Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

PISI MEGmi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK í V. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM MS Z M P P EST M E GYEI B I Z OJT S ÁGA ÁRA 70 HI.IÍR M E G Y El TAN ÁG S L APJA 1061. MÁJUS 7, VASÁRNAP Aranyat érő kezdeményezések írta: Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja A télen a megye minden jelentősebb mezőgazdasági vá­rosában, községében a szövet­kezeti gazdálkodás útjára lép­tek a dolgozó parasztok. A megye mezőgazdaságilag mű­velhető területének csaknem 90 százalékán nagyüzemi ke­retek között folyik a gazdál­kodás. A megyében élő, közel százezer paraszti családnak a szövetkezeti gazdálkodás biz­tosítja jövedelmét. Mit várnak a szövetkezeti parasztok az újtól, a szövet­kezeti gazdálkodástól? Teljes joggal azt, hogy jól megélje­nek. Megvan ennek a felté­tele? Erre határozott igennel lehet felelni. A jó életmódot azonban szorgos munkával kell biztosítani. Aki ennek el­lenkezőjét hirdeti, az egyaránt vét a szövetkezet tagsága és a népgazdaság érdeke ellen. Határozottan meg kell mon­dani, s ezt kell valóra váltani: a termelőszövetkezetek fejlő­désének, a tagság jólétének alapja: az értéket termelő munka. A korábban alakult, jól gaz­dálkodó szövetkezetek, ame­lyekben kihasználták a ren­delkezésre álló technikát, al­kalmazták az anyagi érde­keltséget, a tagság a szövet­kezet gazdájának tekintette magát, s a tagok nagy szor­galommal, hozzáértéssel vé­gezték a termelőmunkát — bebizonyították, hogy a szö­vetkezés korlátlan lehetőséget nyit a magas termelési ered­mények elérésére, az állami termelési és felvásárlási terv túlteljesítésére, a dolgozó pa­rasztság jövedelmének, növelé­sére. » A galgahévízi Haladás Tsz | csaknem 300 hold területen holdanként 15,1 mázsás, az ürömi Cservenkov Tsz 26,5 mázsás, az ócsai Új Barázda Tsz 24,9 mázsás, a nyáregy­házi Béke Tsz 15 mázsás, a váchartyáni Alkotmány Tsz 26,5 mázsás szemestermést ta­karított be kukoricából. A vá- mosmikolai Vörös Csillag Tsz burgonyából 176 mázsás, a szobi Új Barázda Tsz cukor­répából 200 mázsás termést ért el holdanként. Kertészeti növényekből is hasonló ered­mények születtek. A vérségi Törekvő Tsz-ben paradicsom­ból holdanként 213 mázsás, az ínárcsi Március 21 Tsz-ben -paprikából átlagosan 192 má­zsás termést takarítottak be. Hasonló jó eredményeket le­het felsorolni a kalászosok terméséből is: a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz búzából 17.6 mázsát, rozsból 17 mázsát, az abonyi Új Világ Tsz őszi árpából 21 mázsát takarított be, s tovább lehetne sorolni az ilyen és ehhez ha­sonló jó terméseredményeket elérő tsz-ek nevét. Az ilyen jó eredménnyel gazdálkodó szövetkezetekben az 1 holdra ■jutó termelési érték 4—8000 •forint között van, s munka­egységenként 35—65 forint között osztottak tagjaiknak. Van-e lehetőség ilyen' és hasonló eredmények elérésére a megye többi szövetkezeté­ben? Igen! E lehetőségek­ké! viszont élni kell a szö­vetkezet vezetőinek és tag­ságának egyaránt. Az irányító szervekben dolgozó szakem­bereknek pedig termelést szervező tevékenységgel, a jó termelési tapasztalatok szé­leskörű elterjesztésével kö­vetkezetesen elő kell segíteni e lehetőségek maximális ki­használását. Az év első hónapjaiban minden szövetkezet elkészí­tette az 1961. évi termelési és pénzügyi tervét. Az elkészített tervek, különösen a régebbi szövetkezetekben, megalapo- zottabbak, s tartalmazzák a lehetőségek jobb kihasználá­sát is. Ez érthető is: na­gyobb tapasztalatokkal ren­delkeznek mind a tervezés­ben, mind pedig a gazdálko­dásban, mint az újonnan ala­kult szövetkezetek vezetői. Feltétlen helyeselni és sokol­dalúan támogatni kell azo­kat a kezdeményezéseket, amelyek e tapasztalatok át­adását, a termelési tervek tel­jesítését és túlteljesítését szol­gálják. Az elmúlt hetekben, napok­ban, szinte kivétel nélkül va­lamennyi járásban és város­ban napvilágot látott néhány szövetkezet ilyen értelmű kez­deményezése. Ilyenek: a ceg­lédi Vörös Csillag Tsz, a ceglédi Kossuth Tsz, a nagy­kátai ' Magyar—Koreai Ba­rátság Tsz, a lőrinckátai Uj Világ Tsz, a túrái G alga­menti Tsz, a túrái Uj Utón Tsz, a péteri Rákóczi Tsz, az üllői Március 15 Tsz tag­jainak kezdeményezése. A fel­sorolt — és még több más — szövetkezet vezetősége elha­tározta, úgy dolgoznak, úgy használják ki a lehetősége­ket, úgy mozgósítják a tagsá­got minden munkára, hogy a közgyűlés által elfogadott ter­melési tervet minden részle­tében teljesítik, illetve túl­teljesítik. A szövetkezeten belül olyan lehetőséget te­remtenek, hogy a szorgalmas tagok közösből származó jö­vedelme is meghaladja a ter­vezettet. Ez évben például minden talpalatnyi termőföl­det megművelnek, s minden területről termést takarítanak be. A még hátralevő tavaszi kapásnövényeket napokon be­iül az utolsó szemig elvetik. A tavaszi kapásnövényeket, a ko­rábbi vállalásnak megfelelő­en, a tagok között művelésre kiosztják. A tagokkal csopor­tosan és egyénileg részletesen ismertetik az alkalmazott jö­vedelemelosztási formát. Meg­beszélik, hogy az általa mű­velt területen mennyit kell megtermelnie, s ezután mi­lyen részesedés jár a munka elvégzéséért. Megállapodnak, hogy a terven felül termelt terményekből, vagy, térmérték­ből, milyen arányban része­sedik a tervét túlteljesítő tag. Biztosítják tehát, hogy min­den időszerű mezőgazdasági munkát kellő időben és mi­nőségben végezzenek el. A nagyobb termés érdeké­ben felvilágosító és rendsze­res ellenőrző munkával biz­tosítják, hogy a holdanként! szükséges növénysűrűség meg­legyen. Ez igen fontos a cu­korrépánál, amelynek égj e'ése a napokban történik (holdan­ként meglegyen a 60—65 ezer tő), a kukoricánál (a tőszám 16—18 ezer holdanként) amelynek művelésére néhány ; nap múlva szintén sor kerül 1 A tervüket teljesíteni, il­A szovjet kormány mindent elkövet, hogy megszűnjenek a feszültség tűzfészkei w mondotta Hruscsov jereváni besaédehen Jakov Zarobjan, az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára szombati beszédével megkez­dődött az örmény Legfelsőbb Tanács és az ÖKP Központi Bizottságának a köztársaság és az örmény párt 40. évfor­dulója alkalmából rendezett jubileumi ülése. Zarobjan beszédében utalt a köztársaság nagyarányú fej­lődésére, s többek között ki­emelte, hogy Örményország ipari termelésének volumene 1960-bán hetvenszerese volt az 1913. évi ipari termelésnek. Örményország lakossága negyven esztendő alatt két és félszeresére növekedett. A köztársaságban ez idő szerint hetvenkilenc tudományos in­tézet működik. Zarobjan ez­után elismeréssel említette az örmény irodalom és művészet kiválóságait, köztük Hacsatur- ján zeneszerzőt. A külföldön élő örmények százezreinek tekintete tapad a Szovjetunióra, Szovjet-ör- ményországra — folytatta Za­robjan. Hosszú évek óta leg- bensőbb vágyuk volt, hogy visszatérjenek a szerétéit ha­zába. Szovjet-Örményország a hazafias kívánságok teljesítése céljából nyomban a második világháború befejezése után befogadott családjába több mint százezer örményt, ezek az emberek most aktívan ki­veszik részüket népünk új életének építéséből. Az ülésen részvevő Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöké szombaton beszé­det mondott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az elmúlt negyven év új életet hozott az örmény népnek. Fellendítette tu­dományát. kultúráját és jólétét, felvirágoztatta te­hetségét. A munkaszerető és tehetséges örmény nép jelentős mérték­(Folytatás a 9. oldalon) Inárcson a vezetők járnak elől jó példával az árutermelési versenyben! Több gabonát, húst, tejet adnak az inárcsi parasztok - Párosversenyre hívták ki a kakucsiakat - Ki lesz a győztes ? Ma a megye valamennyi ter­melőszövetkezetében és va­lamennyi községéin az a legfőbb kérdés, hogyan le­hetne több terméket biztosi- | tani a szövetkezeti földekről, hogyan lehetne a tervezett­nél is több árut adni mind a közösből, mind a háztáji gaz­daságokból. Nem új keletű a kérdés, már korábban is sok szó esett róla. Sőt, a megye sok községében és sok kö­zös gazdaságában már alapos körültekintéssel a válasz út­ját is megtalálták. S ez az út kettős. Egyrészt növelni a kö­zösben levő földek hozamát időben végzett, jó minőségű munkával, amelynek alapja a premizált eredményességi jö­vedelemelosztás széleskörű be­vezetésével a tagok anyagi ér­dekeltsége. Másrészt: több ta­karmány és több kedvezmény biztosításával növelni a ház­táji árutermelés lehetőségeit. Erről tárgyaltak már péntek este az inárcsi szövetkezeti ve­zetők és ők megtalálták mindkét úton a döntő lépést. S ez: a vezetők példamutatá­sa. Több áru kell a népgazda­ságnak, a városnak? letve túlteljesíteni szándéko­zó szövetkezetek vezetői vál­lalkoztak arra is, hogy meg­győzik a tagság többségét: a kukorica között — közösben és háztájiban egyaránt — köz­tes növényként termeljenek babot és takarmánytököt. A legtöbb termelőszövetkezetben úgy állapodtak meg, ameny- nyiben a köztes növény ve­tőmagját a tag adja, úgy a köztes növény termésének 70 százaléka a tagé. s 30 száza­lék a szövetkezeté. Amennyi­ben a szövetkezet biztosítja a vetőmagot, úgy a termésből fele fele arányban részesül­nek. Csupán ebből az egy in­tézkedésből jelentős haszna származik mind a tagnak, mind a közösnek. A bab köz­tesként termelve is megad holdanként 150—200 kilogram­mot. Ez a szerződéses felvá­sárlási áron számolva is 600— 800 forint többlettermést je­lent holdanként, nem is be­szélve a jelenlegi, indokolat­lanul magas szabadpiaci árak­ról. A köztes termelés szé­leskörű elterjesztésével jelen­tős, „be nem tervezett” jöve­delemhez jut a tag és a szö­vetkezet egyaránt. Jó néhány szövetkezet ve­zetősége az állatállomány fej­lesztésére, hizlalási, értéke­sítési terveik teljesítése, illet­ve túlteljesítése érdekében, fontos intézkedéseket tett. El­határozták. hogy a közösben levő tehenek ellesi aránya 80—85 százalékos lesz. A sza­porulatot elhullás nélkül ne­velik fel. olyan minőségben, hogy minél többet tenyésztés­be tudjanak fogni. Felvilágo­sító munkával biztosítják, hogy n háztáji tehenek elle­si aránya hasonló legyen, a felnevelést pedig úgy oldják meg, hogy azoktól a tagoktól, akiknek nincs lehetősége a borjak felnevelésére — a szövetkezet megvásárolja és felneveli. Azokat a növendé­keket. amelyek nem alkal­(Folytatás a 2. oldalon) Az Örkényi Haladás Termelőszövetkezet 30 holdas ker­té'zetéből 2 hold paprikát kísérletképpen árasztásos öntö­zéssel művelnek. A vizet a most épült helyi strandfürdő­től kapják (Gábor Viktor fel.) Adjunk több árut, s adja­nak legelsőnek a vezetők, akiknek fokozottabban érezniük kell a felelős­séget az ország ellátá­sáért. Perényi István, a szövetke­zet elnöke, egyéni versenyre hívta ki a jelen levő veze­tőségi tagokat, s maga is jó példával járt elöl, öt’ darab sertés hizlalását vállalta ház­táji gazdaságában a nagyará­nyú baromfinevelés mellett. Rövid néhány perc alatt a jelenlevők közül tizennégyen tettek vállalást, s tíz sertés, ötven kiló baromfi, ötszáz da­rab tojás és sok száz liter tej, bor és egyéb áru háztáji elő­állításának akadt gazdája. Nagy István párttitkár két sertés és öt kiló baromfi szerződését vállalta. Krizsán József elnökhelyettes egy hí­zott sertés és ötszáz liter bor előállítását és értékesíté­sét biztosította háztáji gaz­daságából. Szuróczky István üzemegységvezető, elnökhe­lyettes, 300 liter tej, öt kiló baromfi és 50 tojás értéke­sítésére tett ígéretet. De ha­sonlóan vállaltak a többi vezetőségi tagok és párttagok akik jelen voltak az érte- ezleten. Tegnap aztán hivatalos for­mát kapott a verseny, vezetőségi ülésen beszél­ték meg, mi az, aminek biztosítására lehetőségük van, s amelynek alapján vetélkedésre szólíthatják fel a szomszéd község, Kakucs, termelőszövetke­zeti parasztságát. A jól szervezett növényápo­láson a premizált eredmé­nyességi jövedelemelosztás jí széleskörű kiterjesztésén, va- £ lamint a kalászosok mini- ^ mális szemveszteséggel törté- £ nő betakarításán keresztül ^ vállalták, hogy gondos mun­í kával 15 százalékkal emelik / ^ az őszi és tavaszi vetesek í tervezett hozamát. y ^ Az árutermelés növelésének £ keretében tíz százalékkal több f'-nyérgabona eladására tet­1 lek vállalást. Túlteljesítik í terveiket a húsértékesítésben y . Z IS. £ A terven felül még 53 £ darab hízót; 23 darab vá­2 gómarhát, 23 mázsa ba­romfihúst, 1500 darab tojást és 77 hektoliter te­jet adnak a közösből. ígéretet tettek száz mázsa bab értékesítésére is, amelyet vál­lalt kukoricájuk közteseként termelnek meg a tagok a sa­ját járandóságuk fölött. Juttatásokkal és kedvez­ményekkel serkentik, segítik a háztáji állomány növelését és a háztájiból kikerülő áru mennyiségének emelését. Az igényeknek megfelelő szám­ban adnak ki hasas üszőt, amelyhez 15 mázsa szálasta­karmányt biztosítanak a mun­kaegység terhére. Kihelyez­nek húsz darab anyakocát. Ehhez is biztosítanak abrak- takarmányt, a munkaegység terhére. A háztájiban szú-- letendő borjúra nevelési szerződést kötnek, vagy szo­pós korban megvásárolják és közösben nevelik tovább. A háztáji gazdaságokban 50 darab sertés hizlalását bizto­sítják. A szerződés megkö­tése után egy héten belül két mázsa takarmányt juttatnak minden sertés után, kölcsön vagy állami áron. A háztáji tehenek után darabonként 300 liter tej értékesítését vállal­ják. Mozgalmat indítanak, hogy, minden portán legalább j két kotlót ültessenek a ta­gok pótlólag, s legalább öt kiló baromfihúsra és 50 da­rab tojásra szerződjenek. A háztájiban levő állat- állomány részére a szük­ségletnek megfelelően szá­las és abraktakarmányt biztosítanak állami áron a munkaegység terhére. Az otthon levő tehenek legel­tetését jutányos díj ellené­ben biztosítják. Ilyen vállalások olvasha­tók az inárcsiak felhívásá­ban. amelyet még tegnap .délben a kakucsi Lenin Ter­melőszövetkezet vezetőségével is ismertettek. Mit mondanak a kakucsiak? A feltételek náluk sem rosz- szabbak, állnak elébe a ver­senynek. S hogy ki lesz a győztes? Azt még nem tudni, de rebesgetik Inárcson: tit­kos megáú-^odás született a két elnök között, hogy a vesztes fél fizeti majd a kö­zösen rendezendő zárszámadá­si vacsorát ... (t. m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom