Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

4

1961. JÚNIUS 2, PÉNTEK

Megérkezett Budapestre az idei eteti amerikai turistacsoport

Szerdán az IBUSZ szervezésében Budapestre érkezett az idei első amerikai rokonlátogató csoport, összesen 42 turista. Rövidesen úiabb csoportok érkeznek Amerikából. (MTI)

SÓSKÚTI VÁLTOZÁSOK

Valahányszor az Országház impozáns épületét látom, mindig a sóskúti kőbányászok jutnak eszembe. Ök vésték ki annak idején a kecses tornyok alapanyagát, sóskúti tufából faragták a Lánchíd kőoroszlánjait, és jónéhány híres pes/MV£/V—ONNAN

Irodalmi est — Dabason Színész—közönség találkozó

Az ünnepi könyvhét keretében nagysikerű irodalmi estet rendeztek teanap este Dabason, a Költők napja alkalmából. A műsorban közremű- -ködtek a Szentendrei Irodalmi Színpad tagjai.

Kiállítás az aszódi múzeumban

Az aszódi tájmúzeum kiállítás színhelye lesz. Szombaton délután négy órakor itt nyílik meg Aszódi Molnár János grafikus-festőművész gyűjteményes kiállítása.

Megnyitó beszédet mond Kárpáti Gábor, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának előadója.

Pilisi költő ■■ Kecskeméten

Kedves meghívás érkezett Pilisre az elmúlt napokban. Kecskemét városa az ünnepi könyvhét alkalmából irodalmi estet rendez vasárnap, június 4-én, vidéken élő írók közreműködésével. A Magyar tá*"k címmel megrendezésre kerülő irodalmi esten Pest megyét a Pilisen élő Rakovsz- ki József, Szeged városát többek között Nagy Sándor Kos- suth-díjas, Pécset Pákolitz ■ István és Thiery Árpád képviseli. Meghívót kaptak még Szolnok-, Győr- és Veszprém megyében élő írók-köUők is.

Kedves, bensőséges ünnepség színhelye volt szerda este a délegyházi Kölcsey Művelődési Ház. A Pest megyei Petőfi Színpad együttese a Kilóg a lóláb című zenés falusi komédia előadása után a művelődési ház színjátszó csoportjának vendégeként néhány derűs órát töltött a közönség körében. A jóízű vacsora és a derűs poharazgatás közben színészi munkájukról, felkészülésükről, a színészi mesterség titkairól beszélgettek.

Képünk a Kilóg a lóláb egyik jelenetét mutatja be. — Antal Ila és Bencze Margit.

NÓGRÁDI KEPEK

A Tápió-menti Központi Együttes nagysikerű Nógrádi képek című táncjátékát a nagykátai járás számos községében bemutatták már.

HAMUPIPŐKE

Pest megyei szerző darabjának ősbemutatója

Ha késéssel is, de szeretnénk beszámolni egy szentendrei „ezermester”: Solymossy Olivér dr. pedagógus Hamupipőke című verses igyermekdarabjának budafoki ősbemutatójáról.

A mesejátékot írta, rendezte, díszletezte, betanította és két főszerepét eljátszotta maga a szerző. A már any- nyiszor feldolgozott Grimm- mese sok újat nem adott volna a nézőknek, ha Solymossy nem sző merész kézzel új szálakat az eredeti történetbe, s általában ötletesen, ' sikeresen.

Mégis, meg kell jegyeznünk, hogy a szabad átköltés nem válik mindig a mese hasznára. Még akkor sem, ha a darabot népes iskola ad-/ ja elő, s a rengeteg szereplőt mind foglalkoztatni kell.

Kisiklás még nem történt, mert az író és a rendező — aki egy személy volt — biztosan fogta össze színdarabja néha szétfutó szálait. Érdekes volt megfigyelni, hogy a varázsló és a miniszter — mindkettőt Solymossy játszotta, különböző jelenetekben — mint vitte magával a mesejáték iramát, mindig, ha akadozni látszott. Az ötletes rögtönzések átsegítették a Hamupipőke előadását a pillanatnyi megtorpanásokon — ezt leginkább a gyakorlatlan gyermekszereplők időnkénti tétovasága jelentette — és a színpadon sokszor vetélkedett az íróval a színész, mert a kitűnő játék elfeledtette a kisebb, stiláris döccenőket.

Solymossy ügyes verselő. Magyaros nyolcasai szépen gördülnek. Kár, hogy a rí- .jnek — nem egy helyen — henyék, illetve primitivizál- tak. E hiányosságokat feledtette azonban a fordulatosság, a darab gördülékenysége, dra- maturgiailag ügyes felépítése. •

A gyermekszereplők általában elérték az iskolai bemutatók színvonalát, s néhányan közülük túl is haladták azt, igen szépen és biztatóan. Három gyermekszereplő volt különösen jó: Monostori Gabriella, Kalmár Gabriella, Pár- dányi Felicia.

A bemutató igen tanulságos volt. A kérdés most csak az. hogy egy darab megér-e ennyi fáradozást, ha csupán egyszer adják elő? Solymossy Hamupipőkéje több előadást érdemelne a jelenlegi szűkös helyzetben, amikor még olyan kevés a jó gyermekdarabunk.

Darázs Endre

ti középület díszítőelemét. Társítva a gondolatokat, frissebb élményt is felidéznek bennem ezek az emlékek: méghozzá a sóskútiak sorsfordulóját, egész pontosan, a község mezőgazdaságának átszervezését.

Borús, téli délelőttön jártam először Sóskúton. Napok óta lázban égett a falu, sokasodtak az aláírt belépési nyilatkozatok. Miközben Csoli Laci bácsival, a tanácselnökkel, beszélgettem

a falu jövőjéről,

*

félénk hangú öregember nyitott a szobába:

— Aláírtam — mondta sóhajtva —. de hogyan lesz ezután? — Szeméből a tanácstalanság, s az új iránti bizalmatlanság sugárzott.

— Szorgalmas emberek a sóskútiak — bizonygatta a tanácselnök, s ha most akadnak is, akik idegenkednék az új gondolatától, a többség már megbarátkozott a szövetkezeti életformával.

S hogy bizonyítsa is, amit mondott, arról beszélt, hogyan éltek itt a felszabadulás előtt, s mivé lettek az egykori agrárproletárok, Hány új ház épült az elmúlt tíz esztendő alatt. A szövetkezeti gondolat gyökeret vert már Sóskúton, s nem is gazdálkodott rosszul a község első kis szövetkezete. Beszélt arról is, hogy az ideiglenes- szövetkezeti vezetőség már a tervekkel is foglalkozott. Főként gyümölcs- és zöldségtermesztésre rendezkednek majd be, új gyümölcsöst telepítenek, egyelőre a kertészet a falubeliek igényét elégíti ki, de később a fővárosba is szállítanak zöldségfélét. Fejlesztik az állatállományt, s azokat a hagyományos gazdálkodási ágakat, amelyeket kisparcellás módszerekkel folytattak, nagyüzemi nívóra fejlesztik. Amíg beszélgettünk, egyszeresen a rohanó felhők mögül előtörtek a napsugarak, s bekíváncsiskodtak a tanácsháza ablakán. Valaki megjegyezte, olyan az idő, mintha tavasz lenne . . .

Azóta Sóskúton is kitavaszodott, nemcsak a határban, de a jövőjüket bizonytalannak látó emberek fejében is. A napokban jártam másodszor a községben; s most már én magam is meggyőződhettem a sóskúti változásokról. Buzo- ra Ferenc, a tsz párttitkára, szerényen sorolta: háromszáz- negyvenöt tagja van már

a nagy családnak.

Kezdetben attól tartottak, nem lesz elegendő munkáskéz, most előfordul, hogy nem tudnak mindenkinek munkát biztosítani. A legjobb ütemben halad a növényápolás, szinte megelőzték az időjárást. Kikelt a 290 hold kukorica, s eredményességi alapon osztották ki művelésre a tagok között. Fél nap alatt bekapálták az asszonyok a huszonöt hold napraforgót, pár nap múlva megkezdik a zöldborsó szedését. Kielégítően halad a munka a kertészetben is. Az asszonyok különben nemcsak a háztáii. de a közös földeken is ültettek köztes növényeket.

Szépen gyarapszik az állatállomány: tizenhárom anyakocát. kilencvenöt malacot, s negyven süldőt mondhat jelenleg magáénak a tsz. Év végére

harminc anyakocát,

ás 120 süldőt állítanak be. Van negyvenhat szarvasmarhájuk, decemberig még szeretnének hozzá venni vagy tizenöt darabot. Lassan a férőhelyek problémája is megoldódik, megérkezett már a faanyag a szerfás ánítkezésekhez, s ha minden iól megy. őszig elkészülnek az ’szállók. A nagyüzemben rejlő ’ehetőségeket már most, az Indulásnál. szeretnék kihasználni. El is követnek minden tőlük telhetőt, hogy fokozzák az árutermelést, s minél jobb körülményeket biztosítsanak az új szövetkezeti gazdáknak. Nemrégiben vásároltak ezer darab

naposcsibét, a műanyákkal el-^ látott csibenevelőt a patronáló^ üzem — a törökbálinti Mecha- ^ nikai Műveid dolgozói készítet-í ték. \

Ezek lennének a „pozitívu-^ mok”, de hazudnék, ha azt ál- 4 lítanám, nem vettem észre, mi 4 nehezíti ebben a megnöveke-^ dett, elsőéves termelőszövet- 4 kezeiben a gördülékenyebb4 munkát. Mert, ha rendben ío- ^ lyik is a növényápolás, kevés-^ bé mondható ez el például a ^ takarmány begyűjtéséről. Kint-^ jártamkor csaknem 4

\

fél napig állt

4

a szövetkezet előtt a gépállo-^ más silókombájnja, ember hí- 4 ján nem kezdhetett a külön-^ ben rendkívül sürgős silózás-^ hoz. Nocsak — vetheti közbe az ^ olvasó — fentebb még munka- í erőfeleslegről volt szó ... j

Nincs itt ellentmondás, csu-^ pán a munkaszervezéssel van-4 nak még átmeneti problémák^ a szövetkezetben. Jelenleg ^ ugyanis az elnök egy hirtelen^ közbejött baleset következte-^ ben betegállományban van, ^ Buzora Ferenc meg azt mond- ^ ja. őt nem erősítették meg ko-í rabban az elnökhelyettesi tiszt- í ségben, hát nem érzi magát fel- 4 jogosítva a szövetkezet irányi-^ tására. Rossz a gépállomással a 4 kooperáció, s így történhetett^ meg, hogy a gépet később in- 4 dították, a gyalogmunkások 4 meg már reggel hat órakor a 4 tsz udvarán vártak eligazítás- 4 ra. Mit volt mit tenni, haza-^ küldte őket Buzora Ferenc. í

y

Szó, ami szó, kezdettől iog-í va nehézséget okoz a szövetke- f zetben 4

NAPÓRÁI KÉSZÍTENEK

A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEMEN

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem parkjában nemrégen víztornyot építettek, amely köré napórát létesítenek. Az időt maga a víztorony mutatja majd, az egyes órákat mutató szobrok, melyeknek egyrésze már a helyszínen van. A szobrok pontos helyét az Uránia Csillagvizsgáló Intézet állapítja meg, elhelyezésük még az idén megtörténik.

Az időt jelző szobrok egy része

a határozott vezetés hiánya.

A víztorony

(MTI foto, Kölcsényi felv.)

*

Persze, hozzá kell tenni, mind-i ez olyan okokból, amelyekről! végső soron senki sem tehet.! Az első elnököt halálos autó-! baleset érte, utána Csóli László: tanácselnök vette át az irányi-: tást, de közben ő is beteg lett. í Végül Simon Ernőt választotta; meg a közgyűlés, de jelenleg. \ a már említett baleset miatt ő; is kórházban van.

Hogyan lehetne változtatni ■ az átmeneti nehézségeken? A; vezetőségi tagok szerint úgy,; ha egy kicsivel több segítse-; get adna a járási tanács. Véle-I ményünk szerint Buzora Ferencnek kellene több bátorság-: gal és nagyobb felelősséggel végeznie munkáját. Persze, mindez korántsem valamiféle „gyógyíthatatlan” kór tünete", csupán az újonnan indult közös gazdaság gyermekbetegsége, amit egy kis rugalmassággal, a helyi vezetők, meg a járási tanács segítségével gyorsan ki tudnak „heverni”. A sóskúti Béke Tsz az említett problémák ellenére is életképes szövetkezet, s már az első évben be fogják bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét.

—n —1

Gonda Béla: „A kukorica | gyakorlati tudnivalóit foglaltermesztés a termelőszövetkezetekben ’’című művéből elsősorban a nagyüzemi gazdálkodást most kezdő termelőszövetkezeti tagok kapnak áttekintést e fontos növény termesztésének agrotechnikájáról, üzemi összefüggéseiről. A Szőllősi Dezső szerkesztésében megjelent „Növényvédelmi útmutató” a kártevők elleni védekezés legfontosabb

ja össze. Az állattenyésztés köréből három munka jelent meg: Molnár László; Korszerű állattartás, Farkas Ferenc- né: A termelőszövetkezetek szarvasmarha tenyésztésének megszervezése és Vucheitch György: Gazdaságos takarmányozás című műve, s rövidesen kiadják a Sertésgondozók tanácsadójá-t is.

Pest megye leggazdagabb falusi bankja

Jól dolgozik az Érd és Vidéke Takarék szövetkezet

Az Érd és Vidéke Takarékszövetkezet fennállásának emlékezetes napja lesz május 16. Ezen a napon érte el a betétállomány a kétmillió forintot, egy héttel később pedig már 85 ezer forinttal túl is haladta. Ez alkalommal felkerestük Molnár Béla ügyvezetőt, aki az alábbi tájékoztatást adta:

— Takarékbetétszövetkezetünk, amely Érd. Diósd, Százhalombatta, Sóskút, Tárnok és Pusztazámor községekre terjed ki, 1957. őszén kezdte meg működését.

— Akkoriban 6300 forint volt a részjegyalapunk és 50 ezer forint a betétállomány. Működésünk kezdeti néhány hónapja alatt 24 ezer forint kölcsönnel segítettük tagjainkat. Takarékszövetkezetünk rohamosan fejlődött. 1959. december 31-én a betétállomány már egymillió 200 forintra nőtt, de még a múlt év decemberében is „csupán”

egymillió 497 ezer forint betétünk volt. Ez év első öt hónapjában azonban nagyarányú beáramlás kezdődött, hetenként 10—15 új jelentkező volt, s ennek következtében a taglétszám meghaladta az 1200 főt, a betétállomány pedig elérte a „bűvös” kétmilliót.

— Mi a magyarázata ennek az ugrásszerű fejlődésnek?

— Minden valószínűség szerint a sikeres gazdálkodás — feleli Molnár Béla. — Tagjaink nagy része termelőszövetkezeti tag s működési körzetünk fő termelési ága a gyümölcstermesztés (őszibarack, málna). Részjegyállományunk megközelíti a 180 ezer forintot, ami azt jelenti, hogy már most elértük az évvégére tervezett összeget. Az év első öt hónapjában egymillió forint kölcsönnel segítettük tagjainkat.

— A takarékszövetkezet

fennállása óta összesen ötmillió forint kölcsönt nyújtottunk 1750 igénylőnek az ez idő alatt a takarékszövetkezetünkben elhelyezett betét összege meghaladta a hétmillió forintot. Takarékszövetkezetünk tagjai meggyőződtek arról, hogy megtakarított pénzüket érdemesebb az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő falusi bankunkban elhelyezni, mint otthon tartani, hiszen a kamatokon kívül, szükség esetén, azonnal segítségükre tudunk lenni 3— j 5 ezer forintig terjedő összegű kölcsönökkel is.

— Mik a további tervek?

— Működési körzetünkön belül Diósdon kívül most Tárnokon és Sóskúton szándékozunk kirendeltséget felállítani. hogy ezzel is megkönnyítsük a takarékoskodók számára a betét-elhelyezést — fejezte be nyilatkozatát Molnár Béla ügyvezető.

(— d. k. -)

Új könyvek a termelőszövetkezeti gazdálkodás legfontosabb kérdéseiről