Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

«n Mecrei kMirlan 1961. MÄJUS 12, PÉNTEK Orvosi műszergyártásnnk az ipari vásáron , Orvosi műszergyártásunk eredményeit az ipari vásáron jelentőségének megfelelő he­lyen mutatják be. A bemutató érdekessége lesz a legmoder­nebb tervek alapján épült or­vosi műtő, amelyet — a legki­sebb eszköztől a legkomplikál­tabb műszerig — teljesen ha­zai gyártmányú berendezések­kel szerelnek fel. Itt állítják ki a Kórházi Berendezések Gyá­rának műtő, előkészítő, sterili­záló fülkéjét, a világhírű, ár­nyékmentes kilencégős műtő­lámpát és ennek továbbfejlesz­tett hordozható változatát. (MTI) ÜZEMEINKBŐL JELENTJÜK Az ipari vásár előtt Száguldás rezgésmentesen — Konzervcsirke gyümölcs­lével — Tizenöt tonnás óriás cementszállító Jóformán napok előzik meg az ipari vásár kapunyitását. Nagy sietséggel készülnek a minisztériumi és üzemi „ren­dezők” — most állítják ösz- sze az idei kiállítás anyagát. Világszabadalommal je­lentkezik a Dunakeszi Járműjavító. A 120 kilométeres sebesség­űi szovjet katonai jelvény — „űrhajós pilóta" 1 A Szovjetunió honvédelmi minisztere „űrhajós pilóta” elnevezésű új jelvényt ala­pított, amelyet a szovjet lé­gierő állományához tartozó személyek a légierő parancs­nokának az űrhajós pilótává való kinevezéséről szóló pa­rancsával együtt vesznek át. A kalászokkal körülövezett földgömböt arany szárnyakon ábrázoló jelvényre domború táblácska illeszthető, ame­lyen az illető pilóta kozmi­kus útjainak számát tünte­tik fel. gél robogó BAH-kocsik súr­lódásos lengéscsillapítóját ké­szítette el két gyári konst­ruktőr, Tálos József és Mar­kó János. A nagy sebesség­nél fellépő úszásszerű len­gést, rezgést csillapítja a je­lentős találmány. Felszerelé­sével a BAH-kocsik gördü- lése nyugalmassá, egyenle­tessé, az utazás kényelme­sebbé válik. A találmány je­lentőségét jól mutatja, hogy 45 ezer forint kifiztett díjon kívül öt esztendőn át ne­gyedévenként hatezer forint találmányi díjat kapnak az alkotók. A vásáron emel­vényre helyezik a szerkeze­tet, s az alatta látható ké­pen mutatják be a szerkezet működési helyét. Az idén szerény körülmé­Egy hét közlekedési baleseti krónikája Dobogókő közelében Kuncz Péter 28 éves anyaggazdál­kodási előadó motorkerék­párjával Pil iss zen tkereszt irányában ittasan haladt. Nem vette észre az úttestre ugró Erdélyi János kilenc­éves kisgyermeket és elütöt­te. A baleset következtében Kuncz Péter és a vele uta­zó félesége könnyebb, míg Erdélyi János súlyosabb sé­rüléseket szenvedett. A kis­fiút egy arra haladó személy­autó kórházba szállította. A balesetért részben a motor- kerékpár vezetője felelős, mert ittas állapotban, nem kellő gondossággal vezette járművét. Hibáztatható azon­ban a gyermek is, mert fék­távon belül a motorkerékpár elé ugrott. Vecsés belterületén. Száraz Gyula MÁV-alkalmazott Moszkvics személygépkocsi­jával Budapest felé tartott. A gépkocsi az előtte haladó tehéncsordátói esak lépésben tudott men­ni. A csordából kiváló két egymást öklelő tehén nekiütközött az autónak s azt megrongálta. A Moszkvicsban keletkezett kár meghaladja a 2000 forin­tot. Pomáz községben Med- gyasszai Ferenc 31 éves gép­kocsivezető a Belkereskedel­mi Szállítási Vállalat egy- toonás tehergépkocsijával Budapest irányában hajtott. A mintegy nyolcvan kilomé­teres sebességgel száguldó gépkocsi egy „S”-kanyarban felborult. A gépkocsin uta­zó Tankóczy Sándor és Be- bek János könnyebb, míg a gépkocsi vezetője súlyos sé­rülést szenvedett. A mentők a Szabolcs utcai kórházba szállították. Medgyasszai Fe­renc jogosítványát a rend­őrség bevonta. Monor és Üllő között a házastársával hazafelé tartó Halmos Ernő 42 éves gép­mester, budapesti lakos mo­torkerékpárjával egy, az út­testen keresztül futó csikó­nak ütközött, majd az árokba fordult. A súlyosan sérült Halmos Ernőt és feleségét a mentők a Szabolcs utcai kór_ házba szállították. A bal­esetet az okozta, hogy a ré­ten legelő csikó — amikor gazdája, lázár Anna 39 éves monori lakos haza akarta vezetni — megbokrosodott és elszaladt. Letkés belterületén, Szöl- gyén Nándor 40 éves letkési vb-titkár az általa hajtott fogaton rosszul lett és a kocsiról leesett. “ Szölgyén Nándor a helyszínen meghalt. A halál ofkát a boncolás ál­lapítja majd meg. Örkény községben Oravecz István 25 éves traktoros az Örkényi Haladás Tsz pótko­csis vontatójával felborult. A pótkocsin ülő Szarka József rakodómunkás, aki erősen ittas állapot­ban volt, az árokba zu­hant. A mentők a kecskeméti kór­házba szállították. A balese­tet az okozta, hogy a pót­kocsit féloldalason pakolták meg téglával. Oravecz István ellen bűnvádi eljárás indult, mert a vontatót jogosítvány nélkül vezette és a pótkocsi rakodására sem ügyelt fel. Vecsés és Üllő között, a 4-es számú útvonalon Füles János 38 éves budapesti la­kos Skoda személygépkocsi­jával az esti órákban el­ütötte az előtte szabályosan kerékpárját toló Erős István 48 éves üllői lakost. Erős Istvánt súlyos sérüléseivel a mentők a Péterffy utcai kór­házba szállították. A balese­tet a gépkocsi vezetője okoz­ta, mert csökkentett világí­tás mellett a megengedettnél gyorsabban hajtott. nyék között jelentkezik a konzervipar. A tavalyi „gyakorlati be­mutatók”, kóstolások az idén elmaradnak. Ehelyett kirakatszerűen ren­dezik el a gyári készítmé­nyeket. Az ételféleségek sze­rint csoportosított konzer- vek között szerepelnek a Du­nakeszi Konzervgyár Ang­liába exportált speciális csir- kekonzervei, zöldborsói, s a nagykőrösiek gyümölcské­szítményei és gyümölcslével A Csepel Autógyár nagy készlettel szerepel az idei ipari vásáron. Ott láthatjuk a billenő rak­felületű „billenő-platós” te­herkocsit, mely az építkezé­sek különleges követelményei szerint dolgozik. Nehéz te­repekre készül a D—344-es, összikerék-meghajtású terep­járó. Csörlőberendezése, első- hátsó kerékmeghajtása a nehéz erdő- és mezőgaz­dasági munkákra teszi alkalmassá. A kétszer három és fél tonna befogadóképességű cement tartálykocsin kívül most je­lenik meg először a legif­jabb alkotás, a 15 tonnás ce­mentszállító. Ez már nem­zetközi forgalomban is hasz­nosítható. Az eredeti és mo­dell teherautó példányokon kívül az autógyár új motor­típusait is bemutatja. (t) SÜKET FÜLEKRE TALALT Ez év januárjában „Nagy vita egy kis hídról” című cikkünkben arról írtunk: ha nem segítenek, rövidesen megszűnik a kompösszeköt­tetés Taksony és Sziget- szentmiklós között, a szi- getszentmiklósi kompkikö­tőhöz vezető út, valamint a holtágat átívelő híd élet­veszélyessége miatt. Akkor a helyi tanács, a megyei ta­nács, a Pest megyei Kisha­józási Vállalat egyaránt nyilatkozott, kölcsönösen egymástól várva a kezde­ményezést. A javítás, illetve a megoldás gondolatát azon­ban mindannyian szüksé­gesnek találták. A cikket így zártuk: „Ja­nuár van. Egyik napról a másikra befagyhat a Duna, a sarat megfoghatja a hi­deg. A probléma rövid ideig megszűnik probléma lenni. De szerencsére min­den télre tavasz jön s ak­kor ismét derékig sárosak lesznek az utak. A hó és a jég újabb deszkákat kor- haszt ki a régi hídból, még több lyuk tátong majd rajta. De szép is lenne, ha illetékesek ezt nem várnák meg!” Jámbor óhajunk azonban nem teljesült, mert az ille­tékesek megvárták a ta­vaszt, lassan itt a nyár. Közben valóban volt hó és jég, a híd romlott, korhadt tovább és az utasok szitko­zódva közlekednek rajta, más lehetőség nem lévén. A múlt héten aztán meg­történt az első baleset — amelyet talán nem követ több. De ha minden marad a régiben, egyáltalán nem lesz meglepő, ha mégis to­vábbi balesetek történnek. Jól tudjuk, községnek, járásnak, megyének egy­aránt sok a gondja. Renge­teget építenek, bevételeik jelentős részét éppen ilyen célokra fordítják. De ki kell választani a tennivalók sűrűjéből a legfontosabba­kat. Az érdekeltek biztosan számíthatnak a lakosság társadalmi munkájára is. K. M. Behajtotta a sok mam­lasz, egymás farát böködő jó­szágot az akolba, s amikor a right is rátolta az ajtóra, in­dulni akart. Majdnem fellök­te Ilonkát, aki éppen a háta mögött ment el. — Hát. te? Mit keresel? — Az elnököt. Nem volt erre? — Nem. Én nem láttam. Ilonka már tovább akart menni, de Jancsi nem en­gedte: — Hová sietsz? Minek az elnök? — Minek? Az irodakulcsot akarom odaadni neki, reggel azt mondta, dolga lesz még az irodán. — Majd megtalál. Mit sietsz? — Mit? Én nem érek rá, nem vagyok én — bojtár! De már ugrott is. Tudta, hogy Jancsi utánakap. Mér­gesítette mindig ezzel a boj- társággal, olykor meg bir- gés Jancsinak is csúfolta. Varga Jani meg ugrott. Fé­lig méregből, félig meg azért, mert örült, ha elkaphatta Ilonkát s megszorongathatta. Tetszettek egymásnak, de bevallani nem merték, ha csak azt nem vesszük vallo­másnak, hogy Ilonka ren­dületlenül csúfolta Jancsit, s Jancsi örömmel adta a mérge­set. Most is zavarta, végig az épületek között, repkedett Ilonka haja, szoknyája kivil­lantotta térde hajlatát, Jan­csi szeme ott legyeskedett, nem a lába előtt, s ennek eredményeként kiadósat esett. De olyat, hogy a nyekkenés- re még Ilonka is lefékezett, s amikor meglátta a csodálkozó képpel földön tenyerelő fiút, a hasát fogta a nevetéstől. Jancsi már tápászkodott felfelé, Ilonka meg — félig még mindig nevetve — ag­gódva kérdezte: — Nem esett bajod? Ekkor huppant le mellet­tük a kerékpárról az elnök, s nem látva az előzményeket, csak a ruháját poroló fiút, megkérdezte: — Mit csináltok? — Izé ... Pali bácsi... el­estem __ — Azt látom. Ilonka nyújtotta a kulcsot, de Pali bácsi kedves évődéssel ráförmedt: — Tán te lökted föl? Mire Ilonka ijedten: — Én-e? Dehogy! Futott utánam ... Jancsi közben már fel­kelt, úgy-ahogy leporolta a ruháját is, s fülig vörös kép­pel, dadogva magyarázko­dott, mint akit valami csúf dolgon kaptak. — Ugyanis ... csúfolt..} bojtárnak.. Pali bácsi kiadósán mellbe- bökte, s miközben a kerékpár­ra ült, odavetette: — Hát aztán ... az vagy ... még olyan jámbor is ..: Nevetése messzire hallat­szott, Jancsi pislogott is utá­na, milyen jó kedve van. Ilonka ott állt mellette, maga sem tudja, miért, ráförmedt: — Kinevettél! Ilonka húzott egyet a vál­lán, s visszanyelvelt: — Hát aztán. Úgy feküdtél, mint egy béka! — Te! — Ha úgy igaz! — Te! Összetöröm a csont­jaidat! — Ha tudod! S már futott is. De most csak olyan tessék-lássék mó­don, Jancsi néhány ugrással utolérte s két karja közé kap­ta, szorította, maga is belevö- rösödött. — Eressz! — Ha bolond leszek! — Sikítok! — Sikíts! — Meglátnak! — Hát aztán. — Mit szólnak?! — Bánom is éri. — Eressz! Nem hallod, te bolond. De ebben már annyi puha­ság, melegség volt, hogy Jan­csi egészen másként hallotta a szavakat. Kipirult arcuk bőre egy­másra simult, s összesímuló testük érezte, hogyan kalim­pál a másik szíve. Bözsi néni, aki éppen vizet loccsantott ki az udvarra, egy pillanatra megállt az ajtóban, s leeresztette a kezét a lavórról, rajta felejtette a szemét a távolabb álló, min­denkiről elfeledkezett Jancsié- kon. — Istenem — sóhajtott — fiatalok. S maga sem tudta, mitől lett olyan jó kedve, hogy tész­tagyúrás közben dalolni kez­dett. Mészáros Ottó VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK M0W0BOVHJÉBE Napirenden: a nők munkája A vecsési községi nőta­nács ülésén megvitatták a Zöldmező Tsz nőbizottságá- nak beszámolóját. Megálla­pították: a tsz-ben szorgal­masan dolgoznak a lányok és az asszonyok. Naponta pél­dául 40-en, 50-en közülük a kertészetben segédkeznek. Nem utolsósorban nekik kö­szönhető, hogy már eddig négyezer csomó retket, 22 ezer csomó hagymát és ezer fej salátát adtak el. Negy­ven nő kötött területvállalási szerződést. A kiszista lányok öt hold paradicsom művelé­sére kötelezték el magukat. A vecsési nőtanács veze­tőségi ülésén határozat szü­letett: a falu tsz-asszonyait meghívják kirándulásra az inárcsi tsz kertészetébe. Az inárcsiak máris készülőd­nek a baráti vendéglátásra. Úttörők a dobogón Járási úttörő kulturális seregszemle színhelye lesz május 14-én, vasárnap a mo­nori művelődési ház. Itt ta­lálkoznak a járás 14 falu­jából összesereglett legügye­sebb pajtások, hogy számot adjanak tudásukról. Szava­latok, mesemondás, bábjáték, ének, népi tánc és kamara- kórus tarkítja a változatos­nak ígérkező műsort. VÁC! NAPLÓ A „fiatalok gyára“ Az Egyesült Izzó váci kép­csőgyártó üzeme nemcsak a magyar híradástechnikai ipar legfrissebb hajtása, hanem a fiatalok gyára is. Az üzem dolgozóinak és vezetőinek zö­me alighogy kikerült az isko­la, a technikum és az egye­tem padjaiból. Huszonöt mun­kabrigádban eredményes ver­seny folyik. A feltételek kö­zül az egyik legfontosabb: naponta minden brigád 500 hibátlan képcsövet gyárt. A gyáregység fiataljai mindent elkövetnek, hogy vállalt kö­telezettségeiknek eleget te­gyenek. Lelki vigasz helyett lopott Nem mindennapi körülmé­nyek között lopott Hatvani György többszörösen bünte­tett előéletű tolvaj. Dunake­szin felkereste az egyik lel­készt, hogy családi problémái­ra lelki vigaszt találjon. Amíg a pap kiment a szobából, Hatvani a ruhásszekrényt vet­te tüzetes vizsgálat alá. Ter­ve nem sikerült, mert köz­ben a lelkész visszatért. Ez­után az evangélikus parókián próbálkozott — eredmény­nyel. Sikerült egy aranyórát és több száz forint készpénzt megkaparintania. A Váci Já­rásbíróság a tolvajf egyévi és négyhónapi börtönre ítél­te, valamint kötelezte az okozott kár megtérítésére. Felnőtt módra Az ifjúsági tszcs alig né­hány hónapja alakult a váci Kőkapu iskola 10—14 éves tanulóiból. Mindjárt az ala­kulás után nagy kedvvel, iga­zi felnőttes lendülettel mun­kához is láttak. A Lajostele- pen kapott két és fél hold földet rendbehozták az is­kola saját lovával és kertésze­tet rendeztek be, A vízellá­tást is megoldották: feltártak egy betemetett kutat, moto­ros szivattyút vásároltak, meg­ásták a vízveietö csatornát. A lelkes fiataloknak a tsz-ek is példás támogatást nyújtottak: magvakat, palántákat juttat­tak nekik. Az ifjúsági tszcs tagjai bizakodva néznek a jö­vőbe, mert 60 ezer forintos össztermelésre számítanak. Tizenöt év gyilkosságért Vácduika községben bestiá­lis módon meggyilkolta nagy­anyját Zsíros János 27 éves fiatalember. Az elvetemült gyilkos ügyét most tárgyalta a Pest megyei Bíróság. Az íté­let: 15 évi börtönbüntetés. Az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett. Apróságok örömére Az atoonyi általános is­kola napközijében új tanuló­szobát avattak. Mint min­denütt, Abonyban is alapo­san „kinőtték” már a gye­rekek a napközi otthont: egyre növekszik a létszám, egyre kevesebb volt a hely a kényelmes tanuláshoz. Az új tanulószobában több mint negyven kisdiák kapott meg­felelő asztalkákat. Szép a berendezés, világos, tágas a helyiség. A falakat művészi reprodukciók díszítik. Az ün­nepélyes megnyitón a ta­nulók ígéretet tettek, hogy az új helyiséget rendben tartják, ügyelnek a tisztaság­ra és még jobb előmenetel­lel hálálják meg a falu ál­dozatkészségét. Csirkegyár A ceglédi Lenin Tsz ba­romfitelepére ráillik a tré­fás elnevezés: csirkegyár. Több mint nyolcezer baromfit nevelnek féltő’' gonddal" és nagy hozzáértéssel. A piacra folyamatosan szállítanak. A törzsállomány is rendkívül szép: 780 tyúkot számlál. A tojáshozam eléri a napi 540 —550-et, az elhullás pedig jó­val alacsonyabb a megenge­dett átlagnál. A tsz baromfi- tenyésztésben elért sikereit el­sősorban a lelkiismeretes gon­dozásnak, valamint az állan­dó orvosi ellenőrzésnek kö­szönheti. Barátok az éterben „Figyelem! Általános hí­vás! Itt a HG7PA/P amatőrál­lomás a kétméteres sávban!”... Már kora reggel izgatott fér­fi hang kereste az összekötte­tést az éterben. Hogyisne: a nagykőrösi — rádióamatőrök nem akarnak szégyent valla­ni az ultrarövid hullámú Eu- rópa-versenyen. A bükk- szentléleki turistaház fölött ütötték fel tanyájukat és ott várták izgatottan: vajon kivel sikerül az összeköttetés. Nem kellett sokáig várni. Mis­kolc, Kékestető, Debrecen je­lentkezett, később a Lomni- ci csúcs. Cseh amatőrök és román rádiósok üdvözletét fogták a nagykőrösiek. Vé­gül is 14 rádió-összeköttetés boldog élményével tértek ha­za. Újabb barátságokat szőt­tek az éterben ... Csaknem kétszázezer hold négyzetes kukorisavetés a termelőszövetkezetekben A gépállomási traktorosok a tavaszi idényben csaknem egymillió-hétszázezer normál- hold talajmunkával segítették a termelőszövetkezeteket. s tervfeladatuk több mint négy­ötöd részének eleget tettek. A szántás-vetésnél az eddigiek­nél jóval nagyobb mértékben alkalmazták a kettős műsza­kot. A kukorica termésátlagá­nak növelése érdekében csak­nem 200 000 holdon vetették el négyzetesen a magot a terme i lőszövetkezeti földeken. Országszerte most kezdődik a gépi növényápolás és a ka­szálás. A gépállomások dol­gozói ebben az esztendőben egymillió-százhatvanezer hold növényápolásra és 480 000 hold kaszálásra vállalkoztak a szö­vetkezeti gazdaságokban. A szakemberek véleménye szerint várható, hogy az ara­tás a szokottnál körülbelül két héttel előbb, már június közepén kezdődik. Ennek megfelelően felülvizsgálják a szerelőbrigádok munkáját BÁRÁNYOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom