Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

1961. JÚLIUS 26, SZERDA rwarr MEGYEI 'njúritm .1 A termelés a pártmunka középpontjában a MÁV Dunakeszi Járműjavítóban goznak. Az egyes alapszerve­zetnél például a laza normák fékező hatásának magyarázata a fő feladat, míg a kettesnél a technológiai fegyelem meg­szilárdítása áll előtérben. Az alapszervezetek taggyűlésen kérik számon a személy sze­rint kiadott munka elvégzését, Állandóan figyelemmel kí­sérik a termelés menetét és ha problémát látnak, segítenek a kommunisták. Az asztalos­műhely vezetője az anyagtaka­rékosságra ügyel, mások a szo­cialista címért versenyző bri­gádoknak segítenek, vagy az asztalosműhely brigádvezetői­vel beszélgetnék a jobb mun­kaszervezésről, avagy egy-egy technológia megjavításánál segédkeznek, és így tovább. Valójában ez, a sok apró munka jelenti a minden évben elké- szitett műszintterv, takarékos- sági intézkedési terv, újítási feladatterv végrehajtását. Azért dicsérendő a gyár alap­szervezeteinek munkája, mert nem ötletszerűen, hanem terv szerint végzik rendkívül fon­tos munkájukat. A múlt év szeptembere óta határozottan javult ebben a gyárban a termelési agitáció. Egyre inkább jellemző az ilyen irányú munkára a tény­szerűség, a helyi problémák­kal való foglalkozás. Az agi­táció fő formája a beszélgetés, de írásban is közreadják a jó termelési eredményeket, is­mertetik a jó munkamódsze­reket, s a dolgozók helyes ja­vaslatait is propagálják. Szí­nesítik agitációs munkájukat a szocialista országok és ha­sonló profilú hazai gyárak éle­téből vett példák, összehason­lító adatok. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ilyen ösz- szehasonlításOk nagyon kedve­ző hatást váltanak ki a dolgo­zókból. A munkaversenyt műhelyek­re bontott tervek alapján szer­vezik. A dolgozók főként a tervek határidő előtti telje­sítésére, a termelékenység nö­velésére, az önköltség csök­kentésére. a minőség javítá­sára tesznek vállalásokat. Ná­luk a brigádok közötti verseny vált be a legjobban. Hagyo­mányos már a gyáregységek közötti versenyforma. Az egyé­ni versenyben, sajnos, igen kevés dolgozó vesz részt, s a munkaverseny folyamatossá­gát sem sikerült még bizto­sítani. Nagyobb ünnepek előtt megélénkül a vetélkedés, az ünnepek után pedig alábbhagy a versenyszellem. Az alap­szervezetek nemrég egész év­re szóló versenyszabályzatot dolgoztak ki. Reméljük, ez hozzásegít a folyamatosság megteremtéséhez. A verseny nyilvánossága ugyancsak kampányszerűen alakult eddig. A versenysza­bályzat ennek folyamatossá­gáról is intézkedik, s külön foglalkozik a szocialista bri­gádokkal. Az alapszervezetek időközönként napirendre tűzik egy-egy hozzájuk tartozó szo­cialista brigád munkáját, a végrehajtó bizottság pedig ese­tenként összehívja a szocia­lista brigádokban dolgozó kommunistákat. Nagy gondja a pártszerve­zetnek is a balesetek számá­nak időszakonkénti növeke­dése. Megvizsgálták és kide­rült. hogy egyes műszaki ve­zetők felszínesen foglalkoznak a munkavédelemmel. Nem tar­tanak, vagy csak tessék-lás- sék módjára tartják meg az előadásokat és a baleseteket előidéző okok megszüntetésé­vel sem foglalkoznak kellő­en. Ha a kommunistáknak gondjuk lesz rá, bizonyára ha­marosan egészen mást tapasz­talunk mindenütt. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a Dunakeszi Járműjavító pártszervezeti munkájának középpontjában — nagyon helyesen — a ter­melő munka áll. Ez a legfon­tosabb politikai munka ma minden termelő üzemben. Et­től a pártszervezettől lehet tanulni, nemcsak azért, mert sokolda­lúan végzi felelősségteljes munkáját, de azért is, mert látja annak fogyatékosságait, és igyekszik ezektől megsza­badulni. Mindez azért sike­rült, mert nem öncélú a mun­kájuk, az egész népgazdasá­got sajátjuknak tekintik. Farkas István Papírsárkány a vadvédelem szolgálatában A növényvédelemben az ember hasznos segítőtársai a fácánok és foglyok. Ezek a szárnyasok jóformán csak ká­ros rovarokkal. gyomokkal táplálkoznak, s így megaka­dályozzák a kártevők töme­ges elterjedését. A nagyüze­mi gazdálkodás kialakulása azonban megváltoztatta az ap­róvadak életmódját, mert az összefüggő, nagy táblákon nincsenek cserjesorok, bokor­csoportok, s így nem találnak védelmet az időjárás viszon­tagságai és a nagyobb raga­dozók elől. Az ember most segítségére siet „ingyenes napszámosainak”, mesterséges úton biztosítja számukra a maradásukhoz, szaporodásuk­hoz szükséges védett körül­ményeket. Az Erdészeti Tudományos Intézetben dolgoznak az úgy­nevezett vadvédő-sűrű külön­böző típusainak kialakításán. Az apróvadak védelmének le­hetősége. módja, elvileg már tisztázott: a nagy táblák kö­zé, keskeny csíkban olyan nö­vényeket kell telepiteni, ame­lyek között az állatok nyu­godtan meghúzódhatnak. Most vizsgálják: mekkora legyen ezeknek a védő-sűrűknek a területe, milyen növényekből, milyen sűrűre alakítsák ki. A kutatók gondoskodnak ar­ról is, hogy a betakarítás előtt az apróvadak biztonságba ke­rüljenek. A módszerhez az a megfigyelés adta az ötletet, hogy a fácánok, foglyok, idejé­ben elmenekülnek a ragadozó­madarak elől. A ragadozót közönséges papírsárkánnyal helyettesítették: ha az apró­vadak meglátják a gabona­tábla felett a nagy madárhoz hasonló papírsárkányt, azon­nal a tábla szélére, a vadvédő­sűrűbe, vagy az erdőbe, cser­jésbe húzódnak. (MTI) REPÜLŐGÉPEN ERKEZTEK Huszonhét sertés és tizenkét szarvasmarha „érkezett” Londonból a Ferihegyi repülőtérre. A TERIMPEX tenyésztési célokra többfajta sertést és szarvasmarhát vásárolt Angliá­ból. Az importált állatokkal a sertéseknél a húshozamot, a szarvasmarháknál pedig a tej- és húshozamot akarják növelni. (Kép szöveg nélkül) mai nap 1961. július 26, szerda, An­na napja. A nap kél 4.13 órakor, nyugszik 19.27 órakor. A hold kél 18.12 órakor, nyugszik 2.33 órakor. Várható időjárás: mérsé­kelten meleg idő, változó mennyiségű felhőzet. Mérsé­kelt, időnként élénkebb északnyugati-nyugati szél. — JÁSZKARAJENÖ má­sodik negyedévi adótervét 115 százalékra teljesítette. — JULIUS 29-ÉN dél­előtt járási szántóverseny lesz Abonyban, a Lenin Tsz területén. A versenyen részt vesznek a járás gépállo­másainak legjobb traktoro­sai. — A SZENTENDREI Pa­pírgyárban a munkaverseny ütemének növelésére a gyár vezetősége határozata alapján 50 000 forintos jutal­mazási keretet hoztak létre. — HÁROMSZOROSÁRA emelte csapágyfelújítási te­vékenységét a Maglódi Gép­gyár s ezzel a népgazdaság­nak jelentős megtakarítást tett lehetővé. MÉSZÉGETŐK mint az ördög, csupa korom, ám jókedvűen rakta a szenet az izzó tűzcsatornába. A mo­dern kemence, ahol évek óta dolgozik már, a körzeti föld­művesszövetkezeté. Négy esz­tendeje építették, félszázezer forintból. Külső formájában csúcsnélknli piramisra emlé­keztet, négy kamrája van. Kamránként 160—170 mázsa égetett meszet termel. Havon­ként a kis telep 2100—2200 mázsa mészt ad át a megye különböző részén folyó építke­zéseikhez. Tápiószelétől. Döm- södig. Szobtói Százhalombat­táig szinte minden községbe eljut innen a mész. A kemencénél négyen- öten dolgoznak. Éjjel nappal folyik a munka, egymást vált­va. Persze, akármilyen roman­tikusnak tűnik is — különösen így éjszaka — nem gyerekjá­ték. Tikkasztó hőségben, ful- lasztó füstben kell táplálni a tűznyílásokat, időnként ki­húzni a salakot, berakni a sze­net. Vigyázni kell. mert a hő­fokot állandóan 1200—1300 körül kell tartani. Műszakon­ként nyolcszor-kilencszer. de ha gyengébb a szén. előfor­dul. hogy tizenötször is meg kell rakni a kemencét. Egy- eg-ii alkalommal másfél mázsa szenet dobál be a fűtő az izzó tűzcsatornába. Csaknem egész éven át fo­lyik a mészégetés, február vé­ge felé begyújtanak a kemen­cékbe, s november végéig nem alszik ki a tűz. A mészkövet a szomszédos hegyekből fejtik, a szenet meg Dorogról hozzák. Itt egyébként már a legkor­szerűbb megoldással folyik az égetés. Legelőször is a méhkas alakú égetőkamrát töltik meg. Mészkőből bolthajtást raknak a rostély fölé — ez lesz a széncsatorna, itt ég a tűz. Az üreget, a kemence tetejéről töltik meg mészkővel, s a nyí­lást betapasztják. Körforgás szerűen halad így kamráról kamrára a tűz. Az egyik ke­mencét befűtik. a másikat elő­melegítik. a harmadikból ki­szedik az égetett me szét, s köz­ben a negyediket nyersanyag­gal töltik fel. A gúlaalakú ke­mence két szembenlevő olda­lán helyezkednek el a túznyir Pest megyei népművelési dolgozok nyári továbbképzése A Pest megyében dolgozó népművelési felügyelők, mű- velődésiotthon-vezetők, vala­mint a művészeti együttesek vezetői közül kétszázan vesz­nek részt a továbbképző tan­folyamokon. A nyári tovább­képzés, amelyet ebben az év­ben Vácott tartanak, hozzá­járul a falusi népművelés színvonalának emeléséhez: (MTI) __________ — A MEZŐGAZDASÁG átszervezése következtében a ceglédi járás lakosságának 97 százaléka jogosult lett SZTK-sZolgáltatásokra. Leg­többen a fogászatot veszik igénybe. A ceglédi rendelő két műszakban átlagosan ha­vi háromezer beteget fogad. Ezek egy része kezelésre jön, más része fogat huzat, míg a harmadik rész fogpót­lást kap. — SZÁZÖT HÍZOTT ser­tést adott át tegnap a Nagy­kőrösi Szabadság Termelő- szövetkezet az Állatforgalmi Vállalatnak. Ezzel a szerző­désre lekötött és felhizlalt állatok száma 1083 darabra emelkedett. . — A POMÄZI Posztógyár ez évben a tavalyinál na­gyobb mennyiségű női kabá­tot és kosztümöt exportál a népi demokratikus államok­ba. Kollekciójuk mintada­rabjait Nyugatra is megküld­ték. — A NAGYKÖRÖS! Épü­let- és Lakáskarbantartó Szö­vetkezet a Szentendrei Já­rási Tanács csecsemőottho­nában csatorna- és szenny- vizlevezető berendezést ké­szít 78 000 forint értékben. — A NAPOKBAN FIZE­TETT KI jégkárbiztosítás címén 58 000 forintot az inárcsi Március 21 Tsz-nek, 48 000 forintot a tápiószöl- lősi Petőfi Tsz-nek, 24 000 forintot pedig a majosházi Üj Élet Termelőszovetkezet- nék az Állami Biztosító. — ZÖLDSÉG- ÉS GYÜ­MÖLCSÁRUSÍTÓ helyet létesített 20 000 forintos be­fektetéssel és társadalmi munkával Kartalon az Üj Élet Termelőszövetkezet. Ezzel a háziasszonyok régi kívánságát teljesítették. — A GÖDÖLLŐI VE­GYESIPARI KTSZ a Dózsa György u. 2. szám alatt hír­adástechnikai részleget ál­lít munkába. Itt a község és a járás részére rádió-, tele­vízió-, valamint háztartási kisgépjavítást végeznek. — KARTALON megkezd­ték az óvoda külső-belső re­noválási munkálatait. A költségeket a községfejlesz­tési alapból fedezik. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17,00 Kenu-slalom VB- közvetítés az NDK-ból, 18.30 Panna-bál. Közvetítés a Lorántffy Zsuzsanna úti iskolából, 19,20 A július 26-i kubai forradalom évfordu­lója, 20,00 A legyező. Carlo Goldoni vígja tékának tele­vízióváltozata. (Ismétlés.) 21.30 Találkozás Vivaldival. Francia kisfilm. Kb. 22,00 Hírek. A DCM munkáslakásainak első lakói rövidesen beköltöznek új otthonukba A Dunai Cement- és Mész­árul deákvári lakótelepén fo­lyamatosan készülnek az új épülettömbök. A legutóbb el­készült lakóházban 36 össz­komfortos lakás várja a ha­talmas üzem munkásainak első csoportját, akik a napok­ban foglalják el új otthonu­kat. Az év végéig 280 lakás­ba költöznek be a munkások. (MTI) Autóba „szállítják” a szarvasmarhákat (MTI foto: Pálfai Gábor felv.) lások. Korszerű huzatrendszer s az ehhez szükséges magas­kémény biztosítja az állandó hőfokot. A tűzszabályozást a kemence tetejéről irányítják. Mennyi idő alatt ég ki a mész? Általában negyven- nyolc-ötven óra szükséges egy kamra kiégetéséhez. Azt meg, hogy mikor lehet abbahagyni a fűtést, minden egyes mész­égető tudja. Általában akkor égett ki rendesen a mész. ha már az aludttej színéhez ha­sonlít. Irtl Tatmás közben ismét megrakja a kemencét. Megint átnedvesedik rajta az ing. s apró vízcseppek gyöngyöznek a homlokán. — Nem könnyű murpka, de megéri — mondja, — havon­ként a két- és félezer forin­tot mindig' megkapom. A töb­biek sem keresnek rosszab­bul ... Hajnalodik, s egyre hal­ványabban világítanak a távo­labbi kemencék fáklyalángjai. Irt Tamás kemencéjének ma­gas kéménye bodor fellege­ket ereget, ha minden jól megy. holnap ilyenkorra is­mét kiszedhetnek 160 mázsa hófehér meszet. Súlyán Pál ; Távol ha látszó vörös tüz- ; csóvák jelzik éjszakánként a ! pilisi hegyek között, hogy ! ilyenkor is dolgoznak a kör- f nyék mészégetői. Kormosarcú ! fűtők etetik a mohó kemen- ! céhet, itt is, ott is új tüzek \ gyúlndk. Ősidők óta virágzik ! ez a mesterség, az első kemen- í céhet még a rómaiak rakták. ! A vén hegyek ma is kifogyha- ! tatlan mészkőkincset rejtenek ; magukban, csak ki kell bá- \ nyászni. kemencébe rakni, ki* Í égetni és máris készen van az 1 egyik legfontosabb építöanya- Í gunk: a mész. \ Nem is olyan régen még \ errefelé is aprócska kemen- í céhben, fatüzeléssel égették, a \ mészkövet. Amikor egy ke- \ mencére való mész kiégett, j ponyváskocsira rakták, ván- f dorútra keltek, le a Tiszán- ! túlra, vagy föl, Gödöllő felé. 1 Sokszor bizony hetekig se ! tudták eladni a meszet. volt i úgy. hoQn az eső tönkretette ! a szállítmányt. Ma már a Pi- \ lis vidék mészégetői közül is ; legtöbben szövetkezetben dol- / goznak. ahol nemcsak terv- í szerűbben. de sokkal jobb kö- í rülmények között folyik a £ munka. \ Tegnapelőtt éjszaka Pilis- £ szentiván határában taláVkoz- '■ tunk Irtl Tamással. Olyan volt A munka termelékenységé­nek megjavításáról szóló ha­tározatok végrehajtására in­tézkedési tervet dolgoztak ki a MÁV Dunakeszi Járműjaví­tóban. A párt-végrehajtóbi­zottság rendszeresen ellen­őrizte ennek végrehajtását, s beszámoltatta a felelősöket. Megállapították, kielégítően halad az intézkedési terv vég­rehajtása. A vállalat idei terve több mint 16 százalék­kal magasabb a tavalyinál. Az év első öt hónapját vizs­gálva kiderült, hogy a több­lettermelésnek közel 61 szá­zalékát a munka termelékenységével, 39 százalékát pedig a létszám növelésével biztosították. Az önköltség 2,3 százalékos csök­kentését írja elő számukra a terv. Az első félévben 0,8 százalékos csökkenés várható. A gyártási technológiák és a normák felülvizsgálatával, szervezési intézkedésekkel, műszaki normák, új technoló­giák bevezetésével, a javító részlegnél pedig a munkafel­vételi lazaságok megszünteté­sével több mint 400 ezer nor­maórát takarítottak meg éves szinten. Hasonló intézkedé­sekkel, a szerszámozás javítá­sával és még jobb szervezés­sel további 40 ezer normaórát kívánnak megtakarítani. A műszaki normákkal való törődés ugyancsak jelentős eredménnyel járt. A tavalyi 52 százalékos eredménnyel szemben az első negyedévben 76 százalékra nőtt a műszaki normák aránya. S hogy körültekintően jártak el, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a teljesítmény­bérben dolgozók átlagosan 109 százalékot értek el a norma­felülvizsgálat előtt, az új nor­mákkal azóta ismét 103 szá­zalékos az átlagteljesítmény. A még időbére® műhelyekben is vizsgálják a teljesítmény­bérezés bevezetésének lehető­ségeit. Ez a munka még tart. A vállalat pártszervezete nagyon fontos feladatnak tartja az újítómunka megja­vítását. Áz érdeklődés felkel­tésével már az első negyed­évben 142 újítást adtak be, ebből 37-et elfogadtak, 34-et már be is vezettek. Tavaly az első negyedévben mind­össze 90 újítás született, eb- .bői húszat fogadtak el és csak hét került bevezetésre. Ja­vult az újítási ügymenet. A pártszervezet javaslatára negyedévenként műszaki fej­lesztési napot tartanait, ahol * gyorsan megvalósítható öt­leteket, javaslatokat azonnal díjazzák, a gondosabb elbírá­lást igénylő elképzeléseket pedig újításként veszik figye­lembe. A fő feladatok közé tarto­zik a gépek és a munkaterü­let jobb kihasználása, vala-; mint a második és a harma-; dik műszak megszervezése, il-; ietve további kiszélesítése. E; téren még a kezdet kezdetén ! tartanak, a gyár dolgozóinak; mindössze egytizede dolgozik i a második, illetve a harma-; dák műszakban. Ennek az is \ oka, hogy sok a bejáró mun-! kás és a minisztériummal! még nem sikerült összehan-! golniok ,a közlekedést a mű- í szakok kezdési és befejezési! idejével. A termelékenyebb munka ! < több tudást igényel. i A szakmai továbbképzés meg-; javítása érdekében a végre-; hajtó bizottság megvizsgálta a; személyzeti-munkaügyi ősz-; tály tevékenységét és megálla-; pította, hogy egyes területe-! ken a jelenlegi követeimé-! nyéknek is alig felel meg a! dolgozók és a vezetők szak-! mai képzettsége. Határozatot ] hoztak arra, 'hogy szakmai to-i vábbképző tanfolyamokat kell; szervezni és biztosítani kell,! hogy minél többen középisko-; lába iratkozhassanak. Arra is: gondoltak, hogy a káderfej-í lesztési tervnek megfelelően; biztosítsák az emberek tovább-j képzését. Az egyes alapszervezetek a] maguk területére érvényes; intézkedési terv alapján dől-:

Next

/
Oldalképek
Tartalom