helyett! A szövetke­zetek megszilárdítása, a közös gazdaságok előrelépése szem­pontjából sorsdöntőek ezek a nyári hetek. Nem nézhető el egyetlen ember fegyelmezet­lensége sem, s az ilyenek el­len emeljék fel szavukat azok a traktorosok is, akiknek becsületes hírét rontja a fe­gyelmezetlenek lógása. A gépállomás vezetői helye­sen járnak el, amikor szigo­rítják az ellenőrzést, s ha kell, komoly felelősségrevonással szilárdítják a munkafegyel­met. Ez feltétlen az ügyet szolgálja. S ugyancsak az ügy érdekében, szorosabbá kell fűzni a szövetkezetek és a gépállomás kapcsolatát, s min­den munkának összhangban kell megtörténnie. A nyári munkák sikere em­berektől függ. Az emberek munkakészségétől, jóindulatá­tól. rátermettségétől, szerve­zettségektől. Ennek megfele­lően kell munkájukat szer­vezni, irányítani és ellenőriz­ni. (tm) Az új szövetkezetek is megvalósíthatják mindazt, amit a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Augusztus 20-ra fejezzük be a cséplést - Minden szántótraktort a nyári talaj­munkákra kell összpontosítani — Szorgalmazni kell a felvásárlási tervek teljesítését Amint lapunk szombati számában arról már hírt ad­tunk, pénteken egésznapos értekezleten vitatták meg a járási és városi párttitkárok és tanácselnökök az új szö­vetkezetek működésével, va­lamint az őszi mezőgazdasági munkák megkezdésével kap­csolatos tennivalókat, továbbá a termelőszövetkezetek idősze­rű problémáit. A megyében az idén ősszel hetven új szövetkezet kezdi meg a gazdálkodást. A kö­zös munka megkezdése előtt a pártszervezeteknek és a taná­csoknak segíteniük kell, hogy minél zökkenőmentesebben kezdődjön meg a munka az új szövetkezeti gazdaságok­ban. Biztosítani kell. hogy az új szövetkezetekben minél jobban kifejezésre jusson a közös tevékenység. Az új szö­vetkezeti gazdaságok alapsza­bálya ugyanis lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti gazdák megixilósithassák mindazt, Eredményjavulás a táborfalvi Május 1 Tsz-ben A táborfalvi Május 1 Termelőszövetkezet a tavalyi ered­mények alapján a dabasi járás kisebb jövedelmű gazdaságai közé tartozott. A járási tanács segítségével azonban megala­pozott intézkedési tervet készítettek annak érdekében, hogy az idén magasabb legyen a jövedelm. A terv első félévi részének teljesítését nemrégiben ellenőrizték a járási tanács és a já­rási bankfiók szakemberei. Az első félévi terv teljesítésének felmérése során kitűnt, hogy a tsz bevétele 206 000 forinttal több lett a tervezettnél, ami a tsz-vezetők és tagok összehangolt eredményes munká­jának köszönhető. Különösen az állattenyésztési terv teljesí­tése. illetve túlteljesítése alakult jól a tsz-ben. A tpbbi közt például gyapjúból 64 000 forint, a süldőnevelésben 63 000 fo­rint. a marhahizlalásban pedig 49 000 forint lett a bevétel többlet. Több lett a tervezettnél a juhtej-termelés és a bárány­nevelés bevétele is a tsz-ben. Kétmillió naposcsirke felnevelése a megye tsz-einek 1961. évi terve Nagyobb figyelmet kell fordítani a kacsa-, liba- és pulykatörssek kialakítására 1 Más tsz-ekben a nyáron sza­baddá vált istállókat haszno­sítják. Nagyobb figyelmet kell erre a megoldásra fordítani mindaddig, amíg a tsz-ex nem tudnak megfelelő nevelőket építeni, mert a nyáron felsza­badult épületekben nevelt csirkékkel előre megkereshe­tik az épületek árát. Helytelen lenne azonban a baromfinevelést csupán a csir­kékre korlátozni. A megyében kacsa-, liba- és pulykatörzs ugyanis alig van. A keltetők a tojást a mintatörzsektől kapják, de mivel ez kevés, rá­nyomja a bélyegét a keltetésre is. A jövőben tehát az eddigi­nél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a kacsa-, liba- és pulykatörzsek kialakítására, hogy ezen a zökkenőn minél hamarabb. s eredményesen túllegyünk. Az évi tervet, amely — két­millió naposcsirke — már ré­gen teljesítette volna a vál­lalat. ha ki tudják elégíteni a tsz-ek igényeit. De a tervtel­jesítés így is meglesz, ugyanis j eddig egymillióhétszázezer na- ] poscsirkét adtak át a tsz-ek- nek. s a hiányzó mennyiséget egy hónapon belül leszállít­ják. Éppen ezért a vállalat felkéri a tsz-eket. mielőbb nyújtsák be igényüket, hogy a keltetőket megfelelően üze­meltethessék. Nagy Mihály évi gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámoló. A beszá­moló tartalmazza a tsz-ek elégtelen gazdálkodásából adódó bevételi kieséseket, a körültekintő gazdálkodás nyo­mán adódó többletbevétele­ket. A beszámoló megálla­pítja, hogy több termelőszö­vetkezetben korántsem hasz­nálták fel a nagyüzemi gaz­dálkodásban rejlő lehetősége­ket, s emiatt nem teljesítet­ték bevételi tervüket, keve­sebb pénz futott be a szövet­kezet pénztárába, mint ahogy azt év elején tervezték. A be­vételi kiesések java része fő­ként a kapásnövényeknél mu­tatkozó terméskiesésből, vala­mint az állati termékek hö- za mának csökkenéséből adó­dik. ^ alamennyi termelőszövet­kezet vezetősége és tagsága sokat tehet még a hátralevő időben azért, hogy rendezze pénzügyi problémáit, növelje jövedelmét. A növényterme­lésben kiváló lehetőségek vannak pénzszerzésre. Vesse­nek a termelőszövetkezetek minél nagyobb területen kései káposztaféléket, spenótot, fe­jessalátát stb. Az őszi mező- gazdasági munkák megszer­vezésével csökkentsék a beta­karítási veszteségeket. Az ál­lattenyésztésben is kiváló le­hetőség nyílik sertés- és szarvasmarha-hizlalásra. Jó bevételi forrást jelent a nagy­üzemi csirkenevelés is. Vala­mennyi termelőszövetkezet ve­zetősége készítsen intézke­dési tervet a második félévi-e, amely tartalmazza mindazo­kat a feladatokat, amelyek­nek végrehajtásával jelentő­sen növelhetik bevételüket. Amint az értekezleten el­hangzott beszámolóból és a vita során is kitűnt, az aratas szinte zökkenőmentesen folyt le az idén a termelőszövetke­zetekben. Nem mondható el ugyanez a cséplésről. Elég sok a gépromlásból eredő munkaidő-veszteség. A párt- szervezetek és a tanácsok szorgalmazzák, hogy a csép­lőcsapatok kora reggeltől késő estig dolgozzanak. He­lyes, ha ugyanúgy, mint ahogy ezt a nagykátai járás­ban teszik, premizálják a cséplőcsapatok tagjait. A nyári munkáknál a leg­nagyobb az elmaradás a tar- lóhántásnái. Ennek oka: ke­vés gépet állítottak munkába. A traktorok java része csé­pel, nagyon sok traktorral szállítanak. Halaszthatatlan feladat: minden szántásra al­kalmas traktort beállítani tar- lóhántásra és a nyári mély­szántásra. Pest megye az utóbbi né­hány hónap alatt, felvásárlás tekintetében fokozatosan lej, jebb került az - országos ver­senyben. Főként a hízott ser­tés és az állati termékek fel- 'j vásárlásánál mutatkozik pl- % maradás. Amíg a megyék £ többségében minden állattartó ^ család kötött egy-két hízott ^ sertésre szerződést. addig ^ Pest megyében az összes ál­lattartóknak csupán 15,5 szá- ^ zaléka kötött hízott sertésre fp értékesítési szerződést. Ebből £ adódik egyúttal a feladat is: 'j tovább folytatni a íelvilágo- £ sító munkát a termelőszövet- kezeti tagok és az egyéb ál- ; lattartók között. A termelő- p szövetkezetek — hasonlóan a fp nagykátai járás néhány ter- í melőszövetkezetéhez — az y fp ország más vidékeiről való fp felvásárlással biztosítsák a ^süldőket a hizlaláshoz. Na- 'p gyón fontos, hogy a sertésér- ^ tőkésítésnél mutatkozó elma- ^ radást baromfineveléssel, il- f, letve baromfi értékesítésével í pótolják a szövetkezetek. y 'p Az értekezleten elhangzott (p feladatokat, tennivalókat a ^ közeljövőben taggyűléseken ^ és tanácsüléseken vitatják 'p meg a pártszervezetek és a ^ tanácsok. <m. s.) Két cséplőgép dolgozik a ráckevei Árpád Termelőszövetkezetben. Azért, hogy a cséplő­gépet jól kihasználják, zökkenőmentesen folyjon a cséplés, asztagba hordják a szö­vetkezel valamennyi gabonáját. E számításuk be is válik, mert ily módon augusztus 20-ig befejezik a cséplést (Mihók felv.) Csak aszfagból csépelnek a ráckevei Árpád Tsz-ben amit a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben gazdál­kodó szövetkezeti tagok. Az új szövetkezetekben a legfontosabb feladat az őszi vetésekhez szükséges vetőmag összeadása. Jó néhány szövet­kezetben már eddig is szép eredményt értek el, így pél­dául Örkényben is, ahol az őszi vetéshez szükséges mint­egy hatszáz mázsa vetőmagból 450 mázsát közvetlenül a cséplés után átadtak a ta­gok a szövetkezet vezetősé­gének. A szövetkezeti veze­tők az Örkényiekhez hason­lóan a csépléssel egyidőben szorgalmazzák, hogy mielőbb együtt legyen a szükséges ve­tőmag. Az 11 j szövetkezetek föld­jeinek rendezése augusztus végéig befejeződik. Addig is azonban feladata valamennyi szövetkezet vezetőségének, hogy jelölje ki az őszi vetések területét, biztosítsa ezekről a területekről a kapások idő­beni betakarítását. A tarló­kat szántsák fel. Kössenek a gépállomásokkal szerződést a talajmunkákra, a számítások szerint ugyanis a megye gép­állomásai mintegy százezer normálhold gépi munkával tudják segíteni az új szö­vetkezeti gazdaságokat. Az alapszabály lehetővé te­szi az állatállomány gyors ki­alakítását is. Főként a sertés- tenyésztés megalapozására kell törekedni valamennyi új szövetkezeti gazdaságban. Eh­hez azonban szükséges, hogy mielőbb gondoskodjanak épü­letekről és teremtsék meg a takarmányalapot. A közös szövetkezeti gaz­dálkodás elengedhetetlen fel­tétele, hogy tervszerűen gaz­dálkodjanak a szövetkezetek. Különösen a pénzügyi terv elkészítése nagypn fontos A pénzügyi tervet a járási taná­csok szakemberei is segítenek elkészíteni a szövetkezeti ve­zetőségeknek. A pénzügyi ala­pot a szövetkezeti hozzájáru­lásból teremtik meg az új szö­vetkezeti gazdák. Amint az ér- j tekezleten elhangzott beszá- I mólókból kitűnt, néhány ki- j vételtől eltekintve — mint j például Alsónémedi, Örkény j és a szobi járás néhány szö­vetkezete — nem halad kellő j ütemben a pénz befizetése. A közeljövőben valameny- ' nyi szövetkezetben közgyűlé­seket tartanak a vezetőségek, ; amelyeken ismertetik a kö­zös munka megkezdésével ! kapcsolatos feladatokat, ten­nivalókat. A közelmúltban készült el j a megye mezőgazdasági ter- j melőszövetkezeteinek első fél­Az elmúlt években Pest • megye szövetkezeteiben a ba­romfinevelés igen kisméretű volt Jelentős-változást hozott az idei esztendő. Erről adtak tájékoztatót a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Pest megyei kirendeltségénél is. Soha ilyen korán nem kezd­ték meg a naposcsirkék vásár­lását a tsz-ek, mint a tavasz- szal. Az első szállításokat már január 7-én megkezdte a vál­lalat, s az eredetileg szeptem­ber 1-re tervezett szállítás valószínű, hogy az év utolsó hónapjáig tart. A vállalat Pest megyei ki- rendeltségének igényeit a megyei keltetőállomások közel sem tudták kielégí- ; leni. í 5 még a kölcsönös besegítések is J kevésnek bizonyultak. A vállalat szerződéses kap-J csoiata a tsz-ekkel napról nap- J ra bővül. Több tsz-ben, igeiig helyesen, nem várják meg aj következő évet, hanem mostJ hozzálátnak a baromfi neveié-; séhez, hiszen még nem későj A legjobb eredmény a ceglédi ; járásé, ahol huszonkét tsz kö- J tött a vállalattal szerződést. Az; egyenkénti teljesítmények is.; igen figyelemre méltók. Aj ceglédi Kossuth Tsz harminc-; kétezer naposcsibét vett át fel- j nevelésre. Még nagyobb a! szám a „megyerekorder”: nagykőrösi Szabadságnál, ahol! ez ideig negyvenháromezer: naposcsirke felnevelését vállal-: ták. Az általános kép tehát azt; bizonyítja, hogy a tsz-ek mind; jobban megértik a baromfi-; nevelés jelentőségét, észreve- \ szik a benne rejlő gyors jö-: vedelmezési lehetőségeket és j megtanultak baromfit nevelni.; Erről tanúskodik az elhelyezé­seknél kialakult határtalan le­leményesség is. A sződi Haladás Tsz-ben például a melegházakban télen virágot, nyáron csir­két nevelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom