Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-12 / 85. szám
196t. Aprít,is 12, szerda UEf. • • Oi áj terület átcsatolást kérelem foglalkoztatja Pest megye tanácsát Tápiógjörg.re ezer holdat kér Tápiószelétől — Vár magának igényli a Pokol-szigetet Vándorló földek is léteznek. Hogyan is nevezhetnénk másként azokat a területeket, amelyek ma még mondjuk Pomázhoz tartoznak, holnap meg már Szentendréhez, ahogy a kies Lajos-forrásról és a mellette álló Ságvári Endre turistaházról .a folyamatban levő területátcsatolási eljárásról beszámolva éppen a napokban megírtuk. Csakhogy a Lajos-forrás nem egyedülálló eset. Egyik községtől a másikhoz eddig is vándorolt át, sőt éppen most is vándorlás előtt ál] néhány kisebb-na- nagyobb darab föld Pest megyében. Egyáltalán nem ritka, évente négy-öt olyan eset is előfordul, hogy az egyik község határából a másikhoz csatolnak át a rajta élőkkel együtt területet. Néha még az is előfordul ilyenkor, hogy másik járás területe gyarapszik az átcsatolással, sőt alig három esztendeje Pest megye egy darabja a fővárosé lett. Hetven hold Pest megyei földdel növekedett Budapest Dunakeszi szélén a község beépített részétől távol, pontosan Budapest határán, kisebb, mindössze 21 lahóház- ból és egy vikendházból álló telep létesült. Némelyik házat azonban úgy építették, hogy fele részben Dunakeszi, fele részben Budapest területén állott. A házak lakóit foglalkozásuk, gyermekeik iskoláztatása és minden egyéb a fővároshoz kötötte. Érthető, ha el akartak szakadni Dunakeszitől A járási és a megyei tanács is javasolta, aZ Elnöki Tanács hozzájárult. Budapest főváro* területe 70 katasztrális holddal és ugyanennyi lakossal szaporodott. Hernádbucka Pusztavacshoz csatlakozik Hasonló okokból két évvel ezelőtt a dabasi járásban 680 holddal nagyobbodott meg Pusztavacs határa. A szomszédos Hernád községhez tartozó Hernádbucka csatlakozott hozzá. Valaha csak' néhány tanya pállott itt, saját földjeiket művelő parasztok tanyája. Később még néhány ház, végül a felszabadulás után- a házhelyjuttatás során egész házsor keletkezett. Hernádbucka házai mindig csak két kilométer távolságra voltak Pusztavacs tói, a Koburg hercegi uradalom béresei falu- nagyságú lakótelepétől, ahol már akkor is volt orvos, sőt htég üzlet is^ De a felszabadulás után, amikor Pusztavacs községgé alakult, akkor sem akartak az egykori béresek falvához csatlakozni a her- nádbuckaiak, inkább tartoztak az öt kilométerre eső Hernádhoz. Aztán az idők Változtaval Hernádbuckáró! mindig többen jártak át a Pusztavacsi Erdőgazdaságba dolgozni, lakóit egyre több ér- fűzte a közeli községhez. Végül 1958-ban átcsatolásukat kérték és 1959 elején kérésük beteljesedett. Túrán adózó galgahévízi lakosok Túrán ugyancsak furcsa helyzet alakult ki, amikor a falu szélén a felszabadulás után házhelyeket osztottak ki csupa túrái között. Hamarosan a község utcáival összefüggő házsorok épültek ki. Túrái Vasúti Újtelep lett a neve ennek a negyednek. Lakói Túrán jelentették be magukat, ott is adóztak valamennyien. Nagy részük szabálytalanul, mert a telep nyugati része a négy kilométerre fekvő Galgahévíz határában épült fel. Ezt a visz- szás helyzetet csak évek múltán, tavaly »rendezték. Most már a Túrával összeépült lakótelep teljes egészében, ál- lamigazgatásilag is Túrához tartozik. Ez csak néhány kiragadott példa a közelmúltból. De jelenleg is több területátcsatolás ügye foglalkoztatja a megyei tanács végrehajtó bizottságát. Bárén Pál kartali lakos akar lenni Közvetlen Karfa! határában a község beépített területétől mindössze egy kilométerre, kis tanyai házában lakik Barán Pál. De ^ ház hévízgyörki területen' áll, aminthogy a hozzátartozó 894 öles földdarab is. Hévízgyörk viszont a tanyától öt kilométerre esik. Érthető hát, ha Barán Pál azt kéri, csatolják a tanyáját Kartalhoz. Kérelme jó úton halad. Hévízgyörk és az aszódi járás tanácsa nem ellenzi. Rövidesen eldől, kartali lakos lesz-e belőle. Ötven család el pkar szakadni Kiskunlacházától A peregi Duna sor egy sor ház a soroksári Duna-ág partján. Ráckevétól csak a víz választja el, de a közvetlen szomszédságában állq híd ösz- szeköti vele és mégis Kiskun- lacházához tartozik. Legtávolabbi háza alig másfél kilométerre van csak Ráckeve központjától, amelyik ház pedig legközelebb esik Kiskun- lacháza belterületéhez, az is hat kilométerre van a községtől. ötven család, kétszáz ember lakik a peregi Duna sor ötven házában. Valamennyien évek óta kérik, csatolják át telepüket Rác- kevéhez. Kiskunlacháza azonban azzal tiltakozik, hogy a községi tulajdonban levő ..Peregi Kocsma” épületét értékesíteni akarja és a befolyt pénzt kultúrotthona építésére | kívánja fordítani. De a Duna j sor lakói mindenáron Rác- j kévéhez akarnak csatlakozni. ’ A ráckevei járás tanácsa kérelmük mellett foglalt állást. Most a felsőbb hatóságok foglalkoznak ügyükkel. Közös megegyezéssel... Nem ragaszkodik ilyen mereven régen megvont határvonalához Tápiószele. Pedig nemcsak terület, elmaradt adóbevételek révén anyagi veszteség is jár azzal, hogy hajlandó lemondani 1134 katasztrális hold és 529 négyszögöl területről. Ez a nagy darab föld — kis tanyákban csupán tizenhármán laknak rajta — több mint száz tá- piógyörgyei lakos birtoka. Mindannyian kétfelé adóznak, j Házadót Györgyén, földadót Szelén fizetnek. De a kettős- I ség ezenkívül még egyéb kényelmetlenségeket is okoz nekik. ÉS bár most már közösen gazdálkodnak, régi kívánságukról mégsem mondanak le. Tápiószele tanácsa belátja, valóban változtatni kell a meglevő helyzeten. Györgyeieké, tartozzon tehát a föld Tápiógyörgyéhez. Miután az érdekelt község meg a járás is hozzájárult, a területátcsatolás nyilván rövidesen megtörténik. Margitliget kérelme Pomázi határban, de a községtől nagy távolságra állnak a kis Margitliget házai. Lakói mostanában kérték, csatolják őket a közeli Csobánkához. Pomáz azzal ellenzi kérelmüket. hogy a község beépített részének fejlesztése csak Margitliget felé lehetséges. Nem tartja kivihetőnek az átcsatolást az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal sem. Véleménye szerint az átcsatolás megosztaná a Gyógypedagógiai Nevelőintézet földjeit. A margitligetiek ennek ellenére abban reménykednek, a felsőbb hatóságok mégiscsak helyt adnak kérelmüknek, ha majd ügyük tárgyalásra kerül. Hová tartozzon a Pokol-csárda Egészen újkeletű, alig pár napos még csak Vác városának és a Dunakanyar Bizottságnak közös kérelme: csatolják a váci határhoz a Pokolszigetet. A Szentendrei-szigetnek ez a része, ahol néhány ház, s a halászlevéről híres Pokol-csárda áll, pontosan szemben fekszik Váccai és kedves kirándulóhelye a váciaknak. Tulajdonképpen a csárda mellett van a váciak strandja Js. ,Igafo-azt még ki kellene korszerűen építeni. És általában az egész környéket, hogy a Dunakanyarban még egy szép kiránduló-, esetleg üdülőhely keletkezzen, nemcsak a váciak, hanem mások számára is. Vác város tanácsa az ehhez szükséges költségek nagy részét magára vállalná, de természetesen csak akkor, ha területéhez csatolnák a Pokol-szigetet. A másik érdekelt, Tahitótfalu, ez a terület hozzá tartozik, még nem nyilatkozott ebben a kérdésben, amelyet azonban az illetékesek rövidesen elbírálnak. Sz. E. MONORI JÁRÁSI ÉPÜLETKARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ KTSZ MONOR, VÖRÖSHADSEREG ÜT 22 Telefon: 96, VÁLLALJA családi házak tervezését és őpftócZf, továbbá asztalos, ács. oarketfázó, szobafestő, mázoló, vizszerelés. fürdőszoba felszerelés. lakatos. 0v»ses, bádogos és mindennemű építőipari javítási munkáké* ALBERTIRSAI VEGYES KTSZ KOLOZSVÁRI UTCA 2. ORASRESZLEG (Kolozsvári u. 1.) Mindenféle óra javítását szakszerűen elvállaljuk. ciporeszlegenk (Köztársaság útja 26.) Vállal férfi- és női cipőket méretre, cipőjavitásokat a legrövidebb időn leiül. FÉRFI- ÉS NŐI FOPRAS7ATÜWK a legújabb divatfazonokkal áll a közönség endelkezésére VILLÁIM Múlt év július 6-án közölte panaszos levelemet az Olvasók Fóruma. Utcám lakói nevében szóvátettem, hogy az Ősz utca kimaradt az egyébként igen -’fejlett veresegyházi villanyhálózatból. A levél megjelenése óta sem történt semmi, sem választ, sem bíztatást, de még magyarázatot sem kaptunk. Továbbra is hiányoljuk a villanyégők, a rezsó, a rádió, a mosógép, a kultúra és a civilizáció összes áldásait. Az Ősz utcaiak nevében Schwarczkopf Jőzsefné A munka hősei Szárnyakon repült a hír a Diósdi Csapágygyárban. A Simlyák Pál-brigád tagjai kiváló dolgozók lettek. Az április 4-i ünnepség alkalmával a gyár igazgatója adta át a brigádtagoknak a kiváló dolgozóknak járó jutalmat. Valamennyien ifjú kommunisták, KISZ-tagok, akik a tervteljesítésben rendszeresen száz százalékon felül voltak. Kiveszik részüket a társadalmi munkából, politikai és szakmai oktatásban vesznek részt. Nemcsak a munkában, de magánéletükben is összetartanak. Legutóbb a gyár vezetőségétől kapott színházjeggyel együtt mentek el az előadásra. Példájukat már más brigádok is követik a gyárban, mert a becsületes munka von^ pélOrvost kérünk! Kérjük a megyei tanács egészségügyi osztályát, ha csak lehetséges, nyújtsanak segítséget dr. Pusztai József gyári orvosnak. Községünkben a két körzeti orvosi állás közül az egyik már hosszú idő óta • betöltetlen. Így Pusztai doktorra hárul szinte teljes egészében a község egészség- ügyi ellátása. Bár becsületesen, erejét megfeszítve dolgozik a kettős feladatot ellátni hónapokon keresztül nem lehet. Félünk, ha ő is megbetegszik, mi fesz velünk? Gyáli dolgozók Feltételes megállót kérünk! A Budapest—Vácegres—Gál- helyen áll meg, a földműves- gamácsa útvonalon autóbusz szövetkezetnél, ahol a vác— ! jár. Ez az autóbusz mintegy gödöllői országút kereszteződése van. Nem mondhatnám, hogy hemzsegnek rajta a falubéli utasok. Tudniillik, akik autóbuszon szándékoznának utazni, azokat is visszatartja, hogy a megálló messze van. Javasoljuk tehát, létesítsenek egy feltételes megállót Fazekas-telepnél, a strand felé vivő úton. Az ott lakóknak jó egy kilométeres útmegtakarítást, jelentene az autóbusz igénybevétele. Jelenleg, ha már gyalogolni kell, inkább a vasútállomásra mennek és az ol- háromkilométeres szakaszon cső vonatközlekedést veszik | belterületen halad Veresegy- igénybe. j ház községben és csak egy Fazekas-telepi lakók. ESZTÉTIKA ÉS FALRAGASZ da. Téri András Érd A hirdetések együk legbe- váltabb módszere a falragaszok alkalmazása. Élünk is vele bőven, nemcsak mi, haK ét szeres biztosítás A monori-erdei Virágzó Tsz- ben a 141 tag közül tizenöten vagyunk nyugdíjasok. Ebből tizenketten földdel, hárman pedig föld nélkül léptünk be. Sérelmünk, hogy a havi 37,50 forint SZTK-járulékot meg kell fizetnünk. Mi már'előző munkaviszonyunk után vagyunk nyugdíjasok. SZTK- szolgáltatósokra telhát ezen keresztül jogosultak vagyunk, tsz-nyugdíiasok pedig úgysem lehetünk, hiszen két helyről nem kaphatunk pénzt. Nálunk csak tizenöt tagot, de országosan sok ezer emlbert érint ez a probléma. Kérjük az illetékeseket, hozzanak helyes és igazságos határozatot. , Mayer Kálmán ★ A 41/1960. Korm. rendelet (1960. szeptember 1.) szabályozza a nyugdíjas tsz-tagolk társadalombiztosítási járulékának fizetését. Ennek értelmében mindazok a nyugdíjasok akik rendes tagként a termelőszövetkezetbe beléptek, kötelesek vállalni a társadalombiztosítási járulék rendszeres fizetését. Az ellentét csak látszólaoos. A törvények Ikimondják, hogy mindazok, akik bárhol munkaviszonyba lépnek, ott kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a nyugdíjasok történetesen újra visszamennének. termelő üzembe dolgozni, a nyugdíjjárulékot ismét fizetniük kellene- De míg az üzemben fizetésük három százalékát vonják le. és a többit az üzem állami hozzájárulásból fedezi. addig a termelőszövetkezetben a teljes összeget a tag fizeti, mivel itt szövetkezeti. és nem állami tulajdonról van szó. Egyébként is indokolt, hogy a nyugdíjas tsz-tag is a tsz-ben végzett munkája után fizessen társadalombiztosítási járulékot, mert mint aktív dolgozó, sokkal több baleseti, megbetegedési lehetőségnek van kitéve, mint az 'olyan, aki csak nyugdíjasként otthon él. nem világszerte. De amilyen érdekes, szép és művészi egy- egy ilyen piakát kivitelezése, öröm ránézni, éppen olyan elszomorító, csúf látvány a régi, szakadozott, foszló. egymás hegyére-hátára ragasztott hirdetések tömkelegé. Pedig, sajnos, ez a gyakoribb kép. Némely házfal, vagy kerítés’ őWáú. rtlíú't! légen az öreg koldusok kabátja. Azt hiszem. itt beszélhetnék a mészszel festett jelmondatokról is. Nem tudom, feltétlenül szükségesek-e. de ha már alkalmazzák azokat, legalább olyan személyre bízzák, aki jól ismeri a magyar nyelv szabályait. Nem elég csak a mozik, üzletek névtábláinak helyes feliratára üevelni. Nem lehetne-e éppen Pest megyében egy pályázatot hirdetni, vagv mozgalmat indítani a falragaszok, hirdetések ízléses, az esztétika kívánalmainak megfelelő elhelyezésére? Podmaniczki i. Jászkarajenő Kutya sors A Ferihegyi mú- útnál, pontosan a repülőtér és a vas. úti sín melletti árokban immáron két hónapja fekszik egy döglött kutya. Reggelenként, ahogy kinézünk a vonatablakból, izgatottan totózunk, vajon eltakarították-e már. De úgy látszik, az út mester messzire elkerüli ezt a tájékot és az ott lakók sem tartják fontosnak. hogy a fertőzést terjesztő dögöt elássák. Mindössze két ásónyomról lenne szó. s ki tudja hány fertőzést, megbetegedést lehetne ezzel megelőzni. Miloszerni Mihály Albertirsa NINCS UTUNK Szépen fejlődik községünk egyik külső negyede, a Szent István-újtelep. Van azonban egy súlyos problémánk, amely megérdemli, hogy végre nyíltan beszéljünk róla. Az, hogy a telep szinte teljesen el van zárva a falutól, amelyhez pedig szervesen hozzátartozik. A telepről a faluba, vagy megfordítva csak úttalan utakon lehet gyalogosan közlekedni, pedig naponta nagyon sokan megteszik ezt az utat, a gyerekek az iskolába menetjövet és mindazok, akiket a dolguk a községbe szólít. Mivel út nincs, mindenki úgy segít magán, ahogy tud. Tehát a vasúti töltésen közlekedünk, ez pedig amellett, hogy ezáltal az új, korszerűen megépített vasúti vágány kőágyát széttárjuk, súlyos baleseti veszéllyel is jár. Rossz nézni, amikor az iskolából hazatérő gyerekhad, megszállva a vasúti pályát, hazafelé tart. Egy alkalommal szemtanúja voltam két kis gyermek majdnem bekövetkezett tragédiájának. Szerencsére a mozdonyvezető időben észrevette a veszélyt és gyorsfékkel megállította a vonatot. A vasúton, ahol a leggyakoribb „átkelőhely" van, kitettek ugyan egy táblát, hogy tilos az átjárás. Valaki krétával ráírta: „hát akkor hol járjunk át?” És ez sajnos tökéletesen igaz. Nem jobb a he’y- zet a járművekkel sem. Száraz időben még csak elkec- mergünk a szántóföldi dűlő- utakon, de ősztől-tavaszig már egyáltalán nem lehet a telepre kijutni. Pedig az építkezésekhez igen sok fukarra van szükség és a már kész házakhoz is kell élelmet, tüzelőt szállítani. A községi tanács foglalkozik egy bekötőút nagy költséggel való rendbehozatalával. de számunkra ez sem jelentene megoldást. Ez az út a vasúti megálló alatt fekszik. s csak a régi telepnek jelent majd könnyebbséget. Tudjuk, hogy a tanács köz- ségfejlesztési- kerete nagyon terhelt. Mégis az a véleményűnk, sürgősen találni kell megoldást. A mi ajánlatunk, vagy talán inkább kérésünk; bekötőút és a vasút 244/245. szelvényében sorompós vasúti átjáró. Lilik Pál. Mende, Bercsényi u. 4. 9
