Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-11 / 84. szám
rm tner ''■Kr/fírltm 1961. ÁPRILIS 11. KEI>D EGY EV - 318 ELŐADÁS Az ismeretterjesztés sikere a ráckevei járásban f Járási fesztivál előtt \ í \ Nagy a készülődés a rác- } í hevei járásban a május 7-re '} $ meghirdetett kulturális szem- ; ^ lére. Énekesek, népi láncosok,j '} zenekarok és színjátszók ké-; '} szülnek a nagy erőpróbára, '} gamely a jelek szerint kétszer$ ^ annyi résztvevővel kerül\ í, majd megrendezésre, mint az % JÍ elmúlt esztendőben. ^ A nagyszabású fesztivált elő- 4 ^ játékként a szellemi öttusa 4 4 csapatok április 22-i járási; t döntője nyitja meg. Előrelát- 4 ^ hatóan hat csapat vesz részt \ 2 n. nemes vetélkedőn. í / / ^ A színjátszók az idén nem j J a járási döntőn mutatják be £ £ tudásukat, vizsgáznak felké- 4 J szültségükből, hanem cseremű- '} t sor keretében a járás községei- ^ í ben szerepelnek. A makádi '} '} együttes a Liliomfival készül, '} í a táksonyiak az Egy marék ^ f boldogság bemutatásával. A '} '} ráckevei színjátszók a Tacs- '} í kával, a délegyháziak az Utol- i r y y 4 so mohikán című szovjet víg- 4 ^ játéklcal, a kiskunlacházaiak ^ '} pedig a Tavaszi keringő című '} '} operettel lépnek a közönség '} \elé, \ '} A tavaly szerepelt két ének- % j karral szemben az idén öt j ^ kórus nevezett: a siigetszent- % '} miklósiak, a dunaharasztiak. a | Í szigetujfaluiak, a * ráckevei j J gimnazisták és a Csepel Autó- $ '} gyár dalosai. | Az elmúlt esztendőben négy 4 í tánccsoport műsorában gye- j '} nyörködhettek a nézők. Az \ \ idei felsztiválra már nyolc | '} együttes adta be jelentkező-1 f set: a szigetszentmiklósi, tökö-1 fii, szigetcsépi. szigetújfalui, í £ rá cite vei. szigetbecsei, halász-1 Sj teleki és a Csepel Autógyár $ '} táncosai. Érdekes színfoltja | í lesz a táncosok fesztiválja-1 < nak, hogy hosszabb szüntet j \ után ismét két délszláv együt- $ í tes is szerepel. 5 A zenekarok vetélkedésére í / / 4 eddig a szigélszenimártoni fu-g í Vásott éi a láskitn lácházai har- ^ '} monika-zenekar jelentette be£ \ részvételét. | \ Az együttesek gazdagnak£ ; Ígérkező műsorát. amelyre '{ezúttal Dunaharasztin kerül £ i sor, szavalok. szólóénekesek, ^ '} muzsikusok és táncosok sze-fy í replése egészíti ki. í í (—1) í Összeállították a péceli napok programját KÉPES FILMVILÁG y—*;y.^ A peceli emlékbizottság:, amely tavaly alakult és megrendezte a nagysikerű péceli napokat, most elkészítette az idei péceli napok programtervezetét. Pécel község idei ünnepének az ad különös jelentőséget, hogy ebben az évben volt — március 14-én — a falu nagy szülöttje, Szemere Pál halálának 100. évfordulója. A programtervezet szerint a pé- ccli napokat az idén június 17-től 25-ig tartják. Az első napon lesz az ünnepélyes megnyitó, amelyen a népi együttes ének-, tánc- és zenebemutatót tart. Június 18- án a budapesti Állami Operaház tagjai opera- és operettrészletek előadásával gyönyörködtetik a közönséget, 19-én valamelyik nagysikerű új filmoktatás bemutatóját tartják meg, 20-án a péceli színjátszó csoport Goldoni: Két úr szolgája című vígjátékát adja elő. 21-e a sporté lesz, akkor ünnepük meg pécel sportjának félszázados jubileumát. A helyi labdarúgók edzőmérkőzést tartanak valamelyik NB I-es csapattal, este pedig sportfilmet vetít a péceli mozi, 22- én táncdalest lesz neves énekesek közreműködésével, 23-án a helyi KISZ rendez táncmulatságot és 25-én magyarnóta-esttel záródnak a péceli ünnepek. A gazdag és változatos programban helyet kapnak természetesen irodalmi, irodalomtörténeti, történelmi és helytörténeti előadások is. A péceli napok előkészítésében és megrendezésében az emlékbizottság nagy segítséget kap a helyi tanácstól és párt- szervezettől, valamint a Hazafias Népfronttól és a többi társadalmi szervezettől is. — m. 1. — Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Négyen az árban című új magyar játékfilmet. Az amerikai Metro—Gold- wyn—Mayer megfilmesíti William Shirer A harmadik birodalom tündöklése és pusztulása című művét. Fernandel rövid játékfilmsorozat forgatását tervezi, amelyet ö ír és a főszerepeket is maga játssza. Hasonló filmekről van szó, mint Chaplin régi burleszkjei. 140 játék- és 380 népszerű tudományos filmet készítenek 1965-ig a lengyel filmgyárak. A moszkvai Gorkij-stúdió- ban elkészült Panova forgatókönyve alapján a Jevdokija című film. nálam hót az életemből még hátralevő időt. A hangsúly itt a módon van. mert ez alatt az anyagiakat értik. Mert ugyan mikor volt anyagi lehetősége a felszabadulás előtt a kiöregedett parasztoknak, vagy munkásoknak, hogy szórakozásképpen — ami egyúttal tanulást is jelent, hogy ilyen tömegesen vehessenek j részt országjáró kiránduláso- ■ kon. Az országjáró kirándulások, : az Ifjúsági Akadémia de min- : denekelőtt az előadásorozatok : azt bizonyítják, hogy a járási i TIT-szervezet ismeretterjesztő: munkája nemcsak mennyisé-: gileg növekedett, hanem új i módszerekkel új fomuikkal is ] gazdagodott. Mik ez«t az ú.i i módszerek? Az előadássoroza- i tok például beváltak, de még : egy járás területén is alig ] akadt két olyan község, amely- ■ ben ugyanazt az előadássoro- \ zatot minden változtatás nél- \ kül meg lehet tartani. Ez dön-: tő fontosságú. A másik: a tn- \ dományosság és a. közérthető- \ ség egységének érvényesítése. ] Nem lehet eredményes az ; olyan előadás, amelyben a tu- ; dományosság elnyomja a kő- I zérthetőséget, de az olyan elő- ; adás sem ér semmit, amelyből j a köziérthetőség miatt kiszorul j a tudomány. Tovább kell fokozni az elő- \ adások szemléltetését is. A \ rádió, szinesfilm és a te.leví- ; zió korszakában nem lehet tíz : évvel ezelőtt még bevált — ; diafilm — eszközökkel szem- ; léltetni az ismeretterjesztő ; előadásokat. Ennék feltétele \ kisfilmgyártásunk gyors kor- \ szerűsítése. megyei dokumen- ■ tumfilmek készítése. t Dana Smutna, a Rómeó, ; Júlia és a sötétség című ! film főszereplője csehszlo- í vák fii mdelegáci óval Rómá- ; ba érkezett, ahol részt vesz í a csehszlovák filmhéten. t ★ Sidney Potters, a kiváló j néger filmszínész a közel jő- j időben készülő Acélemberek \ t című amerikai film fősze- ! repét. játssza. emelkedett népünk fogékonysága és igénye az emberi kultúra minden olyan alkotása és szépsége iránt, amelyektől az uralkodó osztályok évszázadokon át megfosztották. A járás néhány községében — Ráckeve, Szigetcsép, Tak- sony-Dömsöd — több belépődíjas irodalmi estet rendeztek neves előadóművészek közreműködésével. A sikerre jellemző, hogy volt olyan előadás is, amelyet meg kellett ismételni. Ennek eredményeként került sor Ráckevén a Regényírás mesterei című, tizenegy részből álló előadás- sorozatra is, amelyeket filmvetítésekkel kötöttek össze. De a filmekkel szemléltetett belépődíjas előadások még olyan helyeken is sikeresnek mutatkoztak, mint Ráckeve- Pokolhegy, amely pedig kulturális téren a járás egyik legelmaradottabb kerülete volt. A járás községeiben a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. Ehhez a nagy jelentőségű munkához a TIT járási szervezete is jelentős segítséget nyújtott. Több olyan előadást szerveztek, a Hazafias Népfronttal és a földművesszövetkezettel együttműködve, amelyen a dolgozó parasztság részére a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeit bizonyították. Igen nagy érdeklődést váltott ki például Fekete Béla agronómus előadása, amelyet gyakorlati bemutatóval kísért. A kulturált szórakozás és ismeretterjesztés újszerű formáját jelentették a járási szervezetnek az IBUSZ-szal karöltve rendezett kirándulásai. Ilyen országjáró kirándulást szerveztek hajóval Sztálinvá- rosba. Visegrádra. Esztergom- ; ba és Budapestre, vonattal í pedig Egerbe, Pécsre. Bada- í csonyba és a Mátrába. Ezeken: az országjáró kirándulásokon j igen nagy számmal vettek ; részt az idősebbek, hatvan- ) hetven esztendős falusi em- ; berek és asszonyok, nyugdíjas ; munkások olyan indokolással:; egész életemben dolgoztam, s f a falun, illetve munkahelye- ; men kívül szinte seholsem \ voltam, most időm és módom j is van arra. hogy megismer- I hessem országunkat, ki hasz- * vwwwwwwwwwwwwwwwwwwv.ww Két hét múlva nagy eseménye lesz a TIT életének. Április 24-én kerül sor a TIT megyei szervezetének küldöttválasztó közgyűlésére. Ezt megelőzően a járási szervezetekben rendezték közgyűléseket, amelyeken az elmúlt két esztendő munkáját értékelték és meghatározták a feladatokat. A járások között a ráckevei került az első helyre. Minek köszönhető ez az eredmény? Három számadat megközelítő tájékoztatást ad erre. 1958-ban 100, 1959-ben 187, az elmúlt esztendőben pedig 318 ismeret- terjesztő előadást rendeztek a járás területén. A számszerű eredmények csak felületes képet adnak a TIT ráckevei járási szervezetének munkájáról. A siker titka és hogyan-ja a számok mögött keresendő. Egy példa ennek bizonyítására. Míg 1958-ban mindössze négy filozófia-pedagógia előadást rendeztek a járás területén, addig az elmúlt esztendőben ezeknek az előadásoknak a száma ötvenhétre emelkedett. Ennyire megnőtt volna a hallgatók érdeklődése? Kétségkívül ez is szerepet játszott benne. A munkások, parasztok, értelmiségiek egyre inkább szükségét érzik ismereteik kiegészítésének, s emnek egyik leghozzáférhe- több formáját képezik az ismeretterjesztő előadások. Ez azonban csak a dolog egyik oldala. A másik: a TIT járási szervezetének vezetősége egyre inkább olyan előadásokat rendezett, amelyek felkeltették a hallgatóság érdeklődését, nemcsak színességükkel, elevenségükkel, hanem gazdag mondanivalójukkal is. S a harmadik: az egyes előadások helyett egyre több elő- adássorozatot rendeztek. Ilyen volt többek között a Világ és ember című előadássorozat Ráckevén és Dumaha- ftisztin. A nemzetközi és történelmi tárgj’ú előadások, előadássorozatok tematikájának kiválasztásában a járási TIT- szervezet vezetősége fő feladatul tűzte ki: a nacionalista nézetek elleni harccal segíteni a dolgozók szocialista hazafiságánatk kialakítását, Igen eredményeseit •/ voltak a magyar uralkodó- í osztályok- nemzetellenes poli- £ fikáját, valamint a hazai és i nemzetközi fasizmus össze- 'j fonódását bemutató előadó- 'j sok, különösen azokban az ; esetekben, amikor ezeket £ megfelelő módon szemléltet- fj ték is. így az egyes előadd- $ sok után bemutatták a Te és t. annyi más bajtársad, a Teuton í kard akció, az Utolsó felvo- i nás című filmeket. Ezeknek \ az előadásoknak a sikere 4 ugyanakkor sürgető szükség- í létként veti fel az ilyen té- májú kisfilmek és dokumen- í tumfilmek készítésének fon- 4 tosságát. Sajnos, ezekből a 'f filmekből egyelőre csak igen 'f kevés áll a TIT-szervezetek $ rendelkezésére, pedig példák $ sora bizonyítja, hogy a film- \ mel egybekötött előadások- í nak -mégegyszer annyi hall- 4 gatója van, mint a filmek $ nélkül megtartottaknak. j Az előadások között nagy számmal szerepeltek iro-j dalmi, művészeti, pedagógiai £ és történelmi előadások. 1960- ban a 318 előadás közül 165.'} Ezek elsősorban humán jel-'} legű előadások voltak. Joggal '} felvetődhet tehát az a kérdés. '} hogy ez a körülmény nincs-e '} ellentétben szocialista fejlő- J désünk alapjaival, s azzal a £ ténnyel, hogy századunkra a 4 technika gyors ütemű fejlő- } dése a jellemző, ehhez viszont'} a technikai műveltség nagy-'} mérvű emelése szükséges. A '} válasz: ellentétről nem beszél- '} hetünk, mert a humán jellegű % előadások iránt megnyilvá- í nuló nagyfokú érdeklődés ép- 4 pen a szocializmus lényegéből! fakad. A nagy tömegek szá-t mára csak a felszabadulás\ után vált hozzáférhetővé az\ emberiség évezredes kulturá-; lis öröksége. S ahogy hazánk j gazdasági fejlődésével foko-j zatosan emelkedett a dolgozó: tömegek életszínvonala, úgy; KÖNYVESPOLC mi és művészeti problémáihoz. Ez teszi életművét örök értékűvé, hiteles művészi dokumentummá. j Andrej Guljaski: Az aríHiygyapjú Tj a napjaink magyar írói JLí adósak is még a mai falusi élet, a falun végbemenő nagy, történelmi változások élethű megörökítésével, be- • csületes és igaz képet fest \ erről Andrej Guljaski bolgár'', író kitűnően sikerült regé- \ nye, 'Az aranygyapjú. Hogyan szerezheti meg az[ ember az élet legnagyobb: kincsét, az örömet, a boldog-: ságot, s hogyan teheti ezt az: emberek közös kincsévé? Ez: az alapgondolata a Dimitrov- : díjas bolgár író sikeres alko-: tásának. A regény főhőse, Iszaj Da- mov, a vedrovói termelőszö-: vetkezet elnöke vallomássze-: rűen mondja el élete történe.: tét, amelynek hátteréből egy i nagy és tiszta szerelem bonta- i kozik ki az olvasó előtt. A lírai alaphang mellett i azonban a regény legnagyobb] értéke az egészséges és tiszta ] emberi humor. Ez avatja po- j zitívvá azt a kritikát is, \ amelyet az író a dogmatikus \ Dragomir, a posztjára nem [ rátermett termelőszövetkezeti \ elnök, vagy a vidéki párttit- \ kár hibáival szemben gyako-\ rol. : Andrej Guljaski az élet j valóságát ábrázolja, pártos és ; tiszta irodalmi eszközökkel. A \ szocializmust építő bolgár e m- \ berek egész sor remekbe fara- '• gott figurája teszi teljessé és \ tanulságossá ezt a szép és í igaz regényt, amelyet Csuka l Zoltán művészi tolmácsolása í még élvezetesebbé avatja a J magyar olvasók előtt. — r — \ A japán filmvilág kedvence: Reiko Dán. Rövidesen bemutatják Becsben a Csehszlovák Laterna Magicá-t, amely emlékezetes sikert aratott a brüsszeli világkiállításon. A párizsi filmmúzeum a közeljövőben műsorra tűzi Don- szkoj Gorkij műtőéiből készült filmtrilógiáját. Grazyna Staníszewska, a lengyel filmgyártás új csillaga. ténelmi kalandregény, amelyet a szerző régebbi műveihez hasonlóan, bizonyosan érdeklődéssel fogad majd a serdülő ifjúság. (Móra Ferenc Kiadó.) Caragiale válogatott müvei O sztályhelyzetükre gőgös, felkapaszkodott „fakereskedők”, tehetségtelen, zsaroló politikusok, felszarvazott, szenilis méltóságos urak, az urakat majmoló kispolgárok, blöffölő hírlapírók, félművelt, házasságtörő dámák, szolgalelkű tisztviselők és tanítók, félrenevelt gyermekek nevetséges panoptikuma lepleződik le a nagy román írózseni gyilkos erejű szatíráinak tükrében. Caragiale harsogva kineveti és kinevetteti olvasójával ezt a világot, nevetése pedig valóságos csodaszer: a népnek étek, az uraknak gyorsan ölő méreg. Jellemző, hogy a kigúnyolt figurák valamennyien a kizsákmányolok és az őket majmoló kispolgárok soraiból kerülnek ki. Ha az iró életteli, mélyen érző figurákat akar megrajzolni, a néphez fordul, onnan veszi hőseit. És ilyenkor nem a nevetés, hanem az együttérzés színezi hangját. Caragiale mindig aggódva figyelte a dolgozó nép sorsának alakulását és nem mulasztott el egyetlen kínálkozó alkalmat sem, hogy nyílt, leleplező támadást intézzen elnyomói, a népnyúzó tőkésföldesúri szövetség rendszerének emberei ellen. Pompás színdarabjai, novellái, karcola- tai mellett ragyogó cikkei is beszédesen bizonyítják, hogy Caragiale egészen fiatal újságíró korától élete végéig nagyszerű éleslátással, határozottsággal és hallatlan ak- tilalitásérzékkel nyúlt kora politikai, társadalmi, irodalma!« világának. Ez az írónő legfőbb erénye. Ezért hisszük neki azt a képet, amit a falu életéről rajzol, s hisszük Bi- csianné megváltozását is. A könyv másik nagy erénye: az írónő irtózik minden mesterkélt „irodalmiasságtól”, finomkodó szenvelgéstől. Jó paraszti módon nevezi a dolgokat, ez mégsem bántó, mert mindent humorosan fog fel, a humor köntösébe öltöztet. Az élettől ellesett alakokat és eseményeket közvetlen realitással, egyszerűen, de színesen, lélektani megalapozottsággal, hamisság nélkül ábrázolja. v Murányi-Kovács Endre: A kalóz leánya M arco Lodi, a párizsi Olasz Színház színészének fia, egy csodálatos tengerparti nyáron megismerkedik Sylvie- vel, a titokzatos „kalóz leá- nyá”-val. E gyermekkori barátság az évek folyamán forró szerelemmé nemesedik, s a felserdült Marco azzal a titkos gondolattal utazik a tengeren túlra, hogy az amerikai függetlenségi háború harcai közben talán találkozik Syl- vie-vel is. Marco a harcok tüzében ébred rá végérvényesen, hogy a „kalóz leánya” az ő szívében immár nemcsak gyermekkori szerelmet, hanem a szabadságért való vágyat és harcot is jelenti. A regény végére a szimbólum teljessé lesz: a francia forradalmat megelőző napokban találkozik Sylvie- vel. „A kalóz leánya’’ izgalmas, fordulatokban bővelkedő törZuzka Zguriska: Kettős lakodalom Tide, kedves olvasmány ez U az írás. az ismert szlovák írónő Kettős lakodalom című, falusi tárgyú regénye. Zuzka Zguriska — aki maga is éveken át tanítónő volt egy kis faluban — jó ismerője a morva—szlovák határvidéken élő népnek. Regénye két fiatal szerelmespár viszontagságait eleveníti meg, hogyan ütközik össze szerelmük a falu régi társadalmának konvencióival, a hagyományok és szokások béklyóival. Csak hosszas izgalmak és mulatságos bonyodalmak árán jut végül is révbe a két fiatal pár boldogsága. A regény nagyszámú szereplőjéből elsősorban Bicsian- né, ez az okos, megfontolt falusi gazdasszony köti le az olvasó figyelmét, mert az írónő őt ruházta fel a legtöbb tipikus tulajdonsággal. Bi- csianné egy jómódú par ászt- család feje, s nagyrészt ez a Icörülmény szabja meg jellembeli tulajdonságait: önfejű, hatalmaskodó, megveti a falusi szegény népet. Ezért a legérzékenyebb pontján éri találat büszkeségét: a körülmények arra kényszerítik, hogy befogadja házába a szegény lányt, Krisztinát, mint első menyét, vagyis utódját. Az írónő nevelő szándéka világos: a fulu alapvető problémáját — szegény lány, gazdag fiú — érinti. Ámde vannak Bicsiannénak rokonszenves tulajdonságai is: eszesség, igazságérzet, ötletesség. Ezért eleven, vérbő és egyáltalán nem sematikus alakja ő a
