Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-19 / 168. szám
1961. JÚLIUS 19, SZERDA MECr» bártan ARCOK AZ ÉPÍTKEZÉSEN A LEGFIATALABB ÉPÍTÉSVEZETŐ Márton Gábor irányítja a cementcsomagoló és a hozzátartozó húsz, egyenként kétezer köbméteres siló építését. Süveges László a ce- mentaialom, a klinkertároló és a salakszárító munkálatait vezeti. És mát csinál Malom- soki László, az ÉM 31. Építő Vállalat legfiatalabb építésvezetője? Ezt a legfiatalabbat nemcsak a korára, a huszonhat évére értem. Az itteni pályafutására is. Idén március 1-vel került a DCM-hez. S a nem egész öt hónap alatt, mióta az irodabarakkban ütötte fel a tanyáját, látta, hogyan szöknek magasba napról napra az új létesítmények. De most hallgassuk meg: mi tartozik az ő keze alá? — Jelenleg három trafóház és a zsákgyár építését végezzük. Igaz, a zsákgyár területén még a tereprendezés folyik. A szociális részén (öltözők, fürdő, irodák) azonban most kezdték meg a pin- cetömb kiemelését. Jöjjön, megmutatom. A cemenlcsomagoló épülő silói és az irodaépület mellett hatalmas gödör ásí- tozik. Lejtős oldalánál egy buldózer hasítja késével a földet, s terhét a lejtőn felikapaszkodva pár méterrel arrább szétteregeti. Amíg fent, a talajszinten forgolódik, dohog, lent egy „apró’’ hegybontógép falja a gödör oldalfalát, négyedköbméteres kanalával fürgén töltöget egy dömpert. Krasnyánszki József művezető, a 31-esek párttitkára néhány méterrel arrább éppen a KlSZ-tábor lakóinak magyaráz. A fiúk vasakat válogatnak, aztán arrább cipelik azokat, hogy helyet csináljanak a táguló-mélyülő gödörnek. — Még néhány nap és alapozunk — ezzel lép hozzánk a párttitkár-művezető. S miután néhány percig maga- feledten figyeljük a földfaló gépek mozgását — megy tovább a dolgára. A legfiatalabb építésvezető és én elindulunk a trafóikhoz. Mellettünk csákány csattog: a kész szerelőcsarnok előtt az ÉM 1-esek egyik brigádja bontja a felvonulási épületet. — Mindegyik barakknak ez a sorsa. A gyár egyre növekszik, a mi időnk lassan lejár. Idén még mi vagyunk a főszereplők, aztán a szerelők veszik át ■tőlünk a stafétabotot. Néhány év — és csak emlék ez a hatalmas építkezés. Emlék lesz ez a trafóház, amely egyidős velem. Mármint az itteni pályafutásommal — nevet az építésvezető —, év vége a határidő, de a harmadik negyedben elkészítjük. Néhány kérdés az emberekhez, rövid utasítások — ' és megyünk vissza az irodáiba. Az építésvezetőt várják a második negyedév végi számlák. De — kérésemre — néhány percre beülünk az egyik üres irodába. — Mikor végzett? — kérdem. — Már régen. Ötvenfaét- ben. Az általános építészmérnöki karon. Mindjárt ehhez a vállalathoz, a harmincegyesekhez kerültem. A székesfehérvári Könnyűfémmű nagybővítésén voltam beosztott mérnök, ötvenkilenc februárjától építésvezető. — És miért jött el onnan? — A huszomnyolcasok vették át az ottani munkát. Én meg nem akartam elhagyni az első vállalatom. És Tóni bácsi (Krichenbaum Antal, a 31-esek főépítésvezetője, aki negyvennyolc éves, de mindenkinek Tóni bácsi) ott is a főnököm volt. Amikor idekerült — összefutottunk egy párszor —, folyton azzal piszkált: ez ám az építkezés! Tavaly decemberben eljöttem körülnézni. Aztán — egy hónap múlva — már „hivatalos szemlére” jöttem, s március elsejével végleg ideköltöztünk. — Egy másik kollégával? — Nem. A feleségemmel. Ö közgazdasági technikumot végzett. Ötvennyolcban házasodtunk össze és albérletben szorongtunk Fehérváron. Most meg — a feleségem a főépítésvezetőség pénztárosa — a készenléti lakótelepen van egy szép lakásunk. Persze ideiglenesen. — Az állandó? — A szülőknél, Pesten. De különben most készül az önálló állandó lakásunk. A vállalat segítségével — közös emeletráépítés. Kimutat az ablakon: — Hogyha ezt felépítjük, már nem kell emeletráépítés. És felépül rövidesen. — Később hozzáteszi: — Minden fiatal építészt ide, a DCM- hez hoznék. Nagyszerű munka folyik itt, rengeteget tanulhat az ember. S nekem ez azért is öröm, mert már egyetemista koromban is az ipari épületeket szerettem. Aztán a saját televízióról, a saját könyvtárról beszél. Feleségével ez a kettő a legfőbb szórakozásuk. S olykor — ha kedvük tartja — bekukkantanak Vácra vagy színházba mennek Pestre. — Sok az elfoglaltsága? — Van, de nem kell béle- szakadni — nyugtat meg tréfálkozva. — Lakatos, vasbetonszerelő, kőműves, ács, kubikos dolgozik nálam. Mindegyik a másiktól függ. Az ő munkájukat kell pontosan összehangolni. S ha itt a DCM-nél már „összehangolt” mindent? — Elég nagy az ország és nagy a vállalatunk. Csak hogy érzékeltessem: a harmincegyesnek a DCM-nél székel az ötvenegye® íőépítésvezetősé- ge. Enyém az ötszáztizenhár- mas építésvezetőség. De, hogy a kérdésnél maradjak: ha felépítettük a cementművet, csak győzzük az innen kikerülő tengernyi cementet beépíteni! A folyosón öreg, nagy baj- szú bácsi szólítja meg az építésvezetőt. Valami problémáról beszél. — Malomsoki szaktárs, tessék kijönni hozzánk. — Rendben van, Kis bácsi, ebéd után megyek. Az öreg még kardoskodik. — De tessék ám kijönni, különben Tóni bácsihoz megyek! A mérnök mosolyog. — Mondtam, hogy kimegyek, elintézem. Murányi József Ravatalozd a királynék vára helyén? Budapest környéke tele van a régi korok emlékeivel. Különösen a Duna partjai őrizte^ meg sokat a múltból, de az emlékek legnagyobb része még föltárásra vár, ha létezésükről tudnak is a szakemberek. Ilyen a középkori magyar királynék vára, amely a Pomáz fölötti KU- sza-dombon állt valamikor. Föltárását 1939-ben kezdték meg, de a háborús idők miatt hamarosan félbeszakadt a munka, és folytatására azóta sem került sor. A kísérleti ásatások alkalmával azonban igen nagy mennyiségű, és szinte páratlanul álló régiségek kerültek napfényre; művészien faragott kövek, párkányrészletek, oszlopfők, ezeken kívül a királynék hajdani konyhájából származó edények, és más háztartási eszközök, ékszerek. sőt, megtalálták egy üvegfúvó- és egy ötvösműhely kellékeit is. Az értéke, régészeti anyagot teherautókon szállították be a Meggyorsult a borszőlő, must értékesítési szerződéskötés Az Élelmezésügyi Minisztérium borforgalmi igazgató-. eágán az illetékes szakemberek tájékoztatást adtak a borszőlő-, must és borértékesítési szerződéskötések eredményeiről. Elmondották, hogy a szőlőültetvények országszerte erőteljesen fejlődnek, a fürthozam általában bőséges, számottevő károsodásról eddig sehonnan nem érkezett jelentés. A virágzás ideién bekövetkezett tartós, nagy esők ugyan akadályozták a termókenyülést, s ezért sok a ritka bogyóid, úgynevezett madárkás fürt. ennek ellenére — amennyiben természeti csapások nem érik — a szőlők ió szüretet Ígérnek. A terméskilátások javulásával az utóbbi hetekben észrevehetően meggyorsult a borszőlő. a must és a borértékesítési szerződéskötés üteme. A félévi összesítés szerint a felvásárlásra előirányzott menynyiségnek máris több mint 50 százalékát lekötötték a termelők. sokkal többet, mint az utóbbi évek- hasonló időszakában. Különösen a termelő- szövetkezetek. a hegyközségek éltek a szerződés adta kedvezményekkel. A termőterületeikre arányosan jutó felvásárlási előirányzatnak 65 százalékát kötötték le eddig. A szerződéskötő termelők — szövetkezetek. hegyközségek és egyéni gazdák — termelési előleget vehetnek fel a lekötött borszőlő, must és bor után ezenkívül az egyéni gazdák 10 százalék, a termelő- szövetkezetek. a termelőszövetkezeti csoportok és hegyközségek — attól függően, hogy a teljes termésüknek hány százalékát adják át az állami pincegazdaságoknak — 10—30 százalék szerződési felárat is kapnak. (MTI) Ceglédi dia-vetítő tulajdonosok, figyelem! A Magyar Dia-filmgyártó Vállalattól Bognár József jelentkezett az olvasók fórumában közölt felhívásunkra. Értesítette szerkesztőségünket, hogy a Marklin-szervíz elvállalja a dia-vetítőgépek transzformátorainak áttekercselését. A Märklin-szervizben, (Bp. V., Szabadsajtó u. 6.) a következő tájékoztatást kaptuk: a különálló trafókat negyven forintért, a vetítőkbe beépítetteket pedig 50 forintért tekercselik át. Nyugtájukat elismeri az Áramszolgáltató Vállalat, így az áttekercselés költsége megtérül. A postán feladott trafókat egy héten belül — ugyancsak postán — áttekercselve kapják vissza a dia-vetítő tulajdonosok. Tej — sörösüvegből A közelmúltban Gödöllőn a 20. számú népbolt melletti húsüzletet átalakították tejcsarnokká. Az átalakításnak nagyion örültek a munkába induló emberek, gépjárművezetőik, akik így néhány kiflire gyorsan megihattak egy-egy póhár tejet. Én is, mint gépDicséretre méltó önfeláldozás Nemrég Máriabe&nyőn jártam, s ott igazán dicséretre méltó önfeláldozásról hallottam. ökrös József né mária- besnyői, • Ősz utca 16. szám alatti lakos szomszédjának, ifjú József Anikó nevű tizen- nógyéves kislányának nyújtott segítséget. Az asszony arra lett figyelmes, hogy a szomszédnál csődület van, s izgatott emberek kiabálják, hogy „meghalt”, „meghalt” s a kislány eszméletlenül a földön fekszik. Az történt, hogy Anikó villanyáramütést kapott, s emiatt vesztette el eszméletét. Ökrös Józsefné ‘azonnal mesterséges légzést alkalmazott, s hosszú küzdelem után a kislányt eszméletre térítette. A kislányt aztán a mentők elszállították, s megfelelő orvosi ellátás után hazaengedték. Az orvosi vélemény szerint életét az azonnal és szakszerűen végzett mesterséges légzés mentette meg, amelyet Ökrös- né azért tudott olyan hatásosan alkalmazni, mert maga is vöröskeresztes ápolónő. A kislány teljesen egészséges. Ökrös Józsefné viszont — mivel szívbeteg, s a hosszú mesterséges légzés nehéz munkát "igényel — a mentés után eszméletét vesztette, s pár napig .gyengélkedett. Most már ő is jól van, s igazán megérdemli, hogy az újságban megdicsérjük önfeláldozó fáradozását. dr. Soós Mihály ny. ügyvéd, Budapest, XIV., Semsei Andor u. 15. járművezető gyakran betértem a „tejcsárdába”, (Néhány napja azonban hiába kérek tejet. Az eladóik közlik, hogy nincs folyóvizük a mosogatásihoz s ezért a tisztiorvos megtiltotta a poharas tej árusítását. Tejet csak hozott edénybe mérhetnek ki; Az egészségvédelem érdekében intézkedtek így. De mit csináljanak azok, akik megszokták, hogy reggelenként betérnek az üzletbe egy-egy pohár tejre? Ezek nem tehetnek mást, minthogy átmennek a szomszédos közértbe, ahol csekély betét ellenében kapnak üres üveget. Nagyon rossz megoldás ez így. Hiszen a közértbe visszavitt boros-, üdítőitalos- és főleg sörösüvegeket nem szokták tisztára kimosni. S a tejivó vagy ebből a piszkos üvegből fogyasztja el a tejet, vagy megkéri a tejibolt eladóit: öblítsék ki az üveget abban a vízben, amelynek használatát — éppen azért, mert nem folyóvíz — a tisztiorvos megtiltotta. Mit csináljunk mi, szomjas tejivók? Ez az üvegkiváltás, tejfogyasztás, üvegvisszavál- tás-módszer lassú és egészségtelen. Nem lehet-e — bármilyen' formában — a tejfooltba bevezetni a vízvezetéket? Juhász János Gödöllő, gépállomás ,Tizenhárom napja' című, lapunk június 10-i számában megjelent cikkünkre a következő választ kaptuk. „Kár, hogy a levélíró semmiféle konkrétumot nem közöl (melyik vonatnál merült fel kifogás, hol kívánná azt megállapítani, az illető hol lakik, hol dolgozik, milyen műszakban és hány főt érint a sérelem), így a panasszal nem tudunk érdemileg foglalkozni. A cikkírónak abban igaza van, hogy nem minden vonat áll meg minden állomáson. Ezt a megoldást viszont az elmúlt évek tapasztalatai alapján vezettük be, mert általános sérelem volt, hogy hosszú a vonatok menetideje. Ezt úgy kívántuk megrövidíteni, hogy a Nemzeti Múzeumba, és ott őrzik ma is. A vár föltárásának kérdését most az tette időszerűvé, hogy Pomáz község nagyobb méretű temetői ravatalozót kíván építeni, mégpedig éppen ezen a területen. Amikor a régészek értesültek a község tervéről, azonnal megkezdték a harcot ellene. Hivatkoznak arra, hogy'a Klisza-domb még sok. fölbecsülhetetlen értéket jelent- régiséget rejt magában, ezeknek föltárását pedig megnehezítené az oda tervezett ravatalozó. A vár — amelynek alapfalai megmaradtak a felszín alatt, sőt, az is valószínű, hogy az ásatások során néhány épségben megmaradt helyiséget is találnánák —, a középkorban a magyar királynék szállása volt. Itt lakott hosszabb ideig Hunyady János kormányzó felesége, Szilágyi Erzsébet is, később pedig fia. Mátyás király, feleségének, Beatrixnek ajándékozta, aki külön udvartartást tartott benne. A régészek szerint a vár föltárásra váró maradványai történelmi és művészettörténeti jelentőség szempontjából méltán sorakoznának az esztergomi és a visegrádi ásatások eredményei mellé. De sorompóba lépett a po- mázi ravatalozó terve ellen a szentendrei idegenforgalmi hivatal is, amely főleg azért tiltakozik az elgondolás ellen, mert ez a komor épület éppen a Duna felől takarná el a vár helyét. A kirándulókat így megfosztanák a Duna-part egyik legérdekesebb látványosságától, különösen akkor, ha egyszer, remélhetőleg hama- 1 rosan. sor kerül itt az ása- j táróik folytatására és eltá- j volítjnk a vár alapfalait borító földrétegeket. Az idegenforgalmi hivatal szerint, j a község más. alkalmasabb | helyet is találhat a ravatalozó számára, különben az a hely. ahová eredetbe« tervezte, nem is tartozik a temető területéhez. m, 1. távolsági és. olyan vonatoknál, amelyek előtt vagy után rövid időn belül indul helyi vo- naty-lépesőeetes- megállást alkalmazunk: egyik vonat ezen, a másik pedig azon az állomáson áll meg. Ezzel a megoldással egyrészt az utazási időt rövidítettük meg, másrészt az utasáramlást szabályoztuk. Ilyen módon elértük, hogy egyik vonatnál sincs túlzsúfoltság, mert így nem mindenütt az első vonattal utaznak el, hanem az utána csak tizenöt-húsz perccel később érkező vonattal. Ságvári Mihály igazgatóhelyettes a MÁV Budapesti Igazgatósága vezetőjének helyettese Levelekből — néhány sor Téri András érdi tudósítónk azokról a falusi fiatalemberekről ír, akik nem szakmát akarnak tanulni, hanem megunták a paraszti munkát, s Pestre jönnek szerencsét próbálni. Egy részük — különösen ha tud Pesten legalább ideiglenes lakást találni, becsületesen beilleszkedik a társadalomba. Sokan viszont a léha, könnyelmű életmódot választják. Például nem jutnak- lakáshoz — erre felkeresik ismerőseiket, távoli rokonaikat, s megbeszélik velük, hogy csak névlegesen bejelentkezhessenek hozzájuk, mert legtöbbször pesti lakás szükséges ahhoz, hogy munkát kapjanak. De a pesti lakás csak papíron létezik. E fiatalemberek éjszakánként vagy kimustrált, a forgalmi telepeken szomorkodó villamosokban, vagy isten tudja, hol alszanak. Gyakran cserélgetik munkahelyüket, s ..csőlakó” életmódjuk következtében könnyen keverednek rossz társaságba. Jó volna, ha a szülők gondosabban megnéznék, biztosítva van-e gyermekük pesti lakása, megélhetése, megfelelő, jó-e a környezete. Jó volna, ha a vállalatok is jobban utánanéznének: milyen körülmények között élnek a faluról felkerült fiatalok? Csiba József gödöllői tudósítónk a járási úttörőtáborról ír. Hetven pajtás nyaral Mát- rafüreden, a Csatorna patak partján. Nagyon jól érzik magukat. Sport, játék, pihenés, jó levegő, bőséges táplálkozás — ezek a vidám gyerekzsivajtól hangos tábor fő „irányelvei". Ifjú Gólya József, a tural Rákóczi rádió egyik iskoláskorú munkatársa azt panaszolja, hogy községükben keit „Az albertirsai Tessedik Sámuel általános iskola nevelői — a ceg- lédberceli és mo- nori pedagógusokkal és családtagjaikkal együtt — negyvenen vettek részt egy nálunk még szokatlan tanulmányi kiránduláson" — írja Povés a Bambi. Az fmsz boltvezetője mindig rendel any- nyit, amennyi kell, de a Margitszigeti Ásvány- és Szikvízüzem csak ritkán szállítja le a kért mennyiséget. ★ Néhány sort idézünk Nagybányai Józsefnek, a Haza- íias Népfront tápiószelei bizottsága elnökének leveléből. „A népfront és a községi tanács végrehajtó bizo: óságának segítségével községünkben megrendeztük az öregek napját a hetven éven felüli, idős dolgozók fészére. Az ünnepség megszervezésében nagy segítséget nyújtott a községben működő Keleti Fény és Béke Termelőszövetkezet, valamint a társadalmi szervezetek és a KISZ-fiatalok. A községben lakó 346 idős emberből kétszáznyolcvanan jelentek meg az ünnepségen. Meleg, bensőséges hangulatban telt el az öregek napja. Elhatároztuk, hogy ezután minden évben megtartjuk.” kirándulás célja: a Dunakanyar volt — egészen Esztergomig, de nem hajón, vonaton vagy autóbuszon, hanem repülőgépen. Nagyon szép, élvezetes élményt jelentett ez a kirándulás mindenki számára." nicsán Gyula, az iskola helyettes igazgatója. — „A
