Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

MM. MÄJTTS 12. PÉNTEK ™'£4Cir1tm Juríj Gagarin művelődési ház - Mende . Ha mostanában idegen jár Mendén, a község lakói azon­nal megkérdezik: — Látta-e már az új műve­lődési házunkat? Méltón büszkék a mendeiek. Pest megyében községi vi­szonylatban az ő művelő­dési házuk a legszebb, a leg­modernebb. 1 700 000 forint­ba került az építkezés és a berendezés. Megkönnyítette a művelődési ház létesítését, hogy a mendeiek szívügyüknek érezték az építkezést. Mindenki úgy segített, amint tudott. Koreny András álmodta meg az új épület körvona­lait és beosztását. A fiatal mérnök diplomamunkaként készítette el a művelődési ház terveit és ez önmagában már­is 60 000 forint megtakarí­tást jelentett. Koreny And­rás csak a sort nyitotta meg, mert példáját sokan követték, úttörők és vasutasok, tégla­gyári munkások és erdőgazda­sági dolgozók. 200—250 men­dei segített két keze munká­jával az építkezésnél. Poho- relli Pál nyugdíjas nyom­dász, aki az új művelődési ház könyvtárosa, erről így be­szél: — Jó érzés rápillantani a szép és új épületre, közben pedig arra gondolni, hogy én ' is ástam, amikor az alap készült..; Százhúsz-százharmincezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a mendeiek és di­cséretre méltó tevékenységü­ket tábla hirdeti a művelő­dési ház előcsarnokában. Gyenes József járási nép­művelési felügyelővel és Szu- hányi Ferenc igazgatóval járjuk végig az új épüle­tet. Tanulságos körutat teszünk. Földszint. Barátságos és tá­gas az előcsarnok. Cukrász­da jelleggel és modern kávé­főző géppel. Olyan krémkávé készül, mintha a pesti Abbá­ziában lennénk. — Szeszesital kimérés nincs — jelenti ki határozottan Szu- hányi Ferenc igazgató — ezért választottunk ilyen be­rendezést. — Eddig a kocsma melletti terembe húzódtak a kultú­ra lelkes hívei — szól közbe Gyenes József népművelési felügyelő — sohasem jó, ha nagy a kísértés. Közel volt, az ital és nemegyszer előfor- ^ dúlt, hogy valaki, akár más- £ honnan jött vendégszerepelni £ Mendére, akár községbeli volt, í a lámpaláz ellen alkohollal | küzdött. Az eredmény? Az ? ital nem emelte az előadások színvonalát. Mindez most * már természetesen a múlté. A színjátszók azelőtt az isko­lában próbáltak, ezután erre a kényszermegoldásra sem lesz szükség, mert itt az új művelődési ház. Sétáljunk csak tovább.: Színházterem. Ez egyébként az új épület büszkesége, a mendeiek szerint. Négyszázöt­ven-ötszáz ember fér a néző- j térre. Az új igazgató elége- i detten állapítja meg: — Csak a függöny 27 000 fo- ; rintba került... A művelő- j dési ház berendezésére 293; ezer forintot költöttünk. Minden igényt kielégít az \ öltöző is. Nem egy fővárosi \ színház is megirigyelhetné. j — Ide bármilyen neves mű-: vész szívesen jön majd ven- j dégszerepelni — mondja a já- í rási népművelési felügyelő.j Ha az első fecskék megérkeznek, Pesten nyilván j híre megy a művészek között, j hogy milyen szép, modern a ■ mendei öltöző. Három klubszoba egymás I mellett. Itt találnak majd • otthonra a különféle körök : tagjai. í — Jelenleg három kör mű- ; ködik — mondja az új igaz- í gató — lelkesen tevékenyked- í nek a színjátszás, a muzsika és a fotóművészet kedvelői. Szi­vemhez talán a színjátszás áll e. legközelebb, mert eddig a színjátszó csoport vezetője vol­tam. Kissé váratlanul ért a megtiszteltetés, hogy én let­tem az új mendei művelő­dési ház igazgatója. Először is puhatolózni szeretnék, jó lenne, ha tudnám, hogy a mendeiek mit várnak tőlem. Egyelőre csak tánccsoportot szeretnék szervezni... — Azt hiszem, hogy első­sorban a község lakóinak mű­velődési és tanulási vágyát kell figyelembe vennie az új igazgatónak — jegyzi meg Gyenes József népművelési felügyelő. — Minél több ter­melőszövetkezeti paraszt szá­mára kell tanfolyamokat rendezni. Mende nincs mesz- sze Budapesttől, ezt figye­lembe kell venni. A termelőszövetkezetek tehát könnyen szállíthatnak a fővárosi piacra. Éppen ezért a művelődési házban kerté­szeti tanfolyamokat rendezünk majd. Kétféle előadássoroza­tot javasolunk az új igazga­tónak, az elsőre, a kertésze­tire, hívja meg a termelőszö­vetkezetek férfijait, a máso­dikra, a háztartásira pedig az asszonyokat és lányokat. Min­den bizonnyal sikere és hasz­na lesz mindkettőnek. Úgy tapasztalom, hogy járásunk termelőszövetkezeti paraszt­sága egyre inkább felismeri a tanulás jelentőségét, tudja, hogy a több jövedelem egyik eszköze a több tudás. Benéztünk az új könyvtár­ba is. Azelőtt, ha Mendén valaki könyvet akart kölcsö­nözni, akkor a tanácsházára kellett mennie. Az új műve­lődési ház felavatása után ez is egyszerűbb lett. A válto­zás máris kedvezően érezteti hatását. — Két hét alatt nyolcvan új olvasót szereztem, akik eddig máris 160—170 könyvet vit­tek el — újságolja örömmel a könyvtáros. Sajnos, azon­ban minden igényt nem tu­dunk kielégíteni. Állomá­nyunk mindössze 450 kötet­ből áll, de nem is annyira a mennyiség okoz gondot. Ke­vés a szépirodalmi mű. — Ha máról holnapra nem is, de ezen is segítünk — Ígé­ri az új igazgató. Körsétánk a Jurij Gagarin- i ól elnevezett művelődési ház­ban ezzel be is fejeződik. Bú­csúzásnál még ezt kérdezzük Szuhányi Ferenctől és Gye­nes Józseftől: — Miért éppen a bátor szovjet űrrepülőről nevezték el a mendei művelődési há­zat? — Történelmi napon, 1961. április 12-én ftjeződött be az építkezés, éppen akkor, amikor az első ember a vi­lágűrbe repült. Művelődési házunk neve mindig emlékez­tesse a mendeieket erre a történelmi napra ... Molnár Károly A zöldség és gyümölcs tervszerű felvásárlása egyaránt érdeke a termelőnek, a kereskedelemnek és a fogyasztónak A meleg napsütéssel válta­kozó bőséges tavaszi esők va­lósággal kiugrasztották a föld­ből a korai zöldségféléket, s már megjelent a fővárosi vá­sárcsarnokokban az egres, meg a cseresznye és rövidesen az ínycsiklandozó szamóca is kacérkodni kezd a háziasszo­nyok kosarával. A standok Francia üzemorvos látogatása a Csepel Autógyárban (Tudósíjónktól.) A napokban Budapesten ülésezett egy nemzetközi munkaegészségügyi orvos­konferencia. A résztvevők közül dr. Leon Bender, az alsthomi autógyár üzemorvo­sa a Csepel Autógyárba lá­togatott. Az autógyáriak érdeklődve figyelték, vajon monsieur Bender is olyan szép­nek, egészségesnek látja-e a gyárat, mint ők. A kérdést nem is kellett feltenni, mert Bender doktor mindenkit megelőzve, elragadtatással nyilatkozott a gyár termé­szeti adottságairól. Szerinte egészségügyi szempontból ez rendkívül előnyös a francia kisvároskában levő gyáruk­kal szemben. Az üzemek megtekintése után baráti beszélgetésre ke­rült sor. Dr. Leon Bender úgy is, mint orvos, úgy is, mint CGT-tag elmondotta, milyen harcok árán tudtak és tudnak ma is egy-egy eredményt el­érni a munkaegészségügy, a munkavédelem terén. Máig sem tudták kiharcolni például, hogy az egészségre ártalmas és veszélyes mun­kaköreikben csökkentett mun­kaidővel dolgozzanak. Az alsthomi autógyárban a mun­kahét ötnapos ugyan, de ez azt jejenti, hogy a munkások a legártalmasabb, legveszélye­sebb munkakörben is ki­lenc órát dolgoznak. Az első műszak általában hajnali négykor kezdődik. Szerinte igen helytelen a munkát ilyen korán kezdeni, különösen, ha hozzászámítjuk a francia munkás hosszú ke­rékpárúját. A CGT kivívta, hogy a munkásnők reggel öt előtt munkát nem kezdhetnek. Mint érdekességet, említet­te Bender doktor, hogy Fran­ciaországban a gyárak üzemi rendje nem tiltja a szeszesital bevitelét a munkahelyre. Ha azonban a munkás ittasan kezd dolgozni, első alkalom­mal írásbeli figyelmeztetést kap és saját költségén elvo­nó kúrára kel! mennie. Má­sodik esetben nincs pardon, a gyáros a munkást elbocsátja. Érdemes még megemlíteni a gyógytorna kérdést. A fran­cia üzemorvos elmondotta, hogy a gyárosok néhány he­lyen megengedik az üzemi tornát, de a dolgozók mun­kabéréből levonják a kieseit időt. A tapasztalatcsere azzal zá­rult, hogy Leon Bender meg­ígérte; el fogja küldeni az autógyárba az alsthomi gyár balesetelhárítási útmutatóit, különböző munkavédelmi sza­bályait és rendelkezéseit. Bende Lajos friss zöldárutól roskadoznak. A vásárcsarnoki nézelődés után átmentem mindjárt a Szövet­kezetek Pest megyei Értékesítő Központjához, a MÉK-hez, lás­sam, hogyan végzi munkáját ez a felvásárló szerv. Mert nyilvánvaló, a felvásárló keres­kedelmen múlik, hogy a meg­termelt zöldáru frissen jut-e el a fogyasztóhoz. — Egyszerű a titka ennek — mondották. A zöldség- és gyü­mölcskereskedelemben különö­sen fontos a jó együttműködés a termelő és felvásárló között. Úgy kell megszervezni a fel­vásárlás ütemét, hogy a zöld­áru és a könnyen romlandó gyümölcsfajták, leszedés után minél gyorsabban a fogyasztó asztalára jussanak el. A le­szedést viszont olyan ütemben kell végezni, ahogy a felvevő piac megkívánja. Mi figyeljük az export, a belföldi piac és az ipar ütemes szükségletét. Ennek megfelelően vásároljuk fel a tsz-ektől a szerződéses árut, valamint a szabadárut tőlük, meg az egyéni terme­lőktől. Járási kirendeltségein­ken és körzeti felelőseinken ke­resztül állandó kapcsolatot tartunk fenn a termelőszövet­kezetekkel. Az áruellátás za­vartalansága, folyamatossága és az áruromlás elkerülése ér­dekében a tsz-ek hetenként tájékoz­tató jelentést küldenek já­rási kirendeltségeinkhez a következő héten várható áruk mennyiségéről és faj­táiról. Járási kulturális bemutató Budakeszin Vasárnap délután kerül sor a budakeszi művelődési ház­ban a budai járás kulturális seregszemléjére. A gazdag­nak ígérkező eseményen — amely délután három órakor kezdődik — hét népi tánc- csoport, négy énekkar, hat szavaló, két színjátszó cso­port, két zenekar és két szó­lóénekes szerepel. Egy kis ízelítő a műsorból: A diósdi művelődési ott­hon színjátszói Karinthy Fri­gyes Bűvös székét mutatják be. A budai járási művelő­dési ház színtjátszói Max Frisch: És a holtak újra éne­kelnek című drámájának egy részletével szerepelnek a műsorban. A tánccsoportok között ott találjuk a pilis- vörösvári nemzetiségi cso­portot, a törökbálinti házi­ipari szövetkezet táncosait, valamint a budajenői KISZ, az ürömi KISZ, a budai já­rási művelődési ház, az érdi vegyes ktsz, valamint a toki KISZ népi tánccsoportjait. A járási kulturális bemu­tatót Karlik András, a já­rási tanács vb-elnökhelyette- se nyitja meg. A bemutató után minden meghívott és közreműködött csoportot ok­levéllel és emléktárggyal ju­talmaznak. András Endre: PERSPEKTÍVA rekes kút bádogvödrében, de a vélemények egybeakaszko- dott pengéi töretlen elszánt­sággal villogtak az elnöki szobában. Ki tudja, meddig tartott volna a kardinális kérdés vitája, ha Korsósné be nem üzen a Sanyi gyerekkel s fél­reérthetetlen eréllyel haza nem invitálja párját, aki — ez is a történeti hűséghez tartozik — a szóbanforgó napirend „letárgyalása” alatt testvérek között is fél arasz­nyival húzta összébb nad­rágszíját nem éppen nádszál derekán. Ballos ekkor már teljesen egyedül képviselte szigorú elképzeléseit, de mert ,elvi” ember volt, nem tágított. S hogy nézőpontját külsődle­gesen is kifejezésre juttassa, bent maradt hivatalában, a búcsúzásnál fel sem kelve a valamikor jobb napokat lá­tott fotelból. Lábát előrenyújtva, kezét----------a fotel karfáján pi­hentetve múlatta az időt, amelyet munkában elcsigá­zott agya már nem is mért. így maradt hosszasan, rez- dületlenül, szinte a súlytalan­ság állapotát élvezve a meg­sűrűsödött, megalvadt csönd­ben. K isvártatva azonban kopo­gásra riadt föl. Rezgő bácsi állt előtte, enyhe zavarban, amiért a mély gondolataiba merült elnököt háborgatni volt kény­telen. — Ballos elvtárs, Ködmön Zsiga van kint; — Mit akar? i. s Különben küldje be! Nyílik az ajtó, sovány, nya­kigláb, ötvenkörüli férfi suhan be nesztelenül. Nadrágja a térd tájékán tenyérnyi helyen fel­szakadva. A kifordult szövetda­rabkát a gyönge légáramlat lágyan lebegteti. Karján visel­tes zakót tart. — Elnök elvtárs. egy kis postamunka volna ... — Mi? — Miféle posta .;. — Elsőbbnek ezt varrja meg — s a térdére mutat. — Kár volna elhányni, ezen a nyáron még kitart. Ballos pulykavörös lesz. — Menjen a csudába a gön­ceivel! Hát nem látja... — Jó, jó. Tudom, hogy sok a munka ... Emez például — és most a zakóra teszi a kezét — nem sürgős. Ámbátor néz­ze meg, ha érdemesnek talál­ja, kifordíthatja. Az elnök már levegő után kapkod. — Dehát... na dehát ez mégis csak furcsa!.;. — Már hogy lenne az. Mi­ért, maga talán beutazna ez­zel a városba, vagy újat venne helyette? — Elég! — kiabál torkasza- kadtából Ballos. — Azonnal hagyja el a szobát!... Rezgő bácsi ... Rezgő bácsi! A hivatalsegéd helyett azon­ban az adóügyi előadó lép be. Öltözete pedáns, mint mindig, hanem a képe, akár a sündisz­nó. Az elnök tágranyitja szemét, amikor meglátja az állát rös- tollkedve simogató tisztvise­lőt* — Maga meg hogy néz ki? — Egy kicsit megnőtt. De ha jól beszappanozza, a maga ké­se elviszi... Úgy látom, ép­pen jókor jöttem. — Hogy én ... magát.;. Hát ez már egyenesen pofátlanság! — Pofátlanság? Inkább vall­ja be, hogy berezelt ettől a kis szakálltól... Pedig hajat is vá­gattam volna... — Skergula! — üvölti nevén szólítva derék beosztottját, de az már hátat is fordít neki és csak az ajtóból szól vissza: — Tudja mit? Én a maga he­lyében beadnám az iparomat. Makkos Lázár már nem is-----------------------kopog, amint b elép. Otthonosan rátenyerel az elnöki asztalra s bizal­masan lehalkítja a hangját: — Szakikám, kapott-e desz­káit? — Mit beszél?! — Kapott-e, mondom, mert hát a nyavalya eszi a csirke­ólamat. Uj tető kéne nekije ..; Ballos már válaszolni sem ér rá, mert a homályban ma­radt sarokból Csurgli Pista pattan elébe, frissen, kicsit szemtelenül-fölényesen. ahogy a lányokat szokta táncra kér­ni a bálban. Gyors mozdulat­tal lekapja lábáról mindkét cipőiét, és Ballos orra elé tartja: — Faterkám. most mutassa meg, mit tud! Verjen rá gyor­san két jó spiccet, mert hét­kor randim van. Megyünk csörögni. — Akkor már inkább ezt szegelje meg. kedves majsz- trom. Vasalás nélkül el le­het a gyereké, de az enyé­men befolyik a víz! — áll Pis­ta elé a földművesszövetke­zeti italbolt gebinese. aki mögött sorára várva ácsoror Pejkó Pali, a tsz fogatosa. Ö új abroncsot akar rakatni a nagy kocsikerékre, amelyet erős karjára akasztva himbál. — Rezgő bácsi!... Az öreg szempillantás alatt előtte terem. Ballos dühtől elkékült arc­cal tápászkodik fel ültéből, és szikrázó szemmel dörög rá a hivatalsegédre: —Elcsaptam magát! Érti? Elcsaptam. — Értem, hogyne érteném — feleli szelíden Rezgő bá­csi. — Megyek is tüstént, csak előbb átadom a kulcsokat... — Miféle kulcsokat? — Hát, amit az iparosok be­adtak. — Beadtak ... — Be. Mit csináltak. Ilyen az élet... Lajos. — Lajos! — ismétli Ködmön Zsiga, majd Skregula. aztán a gebines és Makkos Lázár is. — Lajos! — mondja pimasz­kodva Csurgli Pista és saj­nálkozva Peikó Pali. — Lajos! Lajos! Lajos!— — Hö... Mi van? ..: ébresztgetj lan­kadatlan türe­Felesége lemmel. — Kelj fel, fiacskám. Tíz óra elmúlt... v A tanácselnök röstellkedve dörzsölgeti homlokát, aztán hang nélkül elindul. Egész úton nem szól egy szót sem, csak akkor, amikor házuk­hoz közel, a sarki lámpa fé­nyében megvillan előtte Pan- csura Gergely borbélymester frissen szidolozott sárga réz­tányérja. — A fene tudja, valahogy elaludtam, és annyi marhasá­got összeálmodtam... Ezt mondja, de magában azért nem is tartja olyan mar­haságnak. Ennek alapján gondoskodunk e várható áru elhelyezéséről az exportban, a belföldi piacon és az iparban. Az áru-érés, mennyiségi alakulás a követ­kező napok időjárásának is flüggvénye. Ezért a tsz-ek 48 órával a szedés előtt bejelentik az általuk szállítható áruk faj­táját, mennyiségét, most már egészen megközelítő pontosság­gal. Mi ezalatt megkapjuk vá- várlóinktól is a pontos igénye­ket. Ennek alapján 24 órával a szedés előtt közöljük a tsz-ek- kel a tőlük átvehető áruk mennyiségét. A tsz-ek pedig csak ezt a mennyiséget szedik le, ami által elkerülhető a zöldáru és gyümölcs raktári romlása. Ha a tsz többet szed le, mint amennyit azon a na­pon át tudunk venni, neki szár­mazik belőle kára. Ha pedig mi veszünk át többet, mint fel­vevő piacaink aznapra rendel­tek. a minőségi romlás, a kár minket terhel, de kárát látja a fogyasztó is, aki nem jut az­nap friss áruhoz. Egyformán érdeke tehát a termelőnek, a kereskedelemnek és fogyasztó­nak, hogy a zöldség és gyü­mölcs felvásárlása szervezet­ten, tervszerűen történjék. Lám, nem is olyan egyszerű a könnyen romlandó zöldség és gyümölcs forgalmának lebo­nyolítása. Az abonyi tsz-eknek nagy gyakorlatuk van már eb­ben. A kertészek minden va­sárnap délelőtt összegyűl­nek a MÉK felvásárló tele­pén és megállapodnak, hogy a következő héten mi­lyen áruból mennyit szed­jenek le. Nem is fordult elő náluk sem­miféle zavar az áruellátásban* illetve átvételben; Jó és rossz példákat lehetne felsorolni bőven. Annyi bizo­nyos, hogy a jelenlegi bőséges termés elhelyezése a piacok felvevőképességének megfele­lően, friss állapotban, csak a termelők és a felvásárló keres­kedelem kölcsönös bizalmat, segítséget igénylő állandó kap­csolata mellett lehetséges. Csak így lehet elkerülni egyrészt az értékcsökkenést és a velejáró áruhullámzást, a lebonyolító szerveket, következésképpen a népgazdaságot érő károkat, s elérni a legfőbb célt: a dolgo­zók minőségi áruval való za­vartalan ellátását. Ferencz Lajos * ; A végrehajtó bj^°ttság í ------- -------— ulase szo­! katlanul hosszú és heves volt. ! Tulajdonképpen csak két na- ; pirendi pont szerepelt az ; esedékes munkatervben, de ; hogy, hogy nem, a harmadik- ! ként odatolakodott nem hi- j vatalos téma váltotta ki a ! régen lappangó indulatokat s ■ lett mindenen eluralkodó tár- ; gya a csatározásoknak, j Korsós Gedeon elnökhe- : lyettes dél felé már a ciga- | rettázást is abbahagyta, mert i szájízét mentve nagyon ké- i szült az asszony által beígért i csirkepaprikásra. Ballos La- i jós tanácselnök pedig mé- i lyen fájlalta, hogy a járás : képviselője éppen aznap nem i vett részt az épületes és ak- : tív vitán, amelyet a felsőbb- í ség — ez iránt szemernyi I kétség sincs —, példaképül ; állíthatott volna a társszer- ! vek elé. De, hogy senkit se fur- I daljon a kíváncsiság, any- i nyit elöljáróban el kell mon- Idani: a fő napirendi pont ! rangjára felkapaszkodott té- i ma a községbeli kisipar | ..perspektívája” körül for- ; gott, eldöntendő — egyelőre : csak elvi vonatkozásban —, i hogy a helyi néphatalom mi- : lyen politikát folytasson irá- i nyában. j Estébe hajlott az idő, a ! füstöt vágni lehetett, Rezgő ; bácsi, a nyugdíjazása előtt : álló agilis hivatalsegéd már : háromszor buktatta meg az ' öblös kancsót a jó vizű ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom