Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-11 / 84. szám

lsei. Április ii. kedd r ítélet a szentendrei korrupt ügyvédek Dr. Fogas Ernőt öt és fél*, dr. Sümegi Józsefet négy és Virág Estvánnét három és félévi börtönre ítélte a bíróság Több hétig tartó tárgyalás «tán a Pest megyei Bíróság most hirdetett ítéletet a két szentendrei korrupt ügyvéd és bűntársaik ügyében. Mint megírtuk, dr. Fogas Ernő, a szentendrei ügyvédi munkakö­zösség vezetője, dr. Sümegi József ügyvéddel, a munkakö­zösség tagjával, számos meg­vesztegetést hajtott végre, ugyanakkor a társadalmi tu­lajdont is több tízezer forint­tal károsította meg. A tárgyalás során a vádlot­tak és tanúk kihallgatásából így alakult ki a nagyszabású korrupciós bűnügy képe: Két évvel ezelőtt a Pomázi Községi Tanács végrehajtó bi­zottsága elhatározta, hogy özv. Puchlin Gyuláné pomázi la­kos ötholdas ingatlanát házhe­lyek céljaira kisajátítja. Si­mon Ödön volt vb-elnökhe- lyettes beidézte az idős asz- szonyt és közölte vele a hatá­rozatot. Simon, akit az %v elején más korrupciós ügyei miatt nyolc évre ítéltek, olyan kijelentést is tett, amiből Puchlinné arra kö­vetkeztethetett; jó pén­zért meg lehet változ­tatni a határozatot, özv. Puchlin Gyuláné ezután felkereste a szentendrei ügy­védi munkaközösségben dr. Sümegi József ügyvédet, aki­nek elmondotta a Simonnal folytatott beszélgetést. Süme­gi, miután főnökével, dr. Fo­gassal, megtárgyalta az ügyet, vállalta a kisajátítási határo­zat megfellebbezését. A két ügyvéd el is készítette a be­adványt, amelyben a „törvé­nyesség” nevében kérték a kisajátítási eljárás megszünte­tését azon a címen, hogy Puchlinné a törvényes határ­időn belül vállalja az ötholdas terület beépítését. A kére­lemnek a járási tanács helyt is adott. Ezután dr. Sümegi felke­reste Simon Ödön volt po­mázi vb-elnökhelyettest és kö­zölte vele, hogy ügyfele anya­gi áldozatot is szívesen hozna a „sima lebonyolítás” érdeké­ben. Hogy kijelentésének na­gyobb nyomatéket adjon, egy zárt borítékban négyezer forintot ott is fe­lejtett Simon íróasztalán. A korrupt elnökhelyettes ezen úgy nekibuzdult, hogy pár hét múlva már saját szakállára kért „kölcsön” özv. Puchlin Gyulánétól hatezer forintot. Miután a kisajátítási eljá­rást így sikeresen leállították az ügyvédek, hozzáláttak az ötholdas terület parcellázásá­hoz és értékesítéséhez. .Virág Istvánná, a járási tanács föld rendezője, húszezer forint ellenében hajlandónak is mu­tatkozott az engedély kiadá­sára. Dr. Sümegi a telektu­lajdonossal közölte, hogy to­vábbi negyvenezer forintra van szükség. Első részletként húszezret fel is vett, ebből tízet megtartott magának, tí­zet meg átadott dr. Fogasnak, aki a pénzt Virágnéval el­felezte. Közben a telekérté­kesítések is sürgősek voltak, ezért Bánhidi Antalnak, az ingatlanközvetítő szentendrei kirendeltségvezetőjének más­fél százalék jutalékot Ígértek és fizettek az eladott telkek­ből befolyt összeg után. Mikor a bűnös üzelmekre | fény derült, a két ügyvéd ! újabb vesztegetéssel akarta í az ügyet eltussolni. Erre azonban már nem volt idejük, mert előbb dr. Sümegi Józsefet, majd dr. Fogas Ernőt Virág Istvánnéval együtt letar­tóztatta a rendőrség. A nyomozás során kiderült, ; hogy más bűncselekmények is ' terhelik a két ügyvéd számlá- | ját. így a szentendrei járásban | számos ügyfelüktől vettek fel j több ezer forintot külöhböző I telek- és Ingatlanügyek „gyors j és sima” elintézésére. Ezenkí- | vül dr. Fogas és dr. Sümegi az I ügyfelektől munkadíj címén felvett összegeket is rendszere- I sen megtartotta magának és nem fizette be az ügyvédi munkaközösség pénztárába. A vádirat megállapítása szerint negyvenhatezer forintot sik­kasztottak el ezzel a módszer­rel. A tárgyalás során előke­rült újabb bizonylatok a sik­kasztott 'összeget némiképpen mérsékelték ugyan, a sikkasz­tás tényén azonban nem vál­toztattak. Bebizonyosodott az is, hogy dr. Fogas Ernő azok­ban az ügyekben, amelyekben a bíróság hivatalból , védőnek rendelte ki, a tárgyalási díjat a bíróságtól és az ügyféltől is felvette. A most megtartott tárgyalá­son Fogas Ernő furfangosan védekezett. Letartóztatása ide­je alatt írt „önvallomás”-át visszavonta. Mint kiderült, ezt azzal a céllal írta, hogy a szük­séghez képest beismerésként, illetve beismerő vallomásának visszavonására is fel tudja használni. Ezárt a jobb oldalas önvallomás egyes betűinél ce­ruzáját erősebben megnyomta. Ha a feketébben írt betűket összeolvassuk, ezt a mondatot kapjuk: „Ez a vallomás nem fedi a valóságot”. Virágné er­kölcsi romlottságára élénk fényt vet megtalált naplója, amelyben ilyen bejegyzések olvashatók: „Bármilyen vissza­taszító is a főnök, azért csak jóba kell lennem vele.” Virág- nét egyébként lefelé taposó, felfelé hajbókoló magatartása miatt a járásban találó elneve­zéssel „Királyné”-nak hívták. Több hetes tárgyalás után a bíróság valamennyi vád­lottat bűnösnek mondotta ki. Megvesztegetés,1 hűtlen keze­lés és egyéb bűncselekmények miatt dr. Fogas Ernőt öt és fél­évi, dr. Sümegi Józsefet négy­évi, Virág István nét három és félévi, Simon Ödönt kétévi börtönre ítélte. Özv. Puchlin Gyuláné egyéves börtönbünte­tését a bíróság háromévi pró­baidőre felfüggesztette. Dom- bai Lászlót tízhónapi, míg Bán­hidi Antalt — töredelmes be­ismerő vallomására tekintettel — nyolchónapi börtönbüntetés­re marasztalta el. A nagysza­bású bűnügy többi vádlottja kisebb-nagyobb felfüggesztett i börtön-, illetve pénzbüntetést | kapott. I Az ítélet nem jogerős. Az j ügyész súlyosbításért fellebbe- j zett. (gy. m.) Újabb 3100 kocasüldő Az 1008/1960. FM—Élm. M. számú együttes utasítás alap­ján a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat 3Í11 süldőt helyezett ki a termel 5- j szövetkezeti tagok háztáji i gazdaságaiba. Mint ismeretes. | a kocasüldőt kapott tagok há- j róm darab süldőt adnak visz- i sza a vállalatnak, illetve a termelőszövetkezetnek. Ennek ! alapján tehát a szövetkezeti j háztáji gazdaságok 11 728 sül- ' dót biztosítanak. A termelőszövetkezeti tagok körében közkedvelt akciót a j vállalat az idén tovább foly­tatja és mintegy 3100 koca­süldőt juttatnak a háztáji gaz­daságoknak. Ebből a mennyi­ségből nemcsak a tsz-tagok, hanem az egyéb állattartók is kaphatnak. Már érkeznek az új gépek az aratásihoz Megérkeztek az első . gép­szállítmányok az idei aratás­hoz. Csehszlovákiából több mint négyszáz arató-cséplőgép jött a Földművelésügyi Mi- nisztériurh Anyagellátó Vál­lalatának címére és még to­vábbi, jelentős szállítmányok várhatók. Az új aratógépeket főleg a termelőszövetkezetek vásárolhatják meg. Megérke­zett az előzetes jelzés arról is, hogy hamarosan megin­dul a szállítás a Szovjetunió- i bői is. ahonnan az idén 650 , nagyteljesítményű kombájnt í kapunk. Az EMAG-gyár ebben | az esztendőben 125 arató-csép- I lőgéppel segíti a mezőgazda- ! sági nagyüzemeket. (MTI) — NÉGYSZÁZ esztendős kútra bukkantak a gyulai várban. A jelentős építé- ! szeti műemléket most hely- I reállították. A BECSÜLETES VAROS A harmincas években ját­szották Aszlányi Károlynál;, a fiatalon elhunyt humoristának egyik nagysikerű vígjátékát, „Szélhámos kerestetik” cím­mel. Cselekménye egy képze­letbeli városkában történik, ahol a rendőrség tagjait nyug­díjazni akarják, mert minden' ottlakó ember becsületes. Erre a darabra gondoltam, amikor elindultam riport- j koraiamra, hogy választ kap- j jak a sokat vitatott kérdésre: j fellelhetők-e Vác városában az ! új típusú, szocialista ember ki- ! alakulásának ígéretei? A Váci Tejüzem gépkocsija : már kora hajnalban tejeskan- j nák sorét helyezi a tejcsarno­kok, cukrászüzemek elé. Őrá- j kig őrizetlenül hagyják az \ árut. El lehetett volna ilyet I képzelni mondjuk három év- i tizeddel ezelőtt? — Két éve vagyok a vállalat j vezetője — mondja Nagy elv- I társ a tejüzemben. Naponia 150—160 kannát rakunk le az utcára, mintegy 4000 liter tejjel. Eddig nem történt egyetlen visszaélés vagy vita az átadás-átvételnél. Reggel hat óra. Az alsóvá­rosban tapossa zöld kerékpár­jának pedálját Nyári László kézbesítő. Ablakokba, ajtóki- iincsekre helyezi az újságok sokaságát. Be sem zörget, pénzt sem vesz át. Nem fordul elő félreértés, elszámolási za­var? — Kedden és pénteken 150 darab Pest megyei Hírlapot Növekszik a kert-kultúra: rendkívül nagy érdeklődés a díszfák és cserjék iránt Befejezéshez közeledik a tavasza faültetési idény. Az ál­lami gazdaságok kereskedelmi irodájánál elmondották az MTI munkatársának, hogy az idén a korábbi évekhez viszonyítva ugrásszerűen megnövekedett az érdeklődés a díszfák és cser­jék iránt. \ é* Az állami gazdaságok faiskoláinak lerakatni díszfából hat­van különböző fajtát árusítottak. Nemcsak a parkokba és fa­sorokba illő fajtákat keresték, hanem a kiskert-tulajdonosok az alacsonynövésű, szép lombú és virágú díszfákat szinte az utolsó darabig elvitték. Különösen a japán díszcseresznyét, a díszalma-fajtákat és a tarkalevelű törpe juharokat vásárolták. A különböző cserjefélékből 200 fajtát hoztak forgalomba az idén. s a vásárlás itt is hasonló mérvű volt. Rengeteg évelő- növényt. fenyőt és örökzöldet ültettek a kiskert-tulajdono­sok. (MTI) adok le körzetemben. Reggel nincs sok időm, sietnem kell. A pénzt délelőtt szedem össze, a levelek es egyéb küldemé­nyek kézbesítésekor. Nem volt még soha vitám az olvasókkal. Lassan éled a város. Meg­elevenednek az utcák. Nyitják az üzleteket. Álljunk meg egy pillanatra. Az önkiszolgáló bol­tok! Ez valóban új típusú kis­kereskedelmi forma nálunk. Aggályaimra Borbély János, a Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója ad választ: — Huszonegy élelmiszerbol­tunk kcjzül ma már húsz ön- kiszolgáló rendszerrel műkö­dik; Az új forma beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Akadt ugyan néhány kisebb vissza­élés — főleg az éretlenebb, fiatalobb korú vevőknél —, de az önkiszolgáló boltok leltár- elszámolásai meglepően jók. E tények arra késztetik válla­latunkat, hogy 1961-ben to­vábbi 25 boltegységet állít­sunk á* az új rendszerűre. A Sztáron Sándor utcai könyvtárban Tárnoknéval be­szélgetek. A szépen berende­zett olvasóteremben kéziköny­vek sorakoznak a szabad pol­cokon. Másutt újságok, folyó­iratok sokasága. Az érdeklődök elvesznek egy-egy példányt, majd elolvasás után visszaraik- ják a helyére. — Ha meglesz a tervezett átalakítás — kapom a felvilá­gosítást —, a könyvkölcsönzes- nél is bevezetjük a szabad- polcos rendszert. Ez gyorsítja munkánkat. áttekinthetőbbé teszi a könyvállományt. Tu­dom, hogy mire gondol. Mi bí­zunk az emberekben! A Marx téri postahivatalban Rákóczi András hivatalvezető­nek számolok be eddigi tapasz­talataimról. — Most már csak az hiány­zik — bölcselkedem —, hogy a pénzt is olvasatlanul adhas­suk fel a postán. — Nyílt kapukat döngetsz — mosolyog az élüzem-posta vezetője. — Már meg is tör­tént ez az „újítás”, öt kiske­reskedelmi boltegység két-ket dolgozója üzletében átolvasva helyezi el egy zsákban a pénzt. Lezárják a küldeményt és így adják át nekünk, sok esetben 110 000—15 000 forintos tarta- ! lommal. Ez meggyorsítja a íel- 1 vételi munkát. Sokszor csak másnap vesszük át mi a kül­deményt. Csodálkozol? Kér­dezd csak meg Fekete kartár­sat, a 10-es népből than: volt-e valami reklamáció az elmúlt hónapok alatt? Ezért szeret­nénk tárgyalni a többi üzletve­zetőkkel is, hogy más kiske­reskedelmi egységekkel is megszerettessük a pénzfeladás- í nak ezt a módját. | — Bízunk az emberekben! I — cseng fülemben, amit a já­rási könyvtárban hallottam. S ha még nem is tartunk az em­lített Aszlányi-darab elgondo­lásánál; ^nagyot léptünk előre másfél évtized alatt az emberi jellemek forrná lólábán. Politi­kai életünk fejlődése, gazdasá­gi helyzetünk megerősödése mellett örvendetes jelenséged találkozhatunk: szemünk láttá­ra alakul ki nálunk Is az típusú, szocialista ember. Papp Rezső uj Cukorrépavetés újítással Érdekes és hasznos gépet kezdték el használni a napok­ban a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben. Az új ma­sinának még neve sincs, leginkább csak simítónak hívják. A Kanadából tavaly hazatelepült Tóth János bácsi tervei alap­ján és közreműködésével készítették Tóth János a következőket mondta az új gépről: Nagy gondot oikoz minden évben vetés dőtt a talaj egyenetlensége. A vetőgéD nem tud egyenletes munkát végezni s nem utolsó­sorban a termés betakarításánál is baj az egyenetlen talaj. Ez a gép tulajdonképpen egy nagy. erős keret. Az első részévei simítja a földet, utána egy fahenger összetöri a göröngyöket, majd a gép után akasztott fogasok elvégzik a végső simítást. A 60 holdas cukorrépa vetésénél igen eredményesen használ­juk s munkába fogjuk állítani más magok vetése előtt is. isik ä G—35-ös vontatja az új gépet, nyergében Tóth Istvánnal. ’■■■mm A simító mögött Tóth Ferenc halad a Maulvurffal, veti a cukorrépát. A lovak által vontatott hengerek fejezik be a munkát. Kel­het, fejlődhet a cukorrépa, növekedését nem akadályozza a rögös talaj. (Foto—szöveg; Opauszky) gyarországi foglalko­zások jegyzékének sűrű sorokkal sze­dett oszlopait böngé­szi, nem egyszer meg­lepődik egyik-mási­kuk különleges vol­tán. Mert abba még csak belenyugszunk, hogy a vitorláshajók árbocát önálló mes­terember: az „árboc- készítő” fabrikálja. Aligha vitás az sem, hogy ha van sátor, sétabot, fakanál és zsúpfedél, úgy mindezeknek van ké­szítője és egyelőre még olyan halálra­ítélt mesterségek­nek is lehet képvise­lője Magyarországon, mint a zsúpfedélko- tészet. Az átlagos tá- iékozottságú olvasó azonban bizonyára meghökken olyasféle — nem egyszer derűs képzettársításo­kat ébresztő — fog­lalkozások olvastán, mint „cellabontó”, „helyzetfúrős”, „dió­törd”. „bonyolító”. Akad. azonban a jegyzéknek komo­lyabb tanulsága is Új, tizenöt-tizenhat évvel ezelőtt még nem ismert foglalko­zások bukkannak fel, amelyeket a felszaba­dulás óta elért fejlő­désnek köszönhetünk, így pl. a mezőgazda­ságban a fejőgulyá- sok, apaállatgondo­zók és elletőkanászok mellett ma már ott van a „mezőgazdasá­gi pilóta”. A leggya­koribb foglalkozások egyébként így feste­nek: van 98-féle la­katosunk. 38-féle gu­miipari szakembe­rünk. 36-féle foglal­kozást ismer az épí­tőipar. 33-félét a ha­józás, 24—24-félét a cipő- és autószakma. 22-féle asztalos dol­gozik Magyarorszá­gon, 21 lehetőség kí­nálkozik az agyag kitermelésével és fel­dolgozási val kapcso­latos különböző fog­lalkozásokra. mező» gazdászunk pedig nem kevesebb, mint 16-féle akad. A foglalkozási jegy­zék részletességére jellemző. hogy a gyertyagyártáson be­lül megkülönböztet „gyertyabélfúrót”. ..gyertya-készítőt”. „gyertyamártót” és „gyertyaöntőé'. Ezek után az már nem meglepő. hogy a hangszerek alkotói­nak sorában külön helyet foglal el az „oboakészítő”. Aki azonban azt hinné, hogy a .,pacalos”-nak és a „pác álszállító” - nak valami köze van húsiparhoz az téved. Mindkét foglalko­zást a téglagyártás­ban ismerik. Ordas Iván < ; „Az asztal körül \ négyen ültek: egy I barnító, egy blitzelő, ! egy cserlcészúlkészí- \ tő és egy szid er. í Odébb egy idős tiis- \ kehúzé sakkozott egy í aljaüzemi beugróval, \ míg a tábLaüvegho- í mályosító a nagy tü- '{ körablakon keresz- \ tül gyönyörködödtt a ; táj szépségeiben...” , I Alighanem meg- í bökkenne az olvasó, j ha valamelyik könyv- j ben. vagy újságban ehhez hasonló sorok- £ ra bukkanna. Pedig } egyik elnevezést sem í az írói fantázia szül- í te. valamennyi ha- í zánkban létező fog- 'j lalkozást jelöl. Alta- 'f Iában ritkán gondo- ; lünk arra. hogy az í a sok-sok a próság. ; amellyel naponta ta­> lálkozunk valamilyen \ formában, nem ön- \ magától jön létre, í hanem valaki készi­> ti. a készítő foglalko- ; zásának pedig hiva- ! talos elnevezése van. í így aztán aki a ma­Mesterségem címere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom