Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-25 / 96. szám

FEST UEC\ 1961. ÁPRILIS 25. KEDD Kilóg o lóláb? Őrsi Ferenc komédiája a Pest megyei Petőfi Színpad előadásában ! alkalommal. Bakró István | muzsikája, hangulatos, j Kilóg a lóláb? Valóban. A [ cím előre sejteti a Petőfi j Színpad szándékát. Nem titok,. I hogy a szerző, a rendező és a ! színészek azt akarják, hogy a ! komédia közönsége három j felvonáson keresztül haszno- i san szórakozzék, j Az előadás ezt a célt rész- j ben el is éri. Egy estén kel- | lemasm elszórakoztat. Molnár Károly Megkezdődött a gyógynövény-gyűjtés \ * Erdeinkben hatvanféle J | gyógynövény terem, s gyűjté- t i sük országszerte megkezdő- í j dött. Az Erdei Termék Válla- I i lat telepein most szárítják a : ; vértisztító hatású kökényvirá- \ j got, továbbá a meténget, í I amely a magas vérnyomás el- < leni gyógyszerek fontos alap- ■ anyaga, gyűjtik már a szív- : gyógyszerek készítésénél hasz- ! nált gyöngyvirág-levelet is. Az ; idén nayobb mennyiségű tölgy- j fazuzmót szállítottak a tele- ; pekre, amelyet illóolaj készí- : lésére'"használnak fel. (MTI) ■ Túra a Pilisben Mind hitelesebben ábrá­zolja egy színpadi mű az éle­tet, annál értékesebb. Örsi Fe­renc, a fiatal pécsi író szem- melláthatóan mindennapjaink valóságának hű tükrözésére tö­rekedett. Milyen sikerrel? Lóréven is bemutatta a mi­nap a Petőfi Színpad a Kilóg a lóláb című falusi komédiát. Amikor véget ért az előadás, a községbeliek ezt mondták a pesti művészeknek: — Soha jobbkor nem mutat­hatták volna be nálunk ezt a darabot. Megjöttek a gépek. Éppen holnap válogatják a lo­vakat, legalább száztól kell megválnia a termelőszövetke­zetnek ... Lovas Tóth István nehéz, de később vidámra forduló búcsú­ja a lovaktól — ez Örsi Ferenc ■komédiájának témája. Az író szándéka kettős: először is sze­retné megértetni a nézővel, miért ragaszkodik a paraszt- ember a lovához, másodszor pedig a komédia eszközeivel azt kívánja elérni, hogy a né­ző megmosolyogja a maradisá- got. A kettős cél nem is lebe­csülendő, mert a nézőtéren szép számmal ülnek Lovas Tóth Istvánok, akiknek tehát tulajdonképpen önmagukon kellene nevetniük. A fiatal író első szándéka természetesen hamarabb megvalósul, mint a második, mert könnyebb a ra­gaszkodást megértetni, mint mulatságossá tenni. A három felvonás alatt ugyan gyakran kacag a közön­ség, de sajnos nem mindig ak­kor, amikor a szerző, vagy a komédia mondanivalója leg­jobban megkívánná. Amikor a szereplők a komédiázás hevé­ben az asztal alá bújnak, ez élénkebb kacagást vált ki a né­zőkből, mint amikor Lovas Tóth István az űrhajó korában görcsösebben ragaszkodik a Ri­góhoz és a Fácánhoz, vagyis kát lovához, mint tulajdon fiá­hoz. Egy régi színházi mondás szerint a magyar szerzők arról híresek, hogy ragyogó első, kö­zepes második és gyenge har­madik felvonást írnak. Örsi Ferenc komédiája eltér ettől, az első felvonás sikerült a leg­kevésbé; mintha a szerző ma­ga sem tudná biztosan: mi színművének műfaja. A máso­dik felvonás azonban már ko­média a javából és marad pus­kapor a befejezésre is. Örsi Ferenc komédiája sze­rencsés próbálkozás. Ha azon­ban a szerző nem elégedett volna meg a felszínnel és sok­rétűbben ábrázolja q maradi- ságot, még inkább megközelí­tette volna dicséretes szándé­Turistacsoport Dobogókőn a virágzó fák alatt. A Ságvári-menedckháznái. (MTI-foto — Fényes felv.) ' /cet gyógyítani. Aztán egyre nehezebben lélegzett, Icaplco- dott a levegő után, de csak ment, járta az orvos útját. Egyik délelőtt éppen a járási tüdőbeteg gondozó előtt fulla- dási rohamot kapott, betámoly- gott és megvizsgáltatta magái kollégájával, dr. Faragó Ká­rollyal. a tüdőbeteg gondozó vezetőjével. , — Csak azt látom, hogy komoly beteg vagy, menj azon­nal haza és feküdj le — a tü­zetes Vizsgálat után így szólt dr. Faragó. — Ugyan, hogyan fekhftnék le? — dr. Sz. Tóth ezt mond­ta és előhúzott a zsebéből egy papírlapot, megmutatta a láto­gatását várók hosszú listáját. — Betegektől jövök, betegek­hez megyek. Es ment. Déliújban végtag-: jai is bénulni kezdtek, egyre nehezebben lélegzett. Még egy beteg . . . Aztán még egy be­teg . . Vonszolta, magát, de nem hagyta aktba, szenvedő em- v* berek várták. Még egy beteg... \ és az volt. az utolsó. A listán í szereplő többihez már nem l jutott el. Annyira rosszul lett, l mozdulni sem tudott, a beteg hozzátartozói hívtak orvost az orvoshoz. Száguldva vitte aztán a mentőautó a fulladozó em­bert Budapestre, a megyei kór­házba, onnan pedig, mert a tü­netek alapján gyermekbénu­lásra gyanakodtak az orvosok, azonnal a László-kórházba. Oda kellett volna vinni amúgy- is, mert légzőizmai nem mű­ködtek és csak a lAszló-kór- hásban van vastüdö. Heteikig kínlódott a beteg orvos a vastüdőben. A bénulás már a légcsövet is elérte, gége­metszést kellett alkalmazni. Aztán lassan a végtagok bé­nultsága felengedett. Az prvo- sok. talán maga a beteg orvos is. reménykedni kezdtek. Múlt hét, végén azonban harcos, régi ellenfelét legyőzte a halál. j KKOR már régen megál- é* lapították, hogy nem gyermekbénulás, hanem egy nagyop ritka, Magyarországon két-három évente egy-két eset­ben jelentkező másik vírusos megbetegedés, a CoxaScie-kór láncolta öt héten át a vastüdö- be. Ez a betegség az ideggyö­kökre hat bénítólag, de olyan kevésszer fordul elő. hogy ezer orvos közül egy ha akad, aki ;már találkozott vele. Dr. Sz. ;Tóth Zsigmond is csak hírből ismerte, lehet, utolsó pillana­táig sem tudta, hogy ez a baj támadta meg. Szokoly Endre A MÓDSZER — Tehát képzett vezetők, és az emberekkel való törődés! — mondta még a búcsúzáskor is az elnök. Eleredt az eső, a köl­csönzött kerékpárra pattantam és az állomásra vágtat*am. A szövetkezet betonáru üzemé­ben leadtam a kerékpárt., hogy juttassák vissza Magyar Ká­roly elnöknek. Az esőben is dolgoztak, kútgyűrűkön. Ta­valy április óta működik ez az üzem és máris nyereséges,' pe­dig jócskán kellett költeni be­ruházásra a Tápiószecsői Föld­művesszövetkezetnek. Most az idén, a nyersanyag folyamatos biztosításával mintegy ötven százalékkal növelik a terme­lést. Beszélgetésünk során több­ször is vissza-visszaíért az el­nök arra a megállapításra, amit még búcsúzóban is utá­nam kiáltott. Arról kérdezős­ködtem ugyanis, minek köszön­hetik, hogy a Tápiószecsői Földművesszövetkezet az el­múlt év második fé’évi ered­ményei alapján kiérdemelte a SZÖVOSZ igazgatóságának di­cséretét, az első félévhez ha­sonlóképpen. 1958-ban pedig a „kiváló szövetkezet” rangjára emelkedett. Magyar Károly 220 ezer forintos fedezethiánnyal kezdte meg működését a szö­vetkezetnél és ma már 34 szá­zalékos saját erővel rendelkez­nek. A múlt évi nyereség már több mint félmillió forint veit a szövetkezet dolgozói 15 és fél seny jelentőségét. A népgaz- daságilag legfontosabb 32 szakmában rendezték meg az idei versenyt 20 000 fiatal részvételével. Hétszázan ke­rültek be a döntőbe. Közülük 120-an kapták meg a szakma kiváló tanulójának járó szak­munkás-bizonyítványt, okleve­let, érmet. Az elsők ezenkí­vül kétheti külföldi üdülést, oktatóik pedig pénzjutalmat. Ezerötszáznyokvannégy óra társadalmi munkát munkában. A gyári K1SZ- szervezet egyébként az elkövet­kező években az egy főre jutó húszórás társadalmi munkát fokozatosan harminc órára emeli. A második ötéves terv utolsó évében már 7509 társa­dalmi. munkaórát végeznek a csapágygyári kiszesek. Több mint hatezer fiatal magyar bélyeggyűjtő legjobbjainak kiállítása munkanapnyi nyereségrésze­sedést kaptak, 39 ezer forintot fizettek ki vásárlási visszatérí­tés és részjegy részesedés cí­mén a tagságnak, a vezetőségi tagoknak pedig több mint 24 ezer forintot. — Csaknem száz százalékig ugyanaz a kollektíva érte el ezt az eredményt, amelyik két és fél évvel ezelőtt fedezethiány­nyal küzdött — mondotta Ma­gyar Károly. — Igaz, nem az­zal kezdtük a rendcsinálást, hogy a gyenge szakembereket elküldtük, 'hanem a szakmai képzéssel. Ha valaki többszöri fisyelmeztetés után sem volt képes végrehajtani az utasítá­sokat, alacsonyabb beosztásba tettük, de megtartottuk. Az egyik ilyen boltvezető azóta A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége az idén is megrendezte a fiatalok or­szágos bélyegkiállítását, ame­lyet vasárnap délelőtt, az Eg- ressy Klubban Tátrai János, a RIABEOSZ elnöke ünnepé­lyesen megnyitott. Kétszázöt­ven szakkör, több mint hat­ezer szervezett bélyeggyűjtője készült a kiállításra. Közülük választották ki 22 iskola és tanintézet mintegy 80 legjobb gyűjtőjének, illetve szakköré­nek legtartalmasabb bélyeg­anyagát.. A sokezer bélyeget a legkülönbözőbb módon igen színesen, ötletesen csoportosí­tották a fiatalok. Az érdekes kiállítás április 27-ig naponta 10—19 óra között tekinthető meg. vállaltak az év első felére a Diósdi Csapágygyár KISZ- fíataljai. Felajánlásukhoz hí­ven hozzá is láttak a munká­hoz, s főként a gyárudvar te­reprendezéséből veszik ki ré­szüket. Több mint nyolcvan fiatal segítkezik a virágágyak kialakításában és az egyéb ^XXVXXXXXX>XXXX\XVXX\XXXXXVXV'XXXXVX\XXXXXVXXXVvNXXXVXXXVXXXXXXXXXXXXXXXVXXXVx»NVvV^XXXV Kiosztották a szakma kiváló tanulója országos verseny díjait ! temre és diplomával a kezében ! is végignyomorgotí még sok- ; sok esztendőt. Előbb fizetésié- j len kórházi gyakornok, majd a ; budapesti OTl-nál éhbérért i dolgozó kisegítő orvos volt. ' Hiába, akkoriban az orvosi j diplomával nem járt együtt az állás. Már harmincegyedik i évét betöltötte, amikor végre egzisztenciát alapíthatott, kine­vezték Aszódra körzeti orvos­nak. Aztán, amikor az ország egészségügyét a felszabadulás után átszervezték. SZTK kör­zeti orvos lett belőle. A,z egész megye legnagyobb orvosi kör­zetében dolgozott, egész Aszód, közel hatezer ember tartozott hozzá. Három orvos helyeit kellett dolgoznia. Annyi ember baja mellett, hogyan is ért vol­na rá törődni a maga bajával. Sohasem volt fekvő beteg. 7j MÁRCIUS vége felé láza tú­li l madt, önmagán konstatál­ta az influenzát. Bevette a gyógyszert és ment a betege- i rí ALAN DÓ az orvos is, te­il hát meghal. Nincs ebben semmi rendkívüli. Sz. Tóin Zsigmond dr. aszódi körzeti orvos haláláról mégis beszél­nünk kell Nemcsak, mert rendkívül ritka betegség vitte a sírba, hanem azért is, mert napokon át testében hordozta a kórt, járt házról házra a be­tegeihez, úgy esett ki kezéből a sztetoszkóp az egyik beteg ágya melleit, amellől vitték kórházba a mentők. Onnét pe ­dig egyenesen a temetőbe hoz­ták haza, ahol vasárnap dél­után jóformán egész Aszód, háromezer ember állta körül a koporsóját. Ott állt sok-sok páziense, akiket megmentett az életnek negyedszázad alatt, amióta Aszódon fáradhatatla­nul, s annyi eredménnyel har­colt a nagy kaszás ellen. Valamikor ötvenöt éve, a Vi­harsarokban, a Békés megyei Szeghalmon, egyszerű paraszt- házban látta meg a napvilágot. Onnan indult el a pesti egye­AZ OR VOS HALÁLA megkapta a kiváló dolgozó jel­vényt. Megváltoztatni, megne- j vélni az embereket, nem pedig! eldobni — ez volt a jelszónk.í Tudom, ez nehezebb, de meg- ! éri á fáradságot .és kettős az : öröm. ■ Nem csoda tehát, ha a biza- ; lom évről évre növekszik, i mind több tagot vonz maga-! hoz, a földművesszövetkezet a 1 községben s a gazdasági sike-; rek még inkább egybékovácsol- j ják a hálózati kollektívát. Lel- í tárhiányuk sincs, az elmúlt ; évben 6 és félezer forint ér-; tékű társadalmi munkát végez-; tek, s 1961 első négy hónapja- ; ban a társadalmi munka érté-; ke elérte a 8 ezer forintot. ; Ck) ; Haladéktalanul kezdjék mg 2 korai termelésű exportparadícsompaiánták kiültetését! í ne késlekedjenek a kertészek, i mert még abban az esetben is j jó jövedelemre tehetnek I szert, ha a szokásos védeke- ' zés ellenére kisebb fagykárok ! keletkeznének. Mindenütt j I gondoskodtak pótpalántákról, j i s az ezzel kapcsolatos többlet- j I munka busásan megtérül, ha i I időben leszállítják a jó minő- ; ! ségű, korai, exportparadicsom- ] I mennyiséget. Arról se feledkezzenek meg, j j hogy a paradicsom a burgonya- j i félék családjába tartozik, en- ! ■ nélfogva megtámadhatja a \ \ burgonyabogár. Ha ilyen je- : lenséget észlelnek, idejében \ tegyék meg a szükséges intéz- ; i kedéseket a védekezésre. Elérkezett a paradicsom­palánták kiültetési ideje. Kü­lönösen azoknak a termelő- szövetkezeteknek kell meg­kezdeniük a kiülíetést, kihasz­nálva a kedvező időjárást, amelyek korai termelésű ex­portparadicsomra kötöttek szerződést a' Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Köz­pontjával. Ugyanis a kiviteli forgalom csupán augusztus 10-ig tart, s ahhoz, hogy a többletjövedelmet biztosító ko­rai paradicsomot értékesíteni lehessen a külföldi piacokon, a korai termést biztosító elő­munkálatokat idejében meg kell kezdeniök. Az esetleges fagykárok miatt kát és a mai faluról valóban jóízű komédiát láthattunk vol­na a színpadon. Kísérlete hosz- Szú idő után az első lépés, hogy íróink ne csak drámát, hanem komédiát is írjanak falvaink hétköznapjairól és méghozzá úgy, hogy elszakad­janak a népszínművek zekés- bőgatyás álparaszt .iáitól. A Petőfi Színpad, jó érzék­kel változtatott Örsi Ferenc komédiáján. Eredetileg csak egy narrátor — jelen esetben kisbíró tréfás szövege — kö­tötte össze a jeleneteket, ezzel szemben a Pest megyei elő­adásokon: Mesélő Péter és Mesélő Pál, tehát két narrátor beszélgetése fűszerezi a komé­diát. A két mesélő szerencsé­re nem élettelen, merev ke­ret, hanem tevékeny részese a komédiának, ha kell a közön­ség előtt változtatják a dísz­leteket. ha a helyzet pedig j úgy kívánja, együtt bolondoz- j nak, nevetnek a főszereplőkkel és alkalomadtán táncra is perdülnek. Muzsikával és tánccal is élénkítette a Pető­fi Színpad a darabot. Mindez Földeák Róbert rendező és Tarnay József játékmester ér­deme. A színészek kedvükre ko- médiázhatnak. a darab szere­pei bő lehetőséget kínálnak és ifj. Tóváry Pál, Tarnay Jó­zsef, Bihary Zoltán. Puskás Tibor, Antal ÍU és Bencze Margit szívesen él a kínálkozó ' Vasárnap délelőtt a Bu- 1 dapesti Vígszínházban ünne­pélyesen kihirdették a szak- j ma kiváló tanulója országos : iparitanuló-verseny . eredmé- j nyét és a győzteseknek át- : adták a díjakat. Varga Györgynek, a SZOT titkárának megnyitó szavai J után Kisházi Ödön munka- j ügyi miniszter méltatta a ver- '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom