Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

1981. JÚNIUS 2, PÉNTEK WST megyei 3 Helyi anyagok [elhasználására! minden faluban rendkívül olcsón építhető járda Figyelemre méltó újítással kísérleteznek Pilisvörösvárott Már aszfaltjárda is van falun, mióta a hidegaszfaltot kitalálták. Pilisvörösvárott idén megint 1200 folyómé- temyi aszfaltjárdát építet­tek eddig és ezenfelül még 100 méter hosszú kísérleti járdát. Hiszen nagy község Pilis- vörösvár, de hogy már utca- burkolási kísérleteket foly­tat — ki hfnné. Márpedig igaz: újfajta hidegaszfalttal kísérleteznek a községben. A járdaépítést ugyanis olcsósí- tani szeretnék, mert 126 utcája járdáját há­rom éven belül legalább az egyik oldalon ki sze­retné építeni a község. Ennek pedig a szívesen tel­jesített bőséges társadalmi munka mellett is töménte­len a költsége, hiszen Pilis- vörösvár utcáinak hossza harminc kilométer és ebből mostanáig alig négyezer mé­ter épült ki. Komoly, szinte megoldhatatlan probléma len­ne, ha a község egyik la­kója a községfejlesztési ál­landó bizottság tagja, Lu­kács Ferenc útépítési szak­ember nem ajánlotta volna fel a községnek hidegaszfalt újítását. Előbb természete­sen kísérletképpen. Hogyha aztán beválik, készüljön ab­ból tovább a járda Pilisvö­rösvárott.; Lukács újítása ugyanis a helyi anyag fel- használásán alapul, ezért is, de máskülönben is, sokkal olcsóbb minden eddigi járda­burkolásnál; De beszéljünk az újítás­ról magával az újítóval, Lu­kács Ferenccel, aki rövid idő óta a budapesti XI. ke­rületi Tanács útfenntartási te­lepének egyik vezetője, mi­után éveken át építésvezető volt a Betonútépítő Válla­latnál. — Cságoly József vegyész- mérnök nagyszerű újításá­nak, a hidegaszfaltnak kísér­leti gyártásánál közremű­ködtem — mondja; — Láttam, hogy az alapanyagellátás kö­rül nehézségek vannak. Nem, bitumen van elegendő, de sokszor hiányzik például a bazalt. így jutott eszembe, másféle alapanyagokat kel­lene felhasználni. Újításom tehát a hidegaszfalt eljárás fejlesztése, helyesebben ép­pen a falusi járdaépítésre való gazdaságosabb alkal­mazása. Tavaly bitumenes homok­keverékből elkészítettem pár négyzetméteres utat a Lágymányoson és be­vált. Fagyálló, nem szívja fel a vizet és kopási ellenállása úgyszólván tökéletes; Egy év után sincsen rajta észreve­hető kopás. Most, Pilisvö­rösvárott száz méteren, húsz méterenként ötféle keverék­kel kísérletezünk, éspedig kétféle összetételű bitumenes homokkeverékkel, kétféle összetételű bitumenes folya­mi kavicskeverékkel és bi­tumenes dolomit-zúzalékkal. A legjobban beválóból foly­tatjuk jövőre a járdaépítést. Szívügyem, hogy Pilisvörös­várott kiépüljenek a járdák. — Igazán szép dolog, ha valaki a szülőfalujában :;. — Nem is vagyok vörösvá- ri, Erdélyben születtem, Ud­varhely megyében, Patakfal­ván. Csak ötvenhat óta la­kom itt, akkor az ásványbá­nya vasútját és állomását bő­vítettük. Én voltam az építés- vezető, itt jutottam lakás­hoz, addig feleségemmel, két gyermekemmel albérletben laktunk Pesten ..-. — Tehát ebben a községben a lakásért akarja leróni hálá­ját az újfajta járdaburko­lattal. — Szó se róla, csakhogy magam is falun születtem, ott töltöttem gyermekkorom és jól tudom, mit jelent a lá­bat, lelket megbénító sár az utcán. A sárbafulladó fa­lu .; ; — Űj eljárása mennyivel olcsóbbítja meg a járdaépí­tést? — Harminc-negyven, vagy talán még több százalékkal is, mert éppen azt tartot­tam szem /előtt, hogy min­denütt helyi anyag felhasz­nálásával készülhessen a jár­daburkolat. Ez már magá­ban is csökkenti a költséget, de sok pénz megtakarítható azzal is, hogy nincs szük­ség az anyag vasúti szál­lítására. Az eljárás rendkívül egy­szerű, egy-két szakember és egy betonkeverőgép szük­séges hozzá. Az ország közsé­geinek hatvan százalékában van homok, másutt folyami kavics, hegyvidékén esetleg valamilyen kőzet. Újításom alapján tehát akárhol ol­csón, gyorsan és jól meg- építhétők a járdák, mert az építésükhöz szükséges helyi anyag mindenütt található. — De betonkeverő annál kevésbé. A járdák pedig há­zi kezelésben épülnek, így hát minden községnek be kellene szerezni betonkeverő­gépet; — Szó se róla. A betonke­verőt bérelni is lehet. Még helyesebb lenne, ha mozgó- brigádok alakulnának és egy- egy járás, vagy környék fal­vaiban helyi anyagból társa­dalmi munka segítségével egymás után végeznék el a járdaburkolást. Az egész csupán szervezés kérdése. Minden járásban meg kel­lene csinálni a járdaépítési naptárt, hogy a mozgórész­legek határidőre egyikből a másikba mehessenek. Hozzátehetjük, ez szintén újítás lenne, de segítségével az eddiginél is gyorsabb ütemben szűnne meg a sáros falusi utca. Vagy ahogy Lu­kács Ferenc mondja, a lábat, lelket bénító sár .;. Sz. E. Dobi István üdvözlő távirata az Olasz Köztársaság elnökéhez Az Olasz Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke üdvözlő táviratot küldött Giovanni Gronchinak, az Olasz Köztársaság elnökének. (MTI) Megérkezett Izland új magyarországi követe Dr. Kristinn Gudmundsson Izland új magyarországi rend­kívüli követe és meghatalma- zott minisztere csütörtökön megérkezett Budapestre. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. Megtárgyalták a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a megyében folyó oktatási és nevelési munkáról. A kor­mány a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatalnak az 1961. évi népgazdasági terv teljesí­tésének első negyedévi ta­pasztalatairól szóló jelenté­sét. A Minisztertanács megtár­gyalta a földművelésügyi mi­niszter előterjesztését a me­zőgazdasági rendeltetésű föl­dek védelmének szabályozá­sáról, s úgy határozott, hogy ennek alapján törvényjavas­latot terjeszt az országgyűlés elé. A földművelésügyi • minisz­ter beszámolt a kormánynak a tavaszi növénytermesztési munkák végrehajtásáról és az aratás előkészületeiről. A kormány a tájékoztatót tudo­másul vette. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt; * Uj egészségügyi intézmények épülnek a szobi járásban Nagymaros a tisztasági mozgalom élén jár az első félévben Sokáig, még attól a naptól kezdve is, hogy a felszabadu­lás után Pest megyéhez csa­tolták a szobi járást, kétség­kívül sok mindenben a me­gye legelhanyagoltabb járá­sa volt. Az utóbbi két-három évben egyre jobban oszlado­zik már a szobiaknak ez az érzése. Egyre többet kapnak és egyre szebb tervek közeled­nek a megvalósuláshoz. A közegészségügy területén például most bontakoznak ki a járásban a fejlődés nagy arányai. Orvoshiányról a kör­zeti orvosokat illetően tulaj­donképpen beszélni sem lehet, de már a közelmúltban sem lehetett. A járás tizenhét községében tíz körzeti orvos vigyáz a lakosság egészségére és dr. Nagy István járási főorvos szerint legfeljebb még egyre lenne szükség, hogy az orvosellátottság tökéletesebb legyen. Ami pedig a szakor­vosi ellátást illeti, abban most már csak ideig-óráig lehet hiányosságról beszélni. Éppen most nyílt meg a járási tüdőbeteggondozó, június­ban megkezdődik Zebe- gényben a járási szülőott­hon építése. Ez év második felében pe­dig Szobon hozzáfognak a szakorvosi rendelőintézet épí­téséhez hétféle orvosi szakma számára; Ha az építek min­den határidőt betartanak, jö­vőre már szakorvosi vizsgála­tokra sem kell Vácra vagy Balassagyarmatra járni a já­rásbelieknek. A járási rendelőintézetek megnyitása most még az ed­diginél is sürgetőbbé teszi mentőállomás létesítését. Szükség esetén ugyanis ez idő szerint Vácról vagy Ba­lassagyarmatról szállnak ki a mentők. Szobon már kijelölték a mentőállomás céljaira megfelelő épületet, s most folynak a tárgyalások, hogy az állomás minél előbb meg is nyíljon. — Mi bízunk benne, hogy kérésünk meghallgatásra ta­lál — mondja dr. Nagy Ist­ván járási főorvos —, ahogy abban szintén reménykedünk, hogy belátható időn belül já­rási kórházat is kapunk. Nem kell azért arra gondolni, hogy esetleg már hetek múlva; A kezdeményezés azonban meg­indult, s talán már a harma­dik ötéves terv időszakában ez a kívánságunk, reményünk is megvalósul; Járásunk fejlő­dése addigra előreláthatóán elengedhetetlenül szükségessé teszi a saját kórházat; — Egyébként a járás egész­ségügyi helyzete jó. Fertőző betegség például, csak egé­szen szórványosan fordul elő. Ezt nem kis mértékben a tisztasági mozgalomnak köszönhetjük. Minden községben a lakosság nagy megértéssel vesz részt a mozgalomban. Éppen most értékeljük az első félév eredményeit. Idén a jelek azt mutatják, Nagymaros kerül ki győztesen a versengésből, mert Vámosmikola, a járás tavalyi, legtisztább községe, némileg elmaradt. Majd meg­látjuk, a második félévben összeszedi-e magát és meg­tarthat ja-e a múlt évben ki­érdemelt címet, amivel tizen­ötezer forint jutalmat is ka­pott; Magunknak, gyermekeinknek Azt szoktuk mondani /vala­milyen új „technikai csoda” megszületésekor: ha ezt nagy­apánk láthatná!... Pedig a csodálkozás kivál­tásához nem kell sem űrha­jó, sem kibernetikus „gépcso­da”. Semmivel sem kevésbé ámulnának el a tíz-tizenöt év­nél régebben eltávozottak, ha a maga hétköznapi természe­tességével ejtenénk ki előttük a községfejlesztés szót, még- inkább azonban, ha annak mai jelentését, tartalmát megis­merhetnék. Egy tájékoztatóban olva­som, hogy Nagykörösön 1959- ben ezer javaslat érkezett a városi tanácshoz, ezer állam­polgár mondta el, vagy írta le véleményét, elképzelését, kis városa gazdagítására. És nem­csak Nagykőrösön közügy a községfejlesztés, azaz. mit, hol, hogyan, mennyiért, mi­kor építsenek — csupa közér­dekű létesítményt. Közügy a megye legeldugottabb falujá­ban is. Annyira az, hogy most már sokkal okosabban, sok­kal szociálisabban tervezünk, mint néhány évvel ezelőtt. Terveink, azaz látókörünk, nemcsak az adott, vagy a kö­vetkező esztendőt kerítik be, hanem nemzedéki méretűvé tágulva, már most döntünk abban, hogy milyen legyen, mondjuk Ácsa, vagy Maglód, tizenöt év múlva. Távlati tervezésünk nem áb­rándozás, hanem a mi való­ságunk bátor, ám reális ki­vetítése a messzi jövőbe. És nemcsak bátor, hanem tudo­mányos is. Ezért kerülhetett bele például a jelentés Vác­cal foglalkozó szakaszába az a megállapítás, hogy megyénk legjelentősebb ipari városa lakosainak száma — éppen az ipar szakadatlan fejlesztése révén — 25—30 százalékkal lesz magasabb a jelenleginél. Ez a sorsa különben minden olyan lakott helyünknek,- amely kisebb-nagyobb ipari objektummal rendelkezik. Gya­rapodik persze valamennyi községünk, az is, amely ki­zárólag mezőgazdasági jelle­gű, hiszen nemcsak termelő- eszközeink fejlődése számára építünk széles utat, hanem a lakosság egészének. 1958—59—60-ban községe­ink, városaink 262 millió fo- riytot fordítottak a kitűzött célok megvalósítására. 1960- ban pl. 19 kilométer utat, 47 kilométer járdát, 92 kilométer villanyhálózatot, 21 iskolai, 4 óvodai tantermet és 9 művelő­dési otthont építettek. Ebben az esztendőben nem kisebb a program, mint 10 kilométer út, 45 kilométer járda, 93 ki­lométer villanyvezeték, 22 kút, 13 orvosi lakás, rendelő­vel. 36 óvodai, 34 általános is­kolai tanterem, 23 művelődési otthon, 6 sportpálya, 16 sport- öltöző, stb. létesítése, felépí­tése. Hosszan sorolhatnánk a for­radalmi gyorsasággal formá­lódó, gazdagodó községek, vá­rosok új életjelenségeit. Mind­ez a megye lakosságának oszt­hatatlan közügyévé vált, s egy­ben legszemélyesebb ügyévé is. Ezek után még nagyapá­ink sem csodálkoznának, hogy a lakosság évről évre több anyagi hozzájárulást vállal szőkébb pátriája gyarapítá­sáért. s hogy az elmúlt esz­tendőben csaknem 12 millió forint értékű társadalmi mun­kát végzett a szép célok va- lóraváltásáért. Pontosan két­szer annyit, mint a megelőző évben. András Endre Mennyit keres egy fejőgulyás? Az állattenyésztésben is eredményességi munkaegységet alkalmaz a szentlőrinckátai Új Világ Tsz Érdekes dolgokról beszélget­tünk Pesti Antal fejőgulyással a minap. A szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezetben dolgozik, ahol az állattenyész­tésben is eredményességi mun­kaegységgel mérik a munkát. Pesti Antal egyike ott azoknak a fejőgulyásoknak, akik öröm­mel veszik, hogy rendszeresen mérik a munka eredményessé­gé1. Hogyisne örülne ő például, amikor még fél év sem telt el, de már háromszáz körül van a munkaegységeinek száma. Szép dolog ez, különösen ha olyan jó munka van mögötte, mint az övé. Tavaly is érdekeltek voltak abban a fejőgulyások, hogy minél több tejet fejjenek és a Idejében a földbe került a palánta A taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet az idén 45 katasztrális holdon kertészkedik a múlt évi 20 hold helyett. Jó felkészülésük révén területük zömét öntözni is tudják. így je­lentősen növekszik a kertészet bevétele. A várt jövedelem egyik záloga, hogy minden idejében kerüljön a földbe. Nos, ezzel sincs hiba. Az elmúlt héten, amikor a kertészetben jár­tunk, már befejezéshez közeledett 11 katasztrális holdon a leg­főbb növényük, a paprika palántázása. A palántázást követő meleg esők bizonyára sokat használnak, minden egyes tő megfogan, s rövidesen fejlődésnek indul. (Foto: Tenkely) lehető legjobb borjúfelnevelé- si arányt érjék el. Az alap­munkaegységen felül biztosí­tott prémiumlehetőség azon­ban nem mindig abba az irány­ba terelte a fejőgulyások igye­kezetét, amely a tsz-nek is a legkedvezőbb volt. Ezért vált szükségessé az állattenyésztés­ben is a jövedelemelosztás megváltoztatása. A tsz-vezetőség úgy döntött, hogy 100 liter tej kifejéséért 1,7 munkaegységet írnak jóvá egy-egy fejőgulyásnak. Ezenfelül minden — legalább százhúsz kilogrammos súlyban — leválasztott borjú után ló munkaegység illeti meg a fejő­gulyást. Ha 120 kilósnál köny- nyebbek vagy nehezebbek a borjak, akkor kilogrammon­ként kilenc liter tej a levonás, illetve a jóváírás. Igen egyszerű és könnyen ért­hető tehát a teljesítmény­elszámolás az állattenyész­tésben és igazságos is. Könnyen ellenőrizhetjük mindezt, csak a tényeket kell szemügyre venni. Kiss Varga Ferenc főagronómus elmondja, ho°v január elsejétől kezdve alkalmazzák az eredményessé­gi munkaegységet. Amióta rá- tértekja jövedelemelosztás új módjára, több mint ötven szá­zalékkal emelkedett a tehené­szet istállóátlaga és majdnem ugyanilyen mértékben a borjú választási átlagsúly is. Tavaly, az első félévben 8,1 liter tejet termeltek te­henenként, az idén 12,4 li­ter az istállóátlag. Ugyanakkor az alapkövetel­ményként megállapított 120 ki­lós borjú választási átlagsúly az idén már szerény normának számít, mert 180 kilós átlag­súlyt értek el. A főagronómus és a fejőgu­lyás eevaránt az eredményes­ségi munkaegység serkentő ha­tásával maevarázza ezt a nagy­arányú fejlődést. Pesti Antal elmondja, hogy azelőtt is szor­galmasam dolgozott,, hiszen hét éve tagja a termelőszövetkezet­nek, de most mégis jobban megy a munka; Mindenki jó eredményekre törekszik, mert érdemes, s nem várnak egy­másra a tehenészek. Nemegy­szer előfordult már, hogy más­fél-két órával előbb is megje­lentek a munkahelyükön, hogy a legkisebb hibát is megelőz­hessék. A 78 tehenet nyolcán gondozzák és kézzel fejik. Gon­dosan ügyelnek arra, hogy a tehenek megkapják a termelési érdem szerint járó takarmányt és ápolást. Érthető ez a gondosság, hi­szen a keresetük múlik rajta, Pesti Antalnak például 63 munkaegysége volt a múlt hónapban, amelyre 1260 forint előleget kapott, mert most 20 forintot fizetnek munkaegvségelőlegként. Jú­niusban 24 forintra emelkedik ez az előleg, sőt akkor a ko­rábbi munkaegységekre utó­lag még 4—4 forintot osztanak ki. Év végén kapják meg a jó munka teljes gyümölcsét, amely a tervek szerint 40 fo­rint lesz munkaegységenként. Egyedül dolgozik a tsz-ben a családból Pesti Antal. Három kiskorú gyermeke van és a gyerekek, meg a háztáji gaz­daság gondja teljesen lekötik a feleségét. Mégis, a tavalyi 'ered­ményekre célozva, elégedett a fejőgulyás. Az étkezés, öltöz­ködés gondja és a gyerekek is­koláztatása mellett még arra is jutott a jövedelemből, hogy a Pesti házaspár idei munkája könnyebb és kényelmesebb le­gyen. Az asszonynak mosógé­pet, varrógépet vásároltak, a férfi pedig megkapta az áhí­tott motorkerékpárt. Mennyire számít az idén? Jogos és helyénvaló kérdés ez, de szerényen mosolyogva tér ki a válasz elől Pesti Antal. „Mindig többre vágyik az em­ber — mondja —, de fődolog, hogy rosszabb ne legyen.” S mert a félévi eredmények job­bak a tavalyinál, miért lenne rosszabb a fejőgulyásoknak? Nagymiklós István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom