Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

MSI. MÁJUS 26, PÉNTEK r»Ji Mietet %KirUxo 5 Gyümölcsöző együttműködés Az üzemi pártmunka néhány tapasztalata a váci járásban A felsőbb pártszervek gaz­dasági ellenőrző és irányító munkájának legjobb mércéje az üzemekben folyó pártmun­ka, amely a termelés ellen­őrzésének és segítésének gya­korlati megvalósítását jelenti. A Váci Járási Pártbizott­ság munkájának homlokteré­ben az ipari területeiken — a munka termelékenységé­nek növelésével kapcsolatos jeladatok állnak. A végrehaj­tást gondos és alapos előké­szítő munka vezette be min­denütt. A járási pártbizott­ság tájékoztatóját követően az üzemekben vezetőségi ülé­seken, pártcsoport megbeszé­léseken, majd taggyűléseden vitatták meg a feladatokat. A párttagság és a műszaki ve­zetők javaslatai alapján gaz­dasági és politikai intézke­dési tervek készültek min­den üzemben és ma ezek végrehajtása képezi a párt- munka gerincét. A feladatok végrehajtása jelentős lendületet adott a tömegkapcsolatok kiszélesíté­séhez, mert a párttagok szá­zait mozgósította, hogy az ország eredményeiről, gond­jairól, problémáiról beszél­gessenek a dolgozókkal, és segítsenek feltárni az üzem­ben levő gondokat és az em­berek figyelmét ezek meg­szüntetésére irányítsák. így történt, hogy például a Híradástechnikai Anyagok Gyárának horganyüzemében amikor a párttagok látták, hogy az új normák megálla­pítása nem helyes, kérték az üzem vezetőségét, hogy a technológiák szerinti előírás­nak megfelelően, időméré­sekkel megállapított pontos normákat készítsenek. Ugyan­akkor azonban az üzemben levő tartalékok feltárása mellett segítettek az új nor­mák, ^ magasabb teljesít- mény~yontássá'gunák az em­berekkel való fiiegbészilesé^ ben is. Ez a munka azonban nem­csak a párttagok széles ré­tegeinek mozgósításában ho­zott eredményeket, hanem a pártvezetőségek munkastílu­sának, a vezetés szakszerűb­bé válásának elmélyítésében is jelentős előrelépés történt. A járási pártbizottság kö­rülbelül egy éve rendszere­sen felülvizsgálja az alap­szervek munkaterveit azért, hogy megfelelően tükrözzék a gazdasági munka legfonto­sabb területeinek vizsgála­tát, a termelés műszaki fel­tételeinek, az emberek mun­kafeltételeinek, a dolgozók és a vezetők politikai kap­csolatának javítására irá­nyuló törekvéseket.' így ér­tük el, hogy pártvezetősé­geink ma már rendszeresen napirendre tűzik a termelés valamelyik területének vizs­gálatát. Ugyancsak a Híradástech­nikai Anyagok Gyárában — kapcsolódva a szovjet kő- olajvezeték országos prog­ramjának helyi feladataihoz — megvizsgálták a vaspor­gyártó üzemrész munkáját és megállapították, hogy a vas­porkészítés elavult módszer­rel, tudományosan kidolgo­zott technológia, komoly fej­lesztési perspektíva nélkül folyt eddig az üzemben. A pártvezetőségi ülés határo­zata nyomán egy műszaki brigád felülvizsgálta a vas­por-üzem munkáját. Azóta kidolgozták a vasporgyártás technológiáját és a fejlesz­tési osztály programot dolgo­zott ki a gyártmány további fejlesztésére. Hasonló jelentőségű az Egyesült Izzóban a televíziós képcsőgyár selejtjének csök­kentése érdekében indított mozgalom. A váci tv-üzem ta­valy még 50 százalékos selejt- tel gyártotta a képcsövet, de ez év első negyedévének végén is 14—15 százalék körül mozgott még az átlagos selejt. Az Egye­sült Izzó pártszervezete felhív­ta a műszakiak figyelmét, hogy dolgozzanak ki részletes intéz­kedéseket a selejtszázalék le­szorítására. Ez megtörtént és ennek alanián a május 2-én reggel induló műszak röpsvű- léseken foglalkozott a selejt kell létrehozni, amely a fizi­kai dolgozók jó elképzelései­nek kidolgozásához, illetve rajzokban való rögzítéséhez ad segítséget. Ugyanis sok volt a „leskiccelt”, csupán öt­letszerű felvetés, amelyeknek alapjár» a hasznos gondolatok sem voltak kivitelezhetők. Határozatot hozott a párt- bizottság arra is, hogy április hónapot az újítás és műszaki fejlesztés hónapjává kell ten­ni. Az üzemekben széleskörű műszaki tanácskozások előzték meg ezt. A Forte-gyárban például üzem részekre bontot­ták a műszaki fejlesztési ter­vet és az újítási feladattervet és ezt beszélték meg az üzem kommunistáival, újítóival, műszaki vezetőivel és aktivis­táival. Az újítási és műszaki fej­lesztési hónap rendkívül gaz­dag eredményeket hozott. A F Orte -gyárban páldául az év első negyedében közel háromszor annyi újítási javas­latot adtak be. mint a múlt év azonos időszakában. Az Egyesült Izzóban az újítási hó­nap alatt 21 újítást, fogadtak el megvalósításra, aminek a várható éves gazdasági ered­ménye félmillió forint megta­karítás lesz. Az is feladata a pártbizott­ságnak, hogy rendszeresen el­lenőrizze az országos irányel­vek betartását az üzemekben a gazdasági és politikai élet területén. Ennek érdekében megvizsgáltuk a vállalatok gazdasági és politikai munká­ját olyan szempontból, hogy a termelésnek kétharmad részé­ben termelékenységből való emelését hogyan hajtották végre. Megállapíthatjuk, hogy vál­lalataink gondot fordítottak arra, hogy a normák rendezé­se. a műszaki és munkaszer­vezési intézkedések' 'tfíegáhTó'-' sítása Ugyanannyi munkará­fordítás mellett valóban több iparcikk megtermelését ered­ményezze. i' A Dunai Hajógyárban pél­dául. ahol a műszaki íeilesz- tés és a műszaki intézkedések folytán körülbelül 35—40 em­ber szabadult volna fel a ter­melésből, a minisztériumtól újabb 5 millió forint értékű vállalásukhoz igényeltek anya­got és így biztosították, hogy a feleslegessé vált létszám ne kerüljön ki az üzemből, ha­nem termelő munkájával hoz- iáruljon a nagyobb árumeny- nyiség előállításához. Krascsenics István. a váci járási pártbizottság ipari felelőse A tárgyalóteremből: ítélet az Örkényi szurkolás ügyében A Pest megyei Bíróság ötös tanácsa előtt három vádlott áll. Az elsőrendű vádlott — C. S. — még csak tizenhat éves múlt. Fehér Kálmán is fiatal­ember. Augusztusban lesz húsz éves, de már kétszer volt büntetve: hatósági közeg elleni erőszakért három- és könnyű testi sértés miatt nyolc- hónapi börtönre. A harmad­rendű vádlott, Balogh Ernő, harminc éves. Foglalkozása kiskereskedő, de ezenkívül komolytisztet is betöltött: az Örkényi cigányok vajdája! Az ügyész az elsőrendű vád­lottat szándékos emberölés bűntettével, a másod- és har­madrendűt pedig ugyanezen cselekmény bűnsegédi bűnré­szességével vádolja. A tárgyalás során így kere­kedik ki a tényállás: Ez év január 13-án, egy pénteki napon, az esti órák­ban kisebb társaság borozga- tott Sevecsek Jánosné Örké­ny’ lakos zugkocsmájában. A vádlottakon kívül ott iszoga­tott Forgács Sándor is, aki egy régebbi verekedés miatt haragos viszonyban volt a vajdával, Balogh Ernővel. Po- harazgatás közben Forgács kést rántott és le akarta szúr­ni haragosát. A jelenlevők közbelépése azonban megaka­dályozta a verekedés kirob­banását. A hangulat lecsillapodása után Forgács egyik ismerősé­től kerékpárt akai’t másnap­ra kölcsönkérni, hogy átmen­jen Kakucsra, különváltan élő feleségét meglátogatni. Később a társaság szétosz­lott. Balogh Ernő az anyjánál aludt ezen az éjszakán, mert feleségével összeveszett. Más­nap — a megbeszélés szerint —, Fehér Kálmánnal Kecske­métre utazott, ahonnan a dél­utáni fél ötös vonattal együtt tértek vissza. Az Örkényi ál­lomáson ismerős társaságra akadtak, akikkel együtt foly­tatták a sörözést. Balogh Ernő ezután taxit rendelt és bará­taival a dabasi csárdába ment át mulatni. A vajdában az al­kohol hatására ismét feléb­redt a tegnap esti sérelem és cimborái előtt kijelentette,’ hogy utána megy haragosának Kakucsra és a nála levő kés­sel leszúrja. A társaság ismét taxiba ült s Forgács Sándor felku­tatására Kakucsra hajtatott és a cigánytelepen fel is ke­reste Forgácsné lakását. Ba­logh Ernő megfenyegette az asszonyt, hogy vele is leszá­mol, ha nem árulja el, hol találja meg férjét. Nagyobb nyomaték kedvéért egy hosz- szu pengéjű kést vett elő, amelynek hegyével a fogát piszkálgatta. Ugyanekkor Fe­hér Kálmán Rupa József la­kásán kereste Forgácsot. Miután egyik helyen sem találták meg, visszakocsiztak Örkénybe, ahol Lakatos Ká­roly lakásán iszogattak to­vább. A vajda és Fehér Kál­mán ekkor elhatározta, hogy elmennek Forgács Örkényi házához, s ha otthon találják, leszámolnak vele. Útközben összetalálkoztak a fiatalkorú C. S.-sel, aki csatlakozott hozzájuk. Forgács lakásához érve, Fe­hér Kálmán berúgta az ajtót és nyomban az otthon tartóz­kodó emberre támadott. A két férfi ököllel esett egymásnak. Balogh Ernő és C. S. az aj­tón belül lépve, a petróleum- lámpa fényénél szemlélte a verekedést, de egyikőjük sem avatkozott bele. Fehér Kál­mán Forgácsot dulakodás közben az ágyra nyomta. A hevesen védekező ember ek­kor véletlenül megrúgta C. S.-t, aki ezen felbőszülve, a zsebében nyitvatartott zseb­késsel nekiugrott Forgácsnak és azt teljes erejéből a sze­rencsétlen ember mellkasába vágta. Fehér Kálmán a szú­rásról tudomást sem véve, to­vább ütlegelte az egyre gyen­gébben védekező embert. — Kálmán, ne bánts, meg­szúrtak! — szólt elhaló han­gon a súlyosan sebesült For­gács. Mikor Fehér meglátta a Forgács melléből szivárgó vért. abbahagyta az ütlegelést és két társával együtt eltávo­zott a lakásból. — Melyikőtök szúrta meg? — kérdezte Fehér az utcán. — Én — mondta fiatal társa büszkén. — Nesze, ez a tiéd a szur- kálásért — és két hatalmas pofon csattant C. S. arcán. — Miért nem ütötted inkább kézzel — oktatta ki Fehér Kálmán ifjú barátját. Hazafelé menet a három bűntárs megbeszélte, hogy senkinek nem szól az esetről s ha esetleg őket gyanúsíta­nák, akkor mindent letagad­nak. A rendőrség ^ emberölés felfedezése után rövid idő alatt elfogta a tetteseket, akik a bizonyítékok súlya alatt be­ismerték a terhűkre rótt bűn- cselekményt. A most megtartott tárgya­láson a fiatalkorú elsőrendű vádlottat, C. S.-t négyévi. Fe­hér Kálmánt ötévi és Balogh Ernőt kétévi börtönre ítélte a megyei bíróság. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért felleb­bezett. Győri Mihály Ilyen is megesik... Lefelé ballagok a Technika Házának széles lépcső­során s vágyakozva nézegetem a park padjait. Hiába, min­den hely foglalt. Egyiken ezüsthajú nagymamák vigyáz­zák a kavicsos sétányon futkározó legifjabbakat, másikon ráérő nyugdíjasok tárgyalják a világ eseményeit. Itt ma­goló diákok ülnek egymás mellett, szorosan, mint a fecs­kék a sürgönydróton, ott népes kibic-gyűrű veszi körül a padot, s ugyancsak járja az ultimó. Az egészet beara­nyozza az egyébként fulutron mért májusi napfény. .. Egyszerre félrecsúszott nyakkendős, enyhén illumi- nált úriember toppan elém s megállít: — Tessék mm... mondani... merre van a rrrr... Roosevelt házaspár utca? Nem sajtóhiba, pontosan így mondja: Roosevelt há­zaspár. Rosenberg helyett. Te nagy ég! Akkor mit mondott volna, ha története­sen a Piccadillyt keresi?! ny. é. Műsoros, zenés, táncos sétahajók a Dunán Az IBUSZ június közepé­től minden szerdán este mű­soros, zenés, táncos sétahajó­zást., rendez a Dunám A ha­jó fél hatkor indul a Vi­gadó térről és fél tizenegy­kor érkezik vissza. A műsorban közismert mű­vészek lépnek fel és a leg­népszerűbb tánczenekarok szó­rakoztatják a közönséget. Ma Dombrádon sorsolják a lottót A lottó 21. játékheti nye­rőszámainak sorsolását május 26-án, péntek délelőtt 10 órai kezdettel Dombrádon tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Érdi táncosok között — önálló műsort is> tudunk adni, az együttes létszáma és tudása ezt lehetővé teszi. Szá­maink: Mosás a patakban. Suszterpolka. Találkozás a kútnál. Búzamező. Bálnyitó tánc és Cigánytánc. A legna­gyobb sikerre a Cigánytánccal számíthatunk, éppen ezért ez­zel a számmal szerepeltünk a törökbálinti kulturális sereg­szemlén is. — Üj számok? — Tanuljuk az üvegestán­cot. Nehéz szám, már-már azt hisszük, hogy megy ... de váratlanul még néha lepoty- tyan a lányok fejéről az üveg... A cigány tánc — Hol szerepel a „Fenyő" együttes? — Legritkábban otthon, Ér­den, mert ott már jól ismer­nek bennünket. Gyakran ka­punk meghívást nemcsak a környékről, hanem a megye legkülönfélébb tájairól is. Szívesen megyünk bárhová, nemcsak azért, hogy másutt is megkedveltessük a népi táncokat, hanem hogy fiatal­jaink megismerjék a megyét, hiszen így is bővül látókörük. Ragaszkodnak a fiatalok az együtteshez. Szeder Mária például így beszél: — Nem tudnék elszakadni a csoporttól. Mindent megte­szünk azért, hogy a lehető legjobban megtanuljuk a szá­mokat. Nem érzünk fáradtsá­got a próbákon. — Más diák áhítozva, türel­metlenül várja a vakációt. Én nem számolom a napokat, mert iskolai szünetben nem próbálunk és ilyenkor nagyon hiányzik az együttes... — vallja be Csák János, a cso­port egyik leglelkesebb tán­cosa. Hasonlóan beszél Mátics Katalin. Oppermann Teréz, Hercze Sarolta. Riskó Júlia, Szabó József és az együttes többi tagja is. Hány fiatal fiú és lány ke­resi. kutatja sokszor lázasan a ’'asznos időtöltés módját a '"gyében, az országban, örömmel jelenthetjük, hogy : ’enkilenc érdi flats] megta­lálta. Molnár Károly tes létrejöttét. működését Pénzünk nincs sok, de fiatal­jaink lelkesedése sok forintot pótol... — Hányszor próbál az együttes? — Hetenként kétszer, ked­den és csütörtökön. Általá­ban három óra a próba. Szorgalomból minden tagunk csillagos^, ötöst érdemel, mert nálunk az igazolatlan hiány­zás ismeretlen fogalom. — Milyen számokat mutat­hat be az együttes, közönség előtt, a siker reményében? y Tizenkilenc jókedvű, tehet- £ séges és szorgalmas, a muzsi- ^ kát és a táncot kedvelő fiú ^ és lány alkotja az érdi Fenyő í együttest. Nemrég, csupán egy í esztendővel ezelőtt határozták £ el. talán éppen amikor az Ál- í lami Népi Együttes műsorát £ látták, hogy tánccsoportot ala- !j kítanak. Nemcsak a közös ér- J deklődési kör. hanem a közös £ munka is közelebb hozta, ösz- £ szekovácsolta őket. mert vala- í mennyien ipari tanulók. A leg- £ fiatalabb 15. a legidősebb 22 í esztendős. — Lehetőségeink korláto- j zottak — mondja Bozsics De- \ zső, az érdi építőszövetkezet ^csoportvezetője —. ennek el­lenére az érdi szövetkezeti £ bizottság igyekezett megte- £ remteni a módját annak, hogy í ipari tanulóink létrehozzák a f. „Fenyő” együttest. Tudjuk, hogy nemcsak nálunk, hanem i másutt is fejtörést okoz j a fiatalok szabad ideje. í J Ha a felnőttek nem támogat­ják az ifjúságot, hogy meg­találja a hasznos időtöltés j módját, akkor a közönyből j kár is származhat. Mi is ke- restük és az érdi fiatalokkal ; együtt megtaláltuk az útját a ; kulturált szórakozásnak. Ipari \ tanulóink szeretnek táncolni. ; ezért támogattuk erkölcsileg < és anyagilag a „Fenyő” együt­csökkentésének lehetőségei­vel. Az üzem műszaki és fizi­kai dolgozói — a kommunis­ták kezdeményezésére — vál­lalták, hogy a 17 colos képcső selejtjét augusztus 20-ra 10 szá­zalék alá szorítják. A pártszer­vezet most a hiányzó műsze­rek, műszaki káderek és koo­perációs munkák biztosításán dolgozik. Ehhez a járási párt- bizottság segítségét is igénybe veszik. A fenti esetek nem kiraga­dott példák, hanem nyugodtan elmondhatjuk, hogy ma már a termelés kérdéseivel való fog­lalkozás általános jellemzői va­lamennyi ipari üzemünkben. A Forte-gyárban például a barryt-üzem felülvizsgálata fo­lyik és a jövő hónapra terve­zik a filmöntő vizsgálatát. A Kötöttárugyárban a kör­hurkoló üzemrész elmaradásá­nak okait vizsgálja a pártszer­vezet és olyan intézkedéseket terveznek, mint a gépek fordu­latszámának egységesítése, a szakmunkások gyors tovább­képzése stb. Természetesen az a körülmény, hogy a pártszer­vezetek a termelési mutatók figyelemmel kísérése és elem­zése mellett a gyárban levő műszaki problémákkal is fogr lalkoznak (műszaki aktívák bevonásával), nem jelent és nem jelenthet közvetlen be­avatkozást a termelés irányítá­sálba. Nekünk kettős feladatunk van: egyrészt feltárni a mun­ka szervezésében levő hibákat, javaslatokat tenni a vállalat vezetőinek azok kijavítására, másrészt mozgósítani a párt­tagságon keresztül a dolgozók széles rétegét a hibákkal szem­beni közös küzdelemre. Ez a kettős feladat jutott kifejezés­re például az Egyesült Izzó­ban, amikor a pártszervezet látva a spirál gyártó üzem április havi elmaradását, brt- gádmunkávál megvizsgálta az 'elmaradás okait és' felhívta a V&llalatvezetés figyelmét olyan hiányosságokra, amelyek azon­nali intézkedést követeltek. A vállalatvezetés hivatali úton megállapította, hogy ezek a hibák valóban fennállnak és felelősségrevonást alkalmazott a mulasztást elkövető vezetők­kel szemben. Egyes művezetők ugyanis elnézték, hogy néhá- nyan igazolatlanul hiányozza­nak az üzemből, vagy rendsze­resen későn járjanak munká­ba. Ugyanakkor azonban nem­csak büntető, hanem megelő­ző intézkedéseket is tettek. Egy-két művezetőt beküldtek Budapestre az Egyesült Izzó központi spirálüzemébe, ta­nulmányozni azokat a feltéte­leket, amelyek lehetővé teszik, hogy az üzem elmaradás nél­kül tudja teljesíteni tervét Ezek a példák azt bizonyít­ják, hogy a pártbizottság tö­rekvése eredménnyel járt az alapszerveknél. Van azonban olyan problémánk, hogy egyes pártvezetőségek erősen a gaz­dasági munka irányába for­dulva kissé szem elől tévesz­tik a gazdasági célkitűzések elérésének politikai eszközeit. A Dunakeszi Konzervgyárban : például olyan határozatot hoz- : tak. amelyben javasolják a : vállalat vezetőségének a mun- : kakezdési és befejezési idő i szabályozását és a fürdők i igénybevételi idejének rende- ; zését. Nem tűnik ki azonban a : határozatból, hogy a pontosj munkakezdés és befejezés ér- j dekében az emberek között mi- j lyen nevelőmunkát akarnak • végezni. Igaz, hogy legtöbbször j a nevelőmunka sem ma- j rád el, de a pártszervezet-1 nek szervezetten kell gondos- i kodnia arról, hogy az emberek ! között időről időre kialakuló j helytelen nézeteket meggyőző, í felvilágosító munkával meg- : változtassák. A termelés egy-egy terüle- i tének vizsgálatára nemcsak az : alapszerveket tanitja a pártbi- ! zottság, hanem időnként ma- ga is napirendre tűzi a gaz- \ dasági élet egy-egy fontosabb \ területének vizsgálatát. Az év \ eleién például megnéztük az > újítások és a műszaki fejlesz- ; tés helyzetét az üzemekben. A j vizsgálat eredményeképpen ! olyan határozat született, hogy ! minden üzemben 3—5 tagú í újítási tanácsadó bizottságot í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom