Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-18 / 167. szám
rva» UECYM rÄ/rfflP 1961. JÚLIUS 18, KEDD Átadták Moszkvában a nyugati válaszjegyzékeket Nyugat-Berlin és Németország kérdéséről A Fehér Ház közölte, hogy hétfőn eljuttatták Moszkvába az Egyesült Államok kormányának válasz jegyzékét a Nyugat-Berlin és Németország kérdésével foglalkozó szovjet emlékiratra, amelyet Hruscsov miniszterelnök adott át június 4-én Bécsben Kennedy elnöknek. Hírügynökségi jelentések egybehangzóan közölték, hogy röviddel az amerikai jegyzék átnyújtása után átadták Nagy-Britannia és Franciaország jegyzékét is. A jegyzéket a nyugati nagyhatalmak moszkvai nagykövetei nyújtották át Gromiko szovjet külügyminiszternek. A nyugati válaszjegyzékek szövegét kedden — magyar idő szerint 15.00 órakor — hozzák nyilvánosságra a három nyugati fővárosban. Nyugati hírügynökségek úgy értesültek, hogy a jegyzékek tartalmukat tekintve azonosak, formájukban és megszövegezésükben azonban különböznek egymástól. Míg ugyanis az amerikai jegyzék a június 4-i szovjet emlékiratra válaszol, addig az angol és a francia jegyzék azokra a fejtegetésekre válaszol, amelyekben Gromiko szovjet külügyminiszter nemrégen Genfben a nyugatberlini kérdést angol és francia kollégáinak vázolta. (MTI) Adenauer ismét elutasította Németország semlegesítésének gondolatát Nyilatkozatok és kommentárok a nyugat-berlini kérdésről Adenauer nyugatnémet kancellár vasárnap Dortmundban beszédet mondott a CDU választási gyűlésén. Tárgyalás és páncélkocsik Angol diplomaták megbeszélése a kuwaiti sejkkel A legtávolabbi országok ifjúsági delegációi már elindultak a moszkvai világifjúsági fórumra Az elkövetkező hetek egyik nagy nemzetközi eseménye lesz Moszkvában a július 25 és augusztus 3-a közötti világifjúsági fórum. A fiatalok a világ minden táján megtették az előkészületeket, sőt, a delegációk tagjai a legtávolabbi országokból már el is indultak Moszkvába. Nyikolaj Vosinyin. az előkészítő bizottság szovjet al- elnöke, aki jelenleg hazánkban tartózkodik, a világifjúsági fórum előkészületeiről nyilatkozott az MTI munkatársának. A többi között elmondotta, hogy a világifjúsági fórumra 93 ország 330 ifjúsági és diák- szervezete, valamint tizenkét nemzetközi, ifjúsági és egyéb szervezet küldi el képviselőit. — A fórumot előkészítő nemzetközi bizottság, amelynek tagjai a részvevő országok delegátusai, 22—23-án Moszkvában tartja meg ülését. Itt javaslatokat dolgoznak ki a vitára kerülő kérdésekről, a szervezeti feladatokról. Ugyancsak javaslatot tesznek azokra az okmányokra is, amelyeket a fórum elé terjesztenek elfogadás végett. Sir William Luce, Anglia politikai megbízottja az Araböböl térségében és John Richmond, kuwaiti angol főkonzul vasárnap félórás megbeszélést folytatott a kuwaiti sejkkel. Ez volt első értekezletük múlt szerda óta, amikor megállapodás történt három brit zászlóalj Ku- waitból való kivonásáról. A vasárnapi tárgyalásról csak annyi vált ismeretessé, hogy a kuwaiti helyzettel általában és az angol csapatok helyettesítésének lehetőségeivel foglalkoztak. Miközben állítólag intézkedések történtek az angol katonaság kivonásáról, az angol hadügyminisztérium egy teherautója páncélkocsikat és katonai teherautókat szállított Kuwait kikötőjébe. Az angol haditengerészet egy szóvivője elmondotta, hogy a kuwaiti vizeken jelenleg két angol repülőgép- anyahajó, egy torpedóromboló, négy fregatt és egy tartályhajó tartózkodik. Lapvélemények az angol nemzetközösségi tárgyalások kudarcáról A nyugatberlini helyzettel foglalkozva Adenauer azt állította, hogy a nyugati hatalmaknak „joguk van” Berlinben maradni és azzal kérkedett, hogy „Nyugat-Németország szövetségesei és barátai megteszik a szükséges előkészületeket, hogy ellentáil- jamak a Szovjetunió követeléseinek”. Adenauer ismét elutasította Németország semlegesítésének gondolatát és tagadni igyekezett, hogy Nyugat-Németország a revansista szellem és a militarizmus melegágya. Elvis Stahr amerikai hadseregügyi miniszter vasárnap egy televíziós műsor keretében kijelentette, hogy az Európában állomásozó amerikai szárazföldi haderők „rendkívül nagyfokú készenléti állapotban vannak”. A miniszter szerint hasonló „készenléti állapotba „helyeztek az Egyesült Államokban két, légiúton szállítható és egy gyalogos hadosztályt is, hogy „szükség esetén tűzoltásra bevethetők legyenek a világ bármely pontján”. Kenneth Keating köztársaságpárti szenátor vasárnap a televíziódban felszólította Kennedy elnököt, hogy küldjön csapaterősítéseket Nyugat-Németországiba és Nyugat-Beriim- be. Javíts köztársaságpárti szenátor ugyancsak a televízióban szintén amellett kardoskodott, hogy — mint mondotta — „az Egyesült Államok tegye meg a szükséges intézkedéseket nyugat-berlini helyzetének megvédésére”* A hétfői londoni lapok egyhangú véleménye szerint Macmillan kísérlete, hogy miniszterei segítségével befolyásolja a nemzetközösségi országok kormányainak állás- foglalását Angliának a közös Az ENSZ szögesdrótkerítése mögött várják a parlament megnyitását a Leopoldville-be érkezett kongói képviselők és szenátorok Leopoldville-be vasárnap délután egymást követve két ENSZ-repülőgép érkezett Stanleyville-ből, hogy a kongói keleti és Kivu tartományok parlamenti képviselőit és szenátorait hozza a kongói parlament új ülésszakának színhelyére. Az AFP jelentése szerint az első repülőgéppel 31, a másodikkal 42 küldött érkezett. A parlamenti csoportot, amelyben jelen van Xasamura, a törvényes kongói kormány tájékoztatási minisztere, továbbá Kaszongó, a kongói képviselőház elnöke és Ka- mitatu, Leopoldville tartomány Stanleyville-be menekült elnöke — Gbenie, a Gi- zenga-kormány belügyminisztere vezeti. A kongói parlamentnek a törvényes kormány ellenőrzése alatt álló területeken megválasztott képviselőit és szenátorait ENSZ-gépkocsik és repülőgépek szállították a Leo- poldville-től mintegy 15 kilométerre levő Lova- nium-egyetemre. Az egyetemi város területét — jelenti az AFP — az ENSZ kongói rendfenntartó erőinek indiai, tunéziai és malájföldi egységei szinte elvágták a külvilágtól. Az épületcsoportot villanyárammal telített szö- gesdrót-kerítés övezi, amelyet könnyű ágyúk és golyószóró-állások erősítenek meg. Mint az AP tudósítása megjegyzi, a Stanleyville-ből érkezett képviselők és szenátorok jelentik az első népes csoportot az új ülésszakra gyülekező kongói parlamenti tagok között. A parlamentnek — mint ismeretes — 131 képviselő és 84 szenátor tagja van. Hírügynökségi jelentései szerint Kaszavubu elnök és „kormánya” még mindig nem határozta el, hogy mikor tartják a parlament új ülésszakának ünnepélyes megnyitását. Leopoldville-i megfigyelők szerint a Kaszavubu köré tömörült politikusok előbb tárgyalni akarnak a Luvanium- ban összegyűlt parlamenti tagokkal, hogy megkíséreljék megnyerni maguknak az ellenzéki csoportot. Elisabethville-ből érkezett hírek szerint a katangai árulók még mindig nem értesítették Kaszavubu elnököt, el- küidik-c parlamenti ülésükre a Katangát képviselő parlamenti tagokat. Megbízható elisabethville-i körök szerint Csőmbe és több „minisztere” között ellentét van ebben a kérdésben. Míg Csőmbe — állítólag — a katangai képviselők részvétele mellett foglalt állást, Sza- malenge, „tájékoztatási minisztere” több társa nevében táviratot küldött az ENSZ kongói képviseletének, amelyben — alkotmányos érvekre hivatkozva — tiltakozik a parlament „ülésének törvényellenes megtartása” miatt, piacba való belépésével kapcsolatban, kudarcot vallott. Sandys, a nemzetközösségi ügyek minisztere — írja a Reynold News — hétfőn le- törten és kiábrándultán indult vissza Ottawából hazájába, minthogy sem Wellington!, sem Canberra!, sem ottawai tárgyalásai nem jártak eredménnyel. Ennek pedig egy oka van: a miniszter nem tudott javaslatokat tenni a három kormánynak, amely- lyei kompenzálhatta volna veszteségeiket”. „A közös piacba való belépés hívei — írja a Sunday Times — attól félnek, a nemzetközösségi országok ellenállása olyan erős lesz, hogy csaknem lehetetlenné teszi a hatokhoz való bármilyen közeledést”. Lagosban nem fogadták el a portugál nagykövet megbízólevelét Amint az AFP lagosi tudósítója jelenti, Dennis Csa- debey, az ideiglenes nigériai főkormányzó, nem volt hajlandó elfogadni Portugália lagosi nagykövetének megbízólevelét Szovjet—amerikai közös közlemény a leszerelési tárgyalások előkészítő megbeszéléseiről A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya között korábban létrejött megegyezés értelmében hétfőn Moszkvában újra találkoztak a két állam képviselői, kicserélik véleményüket a leszerelésre vonatkozó kérdésekről* valamint a tárgyalások újra- felvételéről megfelelő szervben, amelynek összetételében még ezután kell megállapodni. (MTI) Az űrhajós és a filmcsillagok A moszkvai nemzetközi filmfesztivál részvevőinek kérésére hétfőn a Szovjetunió művelődésügyi minisztériumában baráti találkozót rendeztek Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa tiszteletére. Jurij Gagarint Jeka- tyerina Furceva művelődés- ügyi miniszter mutatta be az összegyűlteknek, akik között ott voltak: Gina Loilobrigida és Marisa Merlini filmszí- nésznők, a fesztivál zsűrijének tagjai, valamint a világ filmművészetének más neves képviselőd. Amikor Jurij Gagarin felállt és kijelentette, hogy kész válaszolni a kérdésekre, egyszerre tucatszám emelkedtek magasba a karok, — Készül-e újabb űrutazásra? / — Készülök, de nem akarok ebben a vonatkozásban monopolista lenni. Barátaim, akiik szintén űrutazásra készülnek, legalább annyira szeretnének egy ilyen úton részt venni, mint én. Egyébként — tette hozzá mosolyogva Gagarin —, amikor megtudták, hogy ma a filmcsillagokhoz megyek, kértek* hogy tolmácsoljam önöknek üdvözletüket. — Nehéz elviselni a népszerűséget? — kérdezték mások. — Nagyon nehéz. — Izletes-e az űrhajós koszt? — A Földön senki sem utasítaná vissza. — Hogy jobb repülni, űrhajón vagy repülőgépen? — Űrhajón nehezebb, de kellemesebb. — Eljön-e Olaszországiba? — Feltétlenül. — És Indiába? & az Egyesült Államokba? És Afrikába? — Igyekszem mindenhová elmenni, ahová hívnak. A találkozó végéhez közeledik. Csoportkép készül az űrhajósról és a filmcsillagokról. Tucatnyi kéz nyúl az űrhajós felé — ezúttal a filmcsillagok kémek autogramot. Mintha a Mars vörösségét látta volna elég távol, mint irányfényt. Majd a Jupiter következett. Holdjai féltőn fogiták közre, de Szoboljev kicsiny űrhajója messze kerülte eL A többi ismerős bolygó is elvillant s valahol, nagyon távol, a naprendszer legszélén feltűnt egy kicsi pont. — Már csak a Pluto van hátra. Mögötte, fényévekig, a semmi — jajdult fel hangosan Szoboljev és igyekezett a Plútó jeges gömbjéhez kormányozni börtönét, de a kormány felmondta a szolgálatot, az emeltyűk lazán kotyogtak ágyukban. Újra beszédet hallott. — Halló, itt az ATAIR. Most lépjük át a naprendszer határát. Búcsú és üdvözlet a Föld lakóinak. Viszontlátásra húsz év múlva. Dicsőség Szoboljev hősi emlékének ..; Lassú, méltóságteljes gyászzene ütemeit hallotta felcsendülni. Szoboljev azt hitte, hogy rögtön vége. — Élek, hiszen élek! — kiáltozott a süket mikrofonba. A gyászzene sem kísérte sokáig. Egyszerre mintha elvágták volna. (16) Bekapcsolta a rádiót. Ez rendesen működött, mert pillanatok múlva már hallhatta a hívást. — Szoboljev mérnök, Szo- boljev mérnök, itt a Föld beszél, Szoboljev mérnök, jelentkezz! A hang mindig erősebb : volt, aztán fokozatosan hal- í kult el. Pillanatig úgy lát- ; szott, mintha Szoboljev ra- ; kétája összeütközne a Hold- \ dal, de nem, villanásnyira - látszott a Föld egészen kö• zelről, ahogy a Földközd- > tenger fölött illant a raké• ta végig, nyugat-keleti irány- ! ban s még jól láthatott egy ; több százezer tonnás tartály- ' hajót, amint kifutott Alexandria kikötőjéből, de ezután megint csak a sötétség következett. A Föld mö- ; götte maradt, de a rádióhul- ; lámok még követték Szobol- ; jevet valameddig az útján, \ — Szoboljev mérnök, Szoí boljev mérnök, a Föld szó- ' lit! í Még kétszer hallotta a hí- ,f, vást halkulóban. Aztán csak £ a jeges csönd magánya bo- ^ rult Szoboljev eltorzult vo- ' násaira. — Élek, hiszen élek — sírta a felnőtt ember, de előtte mán csak a világűr végtelensége tátongott, igen távoli napjaival. —Most már csak a halál.. ■. — mondta halkan, csak magának Szoboljev és kezdte kicsavarni szkafandere védőüvegét. A fulladás lassú halál, de most már mindegy. Kicsit megemelte a lapot, hogv illanjon kifelé a levegő. Zihálni, köhögni kezdett. — Borzalmas — fuldokolt a szkafander-sisak megritkult levegőjében. — Hová lett még akkor, Martens? Ekkor sárgásfehér pont tűnt fel az űrben. — A tizedik bolygó, amit még senki sem ismer? — feledkezett meg félelméről egy pillanatra. A bolygó mintha imboly- gott volna a fekete háttéren. — Szédülök — panaszkodott Szoboljev. — Bolygó nem billeghet így. Meghökkenve látta, hogy a bolygó alakja nem szabályos gömb, inkább egy szájával lefordított fazékra emlékezteti. —■ Tehát egy apró, szabálytálán aszteorida — motyogta —, de akkor mitől kap ennyi fényt? A Nap nagyon messze maradt már mögötte, de a boly- gócska fénye vakított. Szoboljev egész testében megrándult, minha áramütés érte volna elkínzott tagjait. A rádió váratlanul megszólalt. — Szoboljev, halló Szoboljev, barátom — hallotta Lemkov aggodalmas hangját meglepő közelségből. A mentőrakéta hatméteres teste nagyot ugrott és Szoboljev szkafanderbe bújtatott teste ide-oda csúszkált, le-fel a szűk üregben. Valami kozmikus erő dobálta a rakétát, a hang, a fény, a sötétség összezavarodtak különös gomolyaggá és Szoboljev erőlködve meresztette ki szemeit. Szkafandder-sisakot pillantott meg maga fölött. A viharos hintázás a végtelen űrben szelíd ringatássá enyhült. Már nem lebegett, szilárdat érzett teste alatt. — Ember, ébredjen már! Szoboljev! Szoboljev! — hallotta Lemkov hangját. — Már alig bírunk ezekkel az átkozottakkal! Szoboljev kissé bambán ült fel. Amit látott, rögtön magához térítette. Lemkov mögött, pár lépésnyire, másik alak állt, és egyetlen fénycsóva vágódott bal bokája mellől a feneketlen sötétségbe. V\\\\\V\\\\\VV\\\\\\\^^^ A fény udvarában zavaros valami mozgott ide és oda. Mintha egy foszlányokban lógó, óriás függöny lebegne, szálaira tépdesve, és hajtva valami széltől. — Végre — mondta Lemkov — már azt hittem, hogy elájult. Gyorsan, gyorsan — nyomott a kezébe egy sugárvetőt. Lemkov is sugárvetőt szorongatott. a másik űrutas is és Szoboljev nemkülönben. — Gyorsan, mert elragadnak mindhármunkat — csattant fel Lemkov hangja —, Fabricius sugárvetője már kimerülőben. Készlete nyolcról nullanullamégyre csökkenti. Szoboljev előre lendítette sugáirvetője csövét a titokzatos függöny irányába, s a másik másodpercben már a vékony csövet ezer és ezer vékony csáp ragadta meg, gyűrűzte körül. A csápoknak nagy ereje volt, majdnem kirántották a sugárvetőt a meglepett kezekből. Gondolkodás nélkül nyomta le az indító billentyűt és a kemény sugarak nyomában kékes fénnyel szikráztak fel a szálak. Lemkov is derekasan működött. A sziporkázás, villogás, percek múlva megszűnt. s a sugarak akadálytalanul suhantak előre az üres térben. — Visszavonultak — csengett Fabricius diadalmas hangja, rádión keresztül, a sisakokban. (Folytatjuk)
