Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

1961. MÁJUS 26, PÉNTEK MCKi ZfCirttm a VaSRRBOL Ember ember hátán. Mi ez a tömegcsalogató az udvarias franciák pavilonjában? Ta­lán a madmazellek „sármja”, vonzóereje? Vagy a parföm, melynek illata úgy terjeng itt, mint az előkelő párizsi szalo­nokban? Színes vurlicert akar látni minden látogató. Ez is pénzbe­dobásra működik, kívánság­hangversenyt ad, mint hang­lemezes elődje. Csakhogy itt látni is a zenélő-éneklő em­berek kis figuráit a képernyőn. Ezer év a* két esztendő Miféle számítás ez? Nin­csen tévedés. Nem is újféle matematika. De azért be kell vezetni: — Mekkora a birtok? — Búzának kevés lenne, de Vásárország méreteihez ké­pest igen tekintélyes. — Tulajdonos: a Ceglédi Közlekedésgépiavító Vállalat. — S a termés? Gyenei elvtárs az igazgató szétpillant gazdaszemmel: Út­építő és javító gépek — föld­gyalutól a homokszóróig. S mi csináljuk egyedül az ország­ban! Hanem vannak itt illeté­kesebbek is. Ök beszéljenek, ne a gazda. Odabenn, a pavilon kisiro- dájában minisztériumi embe­rek. És sorban nyilatkoznak. Horváth János a KPM útosz- tályának helyettes vezetője: — Negyven milliót fordí­tunk évente az útmunkák gé­pesítésére. Két esztendeje kapjuk a hozzávalókat a ceg­lédiektől. Ahová már jutott a berendezésből, ott két-há- romszorosára emelkedett a munka gyorsasága. És annyi­vei jobbak lesznek az utak! Dr. Récéi Gusztáv mérnök: — Itt járt a bolgár útügyek vezérigazgatója. Szovjet és csehszlovák szakemberek rendelni akarnak. A tervező mérnök örül a sikernek. Tel- íesedRi. iátm.,íwL.a..reméoyét, hogy a vásár, exportcikket csinál a házai útgépeiujoL — S a hazai utak mit nyernek ez idén? 1— Háromezer kisgép kerül szolgálatba. — Az itt láthatók közül, melyik a szenzáció? — Az aszfalttároló és ke­verő .Ez a legkorszerűbb a világon, mert csak egy van belőle..: Aki látott már keréken gör­dülő, fekete aszfaltszállítót, az gyorsan igazolhatja a meg­állapítást. A pasztellszínre festett, áramvonalas tároló kocsi csakugyan messze ju­tott kormos, füstös, nagyké- ményes elődeitől. — Ebből kérnek a szovjet kollégák is. De előbb fél éves próbamunkára adjuk ki, s csak azután fogunk a gyártás­hoz. Végül egy messziről jött vendég. Zsiborás József a za- laegez'szegi közúti igazgatóság vezetője így nyilatkozik. — Az útmunkások ezer éves módszerrel dolgoznak. Talics­ka, villa, kapa — ez a válto­zatlan szerszám. Most két év lepipálta az ezer esztendőt. Tíz garnitúrát kaptunk a ,.ro­bot úttörőkből”. Én úgy lá­tom, hogy az ilyen géppel há­romszor többre megyünk, mint a nehéz verejtékkel... Pedig a verítékes, kétkezi munkára még sok vár. Két esztendő után valamennyi já­rási székhelyet keményburko­latú út köti össze a megyei központtal. S az ország hatá­rát is összefüggő körúton jár­hatja végig az utas. Idő múltán aztán akár luxuskocsival ellenőrizheti vo­nalait a ma térdig poros út- kaparó. De ma még — itt vagyunk a vásárban ... Tóth György Kiosztották az ipari vásár díjait Csütörtökön délelőtt a Bu­dapesti Ipari Vásár tószínpa­dán ünnepélyesen kiosztották azokat a díjakat, amelyeket a Budapesti Ipari Vásár vásár­bizottsága és a minisztériu­mok együttes javaslata alap­ján a vállalatok legjobb gyárt­mányaikért kaptak. Aranyérmet kapott a Kohó- j és Gépipari Minisztérium ré- ■ széről megyei üzemeink közül j a Csepel Autógyár, a Könnyű- 1 ipari Minisztérium részéről a ! Budakalászi Textilművek, az I Élelmezésügyi Minisztérium részéről a Nagykőrösi Kon­zervgyár. Ezüstérmet kapott a Kohó- és Gépipari Minisztérium ré­széről a Szerszámgépfej lesztő Intézet Halásztelek, Forte Fo­tokémiai Vállalat Vác, míg a gödöllői Ganz Árammérőgyár bronzérmet kapott. Apró Antal fogadta a román könnyűipari minisztert Apró Antal, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese csü­törtökön fogadta Alexandru Sencovicit, a Magyarországon tartózkodó román könnyű­ipari minisztert és a dele­gáció több tagját. A fogadá­son részt vett Nagy József- né könnyűipari miniszter. (MTI) Budapesten tartják a szocialista országok egészségügyi minisztereinek konferenciáját „NÉZD, A Ml HADSEREGÜNKET...” Szemközt Visegrád várával, a Börzsöny-erdők mélyén, pat­togó vezényszavak verték fel egy hétig a csendet. Megyénk munkásőr-parancsnokainak továbbképző tábora működött itt. Jászkarajenőtől Tésáig és Dömsödtől Versesig mindenün­nen sereglettek ide a munkás­hatalom önkéntes védelmezői. A festői környezetben ke­mény, katonás kiképzésben volt részük. A deresedé hajú, | idősebb férfiak csakúgy, mint a fiatalabbak, lemondva * a családi fészek melegéről, da­colva az erdei időjárás kelle­metlenségeivel — hét napon át ismerkedtek a harci ki­képzés anyagával. S most. a tábor zárásakor, csak egy do­log miatt panaszkodtak. Mint mondották: mire belejöttek, addigra éppen vége lett az egésznek ... A szocialista országok í egészségügyi miniszterei ir»- ! már hatodik éve rendszere- | sen összeülnek, megvitatják í az egészségügy egy-egy alap- [ vetően fontos problémáját és közös irányelveket dolgoz­nak ki a kérdés megoldá­sára, amelyeket azután az egyes országok sajátos vi­szonyainak megfelelően al­kalmaznak. A konferencia székhelye minden évben más ország fővárosa. Az idei, VI. kon­ferenciát június 5—7-én Bu­dapesten tartják a Magyar Tudományos Akadémián. Fialal művészek diplomahangversenyei Három diplomahangver­senyt rendez a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la. Május 26-án este Kocsis Lajos hegedűművésztanári diplomahangversenyére kerül sor, majd május 31-én Dőri Dé­nes karmesteri diplomahang­versenye hangzik el és jú­nius elsején délután Ráb Éva ének- és művésztanári dip­lomahangversenyét rendezik meg a főiskola nagytermé­ben. A nyilvános diploma- hangversenyre a belépés díj­talan. (MTI) — KILENC termelőszövet­kezet kötött szerződést az aszódi járásban tartalék földterületek megművelésé­re a helyi KlSZ-szerveze- tckkel közösen. Csergő János kohó- és gépipari minisiter vezetésével küldöttség utazott Lengyelországba A lengyel nehézipari mi­niszter meghívására csütör­tökön Csergő János kohó- és gépipari miniszter vezetésé­vel delegáció utazott a Len­gyel Népköztársaságba a két ország kohó- és gépipara közötti együttműködési tár­gyalásokra. (MTI) — Nézd, a mi hadseregünket, a büszkét, itt jön a fegyve­res munkáscsapat — zeng a dal a terepfoglalkozásról bevonu­ló munkásőrök soraiban. Az építömunka és a proletárdikta­túra önkéntes munkáskatonái acélos közösséggé forrtak a 1:1- , képzés napjaiban, a szolgálat óráiban. Keményen koppannal: . lépteik, fegyelmük az értelmes öntudaton alapuló vasfegye- ™ lem. “ Sitertél'éft amerikai rpkéftrkísérlet ’ Szerdán este a Cape Cana­veral-! rákétakísérlett állomá­son felbocsátottak egy 34 kilogramm súlyú mesterséges holdat, amelynek az lett vol­na a rendeltetése, hogy „rá­dióagyként’1 kutassa az iono- szférát nagytávolságú rádió- és televíziós közvetítések meg­valósításához. A kicsiny mű­holdat egy Juno—2 mintájú, négylépcsős rakéta orr-részé­ben helyezték el. A kilövés után két órával közölték, hogy a rakéta má­sodik lépcsője nem lépett mű­ködésbe. A rakéta valószínű- ! fogadták a leg az Atlanti-óceánba zuhant. 1 pülőtéren. (MTI) Román gazdasági küldöttség érkezett Moszkvába Szerdán román gazdasági kormányküldöttség érkezett Moszkvába. A küldöttség ve­zetője: Alexandru Birladeanu, a román minisztertanács el­nökhelyettese. A vendégeket Alekszandr Zas-zjagyko, a Szovjetunió Mi- niszter;artácsának elnökhelyet- tesg,..aZt.öJJítto'i tudományos és gazdasági tanács elnöke és más közéleti személyiségek serem etyev ói re­Tüzet okozott a 4 éves kisunoka A parancsnoki törzs indulás előtt pontosan meghatároz­za az útirányt, a feladatokat. Az évente ismétlődő táborozás a munkásőr-parancsnokok évről évre növekvő harci szakértel­méről ad tanúbizonyságot. Csütörtökön, a kora dél­utáni órákban könnyen ka­tasztrofálissá válható tűz ütött ki Monoron, Kovács István tsz-tag Arany János utca 20. szám alatti házának gazdasá­gi épületeiben. Az eddigi vizs­gálát szerint a négyéves V. Pistike, a károsult unokája a fészerben, a száraz venyigén gyufával játszott. A gyufát va­lószínűleg iskolás bátyja hagy­ta ott, aki délelőtt hangyát é a etett. Az eldobált égő gyu­faszálaktól a száraz venyige lángralobbant, s csakhamar lángokban állt a fészer is. A tűz percek alatt átterjedt az istálló tetejére. A környékbeli lakosságot szerencsére villámgyorsan ri­asztotta Burján Sándor, a Mo- nori Maggyár szabadságon le­vő önkéntes tűzoltója. Azon­nal megszervezték a vízhor­dást és hozzáláttak a lángok megfékezéséhez. Rövidesen ki­vonultak a helyszínre a fő­városi és a ceglédi tűzoltók is. Együttes erővel, mintegy félórai megfeszített munká­val sikerült a tűz tovaterje­désének elejét venni, s ezzel a környező nádfedeíes háza­kat a pusztulástól megmente­ni. Az istálló teteje és a fé­szer leégett. A becslések sze­rint a kár eléri az öt-hatezer forintot. Törpe kajszibarackosokat is telepítettek ai állami gazdaságok Az állami gazdaságokban mind nagyobb területeken te­lepítenek törpegyümölcsösö­ket. Ezek ugyanis hamarabb fordulnak termőre a közepes és magas törzsű fáknál, köny- nyebb az ápolásuk, nagymér­tékben csökken a szedési költ­ség és a gyümölcsöt törődés, értékromlás nélkül lehet szál­lításra előkészíteni. Ebben az esztendőben 2500 holdon tele­pítettek törpegyümölcsösöket. A törpefák koronáját gúla formára alakítják ki, hogy ez­zel is könnyebbé tegyék az ápolást és a szedést. Az idén Balatonbogláron, Villányban, : Taksonyban és még néhány : gazdaságban megkezdték a i törpe-kajszibarackosok kiala- ' kítását. (MTI) lánya is mohó tekintettel né­zett ilyenkor utána, a földes­úr pedig hangos szerbusszal fogadta szalutálását. Azóta nagyot fordult a ma­gyar világ. Ez járt az eszem­ben a minap, amikor Mo- noron Fördős István járási főállatorvost kerestem, az Ül­lőből és Péteriből álló vá­lasztókerület megyei tanács­tagjelöltjét. Címét a régi telefonkönyvből néztem ki, és csak a Deák Ferenc ut­cában tudtam meg, hogy már saját, újonnan épített ház­ban lakik, a régi Kiss Ernő ■utcában, A házra könnyen ráismertem, még vakolatlan falai árulták el. Előkertje már vonzó formát öltött, de ud­varában még látszanak ■ az építkezés nyomai. Belül a lakás annál szebb. Tágas szobák, széles ablakok, ra­gyogó parkett, szép bútorok, zsúfolt könyvszekrény. A házigazda, keménykö­tésű férfiember, keresetlen szavakkal beszél önmagáról. Minden hangsúly nélkül em­líti, hogy édesapja urasági cseléd, anyja meg főzöasz- szony volt Budapesten. Fel­ragyog viszont a szeme, ami­kor azt mondja, hogy min­denáron orvost akartak ne­velni belőle. — De én állatorvos akar­tam lenni, mert mióta az eszemet tudom, szeretem az állatokat. Odahaza mindig volt három-négy kutyám. Úgy tudtam sajnálni azt, ame­lyik megbetegedett és nem tudta megmondani, mije fáj? Az állatorvosi főiskolára iratkozott be. Megszerezte diplomáját, majd rögtön ál­lami szolgálatba lépett. Vol­tak szép tervei, elgondolá­sai, de közbeszólt a törté­nelem. — A háború alatt hol ló- doktorkodtam, hol katona vol­tam — meséli. A felszaba­dulás után került Monorra, 1945-ben, és azóta szolgálja a monori járás állategészség­ügyét. — Ma is éppen úgy szere­tem az állatokat, mint gyer­mekkoromban — mondja —, de most már tudok segíteni rajtuk, ha betegek. Éppen most jöttem az egyik bete­gemtől, egy kismalactól. Sér­ve van, azt operálom. Már beadtam neki az altatót. A lakásra, erre a szép, új családi házra terelődik a be­szélgetés. Három évig építette, nagyrészt sajátkezűleg. Csak a falakat rakta kőműves. Min­den mást ö végzett, a betono­zást is. Igen tevékeny ember. A fel- szabadulás óta tagja (évek óta vezetőségi tagja) az állatorvo­sok országos szervezetének, dolgozik a helybeli Vöröske­resztben és tagja a TIT helyi vezetőségének. Már kétszer kapott kormánykitüntetést a fertőző állatbetegségek elfoj­tásáért végzett jó munkája el­ismeréseként. Nagy, hatékony segítséget nyújt a járásban működő termelőszövetkezetek­nek. A Péteri Rákóczi Tsz állatállományának állandó ke­zelőorvosa. A megyei tanácsnak állat­orvos tagja eddig nem volt. Pedig a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése következté­ben az állategészségügy egyi­ke a legfontosabb közérdekű Minden nap izgatottan várt pillanat, amikor kiosztják a napi újságokat és a hazai postát. Az erdő mélyén a rendsze­res újságolvasás jelenti az állandó kapcsolatot a „nagy család­dal”, az ország dolgozó népével, a mindennapos építőmunká­val. Ami pedig a közvetlen családot illeti, ott sincs semmi probléma. Az asszonyok nem panaszkodtak amiatt, hogy (ér­jük ennyi ideig távol volt tőlük. Sőt, hogy ha igaz, egyik má­sik asszony még örült is, mondván, hogy legalább hozzá szo­kik „férjeura” ahhoz, hogy hogyan kell az ágyat mindennap rendbe tenni... — Sakk! — hangzik a figyelmeztetés a tábla mellett. A kiképzés órái után jut idő a szórakozásra, a művelődésre. Es­ténként filmvetítés, vagy a Petőfi Színház kisegyüttese szóra­koztatja a táborozókat. De adósai maradnánk az igazságnak, ha elhallgatnánk, hogy gyakran megy az ulti-parti is. Állító­lag e téren is jelentős tapasztalatcserére került sor az összes járás részvevői között... Szöveg: Firon András, kép: Gábor Viktor kérdéseknek, ö lesz az első ál-' latorvos a tanácsban, A válasz-, tás nemcsak ezért esett rá, ha- \ nem azért is, mert teljesen\ összeforrt a néppel. Az egész • járás lakossága lelkesedik érte', és általános örömmel fogadtat jelölésének hírét. — Magam is végtelenül örü- \ lök, hogy bekerülök a megyeit tanácsba — mondja. — Azt hi-1 szem, ott is hasznos munkát \ végezhetek az állategészség-: ügy és általában mezőgazda-: súgunk fejlesztése érdekében.'. Felesége illatos kávéval ki-’• nál, közben tréfásan panaszol-\ ja, hogy a szép új lakást férjei alig élvezi, mert örökké a já-\ rás tizennyolc községét járja. \ Egész járműparkja van. Egy ] szép Skoda kocsi, egy motor- kerékpár és két kerékpár. Van- \ nak helyek, ahová autóval nem lehet eljutni. Ha ott van dol­ga, motorra vagy kerékpárra pattan. — A legszívesebben mindig jönnék, mennék — indokolja a járműparkot —, járnám az is­mert és ismeretlen tájaikat. Ez­zel függ össze az is, hogy sze­retek fényképezni. A másik szenvedélyem a könyv. A szép- irodalmi munkákon kívül leg­alább ötszáz kötetből álló szakkönyvtáram van. Egyéb szenvedélye nincs is. Nem iszik, nem dohányzik. Monoron is szereti és tiszteli mindenki szorgalmas, lelkiis­meretes munkájáért. Az új em­ber, az új értelmiségi rokon­szenves példaképét becsülik benne, akinek nincs szüksége huszártiszti dolmányra, hogy — észrevegyék. Magyar László

Next

/
Oldalképek
Tartalom