Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-06 / 80. szám

1961. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK «ccm rÄirloo 3 Népünk vidáman, lelkesedéssel ünnepelte április 4-ét (Folytatás az 1. oldalról.) felszabadulásának tizenhato­dik évfordulóján, majd fel­kérte a csepeli dolgozók kép­viseletében megjelent Pálfy Károlyt az ünnepi beszéd megtartására. — Ünnepelünk — mondotta is elhozták a magyar népnek a szabadságot. Ezeknek a vöröskatonáknak a sírjaira hozták el a ceglé­di dolgozók a szeretet és a hála virágait. A gyászinduló hangjai mel­lett helyezték el az emlék­művek talapzatára a városi PáKfy Károly ünnepi beszédét mondja. többek között a szónok —, de ezekben az ünnepi pillana­tokban nem felejtkezhetünk el arról, hogy honnan indultunk és arról sem, hogy hová aka­runk eljutni. Nem felejtkezhetünk el a múlt rendszer nyolc- vanfilléres napszámbéré­ről, arról a szorongó ér­zésről, amit a munkanél­küliségtől való örökös fé­lelem jelentett. Nem felejtkezhetünk el a má­sodik világháború közel fél­milliós emberveszteségéről és arról a huszonkétmilliárdos tanács, a gyárak, az üzemeik, a tömegszervezetek és az is­kolák koszorúit. Monor A járási székhely dolgozói munkahelyükről együttesen vonultak fel a főtérre. A nagy menetet színessé tette a sok úttörő-egyenruhás gyerek, a kiszisták fegyelmezett szép egysége, a népi viseletbe öltö­zött kefegyári lányok. Az ünnepi szónok Lelkes Béla általános iskolai igazgató, megyei tanácstag volt. Lelkes Béla ünnepi beszédét mondja a momori nagygyűlésen. anyagi veszteségről, amely ha­zánkat érte. De nem felejt­kezhetünk el arról, hogy az utóbbi tizenöt esztendő nem­csak új szocialista városokat jelentett: Sztálin várost, Kom­lót, Kazincbarcikát, nemcsak számtalan új gyárat, művelő­dési házat, mozit, szülőott­hont, hanem óriási fejlődést jelentett dolgozó népünk ön­tudatában és művelődésében. Április 4-én kegyeletes ün­nepségre gyűltek össze Cegléd dolgozói a Szabadság téren lévő szovjet emlékmű előtt. Tokaji Mihály szavalata után Joó Ágoston, a városi pártbizottság titkára em­lékezett meg azokról a hősökről, akik életük árán Beszédében méltatta a fel- szabadulást és az azóta el­telt idő helyi eredményeit. Ezután a szervek, hivatalok, üzemek képviselői elhelyezték a hála és a megemlékezés ko­szorúit a főtéri emlékműre és a Marx-ligeti hősi sírokra. Gyömrön nagy tömeg gyűlt össze a ta­nácsháza előtti téren, hogy meghallgassa Szij- jártó Lajos országgyűlési képviselőnek, a járási ta­nács elnökének ünnepi be­szédét. A szövetkezeti énekkar sze­replése és Kulich Erzsébet Április 21-én ülést tart a megyei tanács A végrehajtó bizottság megtárgyalta és elfogadta a tanácsülés napirendjén szereplő anyagokat Szerdán, április, 5-én Keleti Ferenc elnök vezetésével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Részletes és be­ható vita után elfogadta azokat az anyagokat, amelyek az áp­rilis 21-i megyei tanácsülés napirendjén szerepelnek. Ezek a következők: Jelentés a tanácsi feladatok végrehajtásáról; Je­lentés a megyei tanácstagok tevékenységéről, különös tekin­tettel a tanácstagi fogadóóráit és beszámolók megtartására; Az országgyűlés által jóváhagyott 1961. évi költségvetés; Az iskolai mulasztások okainak kivizsgálására és tanulmányozá­sára alakított ideiglenes bizottság jelentése; A kisipari ter­melőszövetkezetek, háziipari és földművesszövetkezetek köz­ségfejlesztési hozzájárulási kulcsának megállapítása. Ezután Keleti Ferenc elvtárs beszámolt a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról, majd befejezésül egyéb ügye­ket tárgyalt a végrehajtó bizottság. szavalata emelte az ünnepség színvonalát. Ezután az ünnep­lők a szovjet hősi emlékműhöz vonultak, amelyet koszorú­erdővel borítottak el. Zsdmbok A termelőszövetkezeti köz­ség népe kedden délelőtt azzal kezdte ünnepi megemlékezé­sét, hogy a párt, a tanácsi, a népfront és más szervek kép­viselői — nagy tömeg kíséreté­ben — megkoszorúzták a szov­jet hősök emlékművét. A pártszervezet koszorúját Ne­mes István, a helyi szervezet titkára helyezte el. Ezután a kultúrházban ren­deztek felszabadulási ünnep­séget. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a helybeli fiata­lok adtak színvonalas, ki­tűnő műsort. Különösen nagy sikert aratott a zsámboki művelődési ház lányokból álló tánccsoportja, A kultúrotthon végül ked­ves esemény színhelye volt, Ugyanis itt adták át a zsám­boki 16 éves, tehát a felsza­badulással egyidős lányoknak és fiúknak első személyi iga­zolványukat, „érettségük” e kifejező jelképét. Vdcszentlászlón nagy érdeklődéssel várták a j TV közvetítését a budapesti | díszszemléről. Az iskolában sokan összegyűltek, hogy ta- i núi legyenek a színpompás ! katonai parádénak. Ezt követően a szülők és az ünneplő közönség jelen­létében úttörőavatásra ke­rült sor, majd az iskola helyiségeiben megtartották az ünnepf meg­emlékezést, amelyet jól sikerült szavalatok és énekszámok tar­kítottak. Délután a nősök és a | nőtlenek labdarúgómérkőzésén I szórakoztak a vácszentlász- lóiak. Ddnyon már kora reggel pattogó indu­lók hangja áradt az utcai hangszórókból, s köszöntötte az ünnepségre készülődő la­kosságot. Tíz órától a buda­pesti nagyszabású katonai díszszemlét közvetítették a hangszórók, majd tizenegy órakor ünnepi nagygyűlésre került sor a községi kultúr- otthonban. A gyűlésen az ün­nepi beszéd előtt és után jól sikerült szavalatok és ének­számok hangzottak el. A szovjet küldöttség látogatása Győrött Az A. P. Kirilenko vezetésé­vel hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség szerdán Győrbe látogatott. A vendége­ket elkísérte Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője és Púja Frigyes külügyminiszterhelyet- I tes is. — Országos történész­kongresszus Pécsett Az országos törtenészikong- reszus idei vándorgyűlését má­jus 4-én és ő-én Pécsett ren­dezik meg. Az előzetes prog­ram szerint több előadás hang­zik el. megtárgyalják a felnőt­tek történelem-oktatásának kérdéseit, korreferátumokat tartanak a végvárakról, a tö­rök elleni harcokról, valamint a legújabb kor történettudo­mányának eredményeiről. Egy új esztendőt, s a tavaszt nyertük el a lepergett rövid három hónappal. Most elvá­lunk, mint a többi hétköznap­tól. És mégis visszapillant az ember: Mit is? Hogyan is? ... Három hónap .. . Egy kis öröm, kis bosszankodás, sok dolog, s bizony sok gond is — otthon és a másik, a nagyobb háztar­tásban, az ember kenyérkere­ső dolgaiban. „Vége az év első negyedé­nek” — mondaná a hivatalos. És az újságíró, aki végigjár­ta, végigutazta ezt az elrohant „negyedet”, villanó gondola­tokkal idézi a télből — tavasz idejét... Szép otthonokért emeltek két nagy épületet a nagykőrösi „Pipagyár” udvarán. Készül­nek a szobabútorok — de hát kevés, még mindig kevés! Egy sor gyártó szerkezet, munkát gyorsító berendezés várja a munkábaállást. Másutt csak tavaszodott. A Budakalászi Gyapjúszövő öreg­öreg falai „kihajtottak”; tető­től talpig megifjították a fes­tők. Öröm körülnézni — és dolgozni a kivilágosodott he­lyen. A gödöllői asszonyok­nak — akik új szállást kap­tak az árammérőgyárban — mindegy az idő. Napfényes, kényelmes, derűs-borús időben egyaránt. Az ország egyik leg­korszerűbb szerelőszalagja in­dult meg itt január elején. Akár egy laboratórium, olyan csillogó és tiszta minden. S hogy az ülés se legyen fárasz­tó, a szalág meg-megáll né­hány perc pihenőre... jól kez­dődik az év . .. Készülnek a távbeszélők. Egy két esztendeje hajtani kezdő csemete, a Telefongyár bugyi üzeme, az idén már a maga lábára áll. Egy gyárra való szép gép érkezett és ezek­ben a napokban már csaknem teljes egészében ott gyártják a telefonokhoz való alkatrésze­ket is. Nagy esemény ez ott!.» Csöndben, finoman-kattogva kigördülne^ a friss illatú, cso­daszép hálókocsik. A Dunake­szi Járműjavító tíz darabot ké­szített az új esztendő óta. És 22 középajtós, műanyag-bevo­natos nyolckerekű személyko­csit. Most útra bocsátja őket. Együtt a háromszáz, fiatallá frissített-javított régebbi vago­nokkal. Ebben a nagy szobában tel­jes a csend. Négymillióba ke­rült a Diósdi Csapágygyár mé- röszobája! A hármas falú, minden év és napszakban egy­formán kondicionált, a külvi­lágtól elzárt szobában a haj­szál hatvanad részét is mérni képes műszerek szolgálatba álltak. Ezeken már nem múlik a jó hírt szerzett diósdi csap­ágyak újabb térhódítása ... A Gödöllői Gépgyárban új ipari hűtőgépet konstruáltak. Nem kell hozzá ember, fele helyen elfér, mint a régiek, olyan jól gazdálkodik a szük­séges hűtővízzel, hogy a mai vízszűkös világban egy kis ut­cát el lehetne látni a megtaka­rított ezer literekkel... Sok lakásra is szükség van. Csak győzze „szusszal” a hoz­závalót készítő sok gyár. A Szentendrei Cementáruüzem jó gépeket kap, s ehhez mel­lékel több figyelmet, nagyobb gondosságot: kétezerkétszáz tonna megtakarított cement jelentkezik majd eredmény­ként. Már ebből is sok házat építhetünk... így tűnnek, villannak az el­szaladt napok. Elmúltak, s jön­nek a következők. Csöndben — zajjal; köznapian. És elköszönt az ötéves terv első évnegyede . .. Tóth György Elsők a munkában«, a tsz-vagyon védelmében, gyarapításában A ceglédi járás termelőszövetkezeteinek néhány problémájáról Járásunk termelőszövetke­zetei a múlt évben lerakták a további előrehaladás alap­ját. Zárszámadási közgyűlé­seiken összegezték eredmé­nyeiket, s gondjaikat. Az ösz- seegezésből adódó tanulságo­kat a vezetők és a tagok egy­aránt levonták, a terület adottságait figyelembe véve, ez évre reális terveket készí­tettek. Javult a vezetés szín­vonala, és a határozott, terv­szerű irányítás eredménye­képpen a tagság munkafegyel­me, szorgalma. A korai jó idő beköszöntésével a földeken dolgozóktól tarkállik a határ. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz 424 tagjából 300 máris munkába állt. — Pártszervezeteink műkö­dése eredményeként az el­múlt két-három hónap alatt, jelentős mértékben megjavult a munkamorál azoknál a tsz-tagoknál is, akik tavaly még nem vették ki megfelelően részüket a munkából. A téli tanfolyamok is sikerrel zárultak. A téli tanfolyamok általában ott si­kerültek a legjobban, ahol a pártszervezetek kellő gondos­kodással készültek fel azok levezetésére. Ennek azonban az ellenkezője is igaz, mint azt néhány negatív eset bizo­nyítja. Egyes helyeken a vezetők helyes javaslatai ellen főként olyan emberek léptek fel, akiknek a legkevesebb közük volt a szövetkezethez, a leg­alacsonyabb munkaegység­számot teljesítették. Sajnos, előfordult, hogy az ilyen je­lenséget a párttagság tétlenül szemlélte, mint például a tör- teli tsz-ekben. Főként a háztáji területek nem eléggé körültekintő kije­lölésével. illetve a fogatokkal kapcsolatban élesedett ki a vita. A vezetők és a jóindu­latú tagok közül többen nehe­zen értették meg, hogy a nyolcszáz—ezerhatszáz négy­I szögölnyi háztáji földek ki­osztásának elsődleges mértéke csak az lehet: ki. mennyi munkaegységet teljesített. A helyes elv az: a*ki többet nyújt a közösnek, több előnyt érdemel. Az sem szorul kü- | lönösebb bizonyításra, hogy az egyéni és a közösségi i érdekeket megfelelően kell | összehangolni. Sokan vannak I még, akik az egyéni érdeket | fölébe helyezik a közösségi- l nek, tehát a háztájit tekintik 1 a fő jövedelmi forrásnak, s nem a közös gazdaságot. A kérdésnek ugyanakkor van egy másik oldala is; a közös­ben annyi terményt kell ter­melni, amennyi kielégíti a háztáji állatállomány szükség­letét is. A fogatok felhasználásának kérdésében kialakult vita ha­sonló nézeteket takar. Tény az, hogyha a tsz-ek a fogat- erő létszámát nem a terület adottságainak megfelelően ál­lapítják meg és felhasználását nem a legnagyobb gonddal szervezik meg — különös te­kintettel az egyénileg vállalt területek növényápolási és betakarítási munkáira __, ez a szövetkezet jövedelmét csökkentheti. Az olyan köve­telések pedig, hogy minden tsz-tagnak évenként három ingyen fuvart biztosítsanak, egyaránt ártalmas a szövet­kezet tagságára, és a közös gazdaságra is. Ez az igény amellett, hogy nehezíti a fo­gatok tervszerű szervezését és kihasználását. odavezetne, hogy egyesek mások rovására jogtalan előnyökhöz jutnának. Az idei esztendő eredmé­nyit ,.most alapozzák ter­melőszövetkezeteink a tervké­szítés, a tavaszi szántás, a ve­tés stb. munkálataival. Párt- szervezeteinknek a jó tervké­szítés segítésén túl nagy gon­dot kell fordítani ok arra, hogy a tervtárgyaló közgyűlés előtt a párttagság és a párton­kívüli aktíva jól megismerje a terveket. A terv célkitűzé­seit a tagság előtt részletesen ismertetni kell, a tervet fel kell bontani brigádokra, mun­kacsapatokra, egyénekre. Így mód és lehetőség van arra, hogy mindenki a maga terü­letén olyan ellentervet dol­gozzon ki, amelynek alapján — a megteremtett feltételek mellett — a tervet túlteljesít­heti, ami kellő alapja lehet a szövetkezetben kialakuló mun­kaversenynek is. Nagyon fontos feladat a megjelelő m unkaszervezel | kialakítása, s azon belül a [ párttagok és a pártonkívüli aktivisták arányos elosztása, foglalkoztatása. Hogy ez meg­valósuljon. a legjobban dol­gozó tsz-tagokkal erősíteni kell a pártszervezeteket. Ahhoz, hogy a tsz-lagok bi­zalma a munkegység-értékben megszilárduljon, a mi viszo­nyaink között el kell érni leg­alább a 30 forintos átlagot. Természetesen arra kell töre­kedni. hogy ez az átlag — a szükséges feltételek biztosítá­sa révén — ne csak a tervben szerepeljen, hanem realizálód­jék a gyakorlatban is. Ezt nagymértékben elősegíti a legmegfelelőbb anyagi érde­keltséget biztosító jövedelem­részesedési forma bevezetése. A természetbeni premizálás­sal egybekötött eredményes­ségi munkaegység-rendszer mellett — noha ez az alap — helyes alkalmazni számos más formát is, amely a szo­ciális elosztás elvét nem sérti, így például a zöldborsó-, az uborka- és a gyümölcsszedés­nél az azonnali forintfizetési rendszert. Különösen ott, ahol eddig a munkaegységnek nem volt megfelelő tekintélye, he­lyes, ha a természetbeni ré­szesedés arányát növelik, men az iránt a bizalom nagyobb. Pártszervezeteink tekintsék fontos feladatuknak a helyes módszerek elterjesztését, mint például a szabadtartásos szarvasmarha-nevelést, az in­tenzív sertéshizlalást, a szója- babos silókukoricatermesztést, a speciális kukoricatermesztő brigádok létrehozását. Hason­lóképpen legyenek propagan­distái és támogatói az úgyne­vezett tsz-közi létesítmények; öntözéses kertészet, baromfi­kombinát stb. létrehozásának. Szervezzenek ennek érdeké­ben tapasztalatcseréket. A pártszervezetnek az el­mondottakon kívül figyelmet kell fordítaniok a munkaszer­vezést elősegítő adminisztrá­ciós tennivalókra is. Egyebek mellett hasznos, ha tsz-köz- pontokban, a brigádszálláso­kon kifüggesztett kimutatá­sokról tájékozódhat a tagság az általa vállalt területen el­ért munkaegységek számáról, s természetesen e nyilvántar­tások feltüntetik az egyes tagok háztáji területének, va­lamint az általa családi mű­velésre vállalt területnek a nagyságát. A munka jobb megszervezését és figyelem­mel kísérését segíti elő az, ha az említett helyeken az egyes tagokig lebontott munkarend magábanfoglalja a munkakez­dés. illetve a munka befejezé­sének időpontját és a tsz-ta- gokra vonatkozó különböző tevékenység elvégzését. Járásunkban nem egy he­lyen visszásságok tapasztalha­tók a fogyóeszközök gyors „fogyása” tekintetében. He­lyes. ha a szövetkezetekben fogyóeszköz-leltárt fektetnek fel és meghatározzák az át­adott anyag kopási idejét, s csak akkor adnak ki helyette újat. ha az elhasználódási ha­táridő lejárt. Végezetül tsz-pártszerveze- teink az elmondottak mellett igen fontos feladatuknak te­kintsék, hogy a kommunisták minden tekintetben példamu­tatóan viselkedjenek, elsők legyenek a munkában, s a Közös vagyon védelmében, gyarapításában. így érhető el, hogy tovább növekedjék te­kintélyük a pártonkívüli tsz- lagság előtt, ami a szövetke­zetek megszilárdításának alap­vető feltétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom