Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-16 / 113. szám

1961. MÄJTJS 16, KEDD

s

Hogyan növelhető a silókukorica fehérjetartalma?

Dr. Baintner Károly egyetemi tanár három hónapig a dömsödi Dózsa Tsz-ben dolgozik

DR. BAINTNER KAROLY,

a Gödöllői Agrártudományi Egyetem takarmányozási tanszékének vezetője, öt kerestem, hogy a silókukorica fehérjetartalmának növelésével kapcsolatos kutatásainak eredményeiről kérjek tőle nyilatkozatot. — „Három hónapig a dömsödi Dózsa Tsz-ben dolgozik” — mondta a tanszék egyik munkatársa. Első pillanatra meglepődtem, majd elköszöntem, Irány hát — Dömsöd!

A Dózsa Tsz irodájában ingatag kecskelábú széken ül íróasztala mellett az ősz hajú tudós. Amikor megtudja jövetelem Célját, mosolyog. Hiszen alig három napja „tszdolgozó”, s máris — nem az egyetemi katedrán — hanem falun, a tsz-ben az újságíró. Egy másik kecskelábú szék kerül elő, fejünk kissé előrehajol, hogy jobban érthessük egymás szavát, hiszen írógép kattog, szavak csobognak: viszik a tanácsot, útmutatást, irányítást az ember-csatornák a tsz szivéből ki, a határba. Szó szerint hömpölyögnek át ajkáról a jegyzetfüzetembe tömör mondatai:

>,A silókukorica fehérjetartalma nagyon kevés, ezért a növekedésben levő, a vemhes és tejtermelő állatok részére fehérjedús takarmánnyal kell kiegészíteni. E célra a pillangós szálastakarmányok és a fehérjedús abrakok alkalmasak. Ezek azonban egyelőre szökős mennyiségben állnak rendelkezésre. Ezért arra törekszünk, hogy gyárilag előállítható, egyszerűbb nitrogén- tartalmú vegyületekkel, így a levegőből előállítható karba- middal egészítsük ki a silókukoricát. Ezt az anyagot kérődző állatok bendőjében élő baktériumok, gombák, saját sejtállományuk fehérje anyagává alakítják, ami azután az oltógyomorban, illetve bélben megemésztődik és éppen úgy értékesül, mint a növényi vagy állati táplálék fehérjetartalma. A karbamidot a silózáskor a takarmánnyal összekeverjük, hogy az etetéskor vele már további gond ne legyen. Kísérleteink szerint egy mázsa siló- kukoricához fél kg. karbamid adagolható kétszeres meny- nyiségű vízben feloldva és a felszecskázott takarmánnyal összekeverve. Szovjet kísérletek is megállapították, hogy a takarmányhoz így hozzáadott karbamid egy része már a silóban fehérjévé alakul át. A siló kibontásakor a takarmánynak kissé kellemetlen, \ ammónia, szaga van, de az ál- ; latok ehhez hamar hozzászok- nak. Az édes cirok, vagy ci- j rokszár besavanyítása esetén | egy mázsával háromnegyed ; kg. karbamidot adagolha- < tunk. í

AZTÄN AZ UJSAGIRÖ í

kéi’dez, s a professzor vála- \ szol: j

4

— Mennyi fehérjét tartalmaz :

a silókukorica és karbamid- : dal mennyire fokozható a fe- \ hérjetartalma? \

i

— Egy kilogramm siló- \ kukoricában tizenegy gramm j emészthető fehérje van. Ez a j mennyiség tizenöt grammra j fokozható. Jelentős eredmény, ; mert a takarmány megemész- i téséhez s az élet fenntartású- : hoz az állatnak mintegy tíz \ gramm fehérjére van szüksé-; ge. Csak az ezen felüli fehér- : jemennyiség alakul át hússá,\ tejjé.

— Van elegendő mennyiségű karbamid?

— Jelenleg külföldről hozunk be, azonban a következő években vegyi gyáraink már bőséges mennyiségben gyártják. Amennyiben karbamid nem volna, felhasználható e célra az ammó- niumkarbonát is. Hátránya, hogy fele annyi a hatékonysága.

— Professzor úr mióta kísérletezik a karbamiddal?

— Három évtizede. Kétkötetes egyetemi tankönyvemben részletesen foglalkozom az eredményekkel. Az etetés kérdését is eredményesen megoldottuk. A szövetkezetek különösen a tankönyv második kötetét használhatják a gyakorlatban, mert abban éppen a szénakészítéssel és a silózással foglalkozom. Részletesen tartalmazza az erre vonatkozó legújabb ismereteket.

Kísérletei eredményét jól ismerik a Szovjetunióban, a gyakorlatban alkalmazzák is. Tankönyvét több külföldi egyetemen használják az oktatásban. így a moszkvai Ti- mirjazev-egyetemen Popov professzor a romániai jasi egyetemen Rasu egyetemi rektor, a szófiai mezőgazda- sági egyetemen Ivanov pro-> fesszor, Izraelben H. Tabor professzor, Indiában a kalkuttái egyetemen Sadhu profesz- szor, az USA-ból meg May- nard-professzor kérte a vizsgálatok külön lenyomatát és ezenkívül még számos külföldi takarmányozási intézet.

— A KARBAMIDOS eljárással — mondja aztán — a már megtermelt silókukorica fehérjetartalmát növelhetjük. Van egy másik módja a fehérje növelésének: a silókukoricának későn érő szójabab fajtákkal való vegyes vetése. Ez az eljárás a természetes módja a silókukorica fehérjedúsításának. Ennek révén a silótakarmány fehérjetartalma 40—=50 százalékkal növelhető és a fehérje minősége is nagymértékben javul. A tehenek számára azonban a szójás silókukorica sem tartalmaz elegendő fehérjét, de kiegészítésére sokkal kevesebb lucernára, olajpogácsára, vagy szójababdarára van szükség. Ezt az eljárást az Iregszemcsei Kísérleti Intézetben Kurnik Ernő irányításával kísérletezték ki. Ha vetőmag rendelkezésre áll, váltósorosan érdemes vetni szójababos siló- kukoricát.

— Milyen konkrét cél vezette önt a tsz-be? — kérdezem végezetül.

— Általában tanácsaimmal akarok segítségükre lenni. Ezenkívül tervet dolgozok ki a tsz-nek, különösképpen az állattenyésztés felvirágoztatására. Erre megvannak az adottságok, de állatállományuk jelenleg kicsiny és a múlt évi takarmányhiány

miatt rossz állapotban van. További tervem, hogy a három hónap letelte után is fenntartom velük a .kapcsolatot, hogy a jövőben felmerülő problémák megoldásában is segítséget nyújtsak. Remélem, hogy ittlétem alatt eredményes munkát tudok kifejteni a tsz gyakorlatában is — fejezte be nyilatkozatát dr. Baintner Károly profesz- szor, aki közvetve eddig is, de most három hónapra közvetlenül is a nép tanítójává szegődött a dömsödi Dózsa Tsz-ben.

Ferencz Lajos

KAPUNYITÁS ELŐTT - AZ IPARI VÁSÁRON

Nyolcvanféle anyag Budakalászról — Lemezváltós magyar lemezjátszó Új nyomdagép, váci közreműködéssel

Tavaszi kép. Nem a zöldbe borult fák, a friss zöld pázsit, s a sziromtáró virágok miatt. Ez is hozzátartozik. Az épületek szín- és formatarkasága, a még zárt kapuk mögötti nyüzsgés-zsongás az igazán tavaszias. A mamutgépek, autók, buszok már a helyükön állnak a szabad ég alatt, de a pavilonokon belül még rengeteg a dolog.

— Mégis három nap múlva helyén lesz minden — nyilatkozik Vitéz András, a vásár igazgatója.

— Növekedés?

— A zárt terület erre nem

ad lehetőséget. Ennek ellenére mégis jelentősebb és érdekesebb lesz a kiállítás az eddigieknél. Már az is beszédes tény, hogy a tavalyi tizenhét helyett húsz ország vállalatai vesznek részt a Budapesti Ipari Vásáron.

Modern vonalak — falusi házak

Nemcsak az élénk színek, de a változatos formák is tarkítják a vásári képet. A főbejárattal szemben a hatalmas, sárg§ kupolás, üvegoldalú épület a legfeltűnőbb.

MUZSIKÁLÓ FIATALOK

Sok muzsika és ének. így jellemezhetjük a dabasi járás tehetséges, lelkes fiataljainak szárnypróbálgatásait. Ha valaki előzetesen olvasta a programot és látta Bach, Chopin, Händel, Verdi, Bartók és Hacsaturján műveit, talán kissé merésznek is tarthatta volna a szereplőket. Nem vállalnak-e a szereplők többet, mint amire képesek? És

miként fogadja

a dabasi művelődési otthon közönsége a klasszikus zene- és énekszámokat?

A műsor ismét a bátrakat igazolta. Muzsikával és énekkel elsősorban az ócsaiak arattak sikert. Meglepően fiatal fiúkból és lányokból állították össze az ócsai művelődési otthon zenekarát, nyolc-kilencesztendős fiúk is lámpaláz nélkül muzsikáltál? Békési László, a tizenhét éves „kis karmester” vezényletével. A sokoldalú fiatalembert többször is láthattuk a színpadon, külön is fellépett: zongorázott is.

Sós Ágnes úgy jelent meg a színen, olyan elegáns ruhában, hogy világvárosi hangverseny-dobogón már csak ezért is udvarias tapsot kapott volna. Bach- és Bartók-művet játszott, de stílusa Dabason méltán keltett feltűnést, sokan azt hihették, hogy a tehetséges kislány pózol. Póz vagy stílus? A nézők többsége szerint felesleges zongorázás

Dabasi mozaik

közben ilyen magasra emelgetni az ujjakat. Sós Agnes, tanára azonban másként vélekedik. Waller István úgy vélekedik, hogy tanítványa mozdulatai nem pózt, hanem játékstílust jelentenek. A fiatal ócsai lány a seregszemlén bebizonyította tehetségét, nevével nyilván még találkozunk.

Ocsa ifjú muzsikusainak

sikere nem meglepetés. Harmadik esztendeje működik a zeneiskola a művelődési ház keretein belül. Móricz Im- réné egy személyben vezetője a háznak és a zeneiskolának is. Fáradhatatlan tevékenysége már-már érleli az eredményeket. Sok szülő pedig eléggé türelmetlen, azt hiszi, hogy a muzsikában egyik napról a másikra feltűnést keltő fejlődésről adhatnak számot a gyerekek. Hányszor hangzott el a nem éppen kedves és nem éppen kedvcsináló mondat:

— Ha a fiam nem halad, akkor kimarad ..;

Akadtak tehát kishitűek. oedig az igazgatónő vagy a zenetanár számára nincs nagyobb öröm, mint amikor a fiatalok, a sok-sok gyakorlás után, a nyilvánosság előtt is bebizonyítják tehetségüket, tudásukat.

Vasárnap ez történt Dabason. A muzsika szeretete, a mesterek hite és a tanítványok szorgalma legyőzte az aggályoskodókat. Taps jelezte, hogy Öcsán nem ideiglenes, hanem állandó otthonra találhat a muzsika, a zeneiskolából, mint kaptárból a méhek, röpülhetnek ki a fiatal tehetségek.

Ócsa egyébként iránytűt is jelent. A dabasi járásban sokan figyelték, nem fut-e zátonyra az ócsaiak próbálkozása? És amikor látták a sikert, már bátrabban létesítettek zeneiskolát Alsó- némediben, Dabason és Örkényben is.

Ez pedig még csak a kezdet a dabasi járásban, mert

újabb zeneiskolák

alakítására készülnek: Uj- hartyán, Gyál, Inárcs és Táborfalva is követni akarja Öcsa példáját. Ha máról- holnapra nem is, de belátható időn belül a dabasi járás újabb muzsikakedvelő fiataljai ismerkedhetnek meg a világhírű, klasszikus költők alkotásaival.

Teljes-e így a vasárnapi dabasi kulturáls seregszemle krónikája? Nem. Szerepelt ugyanis a műsorban tehetséges szavaló (Bán Ida — Ócsa), felkészült tánccsoport (bugyi KISZ-szervezet népi táncegyüttese) és kitűnő zenekar is. (A kakucsi Lenin Termelőszövetkezet fúvószenekara.) A műsor gerincét és jellegét azonban mindenképpen a muzsikáló fiatalok határozták meg.

Ezért tudósítottunk róluk bővebben. Megérdemlik.

Molnár Károly

Modern, mutatós megoldás. Átellenben az idegenforgalom szabálytalan gúlája csúcsosodik az ég felé. A . hullámvonal és a szabálytalan mértani alakók jellemzik az összképet. Ezek mellett a modern megoldások mellett bizony már szegényesnek, falusiasnak hatnak a régebbi, földszintes kis épületek.

Hiába, nagy a tempó!

Találkozás Pest megyével

Hamar rájuk találunk.

Nyolcvan féle textiláruval jelentkezik a Budakalászi Textilművek. Ezekből három — két bútorszövet és egy nyári abrosz — elnyerte „az év legszebb terméke” címet. A bútorszövet 9—13 szín kompozíciója — modern mintás. A nyomott abrosz hatszínű. Közönség elé kerülnek a miniszteri dicséretet kapott abrosz-, szalvéta-, lepedőkészletek, amelyekkel az új Royal Szállót „szerelik fel”: hófehér jaquard áru, leveles mintákkal.

A Ganz Árammérő fogyasztásmérő-hitelesítő berendezést állít ki. Magyarországon először gyártják a félmilliós értéket képviselő szerkezetet. Távmérő-berendezései is érdeklődésre tarthatnak számot. Ipartelepek fogyasztását jelzik ezek a konstrukciók — nagy távolságul. így központi helyről pillanatok alatt ellenőrzik a fogyasztást és gyorsan szabályozhatják az országos energiaelosztást.

Betű és muzsika

Mindkettőhöz köze van a megyei iparnak.

A könnyűipari gépgyártók csillogó Velox nyomdagéppel parádéznak az üvegfalak mögött. A váci öntöde formálta hozzá a hatalmas, több tonnás talapzatot.

— Mi a véleményük?

— Elégedettek vagyunk a váci munkával — válaszol Tóvári János főkonstruktőr, a gép kitervelője.

Néhány házzal odébb az Ipari Műszergyárral találkozunk. Szenzációt jelentő cikkük a tíz lemezt váltó, több sebességes lemezjátszó — saját konstrukciójuk. Ezenkívül a modernizált gabonaszeletelővel jelentkeznek a Budapesti Ipari Vásáron.

Néhány nap múlva eldől, milyen sikerrel. (tgy)

MÉSZÁROS OTTO:

(3)

Emlékiratok a máról

Min múlik a dolog?

sodik helyen már nem volt ilyen szerencsém. Az illetékes elvtárs, aki a dolgot intézte volna, éppen értékezett, s kollégái szerint: lehet, hogy fél óra múlva, de lehet, hogy csak délután ötre kerül elő.

Hát ez éppen nem biztató kilátás, s mivel az üzenethagyás intézményében többször is mélységesen csalódtam, így most sem folyamodtam ehhez. Már éppen indulni készültem, amikor az egyik ügyintéző, aki eddig csak fél szavakra méltatott, úgy mellékesen odakérdezett:

— Honnét is van az élvtárs?

Mondom neki a tiszteletre

méltó főhivatalom címét, mire ő:

— Ne mondja! Hát van ott nekem egy jó komám, a Hatos Feri! Ismeri?

— Persze, hogy ismerem. Sokszor járunk együtt meccsre.

— Meccsre? Válogatottra is?

— Persze. Feri szerzi a jegyet.

— ö? A betyár! S nekem még nem szólt! Na, várj csak! Hanem idehallgasson: miért keresi maga a Zentai kollégát?

Mondom neki, ezért és ezért. Hümmget, azután azt mondja:

— Elintézem azt én is! Zen- taira hiába vár, ki tudja, mikor kerül elő.

Már intézkedik is, papírt fűzet a gépbe, diktál, beviszi az osztályvezetőhöz aláíratni, egyszóval készségesen, gyorsan elintézi a dolgot. Amikor búcsúzóul kezet rázunk, azt mondja:

— Szóljon már, drága Visegrádi elvtárs a Ferinek. Hívjon fél

__ Hadd üljünk le

e

gy feketére vele, olyan régen nem láttuk egymást... meg hát most lesz Wales meg Ausztria ellen a meccs ...

Kezemben a papír, vihar- zok lefelé a lépcsőn, s közben azon gondolkozom, milyen rejtett összefüggések vannak a dolgok mögött. Mert ugye, ha én csak azt mondom, hogy ismerem Hatost, de nem hozom szóba a, meccsre járást, talán még mindig ott várnám Zentait...

Lám, mondja még valaki, hogy nem sportszerető nemzet vagyunk ...

Jenőkét félre nevelik

Mint emlékirataim elején említettem, két gyermekem van, s nagyobbik fiam, Gábor elbeszéléséből ismertem meg Jenőkét, akivel az őszszel együtt kezdték az általános iskola első osztályában a tudományokkal való megismerkedést. Fiam először csak úgy, globálisan értékelte az osztályt, nem győztem helyreigazítani, amikor egyszerűen „azok a hülyéknek” nevezte őket, de végül a sok gyerekarc külön vált, s megismerhettem egyéniségüket is. így tudtam meg, hogy Fufu, az Göröcs akar lenni, s behozta a saját fociját, amivel betörték az osztályban az ablakot, hogy a Kovács az bőg állandóan, ha nem tud valamit, hogy a Király Karcsinak bélyegévé jteménye van, de nem ért hozzá, mert minden vacak bélyeget összegyűjt, egyszóval így ismertem meg az osztályt, s benne Jenőkét is.

Jenőke különleges gyerek, legalábbis, ahogy a fiam erről tájékoztatott. Először is azért, mert „igazi arany töltőtolla van”, azután azért is, mert „már telefonon kereste a mamája, s bemehetett az igazgató bácsihoz a telefonhoz”, s mert direkt csiszolja a cipője talpát, úgy jár, hadd vehesse föl a másikat, mert annyi van neki otthon”.

Nem lenne igaz, ha most azt mondanám, hogy az én Gábor fiam nem kap meg mindent, amire csak szüksége van. De kényeztetni, neked mindent, drága kisfiam alannn nevelni, hát ez se a feleségemnek, se nekem nem jut eszembe.

Jenőkének azonban mindene megvan, az is, amire nincsen szüksége, Jenőke azt csinálhat, amit akar, akkor sem

szidják meg, azaz Jenőke a csodagyerek, akit csal? imádni lehet.

Szülői értekezleten — már csak ilyen nyughatatlan ember vagyok — addig ügyeskedtem, amíg sikerült megismerkednem a „Jenőke nénivel”, azaz Jenőke mamáiéval. Ismeri a fiam, s „irigylem magát, olyan sok jót mondott a gyerekről Márta néni” — mondta a mama. Beszélgettünk még egy keveset, s kiderült, hogy: „Jenőke nagyon értelmes gyerek, zongorázni taníttatják, de a zongora mellé jövőre felveszi a hegedűt is”, hogy: „okvetlenül diplomata pályára megy majd”, s hogy a papa legutóbbi külföldi útjáról olyan villanyvonatot hozott haza Jenőkének, ami „itthon legalább hatezer forintot ér”. Amikor bátortalanul megkockáztattam egy mondatot, hogy mindez nem túlságosan sok-e Jenőkének, a mama méltatlankodva rám förmedt:

— Hogy képzeli? A mi helyzetünkben ezt meg keli adni Jenőkének!

Ez a mi helyzetünk a papa funkciójára célzott, aki valóban felelős állást tölt be, s aki minden reggel, miközben kisegíti az iskola előtt Jenőkét az autóból, érzékeny puszival búcsúzik ‘öle. s aki csak arra az egyre nem gondol, hogy Jenőke. ha valaha az életben nehézzel kxrül szembe, ha az életben valamiért meg kell küzdenie, akkor ez a Jenőke menthetetlenül elbukik!

(Folytatjuk)

Bonyolult és nehéz ügybe gabalyodtam bele, vakartam is a fejem, hetekbe telik, amíg a végére járok, van már egy kis tapasztalatom arról, hogy amelyik ügyben húsz hivatal az illetékes, annak egyhamar nem lehet a végére járni;

Vasárnap, amikor otthon üldögéltem, egész haditervet dolgoztam ki, mit — hogyan lehetne a leggyorsabban lebonyolítani, de a végén mégis arra lyukadtam ki, ha minden egybevág, akkor is tíz nap.

Isten neki, fakereszt, mindegy, neki kell vágni, ezzel indultam el hétfőn reggel otthonról. Mondtam is a feleségemnek tréfásan, hogy: most azután hagyjál élni, mert se látok, se hallok, tíz napig nem is létezem.

Az első hivatalban hamar ; végeztem. Fél órát vártam ; az illetékes előszobájában, i negyed órát a szobájában, : míg a feleségével azt beszél- \ te meg: ha Manciék feljön- j nek, mit adjanak nekik enni, : de végül rám is sor került;

! Előadtam a mondókámat, ő í is a magáét, ment minden, ! mint a karikacsapás, három ; óra múlva kezemben volt az ; írás, egyet kipipálhattam a \ jegyzékbe vett hivatalok kö- í zül, itt már végeztem. A má-