Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

1961. JÚNIUS 2, PÉNTEK mr.eve» t^f/rloD .5 Ünnep Horányban Felavatták a DCM cementszállító kompját Nem dk nélkül. A DCM-et patronáló KISZ anyagot szer­zett, a főmérnök éjjel-nappal készítette terveit, a munká­sok két kezük ügyességét ad­ták. serejük mellé a szívüket... így készült el a komp. S néhány nap múlva már betonszállító Csepelek úsztat­nak rajta Lábatlantól — Vá­rig. Tóth György Ma Kispesten sorsolják a lottót A hónap első lottósorsolását június 2-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Kispesten az Ifjú Gárda Művelődési Otthon­ban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ezúttal a 22. játékhét nyerőszámait és a májusi tárgynyereményeket sorsolják. A jutalomsorsoláson a 21. játékhét szelvényeire 758 nyeremény — köztük főnyere­ményként öt lakás, két sze­mélygépkocsi és egy bárhol fel­építhető családi ház — jut a szerencsés lottózóknak. (MTI) — A végrehajtó bizottság nevében... És Keleti Ferenc megyei ta- tácselnök átvágja a szalagot. Kezetfog az igazgatóval, s a televízió felvevőgépének per­gő kíséretével felvonul a né­pes sereg. Elkészült a DCM-nél szol­gálatba álló nagy komp! A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat igazgatójá­nak Rögtönzött beszéde vá­laszt ad rendeltetésére is. __A negyven tonna teherbí­rású kompot Lábatlan és Vác között állítjuk szolgálatba. Két-kéf cementszállító kocsi lesz legtekintélyesebb utasa. Lábatlanról a DCM építésé­hez szükséges betonmennyi­séget hajózzuk át rendelte­tési helyére. E lvonulunk egy kis beszél­getésre. Leülnek az itteniek, s a vendégek: a Pest megyei Tanács elnöke, Lakatos Im­re elnökhelyettes, a KISZ, a DCM, a szakszervezet, s a helyiek képviselői. Az itteni főmérnök, Jordán Mihály szólal meg : — Magunk terveztük, ma­gunk építettük. A tervezéshez pénz nem volt — hozzálát­tam magam... azt hiszem si­került. — Komp azelőtt is ké­szült. — Ez más! Eddig a vasbor­dák keresztirányban tartot­ták a fapadlózatot. Most hosszirányban vonulnak, hogy a nagy, húsz-húsz tonnás rágördülő teher teljes hosz- szában nehezedjék a kompra. A fapadló is —■ vízszint egye­nes marad, a régieknél hul­lámos volt. — Csak süllyedés ellen nincs biztosíték! — Négy légkamrára osztot­tuk a belsejét. Ha kettő lé­ket kapna, a másik kettő még mindig partra vinné a negy­ven tonnát! Az asztalon egy doboz terv — kibontva. Ketten nyúlunk cigarettáért egy fiatalember­rel, Kämmerer Andrással. De tüzűnk nincs. A fiatal laka­tos zavartan fogja a cigaret­tát: — Nekem nincs, mart nem szívok. Csak ilyen különle­ges alkalmakkor..; Már ne haragudjon meg, de nekünk ez nagyobb ünnep, mint a vendégeiknek ... Tudja, mi­kor kezdtük?! Márciusban. Kilencven százaléka kézi munka. Mégis, amikor próba­képp vízzel engedtük teli, egy csepp se gyöngyözött ki a he­gesztések mögül__ Nagy d olog ám! Az Óbudai Hajó­gyárnak is dicsőségére válna — ilyen körülmények között. Én csak mondhatom, mert öt évig építettem ott — és ked­ves ügyetlenséggel beleszív a gyufalángba. Odébb ül a DCM építésve­zető főmérnöke, Gábor István. — Nagy segítség! Hatvan kilométert tettek meg a ko­csik a túlsó partról Pesten át — Vácig. S minél hosszabb az út, annál jobban aggódik az ember, hogy megérkezik-e időben a karaván. Várni nem lehet. Napi harminc köbmé­ter betont kell beépíteni. Né­hány százezer forintot bizto­san megtakarítunk vele. Mindenki jól érzi magát. ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1961. Thurzó Gábor: József és Putifárné Thurzó Gábor új regénye négy szerelem történetét fog­lalja magában. Négy szerele­mét, amely egy férfi életének különböző korszakaiban: az el­múlt harminc év történelmének négy sorsfordulóján játszódik. Mind a négy esetben a bibliai história elevenedik meg: az asszony az, aki elcsábítja a fér­fit, jelen esetben egy, az élete értelmét, célját kereső értel­miségit. Röviden megfogalmazva eny- nyi a regény. A valóságban azonban ennél is kevesebb: az írói mesterség sablonfogásai — modern forma keretében. Már a regény alapállása hamis: a férfi — a regény főhőse — akit fenn a Tátrában, az egzotikus dalmát tengerparton, Budapes­ten és Leningrádban egyaránt „üldöznek” a nők — az írói fantázia szülötte csupán. Ez a tévedések egyik oldala. A másik: a regényben eleve­nen csak a szerelmek élnek — azok is torz formát öltve —, de az egyén — jelen esetben a férfi — élete és érzelsmvilága mögül szinte teljesen hiányzik a társadalmi háttér, az ember és a társadalom eleven, egy­másra ható kapcsolata. Úgy tűnik, az író, az igaz emberi viszonyok lényegét nem érti, amit mégis ábrázolni próbál, azt is agyonmítizálja, elvonat­koztatja az élet realizálásától. A látszólagos cél: az élet értel­mét, célját kereső főhős — ürügy csupán a különféle „fur­csa’’ szerelmek ábrázolási lét- jogosultságának bizonyítására. Iigy — érthető módon — hi­ányzik a műből az általános érvényű emberi-erkölcsi igaz­ság-levonás; mondandója ide­gen, tőlünk távol álló. Ami a mű szerkezeti felépí­tését, stílusát illeti: a mester­ember hibát aligha találhat benne. A gyorsan pergő, tömör párbeszédek könnyen olvastat­ják magukat; csak ha mögéjük tekint az ember, fedezi fel, hogy a figurák vitái homályo­sak, törekvésük tisztázatlan, nemegyszer indokolatlan érzé­sekből fakadnak. Talán furcsán hangzik: ennek ellenére a pár­beszédek az egyszerű olvasó szemében mégis hatásosak. Ezek a hatások azonban túlsá­gosan kiszámítottak s ezért mesterkéltek. Ez — a kiszámí­tott hatásosság — indokolja, hogy a József és Putifárné az idei könyvhét egyik „sztárja”. Pedig — véleményem szerint — Thurzó Gábornak semmi szüksége — eddigi írói mun­kássága a bizonyíték erre — az ilyen sikerre. (Magvető Kiadó) (PP) mai nap Június 2., péntek, Anna napja. A nap kél 3.50, nyugszik 19.34 órakor. A hold kél 22.37, nyugszik 7.11 órakor. Várható időjárás péntek es- ■ tig: a meleg idő tovább tart. Felhőátvonulások, több helyen, főként a Dunántú­lon, esővel, zivatarral. Mér­sékelt, időnként élénk déli, délnyugati szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet kele­ten 24—27, nyugaton 21—25 fok között. — IRODALMI ESTET ren­dez az Albertirsai Törekvés Sportkör kultúrcsoportja jú­nius 4-én 6 órai kezdettel, a helyi kultúrotthonban. Az irodalmi est keretében Jó­zsef Attiláról emlékeznek meg. — ŰJ TIPUSÜ betonke­verő berendezést helyeznek üzembe a Cementáruipari Vállalat szentendrei tele­pén. — A KOLDUS ÉS A KI­RÁLYFI zímű háromfelvoná- sos színművet adja elő az Ál­lami Déryné Színház június 6- án este 8 órai kezdettel a Nagykőrösi Arany János Mű­velődési Ház színháztermé­ben. — AUGUSZTUS 20-RA készülnek a taksonyi Kosár­fonó Ktsz fiataljai. Szirmai Albert Mézeskalács című daljátékát adják elő, s már a próbákat is megkezdték. Kis szériában készülő könnyű nyári gyermekruhák A kereskedelem az idén a ruhagyárakkal közösen bőví­ti, színesíti a tavaszi-nyári gyermekruhák választékát. A bakfisoknak nyárra már sokféle modern vonalú, ki­mondottan kis szériában ké­szülő ruhát gyártanak. Eze­ket a fővárosban egyelőre csak három szaküzlet árusít­ja, a Lenin körúti, a Mar­tinéin téri és a Váci utcai Hó- fehérke-bolt. A fiúknak 3 évestől 16 éves korig vászon, színes ballon és kockás mo- i modern bakfisruhák, és tíjvonalú iskolaköpenyek sóanyagból ingkabátokat ké­szítenek. Bővítik az idén az iskolaruhák választékát Is. A legtöbb köpeny már hét- nyolcados, a kisebbeknek fa­zon nélküli, a nagyobbaknak pedig ragián szabású válto­zatban gyártja az ipar. A po­litechnikát is tanuló fiúk ré­szére úgynevezett melles nadrágokat árusítanak. A kc- zépiskolás serdülő lányok is­kolai öltözködését csinos tra­péz vonalú iskolaköpenyekkel teszik változatosabbá. (MTI) lí\\V>\\\V\\Vw\\\>\\V^\\\\\\\V\\lV\\\N\\\\\\\\\\\\^^^ MÉSZÁROS OTTO: (7) Emlékiratok a máról Az irodalomtól kanyarod­junk vissza a mindennapibb élethez, s ott is nem éppen kellemes dolgot akarok szóvá tenni. Értekezleten ülök. fontos dolgokról van szó, s az ember örül. hogy mennyi helyes, okos javaslat kerül ilyenkor „terítékre”, mindegyik segít­ség, könnyebbség a munká­hoz, örül hát az ember, jegy­zek én is buzgón. Egyszercsak elakad a lelkesedés. A szó­nok — aki mint ellenőr ül Itt az értekezleten, a még főbb hivatal képviseletében — már negyedórája beszél, de még semmit nem mondott. Frázi­sok egyetlen konkrétum, egyetlen hasznos, segítő szó nélkül. Beszél, beszél, mi közben összenézünk, s egyikünk el­biggyeszti a száját: — Még legalább húsz perc... Igen, ismerjük már a főbb hivatal említett képviselőjét, harmincöt-negyven percnél nem adja alább. És sajnos, ez a harmincöt-negyven perc egyetlen gondolattal sem gaz­dagítja az értekezletet, nem ad egy parányi segítséget sem, sőt: árt csak, mert rontja az ellenőr által képviselt szerv tekintélyét. Az unalmas csend, majd az unalomból fakadt suttogás, seppegés nem figyelmezteti Nem veszi észre semmire a beszélőt. Nem ve­szi észre, hogy szavainak nem sok nyoma marad, hogy amit mond, azok a szavak lényegé­ben nem mondanak semmit, hogy amit javasol, az kivihe­tetlen és naiv, s pusztán arról tanúskodik, hogy nem ismeri a való életet, az embereket, a feladatokat. Beszél. Ha valaki csak egy monda­tot hallgatna végig, azt mon­daná: milyen formás mondat. Akik kettőt, az azt. hogy: sok benne a „kötőszó”, azaz a töl­telékszöveg, aki hármat, az rájönne, hogy az egymást kö­vető mondatok egyformák, egyik se mond semmit, s aki már a századik ilyet hall­gatja, az igencsak az ásítással küzd, s alig tudja bosszús méltatlan,kodását elcsitítani. Beszél. Firkálok a jegyzetfüzetem­ben. hiszen mi mást is tehet­nék? Érzem, hogy álmoso- dom, pedig eddig teljes figye­lemmel kísértem az értekez­leten elhangzottakat. Most már az órámra pillantok, s azt saccolom, hogy mikor lesz vége. Ö még mindig beszél. Egy mondatán kitör a ne­vetés. örömmel nyugtázza. Nem veszi észre, hogy a ne­vetés a mondatban foglalt ja­vaslat naivitásának szól. s nem az ő szellemességének. Nem veszi észre, hogy mindaz fölött, amit ő olyan buzgalommal összehord, régen túlszaladt az idő, s a párt no­li ti ká ja nem ismer frázisokat, hanem a konkrét helyzet ala­pos elemzését. Nem ismer „lelkesítő szöveget”, hanem ismeri a tettekre mozgósító politikai munkát. Nem veszi észre, hogy az a hely. amit betölt, csak afféle véletlen eredménye. Nem veszi észre. hogy nem alkalmas oda. Nem veszd észre, hogy a háta mögött A látogatás Alighogy betértem a hiva­talba. csengett a telefon, a miniszter titkársága jelentke­zett, s kért. hogy tíz órakor legyek itt és itt, a miniszter elvtárs meglátogatja az egyik üzemet, s mivel hivatalunk­nál annak én vagyok az elő­adója, a miniszter elvtárs sze­retné. ha én is ott lennék. Tíz órakor ott voltam. Mi­közben robogott velünk a gépkocsi, elsoroltam, amit a legfontosabbnak tartottam az üzemről. Hozzá kell tennem, hogy igen sok dolgot a mi­niszter is tudott, meglepően jól ismerte ennek a nem nagy üzemnek a problémájú Amikor megérkeztünk, meg­hökkentem: ejnye, hiszen egy hete voltam csak itt, s akkor ronda, rozsdás volt ez a vas­kapu, most meg majd kiböki az ember szemét a friss fes­tés. Na, hát egy hét alatt ép­pen kifesthették. De amikor beljebb mentünk, csak nem hagyott nyugodni a dolog. Hi­szen egy hete még akkora lá­dahegy volt az igazgatósági épület előtt, hogy alig lehetett megtalálni az ajtót. Most az is eltűnt. A kettes műhely­ben jó a szellőzőberendezés. Pedig a múltkor rossz volt. s ahogy a munkások mondták: három hónapja rossz, pedig valami kis hibája van csak. S; így tovább. Szóval teljesen; más üzemet láttam, mint egy \ hete. j Az igazgató hízott is. lát- ■ szőtt, jólesik neki a rendre.; tisztaságra tett miniszteri: megjegyzés, s nekem sem le-\ hetett most semmi kifogá-; som. Mert ugyan a munká-; val azelőtt sem volt baj az< üzemben, de a rend ... hát az; bizony sok kívánni valót ha-J gyott maga után. Nini, erre í a gépre felkerült a védőrács... j pedig én háromszor is szóváj tettem... J Most már nem volt kétsé-; gém afelől, hogy itt történt valami, s alig lestem az al- \ kaimat, hogy az igazgatót egy ^ kicsit megnyaggassam. Ami- J kor a miniszter hosszabb be- J szélgetésbe merült az egyik J művezetővel, meg a köréje J sereglő munkásokkal, félre- J húztam az igazgatót: — Te idehallgas: ki súgtad meg. hogy jön a miniszter^ elvtárs? J Először hímelt-hámolt. de J végül kibökte: — Egyetemen együtt jár- ^ tunk vele... a titkárságon j van ... 5 szólt ki ... ne hara- ^ gudj ... de hát úgyis rendet ^ kellett már csinálni, hiszen te ^ is hányszor szóltál... á y Nesze neked Visegrádi, ezt J megkaptad, mondtam magam- J ban. s nem szólhattam egy J szót sem, hiszen az igazgató j igazat mondott. Hányszor, de hányszor szóltam én ... | De ha a miniszteri Iátoga- ^ tás nem jön közbe, azt hiszem, J még szólhattam volna né- J hányszor... C (Folytatjuk) — CSEHSZLOVÁKIÁBA és a Német Demokratikus Köztársaságba szállítanak cseresznyét a Cegléd környé­ki t termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból és a háztáji termelőktől. Naponta a MÉK-kirendeltség 25—30 ezer kilogramm cseresznyét vesz át. — MEGJUTALMAZTAK , azokat a gépkocsivezetőket, akik több mint százezer ki­lométert tettek meg nagy­javítás nélkül a Csepel Autógyár tehergépkocsijai­val. A jutalmakat és a dísz­okleveleket az Autó- és Traktoripari Igazgatóság képviselője adta át az ipari vásáron. — GYŰJTIK A KAMIL­LÁT megyénk községeiben is. Az értékes gyógynövény­ből a kedvező időjárás kö­vetkeztében jóval többet szednek össze, mint tavaly. Jó jövedelmet biztosít a gyógynövénygyűjtés, nem­csak a gyerekeknek, hanem a nyugdíjasoknak is. Jel­lemző. hogy például Jász- karajenőn eddig nyolcvan- ezer forintot fizettek ki a gyógynövénygyűjtőknek. — ORSZÁGOS állat- és kirakodóvásárt tartanak va­sárnap Cegléden. A nagy­szabású vásárra vészmentes helyről mindenféle állat fel­hajtható. — EGYRE TÖBB műanya­got alkalmaznak a hagyo­mányos nyersanyagból ké­szült alkatrészek helyett megyénk üzemeiben. A Cse­pel Autógyárban, a Duna­keszi Járműjavítóban. a Ganz Árammérőgyárban és a Dunai Hajógyárban külö­nösen jelentős a műanyag- felhasználás. — NYÍLIK a hársfavirág, s megkezdték a gyűjtését. A teának használható illatos gyógynövényből nemcsak a gyógvnö vény gyűjtő állomás kirendeltségei, hanem a falu­si lakosság is tekintélyes mennyiséget tárol télire. — NÖVEKSZIK a tovább­tanuló dolgozók száma a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál. Je­lenleg hatvanhárom fő jár a gépipari technikum kü­lönböző osztályaiba,- tizen­egy dolgozó vesz részt az egyetemi előkészítő tanfo­lyamon. Ugyancsak szép számmal elvégezték a vál­lalat szakmunkásképző tan­folyamát is. — A FALU JOBB kis­ipari ellátásának érdeké­ben a KIOSZ Pest megyei titkársága tovább folytatja a felmérést és azokban a községekben, ahol kisipa­rosokból hiány mutatkozik, új iparigazolványokat ad ki. ' — BISZTRÓ NYÍLIK Ceg­léden. A város első bisztróját a Széchenyi utcában rendezi be a vendéglátóipari vállalat. — SZÉLESEDIK a trak­torosverseny a monori járás községeiben. A Monori Gép­állomás KISZ-szervezetének felhívására eddig harminc fiatal nevezett be a verseny­be. — JÓL JÖVEDELMEZ a zöldborsó Ecseren. Eddig a tervezett százezer forint be­vétel helyett már százötven- ezer forintot ért el a tér- melőszövetkezet. XXXVVX\XXXXXXSXXXXXXXXXVV>V<>NX\\*VCÍSXV^ | Csak az idő legyen jó \ $ 4 ^ A tanácstól kapott hat 4 4 hold földön ősz óta gazdái-4 f kodik — Scholcz Tamás f $ pedagóaus irányításával —^ % az Örkényi általános iskola $ $ ifjúsági termelőszövetke-0 J zete. Az ifi termelőszövet- ^ J kezeti tagok jelentős tá- $ $ mogatást kapnak patroné- ^ J lóiktól, az Örkényi mező- J ^ gazdasági szakiskola hall- $ J gátéitól és oktatóitól, akik J ^ Varga Sándor vezetésével J ^ — földjükön minden gépi J J munkát elvégeznek. J í A kisdiákok remélik, í '<j hogy az időjárás kedvezően f ? egészíti ki odaadó munká-£ f jukat, s gazdag termést ta- j 2 karítanak be az egyholdas ? $ gyógynövény- és az öthol-% % das rozs- és árpatábláról. % ;.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\v összemosolyognak, s azt sem, hogy azok. akiket ellenőriz, fejcsóválva igazítják helyre — baklövéseit. Nem veszi észre. De azt hiszem, előbb vagy utóbb a főbb hivatalinál, ahonnét ellenőriz bennünket, észreveszik, hogy alkalmatlan, s olyan helyre teszik, ahol valóban dolgozni tud, ahol valóban értékes munkát vé­gez. Mert nem lehet kételkedni becsületességében, jót akará­sában. Ha a helyén lenne, bi­zonyára sokat segíthetne. De így? Azt hiszem, észre kell vennünk, hogy van még ilyen gondunk is. Hogy a szocializ­mus építése megköveteli a megfelelő emberek megfelelő helyen való alkalmazását. A párt politikája helyes, nép­szerű politika. Nem szabad, hogy ez az ellenőr, s még né­hány ilyen ember — akaratán kívül is — ártson ennek a politikának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom