Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

4

1961. MÁJUS S6, PßWFBS

Uolgasó parasztokkal erősödnek a párt sorai

A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa, leszögezte: „Fejleszteni kell a párt eszmei-politikai színvonalát és szervezeti erejét, hogy betöltse politikai vezető szerepét, eredményesen szolgálja a nép ügyét.” Ugyanitt a Központi Bizottság rámutatott: „a párttagság számszerű nagyságának is elvi jelentősége van abban, hogy a párt be tudja-e tölteni élcsapat szerepét.’’

Másfél év telt el a párt kongresszus óta s ez időszakban a párt tevékenységében mind inlcább előtérbe kerültek a gazdasági és kulturális építés kérdései. Vajon képes volna-e pártunk megbirkózni ezekkel a feladatokkal, ha szervezeti ereje nem növekedne, ha sorai nem erősödnének? Vajon képesek lennének-e, kommunistáink elősegíteni a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítását, ha nem törekednének erős tsz-pártszer- vezetek létrehozására; olyan politikai erő megteremtésére, amely szocialista öntudatra, közösségi szellemre neveli a tsz-tagokat, s amely élére áll a közös gazdaságok fellendítéséért folyó harcnak?

A pártépítés feladatairól, s a falusi pártszervezeteknek a termelőszövetkezeti mozgalom győzelmét követő megerősödéséről beszélgettünk Kovács József elvtárssal, a nagy- kátai járási pártbizottság titkárával.

— Járásunk dolgozó parasztsága kétségkívül eddig is híve volt a munkás-paraszt hatalomnak. Hogy a szocialista mezőgazdaság megteremtése előtt mégis kevés paraszt- ember volt tagja pártunknak, annak több oka volt. Az egvik, hogy az egyéni gazdálkodás rendszere befolyásolta parasztságunk világnézetét, korlátokat szabott politikai i fejlődésének. A másik ok a i mezőgazdasági politikánkban j elkövetett korábbi hibákban j rejlett.

jutalmat jó

Az MSZMP helyes politikája, majd a szocialista mezőgazdaság győzelme lényegesen kiszélesítette a falusi pártmunka lehetőségeit,

meggyorsította parasztságunk politikai fejlődését. Ez a magyarázata annak, hogy egyre több termelőszövetkezeti paraszt, gépállomási és állami dolgozó, mezőgazda- sági szakember kéri felvételét a Magyar Szocialista Munkáspártba.

— Soraink erősödésére jellemzőek az alábbi adatok: míg 1959-ben negyvennégy alap- szervezet működött a járásban, számuk ez évben ötvenháromra növekedett. Az év első négy hónapjában harminckét párttagot, ötven tagjelöltet és hat rendkívüli tagot vettünk fel a pártba.

A beszédes számok értékét növeli, hogy a tagjelölteket mindenütt ellátják pártmegbizatásokkal.

Erről egyébként személyesen is érdemes meggyőződni.

Találomra választottuk ki a ^ járás 15 községe közül Szent- { mártonkátát. Ott is elsőnek a J gépállomást. \

Kiss Lajos párttitkár tájé- j koztatása szerint alapszerve- \ zetük ez évben egy párttaggal ^ és három tagjelölttel erősö- ^ dött. A tagjelöltség ideje ál- £ tálában hat hónap, de meg- ^ történt, hogy egyik elvtársuk < esetében meghosszabbították. \ A szigorúnak tűnő rendsza-; bály eredményre vezetett: az í az elvtárs azóta egyik derék jj tagja lett alapszervezetük- nek. J

— A gépállomás munka- j; rendje megköveteli, hogy ^

t- gjelöltjeinknek legfonto- ^ sabb pártmegbizatásként a J munkában és a magatar- J tásban való példamutatást / adjuk. ;

Ez általános követelmény, ^ éppúgy, mint az önképzés, a ^ politikai oktatásban való rész- j vétel. Ezenkívül egyéni párt- \ megbízatást is kapnak a tag- \ jelöltek. Van, akit azzal bí- 5 zunk meg, hogy fogadja be a J brigádjába és foglalkozzon az í olyan traktoristákkal, akik vé- J fenek a munkafegyelem ellen. { Van, aki a társadalmi munká- \ ban való részvétellel bizonyít- j ja be, hogy méltó a párttag- ; ságra. Vannak, akiknek azt a ; feladatot adtuk, hogy nyújt- í sanak gyakorlati segítséget a í munkaerőproblémákka] küzdő í termelőszövetkezeteknek. >

— Általában eléggé magas \ követelményeket támasztunk a \ tagjelöltekkel szemben. Az \ eredmény _ nem is marad el. J Például Hípszki Sándor raktá- $ ros is az idén lett tagjelölt. ; Azóta végezte el a marxiz- i mus—leninizmus kérdései tan- í folyamát, azóta vált rendsze- ; rés újságolvasóvá. Ami pedig í a munkában való példamuta- : tá-' illeti, Hipszki elvtárs ezt \ a pártmeabizatást is becsület- ■ tel teljesítette: éppen nernré| giben kapott munkájáért.

Sok energiát fordítanak a pártépítési feladatokra — mint tapasztaltuk —, a Kátai Állami Gazdaság kommunistái is. Itt Gyetvai András párttitkár távollétében — gyakorlaton volt éppen a váci mezőgazda- sági technikumban —, a párt- vezetőség másik tagja, Rácz Imre igazgató ismertette a pártszervezet életét.

— Ebben az évben eddig két párttagot és négy tagjelöltet vettünk fel. Meg kell mondanom, hogy több kérelem is érkezett, de ennyit fogadott el a taggyűlés.

A szigorú mérce ellenére — vagy éppen azért —, pártszervezetünk állandóan erősödik. Az elmúlt évet tizenheten kezdtük, s ma már huszonnyolcán vagyunk.

— Milyen pártmunkát kapnak a tagjelöltek?

— Valamennyien tagjai a szocialista címért versenyző brigádoknak. Ez már eleve magas követelményeket támaszt velük szemben a szocialista emberhez méltó magatartás, a tanulás és a munka frontján. Az ő feladatuk a verseny értékelése s az eredmények nyilvánosságra hozatala is. S természetesen mindannyian részt vesznek a képzettségüknek megfelelő szintű pártoktatásban. Az alacsonyabb képzettségűek az időszerű politikai kérdések szemináriumán-, a magasabb tudásúak — mint -például Rupányi Károly főkertész, aki ugyancsak most lett tagjelölt — maguk is vezetnek tanfolyamokat.

— Kik jönnek számításba elsősorban a tagjelöltfelvételnél, honnan biztosítják az utánpótlást?

— Pártszervezetünk mellett

tíz-tizenkét főnyi pórtonkí- vüli aktívahálózat működik. Az aktívák feladata a szak- szervezeti munka támogatása. Ők dolgoznak a négy-öt hónapja igen jól működő üzemi könyvtárban, segítenek a szakszervezeti bizal- miknak, részt vesznek a termelési értekezletek előkészítésében és a kultúrcsoport életében.

Munkájukról a pártszervezet rendszeresen beszámoltatja őket. Közülük választjuk ki azokat, akik leginkább méltóak a tagjelöltségre.

Ezt a módszert tartjuk — a mi viszonyaink között — a legjobbnak, mert a KISZ- szervezet tagjai általában tizenhat-tizenhét éves fiatalok, akik sem koruknál, sem mozgalmi tapasztalataiknál fogva még nem alkalmasak a párttagságra. S a tagjelöltségnek ez az „előiskolája” biztosítja, hogy megőrizzük pártunk tisztaságát, hogy csakis azokat fogadjuk sorainkba, akik közénk valók. Olyan elvtársakat, akik megértik: a párthoz tartozni nem jelent semmiféle előnyt, de annál több kötelezettséget.

Nyíri Éva

BELÜL-KÍVÜL?

A mozilátogató közönség mindenütt szívesen nézi a mozik külső falára helyezett foto szekrény eket, amelyekben a játszott film és a soron következő bemutató képei láthatók. így van ez Budapestén és vidéken is. Csak éppen Páty kivétel. Van ugyan ott is fotoszekrény, de az csak a mozi előcsarnokában díszeleghet, a községi tanács elnöke ugyanis nem engedi a mozi külső falára k akasztani. Amikor a Mjz'üzemi Váltalit egyik vezetője az okát tudakolta. a tanács elnöke közölte vele: nem járulhat hozzá a fotoszekrény kitételéhez, ahhoz rendőrhatósági és a Budai Járási Tanács műszaki csoportjának engedélye szükséges. A Budai Járási Tanács műszaki csoportján azonban nagyon csodálkoznak a községi tanács indoklásán s közölték: őket nem érdekli, hogy a mozi utcai falán van-e fotoszekrény vagy nem. Am hiába közölték ezt a oátyi tanács elnökével, az továbbra is mereven ragaszkodik indokolatlan és értelmetlen elképzeléséhez. Meddig?

<P>

Egyszer

minden kiderül .. .

Tóth Jápos nagykőrösi fia- ! talember mindössze huszonkét éves, de máris büntetett elő- j életű. Négy esztendővel ez- i előtt ítélték el először kerék- j párlopásért. Most ismét lopás bűntette miatt került a bvó- ság elé. Nemcsak táskát tulajdonított el, hanem szerszámot, kerékpár-alkatrészt és egyebeket is lopott. A visz- szaeső bűnöst két év börtön- büntetésre és 500 forint pénzbüntetésre ítélték.

— TCSÁN átalakították a régi urasági kovácsműhely romépületét. Két helyiségei képeztek ki benne. Az egyik az MSZMP helyi szervezetéé lesz, míg a másikat klubszobának rendezik be. Itt rádió, televízió, folyóiratok állnak a látogatók rendelkezésére. Ugyancsak itt helyezik el a községi könyvtárat is.

BUDAÖRSI KEPEK

Budaörs fiatalja-öregje szépiti, csinosítja a község utcáit. Miután tavaly a Szabadság úton lefektették az aszfalt- járdát, az idén egy kilométer hosszúságban parkosították a főútvonalat mindkét oldalán. Az egykori szamárlegelő ma örökzöld fenyőkkel, dús virágokkal ékes, szemet- gyönyörködtető látvány. A két parksávot a budaörsiek szüntelenül gondozzák. A Népbolt elárusítói még az ebédszünetet is kihasználják egy kis virágültetésre

Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága

A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága szerdán kibővített ülést tartott. A tanácskozáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottsága osztály- vezetője, Keserű János és Pe- tőházi Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettesek, továbbá1 több állami gazdásági, gépállomási vezető és mező- gazdasági szakember.

Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a KISZ KB első titkárának megnyitó szavai után Káldi Katalin, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő az ifjúsági szövetség irányelveit a falusi ifjúság és a KISZ feladatairól.

Nemsokára kész a község bölcsődéjének napozóterasza. A kicsinyeknek télen-nyáron nyújt napozási lehetőséget ez a napozó, amelyet a községfejlesztési alap 40 000 forintjából építettek, s amelyen már a szakértő kezek az az utolsó simításokat végzik

A KILIÁN TESTNEVELÉSI MOZGALOM

sok pajtást megmozgatott a hé- vízgyörki úttörőcsapatban. A csapat létszámának mintegy 50 százaléka jelentkezett a vasjelvény megszerzésére. Vasárnap Fercsik Zoltán őrsvezető vezetésével a Párduc-őrs igen nehéz terepen túrát tett, amelyért a résztvevők 18 pontot kaptak.

A MADENCIA-ERDOBEN

mészetvédelmi Tanács néhány évvel ezelőtt védetté nyilvánított s amely a tudósok előtt ékes nyelven beszél a régmúlt időkről. Hallgassuk meg, mit mond erről az erdő és mit mond az ember, aki e tájat még akkor ismerte, amikor a láp volt itt az úr.

Mádencia erdő ennek a területnek a gyöngyszeme. Csodálatosan szép mocsári erdők és rétek, páfrányokban gazdag éger, szil. kőris- és tölgyfaligetek váltják egymást. Lépteink nyomán a fantasztikuson gazdag növényzet tövén fel-félcsillan a víz. Az árnyas fák alatt hófehér gyöngyszőnyeg, millió és millió gyöngyvirág pompázik, ontja illatát. Több olyan növényfaj él ebben az erdőben, amely egyébként a hegyvidék lakója, másutt az Alföldön nem található. Ilyen a kúszó árvacsalán, a borsillatú kpotnyak és itt található hazánkban egyedül orchidea. Sajnos, mi egy szálat sem leltünk, pedig ugyancsak kerestük a szintén speciálisan csak itt élő szárnyatlan légygyei egyetemben.

Soha nem feledhető, szép látvány a derékig vízben álló láperdő. Mohától üdezöld tönkök, köztük a barna vizet apró kék. rózsaszín virágú növények díszítik. Másutt, ahol már szárazabb a talaj, szinte elborítja a tözegpáfrány, haragoszöld színét a mocsári gólyahír és a nőszirom festi sárgára. Itt nőne a vidrafű, ha a növénygyűjtök nem szedték volna olyan felelőtlenül, hogy ma már csak hírmondónak akad. Rengeteg víziállat védett tanyája a sűrű, gólyák, vadkacsák biztonságos költőhelye. Sajnos, a széleken húzódó lankás homokdomboknak kellemetlen lakója is akad, a homoki vipera, amelynek marása orvosi beavatkozás nélkül halálos is lehet.

Az erdő után, amely szavak nélkül vallott, halljuk; mit mond az ember, Kovács András, akinek élete és ő előtte apái élete itt folyt a suhogó láp világábanv

A

Öcsön, kinn a falu szélén áll a háza. Szemmel láthatólag örül jöttünknek. öreg ember életében nem sok változatosság akad, komótosan készül hát a beszélgetéshez. De amikor belelendül, gyorsírással kell írni, úgy kergetik egymást szavai.

— Hogyne, kérem, jól emlékszem még én magam is, mi volt itt, meg arra is, amit az akkori öregek meséltek. Amikor én kisgyerek voltam, a házunk végén még ingovány volt. Anyánk mindig mondta, oda ne menjünk játszani, pedig nekünk ott volt a legérdekesebb. Ha a tehén belelépett. csak eldűlt benne. De sokszor húztuk ki rúddal! Nádból volt nekünk mindenünk. Nemcsak a házfedél, de a kerítés is. meg az ajtók az istállókon.

— A nép leginkább a nádasból élt. A Bethlen grófoké volt ez a terület. Azé a grófé, akinek az öccse később miniszterelnök lett. Ide jártak az emberek nádat aratni, felibe. Amikor szezonja volt, megkerestünk napi öt-hat koronát. Éjjel háromkor volt az ébresztő, amikor felmelegedett, pihentünk, aztán napnyugtakor újra kezdtük este tizenegyig. Ekkor nem volt olyan szívós a szár. A kaszálót negyediből kaptuk. Ha egy kissé savanyú is volt a széna, mégis az állat frissen ' nagyon szerette. Egyes helyeken könnyű volt a kaszálás, de voltak ólyan részek, a limbusok, ahová nem mertünk menni, mert lesüllyedt. Volt aztán olyan is, amely még a marhát is megtartotta. Akkora zsombékok voltak, mint ez az asztal. Azokra ugrálva lehetett járni. Aki ismerte a járást, jól elboldogult a lápban, nem keveredett bele. Mi, gyerekek rekettyevesszőt vágtunk, abból volt a kereset: Kétszáz szálat kötöttünk egy csomóba, kaptunk érte tizenöt-húsz fillért. Sok munka volt vele, mert le kellett vágni a vesszőt, aztán megbántani és kitenni a napra, száradni. De hát mi még nemigen tanultunk, ráértünk erre. Soroksárról jöttek érte a kosarasok, azok szedték össze.

— Mások meg a férgekből éltek. Összeszedték a nadályo- kat. Beleélitek a vízbe, aztán nézték, honnan jő a jó pióca, mert csak a csíkost volt érdemes megfogni. Nagyon vitték a gyógyszertárak, akkor még divatban volt eleven pióca csípésével gyógyítani. Még most is van sok ilyen hüllő, sikló meg efféle.

— Éppen a múltkorjában kinn jártam a földek szélén, látom, fogják a tocsogóban a mezei békát. Kérdem, mire

kell? Szedik az Állatkertnek, az meg elszállítja már nem tudom hová, onnét meg csörgőkígyót kapunk érte. Mondtam nekik, szedjék csak, emberek, van itt annyi belőle, pár száz nem fog hiányozni.

— Tizennégy éves koromig jártam ki a nádra, aztán jött a lecsapolás. Mély árkokat ástak a szentesi kubikosok, azok értettek az ilyen munkához. Eltűnt a víz, nemsokára vetett az uradalom. Eleinte nagyon jó volt a termés, de aztán mindig gyengébb lett, mert nem trágyáztak. Az itteni nép nem örült a lecsa- polásnak, mert a nádból éltek, a föld nem az övék volt.

— És most hogy él itt a faluvégen?

— Nem vagyok egyedül. Nálam lakik az unokám a férjével. Gyárba járnak, dolgozni, a tavaszon építeni akarnak egy új házat. Az anyag már megvan rá. Kapálga- tok, teszek-veszek, meg is főzök, mert katonáéknál szakács voltam. Aztán várom az estét, hogy hazajöjjön a család.

— Még azt tessék megírni, a múltkorjában benn jártam a tanácsnál. Éppen arról folyt a szó: a tőzeg alatt — amit most termelnek ki — hatalmas sóderréteg van, gazdaságos lesz a kitermelése. Hát erre nagyon kíváncsi vagyok, mert szeretem az új dolgokat. Remélem, még megérem.

Az ősi életforma szemtanúi lassan-lassan kidőlnek a sörből. Nemsokára csak a száj- hagyomány és az irattárakban a megsárgult okiratok őrzik emléküket. Meg a Mádencia erdő, amely télen-nyáron védő szeretettel rejti a több ezer éves múltat.

Komáromi Magda

Csend. Olyan végtelen csend, hogy a hétköznapi élet zajához szokott fül szinte döbbenetesnek érzi. Aztán lassan észreveszi, még sincs csend. Szél játszik a falevelekkel, meg-megújuló hullámai alatt suhog a selymes fű, apró szárnyak zizegnek, titokzatosan zörög a bokrok alja. így érzi mindenki az első percekben az erdő sűrűjében. Ez az érzés fokozottabban érvényes itt, Ócsa határában, a védettnek nyilvánított Mádencia erdőben.

Ha Wells fantasztikus időgépén pár évezreddel visszasuhanhatnánk ugyanerre a tájra, hatalmas, hömpölygő folyamot találnánk. Széles, lassú folyásút. De azért hamarosan ráismernénk a mi kedves Dunánkra. Akkoriban főága a maitól úgy 20— 25 kilométerrel keletebbre volt, tehát a Soroksár—Ócsa —Szabadszállás—Baja vonalon futott. Később a folyó elvándorolt, de a mélyedésekben a víz megmaradt. Buja vízinövényzet vert itt tanyát és ezek biztos fedezékében gazdag állatvilág lelt otthonra. A tőzeges talajon kialakult a láp, amelynek ma is meglevő maradványa a Turján- vidék. Alsónémedi alatt kezdődik és Ócsa, Sári, Dabas határában terül el. Az ettől keletebbre húzódó tőzeges rész pedig az Örjeg. A múlt század végén itt még csak jóformán csónakon lehetett járni a kiterjedt láp miatt. A csatornázás azonban teljesen megváltoztatta a vidék képét. A lápviz leapadt, a terület kiszáradt és mezőgazdasági művelés alá fogták.

Ennek az ősi. szép világnak fennmaradó darabja az a iatszáz hold, amelyet a Tér