Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-30 / 101. szám

tML APRTLIS 3«. VASÄRNAP

"zMíAtm

n

ROS,Sí KAROLY

AZ ELSŐ FELVONULÁS

'ÁnrilU utolsó napjai járták.

Az a hatalmas nyüzsgés, ami a városban hullámzott. nekünk, gyerekeknek volt a legkedvesebb. A Kossuth .téren óriási emelvényt ácsoltak a május elsejei ünnepségre. Mindenki takarított, söpöri, a ház elejét csinosította. A vörös zászlók tömege lengett a házak padlásáról.

De nyugtalanító hírek is érkeztek. A román front napról napra közelebb éri a Tiszához. A vöröshadsereg katonái áramlottak a front felé. Egykét napra, néha egész hétre is beszállásoltak. Az udvarokon vígan pipáltak a derék gulyáságyúk, és mi. gyerekek, szorgalmasan tartottuk a tálat, amikor a szakácsok a félliteres kanállal osztogatták a porciót.

Mi a Kósik-ház udvarára szoktunk rá. Jóformán egyik csapat a másiknak adta át a szállást. A hely igen kínálta magát a beszállásolásra. Rengeteg nagy udvara tátogott. a tágas Istálló akár húsz lovat is elnyelt. A ház terjedelmes verandáján könnyen éjszakásott egy egész had vöröskatona a frissen szórt szalmán.

Kilenc óra felé kivágódott a nagykapu. Szálas vörös katana nézett velünk szemközt.

— Itt laktok, gyerekek?

Én voltam a társaságban a legbátrabb.

— Nem ...

Azzal elfordult tőlünk, kiment az utcára és néhány hangos szóval dirigálta be az udvarra a kocsikat.

A fogatok szépen, rendre álltak egymás mellé az udvaron. A kocsisok leszálltak a kocsikról és a lovakhoz láttak. A szálas katona közben eltűnt és néhány pillanat múlva elkápráztatott bennünket. Gyönyörű, lakkozott hintó bakján ült s a kocsi előtt négy csodálatosan szép. hófehér ló táncolt. A katona erőteljesen markolta a hajtószárat és keményen fogta vissza a négy prüszkölő bestiát. Minden pillanatban készen voltak arra. hogy megugorjanak és elragadják világgá a hintát.

— Csak a mesében vannak ilyen táltosok! — lelkendezett Biró Jancsi.

— Egy frászt! — torkoltam le. — A pesti lóversenyen csupa ilyen ló van. Egyik, szebb, mint a másik.

A szálas katona eleinte nem avatkozott bele a mi szócsép- lésünkbe< Amikor megsokallta csendesen, dörmögve beszélt.

— Gyerekek, ez olyan négy jószág, amiknek nincsen párja az egész országban. Ezt én mondom nektek. Réz Tóni.

Akár hiszitek, akár nem, ez a négy ló is húzta a koronázási hintát, amikor Károlyt megkoronázták. Azóta Gödöllőn tartották őket arra, ha a családból valakinek kedve szoty- tyan egy, kis sétakocsikázás- ra. Éppen Gödöllőn voltunk két héttel ezelőtt. Nem sokat teketóriáztam, befogtam őket. s elviszem Szolnokra a parancsnokom nak.

mentünk délután iskolába. A gimnáziumot katonai célra vették igénybe. Mi. pedig álszorultunk a hadiárva-ott- hon szűkös falai közé. Nagy- nehezen sikerült minden osztály számára naponta két órára tantermet biztosítani.

Azon a napon első óránk marxizmus volt. Braun Somára már olyan kevesen emlékeznek. Okos, értelmes szaKedvetlenül

hintája. Azon a parádés fogaton fogunk felvonulni.

A plafonig érő hurrá volt a felelet.

Harmadnap reggel a

ébresztőre talpon volt az egész város. A Kósik-ház katonái tisztán, fényesre dörzsölt csizmákkal. mentek a város közepébe és vidáman álltak be az ünneplők sorába. Réz Tóni az elsők között.

Az V/á nálunk gyülekezett és egyenként párologtunk át a Kósik-házba.

Egy háborús népfölkelő vigyázott mindenre. Ijedten rázta a fejét, amikor elmondtuk neki, hogy az osztályunk va király hintáján akar felvonulni az ünnepi menetben.

Szó szót követett. Addig hízelegtünk az öregnek, addig könyörögtünk neki, hogy utóbb még befogni is segített. Kitárta a nagykaput. én fehegrottam a bakra, az osztály aló a hintára.

A diákság lelkesen, éljenzéssel fogadott bennünket. Braun tanár úr alig tudott betelni' velünk. Boldogan mutatott helyet az oszlop végén.

A menet fél tízkor indult és méltóságteljesen hömpölygőit a felállított díszemelvény felé.

Büszkén fogtam a négy ló száját. Akármelyik parádés- kocsis megirigyelhette volna a tartásomat.

A táltosok feltűnő nyugalommal állták a zajt meg a

Új csehszlovák filmek nyomában

fiatal színésznő személyesít meg. Partnerei: Iván Mist- rik. Karét Hőger s Bianka Bohdanava.

A vígjátékok kedvelőinék a „Jégémberek” című zenés sportkomédia kínál kellemes szórakozást. Vladimir Sis rendező a cselekményt természetesen az odakinn rendkívül népszerű jéghokizck életéből merítette. Viszontláthatjuk benne a kát űr o

Jelenet a Fáklyák című filmdrámából.

Doby János:

Május reggel

Korai vendég: pirkadáskor a szivárványos fellegek minthacsak e nap örömére hullajtanák könnyeiket.

Esővel jött a Május reggel: zöld ernyőik alatt a fák jóleső hideg borzongással fogadták a iocsolkodást.

A gesztenyeíák mind megannyi felcicomázott óriás májusfa tartja .égfelé a sok apró, fehér bóbitát;

szinte szemlére sorakoznak, mint ünneplő leányaink a zápor ébresztette város tágas utcáin, terein.

Zöld lombok között piros Május — bizsergő vérünk millió parányi, piros csillagocskák vezérlik a felvonulót.

Vezérlik végső küzdelemre, hol az egész emberiség együtt ünnepli majd a munkát... Az lesz ünnep, igazi szép.

Maria Tornasora, az egyik legnépszerűbb csehszlovák színésznő.

Kerek az én szűröm alja,

Piros selyemmel kivarrva.

Szavak. Nem voltak szavak. A fiú a lány kezéhez ért. Éppen csak az ujjai hegyével. Érezte az áttetsző, kék erek halk verését. Azután az erek barázdáján végigsimította a kis kerek, barna kézfejet, a megrebbenő ujja- kat. Amikor a körömház holdas ívéig ért. a lány széjje- lebb nyitotta a kezét, s ujjai közé fogta a fiú ujjait. Köny- nyedén. melegen.

Nem vagyok én senkinek az adósa, adósa.

Él még az én feleségem , édesapja, édesanyja, meg annak az apósa, anyósa.

REPÜLT AZ ÉNEK. akár a szok.

nyák. és zengett. Porzott a színpad.

— Mit vegyek még neki, mondja? — kérdezte a szikkadt arcú öreg. — Maga olvasott embernek látszik, biztosan jobban ért az ilyesmihez, igaz-e?

A fiatalember mártír tekintettel körbefordította szeplős, ikövérkés arcát: látják-e, mit gyötri itt ez az ittas vénember? Senki sem ügyelt rájuk, mindenki a táncot figyelte. a színesen kavargó színpadot.

— Vegyen egy náilonkom- binét — mondta végül.

— Olyat, ami átlátszik?

— Éppen olyat.

— Nem veszi az azt magára, mit gondol?! Tisztességes asz- szony az azért, igaz-e, hogy ez megesett vele. Nem mondom, fájt, kegyetlenül, mintha innen szakadt volna ki valami. De most már túl vagyok rajta. Ki mennyit bír elviselni, annyit ér. Igaz-e? —- Megint üres söröspoharába pillantott: — Nem jön velem. na?

— Nem.

— Szívesen fizetném. Nagy pénzt kaptam tegnap, nagy pénzt. — Elővette kopott bőrtárcáját: bankjegyektől volt tömött. — Jutalompénz —, igaz-e, azért mert én ács vaSvejket — Rudolf Hru- sinszkit, a közkedvelt kémikust, Eduard Kohoutot, valamint első filmszerepében megismerhetjük: Milena Klad- rubská műkorcsolyázó-bajnoknőt.

Maria Tomasova — a nálunk is ismert tehetséges színésznő —f— több űj szelepben is csillogtatja tehetségét. Otakar Vavra ..Rendőróra” című munkástörténetében (a régi Prága a színhelye), valamint a csehszlovák emigránsokról szóló „Halál a c«körszigeten'’ című drámában. Oldrich Danek fiatal író (a Madách Színházban bemutatott „Szemtől szemben”- szerzője) rendezőnek csapott fel. Saját színdarabját. készítette el. Karel Kachyna, a filmes delegációval nemrégiben nálunk járt rendező t,,Béklyó” című filmje egy falusi állatorvosról szól. Jiri Sequens a „Halló taxi''-ban öt novellát forgatott. Az epizódok különféle műfajúak s más és más korban játszódnak. Az egyikben Ja na Brejchova a főszereplő. Jaroslav Mach a Varsó, Prága, Berlin kerékpáros békeversenyről készít filmet „Az utolsó szakasz” címen.

vígjátékok sorában akad falusi komédia, gyilkos szatíra, valamint kacagtató utópisztikus história. Igen ér_ dekesnek Ígérkezik a magyar származású Jan Kádár „Másodszor az életben” című filmje, amelynek hőse: két szovjet ember.

A háború ellen , emeli fel

A

•lana Brejchova a „Miinchau- sen báró kalandjaidban.

szavát a „Fehér felhők”, míg a német fasiszta megszállás tragikus napjait idézi az „Emberek mennek a sötétben” balladai szépségű története. Számos film szól majd az ifjúságnak s két de- tektívhistória az izgalom kedvelőinek. Ezek együttesen alkotják 1961-ben, vagyis az idén tervezett 30 játékfilmet, amelynek legjobbjai természetesen idővel nálunk is bemutatásra kerülnek.

Ábel Péter

: tendő eddigi eredményeiről : — kívánunk beszámolni, af- i féle gyorsfényképet adni ; északi szomszédunk filmmű- i vészeiének jelenlegi állásából, arról a jelentős fejlődésről. amely napjainkban azzal kecsegtet, hogy barátaink az elmúlt évi nemzetközi sikereiket is túlszárnyalják majd.

Ennek egyik alapja, hogy a témakör igen gazdag és változatos. A legkülönfélébb műfajú produkciók születtek és születnek. Karel Ze_ mann, a bábfilm világszerte elismert kimagasló alakja

Ú

j csehszlovák filmek peregnek a prágai mozikban!

Uj alkotásokat forgatnak a barandovi és a bratiszlavad, valamint a gottwaldovi stúdiókban.

Uj tehetségek kapják meg hamarosan diplomájukat a filmművészeti főiskolán s állnak munkába a műtermekben.

Erről — az 1961-as eszzsongást. s alig ötven lépésre voltunk az emelvénytől. A fúvószenekar kisdobosa akkor recsegtette egy induló első hangjait. A nagydob indulatosan zuhant a nyomába, majd belevágott az egész zenekar.

Ez kellett a négy bestiának. nem egyéb. A két első riadtan ágaskodott a két hátsó lábára. A másik kettő szintén nekivadult és ijedten rántották félre a kocsit.

A tömeg felmorajlott. Az asszonyok sikítva tódultak a járdára.

Minden erőmmel Jiúztam a hajtószárat, hogy valamiképpen megfékezzem a négy megvadult állatot. Szerencsétlenségemre a zenekar még nagyobb erővel csattogott. Ijedten néztem körül. Abban a pillanatban megláttam Réz Tónit. Felénk rohant. Egyetlen ugrással a bakon termett meliertem és megragadta a hajtószárat. Erőteljesen megfogta a négy ló száját és a négy ördög rögtön kezes bárány lett a kezében. Kényesen táncolva lépegettek az úttest gránitkockáin.

Az emelvényen viharos taps fogadott bennünket. Vidáman integettünk a zászlókkal. Réz Tóni pedig büszkén nézett végig először a kényesen lépegető lovakon, majd a lelkesen éljenző V á osztályon.

Felejthetetlen május elseje volt.

\

vakkal kezdte el az órát és $ a közeledő május elseje ha- \ marosan elragadtatott szavak- \ ra lelkesítette. \

— Fiúk! Holnapután tin- í

nép éljük az első szabad má- £ just. Az egész város nagy lel- í kesedéssel készül az ünnepi l felvonulásra. A vöröshadse-! reg katonái is részt vesznek a j menetben. Az ifjúság az el- i sö sorokban. Arra kérlek ben- i néiéUet,' Hogy minden esz-í közzel tegyétek széppé és fe-\ lejthetetlenné ezt a nagy i demonstrációt. ;

Szünetben összebújt az j egész osztály. Mindenkinek j volt valami színes ötlete, ami- $ nek megvalósítását világra- \ szóló dolognak tekintette.

— Csupa vörös zászlót vi- ■ gyünk. Vagyunk kereken hú- \ szán. Egész zászlóerdő lesz, í ha felvonulunk.

Nyugodtan tűrtem, amíg j kimerültek. Akkor aztán ki-} vágtam a farbát. ;

— Parádésan fogunk felvo-f nulni! — jegyeztem meg ki-\ diillesztett mellel. — Itt van; a városban Károly király; négy koronázási lova. meg a;

I továbbhaladt azon az úton, amelyet számára a brüsszeli : fesztivál nagydíja is igazolt. : Ezt a magas kitüntetést az „Ördögi találmányiért kapta. A Verne-regények alapján készült, különleges technikájú (rajz, báb, ember kombinációjú) alkotást, nálunk is bemutatták. Z ernenn új munkája a£ ifjúsági irodalomból jól ismert legendás hazug Munchausen báró kalandjait örökíti meg. Női főszereplője a lapban legutóbb bemutatott - Jana Brejchova.

\

7 ladimir Cech rendező szélesvásznú filmet feje. zett be nemrégiben. A „Fáklyák” a múlt században játszódik. Hősei gyufagyár! munkások. Vladimír Ne ff forgatókönyve nehéz sorsukat, nyomorúságos életkörülményeiket idézi fel mély drámaisággal, megrázó erővel. A „Fáklyák” különben címét onnan nyerte, hogy az esthomályban hazatérő gyu- fagyáriak a ruhájukra rakódott foszfortól valóban világítottak. Eduard Cupák mellett a fiatal Karel Hőger alakítják a fontosabb szerepeket.

Ladislav Helge a „Brych polgártárs” s a Rómeó, Júlia és a sötétség” írójának. Jan Otcenasek témáját, a „Tavaszi záporf’-t vitte .filmre, amely 1948-ban, Csehszlovákia nagy esztendejében játszódik. Hősnője: Jana egy fiatal orvostanhallgatónő, akit Libuse Svormova, ugyancsak

gyök, zsaluzó ács. aztán... — Közben már ment a bódék felé. ahol a sört mérték. Egye-: dűl. De mondta tovább, ma- ■ gának.

Pengett a cimbalom, rikol-: tott a klarinét:

Eb fél, kutya fél,

míg az ipám, napam el. \

Eb fél. kutya fél. míg az ipám. napam él. \

DE OK MEG mindig nem hal- i

lották. A fiú meg a^ány. Áll-! tak az illattól, méhzsongástól! terhes, lehajló fűz alatt. Ke-; zük egymásban. Már szorosan. \

A lány szólalt meg először..!

— Ügy féltem a mai naptól. •

— Miért?

— Nem tudom. Féltem.

— Tőlem?

— Tőled?! — mosolyodott! el. Majd: — Magamig. —! És lehajtotta a fejét.

A fiú az álla alá nyúlt, ma- \ ga felé emelte az arcát:

— Nézz rám!

Szemük, akár a feneketlen! kút, fölöttük a fűz. mint egy ! gótikus katedrális.

Akkor ocsúdtak fel. amikori felcsattant a taps. Elnevettek ! magukat, s tapsolni kezdtek! ők is.

— Szeretlek! — kiáltotta al

fiú. bele a zajba. !

A lány nem szólt semmit.! Hirtelen oldalra billentette a j feiét, s megcsókolta a fi őt. Á í füle alatt, a nyakát, ott. ahol j vert. lüktetett az ér. Közben: is tapsolt. I

csolva, s balkezéről a körmöt rágta.

A szikkadt arcú folytatta:

— Azért most már hazahívom. Hiába, tavasz van. na. Veszek is neki valamit. Egy pár cipőt már vettem, de még valamit, igaz-e? — Üres, habos poharába nézett, s megkérdezte: — Eljön velem egy pohár sörre?

A fiatalember a fejét rázta.

— Jö.ijék. na!

De ő nem ment; boldog ne- kiereszkedéssel a fűzfa gö- csörtös, vastag törzsének támaszkodott.

Maradt az öregember is.

A MÁSIK FŰZFA aiatt. a ióny

meg a fiú most nem beszélt. A táncot nézték. A fiú együtt dúdolt az énekkarral; lába meg-megrándult. kezét meg- megemelintette. Sudár derekú, barna fiú volt. szálkás, engedetlen hajjal, erős nézésű, szürke szemmel. :

— „Nekünk a szerelem nem elég.” — De ezt már mondta. A lánynak. És nézett rá.

Csönd lett. Hiába váltott át a zene. az ének a gyorsra, hiába ropogott fel a színpad a talpak alatt, ők csak a csöndet hallották. De ezt nagyon. Furcsa volt ez a csönd, tor- kotszorító. Próbálták elhessenteni. Hiába. Akár a vákuum. szívta, szívta ki belőlük. amit annyira el akartak már mondani egymásnak, hoav szinte már nem is akarták.