Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

1961. MÁJUS 7, VASÁRNAP 3 A holland királynő távirata Dobi Istvánnak Julianna holland királynő táviratban köszönte meg Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének a holland nemzeti ünnep alkalmából küldött jó­kívánságait. (MTI) Május 8-án temetik Dinnyés Lajost Az országgyűlés és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa által kiküldött bizott­ság közli: Dinnyés Lajosnak, az or­szággyűlés alelnökének teme­tése május 8-án, hétfőn dél­után 3 órakor lesz a Farkasré­ti-temetőben. Üzemeinkből jelentjük: Műanyaghíradó - asszonyoknak Készülnek a nyári divatcikkek: műanyaglemberdzsek - „Pótr étikül“ - „Víztartó“ szatyor Rohanunk a nyár felé. Meg­szokott dolog. De az is, hogy az egymást váltó hónapo­kat nemcsak a naptár re­gisztrálja. A hozzá nem ér­tő is láthatná az érdi mű­anyagüzemben, hogy hama­rosan beköszönt a strandidő. Elkezdik a strandtáska-gyár- tást. A minta fehér tehénbőr utánzat, színes virágrajzokkal. Bárki végigsétálhatna vele az előkelő Riviérán is. Anyaga Megnyílt Nagykáta kibővített és korszerűsített szülőotthona Két évig tartó kényszerszü­net után teljes csendben, szinte észrevétlenül, végre is­mét megnyílt Nagykáta és a nagykátai járás egyik igen fontos egészségügyi intézmé­nye, a szülőotthon. A régi szülőotthon már régen szűk­nek bizonyult és korszerűtlen felszerelésével nem tölthette be rendeltetését. A megyei tanács egészségügyi osztálya ezért határozta el, hogy új szárnyat építtet a régi épü­lethez, a férőhelyek számát harmincra emeli és a nagy fontossáeú intézetet a legmo­dernebb felszereléssel látja el. A mun Ica két évvel ezelőtt megkezdődött. Átmeneti időre a szülőotthont természetesen bezárták, csak ügyeleti szolgá­latot tartattak fent a feldúlt épületben, hogy a szülő nőket a mentőszolgálat igénybevé­telével idejekorán elszállíthas­sák valamelyik közeli kór­házba vagy szülőotthonba. A munka üteme azonban erősen lassult, az építési vál­lalattal kötött szerződés határ­ideje is lejárt, de a vállalat különböző váratlan akadá­lyokra hivatkozva egymás után kért és kapott újabb és újabb határidőket. Közben le­szállították a szülőotthon új felszerelését, a drága és ké­nyes orvosi gépeket, bútoro­kat. Az értékes holmit az in­tézet gondozói csak a legna­gyobb erőfeszítéssel tudták megmenteni azoktól a rongá­lódásoktól, amelyeknek vesze­delme a tégla- és malterporos helyiségekben állandóan felet­tük lebegett. Hetekig, hónapokig tartó szünetekkel folyt az építkezés és így telt el két kerek esz­tendő ezzel a munkával, amelyre eredetileg néhány hó­napot szabott a szerződés. Végül mégiscsak elkészült a munka és a kibővített épüle­tet a napkoban átadhatták új­ból rendeltetésének. Dr, Ka­zinczy Kamilló, a nagykátai szülőotthon igazgatófőorvosa, aki intézetének kényszerszü­nete alatt a nagykátai szak­rendelőintézetet vezette, át­vette régi munkakörét. A saak-rendelőintézet élére ter­mészetesen új vezető kerül. puha, hajlékony, felül össze­fogott és csattal zárul. Két­ezer „bemutatkozó” példányt készítenek. Most vizsgáznak a könnyű, kisméretű divattáskák, ame­lyeket nyári viseletként, reti- kül helyett hordhatnak a nők. Tízezer példányban, nagy szín- és mintavariációval kezdik gyártani a nehezen el- nyűhető, praktikus holmikat. Hasonlóképp a tenyérbe férő piperetáskát, amely a „női fegyverzet” — rúzs, krém, púder és kölni — „lakhelyéül” szolgál. Ebből ötezer piacku­tató példányt engednek út­jára, mihelyt a jóváhagyó vé­leményt megkapják. Számolatlanul sok, apróbb- nagyobb pénztárca és levéltár­ca készül naponta. A hat­száz éves fennállását ünneplő Debrecen város az egyik rendelő. A kézi festésű, deb­receni műanyag ajándékhol­mik a Vegyi és Kézműipari Vállalat érdi üzemét dicsé­rik. De sokkal messzebb jut­nak az írónők számára gyár­tott tokok. A szentendrei export golyós- és töltőtollak­hoz 290 ezer készül. Vala­mennyi Csehszlovákiának. A piacon szereplő áruk Modern parti halászcsárdát kap Zebegény Hónapokig tartó huza-vona után, végre elintéződött a ze- begényi halászcsárda dolga. A megyei tanács a Váci Ven­déglátóipari Vállalat számára 250 000 forintért megvásárolt egy Duna-parti magánházat. A Váci Vendéglátóipari Vál­lalat a gyönyörű helyen fek­vő épületben a Dunakanyar egyik legszebb halászcsárdá­ját rendezi be. Az épület kör­nyékét, a községi tanács tá­mogatásával. most szépen par­kosítják, a parti részen hatal­mas kerthelyiságet képeznek ki, az épületen elvégzik a szükséges belső és külső át­alakítási munkát, amelynek költségeihez a megyei ta­nács külön ötvenezer forin­tot biztosított. Széles terasz is épül az új halászcsárdá­hoz. A vendéglátóipari válla­lat gondoskodik arról, hogy az új üzemegység minden te­kintetben megfeleljen ren­deltetésének. és kielégítse az idegenforgalmi igényéket. A munka most gyors ütem­ben megindul, mert az a terv, hogy a halászcsárda legké­sőbb június közepéig kaput nyisson Zebegény üdülőven­dégei és látogatói előtt, akik hosszú évek óta sürgetik már egy ilyen korszerű halász- csárda felállítását. közül az áttetsző, egyszínű, kreppelt bevásárlószatyrok aratják a legnagyobb sikert. Az öt kilogrammra biztosított, valójában ennek dupláját is jól bíró vásárló holmi mű­anyag méteráruból készül és így a folyékony, vagy apró­ra őrölt élelmiszer sem hul­lik ki belőle, összehajtva te­nyérben vagy zsebben, ké­nyelmesen elfér. Előreláthatóan nagy sike­re lesz a napokban bemuta­tásra kerülő zippzáras női lemberdzseknek. Vászonos mű­anyagból készül, állja az esőt, vihart és olyan tartós, hogy a sziklákon vagy útta- lan utakon túrázók is bát­ran hordhatják. Jó az előze­tes híre a műanyag aktatás­kának. A mintát most készí­tik. Két részes lesz, ugyan­csak strapabíró és felével ke­vesebbe kerül, mint elődei. Az év végén kerül az üzletek­be. A sok munka és elképzelés természetesen nem áll fedezet nélkül. Két nap alatt — szom­bat, vasárnap — társadalmi munkával alakították át a felsorolt cikkeket összefor­rasztó hegesztőüzemet, hogy áttérhessenek a szalagszerű, szaporább munkára. Az áru- mennyiség így felényivel megugrott, s negyven száza­lékkal lett termelékenyebb a munka. Komoly költséggel épül egy galvánüzem, hogy az áruk összeállításához, he­gesztéséhez pontos szerszám­mintákat gyorsan elkészíthes­sék. A cél, hogy az igények és a divat alakulásával gyors lépést tartsanak, s a vállalat cikkeit megismerő vásárló mindig elégedett legyen. (tgy) Ma: megyei vadászértekezlet a MEDOSZ-székházban Édes anyanyelvűnk Néha egész pa­rányi valami is elég, hogy az em­ber kiszakadjon gondjaiból, ba­jaiból, és kinyis­sa szive kisajta- ját az ártatlan öröm előtt. Ha nem is tart ez az öröm sokáig, mondjuk csak addig, amíg a 2-es villamos a Já­szai Mari téri végállomásáról el­jött a Kossuth Lajos téri meg­állóig, de ahhoz elég, hogy meg­színesítsen egy egész napot. Ilyen örömért szeretnék most köszönetét mon­dani a 2-es fia­tal kalauzának, akinek sem ne­vét, sem rangját nem tudom, csak annyit tudok ró_ la, hogy pénte­ken délben a szerelvény hátsó kocsiján kezelte az utasok jegyeit. A hátsó pero­non álltunk né­hányon, ismeret­len utitársak. Köztünk egy ősz hajú, szemüve­ges hölgy, aki­nek a jegyét nem találta egészen szabályosnak a jóképű kalauz. — Óvodásokat kísértem — men­tegetőzött a hölgy — a sok gyerekek miatt véthettem el az utat. — Kéremszé­pen, a dolog rendben van — nyugtatta meg a kalauz, vissza­nyújtva a most már szabálysze­rűen kezelt je­gyet — csak a „sok gyerekek” nincs rendben. A magyar nyelv nem ismer sok gyerekeket, csak egyszerűen sok gyereket. Ne tes­sék haragudni, de az én fülemet nagyon bántja az ilyen könnyelmű nyelvrontás. A napokban a leg­jobb baráto­mat figyelmez­tettem, hogy a magyar nem is­mer „sok töme­get”, csak „nagy tömeget’, és „sok emberek" helyett az egyszerű „sok emberrel” is meg­elégszik. Az idős óvó­néni — mert nyilván az volt — vastag szem­üvege mögül meg. botránkozva né­zett a kalauzra, de aztán elszé- gyellte magát, el is pirult és za­vartan gyömö­szölte jegyét a táskájába. Közvetlenül mel­lettem fiatal diák állt. Az kipirult arccal fordult a kalauz felé. — Igaza van — helyeselt őszinte lelkesedéssel. — Mi is így tanul­tuk. Ezt tudnia kell mindenki­nek. Az óvónéni szemüvege most a diák felé vil­lant megbotrán- kozva. Én meg álltam szó nélkül, de ráncos szívem hirtelen szép, sze­líd tavaszi öröm­mel telt meg, amint a napsu­garas Duna-par- ton röpült ve­lünk a 2-es, fe­délzetén a lelki- ismeretes kalauz­zal, aki a BESZKÁRT üz­leti érdekei mel­lett védelmére tud kelni édes anyanyelvűnknek is — társadalmi munkában. M. L. Korecz Andrástól, a Magyar Vadászok Országos Szövetsé­gének Pest megyei előadójá­tól kaptuk a telefonértesítést, miszerint a megyei vadászok választmánya értekezletet tart ma reggel fél kilenc órai kez­dettel Budapesten, a MEDOSZ- székházban. — Miről lesz itt szó? — Vadásztársaságaink érté­kelik az elmúlt vadászidényt, megbeszélik a tapasztalato­kat, továbbá az 1961—62. va­dászidény előkészületeinek legfontosabb teendőit. Jelen­leg 92 vadásztársaság műkö­dik már megyénkben, körül­belül 900 ezer katasztrális hold területen. — Milyen volt az elmúlt va­dászidény? — Jó közepesnek mondható. Az elmúlt fél esztendő során tetemes mennyiségű vadnyu- lat, fácánt, egyes területeken foglyot zsákmányoltak vadá­szaink, s adtak át a MAVAD- nak. (s. p.) Új kezdeményezések a Román Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulójára A Román Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére in­dult szocialista munkaver­seny egyre újabb kezdemé­nyezéseket indít el. A napok­ban Bukarest legnagyobb üzemében, az Augusztus 23. Fémipari Művekben, a ter­mékek minőségi megjavítása érdekében minden munkás egyéni tervet készített magá­nak az új technika alkalma­zására, a korszerű munkael­járások bevezetésére, szaktu­dása továbbfejlesztésére. Az egyéni terv alapján folyó munka máris igen szép ered­ményeket hozott. Ennek kö­szönhető például, hogy az üzemben a kéregöntés általá­nos munkamódszerré vált. Bukarestben nemrég több mint 30 üzem képviselője ta­pasztalat zsere keretében vi­tatta meg a mozgalom jelen­tőségét. A megbeszélés ered­ményeképpen elhatározták, hogy széles körben elterjesz­tik az egyéni tervkészítés mozgalmát, amely ma már átterjedt valamennyi buka­resti üzemre, s újabban a vi­déki gyárakban is mind töb­ben alkalmazzák. A termékek minőségének tökéletesítése érdekében az utóbbi időben a minőségi el­lenőrzés új formája alakult ki: a termék politechnikai vizsgája. Az egyes üzemek­ben vizsgabizottság létesül, amelyben a gyár, a kereske­delem és a hasonló üzemek képviselői foglalnak helyet. A zsűri az üzemi munkások megbízottéinak jelenlétében műszaki vizsga alá veti az il­lető gyár különböző termé­keit. Megállapítják a termék hibáit, és ennek során széles­körűen megvitatják a hibák kiküszöbölésére foganatosí­tandó teendőket. A közszükségleti cikkek politechnikai vizsgájára meg­hívják a vásárlóközönség képviselőit is, akiknek szava igen nagy súllyal esik latba. A fémipari és műszaki ter­mékek vizsgájánál a közvéle­mény szerepét akadémikusok, vagy más magas képzettségű szakemberek töltik be. A mi­nőségi ellenőrzésnek ez a for­mája nagy sikert aratott. A felszabadulás óta eltelt másfél évtizedben a román fő­város arca teljesen megváltozott: korszerű világvárossá fejlődött. Képünkön: Bukarest egyik legszebb — és egy­re tovább épülő — munkás lakónegyede, az Augusztus 23-a kerület Megkezdték a vidéki telefon-névsorok cseréjét A poßta a fővárosihoz ha­sonlóan időnként vidéken is felfrissíti, kicseréli a régi távbeszélő-névsorokat. A leg­újabb adatokat tartalmazó megyei telefonkönyvek most készültek el, s megkezdték szétosztásukat. Előre látha­tólag május közepéig az ösz- szes vidéki távbeszélő-előfi­zető megkapja az új köny­vet. A megyei telefonnév­sorok ára terjedelmüktől füg- 4, 6, illetve 8 forint. , ' gően A posta elkészítette a 19 megye telefonelőfizetőinek névsorát is, amelyet bárki 130 forintért megvásárolhat Az országos névsort Buda­pesten a Távbeszélő Tudako­zó és Névsorkészítő Hivatal (Bp., V., Városház u. 18. sz.) árusítja. Vidéken a legköze­lebbi postaihivatalban kell bejelenteni az igényt az or­szágos névsorra. (MTI) ^ÖÍX\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\>\>\V\\\\\\\\\\^^^ VASÁRNAPI POSTA ANYÁK NAPJÁN mindannyian lenni szeretnénk. Olyanokká, amilyennek anyánk lát bennünket. Hiszen az ö szívének mindig gyerme­kek maradunk: asszonyfővel vagy meglett férfikorban is. Mi lenne velük, ha csak a mi gondoskodásunkra volnának utalva? Ha szocialista társa­dalmunk tucatnyi törvényével, az anyák jogait védő rendel­kezések sorozatával, anyagi tá­mogatásával nem állna mö­göttük? Mi lenne? Az, ami volt. In­gyen leves Róbert bácsi ínség­konyháján, uraságoktól leve­tett rongyok a karácsonyi ajándékcsomagban, s ha jól tanult a gyerek — egynek-egy- nek a sok tízezer közül — tan­díjmentesség a polgári iskolá­ban. Mi lenne? Az, am) a polgári „demokráciában” van, ma is. Csekélyke nyugdíj hetvenéves kortól, mint Norvégiában. Tel­jes politikai jogfosztottság, mint Svájcban. Tökéletes er­kölcsi kiszolgáltatottság, mint a legtöbb nyugati államban. De nálunk már másképpen van. A mi anyáknapi ünne­pünk nem virágcsokrokra és szép szavakra korlátozódik, ha­nem teljes anyagi és erkölcsi megbecsüléssel párosul. Társa­dalmunk gondoskodása végig­kíséri az anyát egész életén. Anya- és csecsemővédelmi ren- deleteink, bölcsőde- és óvoda­hálózatunk, ingyenes iskolai oktatási rendszerünk, a dolgo­zó anyák háztartási munkájá­nak megkönyyítését célzó in­tézkedések, mind-mind szocia­lista államunk gondoskodásá­nak jelei. S vajon nyújtott-e többet egyetlen társadalom is az anyáknak, mint a mienk, ami­kor egyszer s mindenkorra megszüntette a létbizonytalan­ságot? Nemcsak az anyákét, hanem gyermekeikét is. Hi­szen az igazi anya a gyerme­keinek, a gyermekeiben él. Akkor boldog, ha szépnek, ki­egyensúlyozottnak tudja gyer­meke életét. Ezt a boldogságot a mi társadalmunk nyújtotta az anyáknak. Mert ma minden gyermek olyan lehet, amilyen­nek az anyák álmodják: bol­dog, művelt, dolgos és gondta­lan. Az év legszebb vasárnap­ján virágcsokorral és néhány szerető szóval köszöntjük az édesanyákat. Egyetlen napon egy esztendőben. De ha min­dennap így köszöntenénk őket, az is kevés lenne mindig csak értünk dobogó szívük sze- retetéért. Nyíri Év» juk, hogy megosztjuk vele a gondokat — de csak 6 osztozik a mi gondjainkban. Velünk bánkódik kudarcainkon — „legközelebb, meglásd sikerül, gyermekem” — s távolból örül sekereinknek. Távolból, mert azokat már nem vele, hanem barátainkkal ünnepel­jük. S még áltatjuk is magun­kat: a mama már öreg és fá­radt ahhoz, hogy velünk örül­jön, szórakozzon... ö, aki sosem fáradt, ha ró­lunk van szó. Ö, aki sosem fáradt, ha beteg lábaival a vá­rost járja — új játékért az unokának. Hányszor szidjuk, hogy „mi­nek töri magát”, — de mi len­ne velünk, ha nem tenné? Kor­holjuk, hogy kényezteti az unokákat, de hogy fájna ne­künk, ha nem szeretné őket?! Biztatjuk, hogy élvezze a meg­érdemelt pihenést, szórakoz­zon, de jaj, csak ne szombat este, mert színházjegyünk van és akkor ki vigyáz a gyere­kekre?! Egyszer egy évben mindannyian gyermekké vál­tozunk. Olyanokká, amilyenek — őszinte pillanatokban — y \ Ki és mikor ünnepelte ^először? Kinek és mikor ju- ^ tott eszébe, hogy egy napot az ^esztendőből a legdrágábbnak: í az anyának szenteljen? Nem f tudja senki. Nem írják elő tör- f vények, a szív parancsa, hogy f májusban, az újjászülető ter- fmészet legszebb hónapjában az felső tavaszi csokrot az anyák­énak nyújtsuk át. f Egy csokor virágot a beteg- f ágyunk mellett virrasztó, lé- f péseinket vigyázó, mindig ér- f tünk fáradozó édesanyának. f Egyszer egy évben őket ün- ^ nepeljük. Hálaképpen — egész, £ munkában eltöltött életükért, '/f kifogyhatatlan anyai szerete- 5 tűkért. Egyszer egy évben min- f dig megfogadjuk, hogy ezentúl f mindennap — anyák napja f lesz. Megfogadjuk — és meg­feledkezünk róla. Jönnek a f „szürke” hétköznapok, s min- f den marad a régiben: az ányai féltés, a sikereink fölötti elfo- f gult büszkeség — az egyik ol- f dalon, s a rohanás, „most nem férek rá, anyám” — a másik fi dalon. f Egyszer egy évben mindig ^ megfogadjuk, hogy ezentúl tü- f elmésebbek leszünk hozzá — íés nem tartjuk be. Megfogad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom